Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-24 / 95. szám
HÍRLAP, 1991. április 24., szerda EGER ÉS KÖRZETE 5 Céhmesterek utcája Annyira eldugott helyen van, hogy sokan még a helybeliek közül sem fedezték fel maguknak. Pedig az olyanfajta vállalkozások korában, amikor sokszor többre becsülik a divatos bóvlit, szépen cseng a szó: céhmester. A régi korokat idézi, amikor még a tárgyaknak megvolt a becsülete, akárcsak az embereknek. S mert összetartoztak, minden arányos és szép volt, legalábbis a mesterek erre törekedtek. Ez a kis zug Eger egyik ékessége lehetne. Hangulata a múltat idézi, s a hely szelleme még a modem portékát is érdekesebbé teszi. (Fotó. per[ Márton) Az igazi napközi Magam is ahhoz a korosztályhoz tartozom, amely már napköziben töltötte gyermekkora nagy részét. Hogy milyen az igazi, arról már akkoriban ábrándoztunk: olyan, ahol az ember nem unatkozik, ahol a barátaival lehet, és ki-ki kedve szerint válogathat a szórakozási lehetőségek között. Az egri 10. sz. iskola az idén napközi ügyben valami újjal próbálkozik. Remélik, különféle pályázatok útján sikerül egy kis pénzhez jutniuk, s a vállalkozókedvért sem kell a szomszédba menniük. Kócza Tibomé igazgató sorolja a terveket: — A tehetségek gondozását tartottuk szem előtt, amikor az úgynevezett szaknapközit „kigondoltuk.” Három gyerekcsoportot szeretnénk elhelyezni a nyáron az iskolában. A város kisdiákjaiból toborozzuk az egyenkét húszas létszámú közösségeket: a sportnapköziseket, a Barbie-tábort és a „kézműveseket”. A szaktanáraink vállalták, hogy foglalkoznak a gyerekekkel. Ez nemcsak megőrzés lesz, hanem gazdag programot kínálnak a jelentkezőknek. A „sportosok” két csoportban is edzenének, azt még nem döntöttük el, hogy nemek szerint, vagy életkor szerint alakítjuk ki ezeket. A tanárképző főiskola fiatal pszichológus hallgatói is „bekapcsolódnak.” Rossz időben a torna- és edzőtermekben, jó időben a szabadban kínálunk programot. Június 17-től július 13-ig tervezzük a tábort — főleg elsőtől negyedikes korúak számára. — És mit takar a rejtélyes Barbie-tábor elnevezés? — Szeretném megnyugtatni azokat, akik esetleg ódzkodnak a Bar- bie-játékoktól, nem rontjuk el a gyerekek ízlését, ellenkezőleg. Pusztán arról van szó, hogy a babaruhavarrásnak és egyéb, kézügyességet fejlesztő foglalatosságnak adtunk ilyen vonzó elnevezést. A kézműves tábor is a manuális készségekre épít. Sőt, nemcsak varrni, fonni fognak, hanem főzőcske is lesz, vendégváró ételeket készítenek. Mivel egyelőre mindent saját erőből álhtunk össze, ezért ezúton is kéijük azokat a vállalatokat, akik kézimunkázáshoz való hulladékanyagokkal támogatni tudják az egri gyerekek nyári szórakoztatását, járuljanak hozzá munkánkhoz. A nyári napközisek kirándulni is fognak, Bükkszékre, a Petró tanyára. Minden évközbeni iskolai kötöttséget igyekszünk feloldani. Pótolni szeretnénk a távol lévő szülőket, nagyszülőket. A privatizációról Március 21-én az országban először Egerben ismerkedhettek meg a befektetői kezdeményezésű privatizáció kérdéseivel azok, akik a Bükk Holding Szolgáltató és Vagyonkezelő Részvénytársaság által szervezett vállalkozók fórumán részt vettek. Az előadásokon azok is szót kértek, akik részt vesznek a privatizációs törvény kidolgozásában. A legközelebbi program témáját közvélemény-kutatás alapján választották ki: a csődtörvényről, illetve az új számviteli törvényről lesz szó. Rügyfakadó bál A hagyományoknak megfelelően az egri városi természetbarát bizottság április 27-én, szombaton tartja a tavasz kezdetét jelentő rügyfakadó bálját. Az este 7 órakor kezdődő táncos mulatságot a várkúti turistaházban rendezik. J Heves megye települései (1. rész) A városok és községek nevének eredete V, / Ahogy minden gondolkodó ember érdeklődik hazájának múltja, történelme iránt, úgy az sem közömbös számunkra, hogy a város vagy falu, ahol lakunk, honnan származtatja a nevét. Például megyénk székhelye, Eger, miért éppen ezt a nevet viseli sok század óta, és honnan ered az Eger név? Vagy honnan származik a neve Gyöngyösnek, Hatvannak, honnan eredezteti a nevét Abasár, Andornaktálya, Boconád, Istenmezeje, Kál, Poroszló és a többi Heves megyei helység? Nem egyszer találkozunk tudománytalan szófejtésekkel, alaptalan találgatásokkal és ma- gyaráztokkal. Ilyen az, hogy Poroszló neve a németországi porosz népcsoport nevével és a ló főnévvel volna kapcsolatban. Vagy például az is tudománytalan etimologizálás, hogy a Heves közelében fekvő Boconád község nevében a bodza és a nád szó rejtőzne, merthogy arrafelé sok volt a mocsaras hely, ahol bodza és nád termett. Mi az ilyen nézetekkel szemben a nyelvtudomány s ezen belül a névtudomány álláspontja, magyarázata? A Hírlap hasábjain a helységnevek eredetének tudományos tisztázására törekszünk — népszerű, olvasmányos formában. Heves megyének jelenleg hat városa és 112 községe van. Kislexikonunk a megye minden városát és faluját sorra veszi. Mindegyikük nevének eredetéről csak a legfontosabb tudnivalók közlésére szorítkozunk. Aki részletesebb információt kíván, vagy az egyes településnevek eredetének történeti bizonyító adataira is kíváncsi, annak Kiss Lajos nemrég megjelent nagy etimológiai szótárát ajánlom a figyelmébe. (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Negyedik, bővített és javított kiadás I-II. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988. Ez a mű nemcsak Magyarország, hanem egész Európa és a többi világrész földrajzi neveivel is foglalkozik.) Az én legfontosabb forrásom is ez a könyv volt. A Heves Megyei Hírlap valószínűleg az országban először vállalkozik egy megye ilyen etimológiai adattárának közlésére. Kislexikonunk hat részben jelenik meg, a megye hat földrajzi és választókörzete szerinti tagolásban. Először — ma — Eger és körzete neveivel foglalkozunk. A körzeteken belül a helységek neveinek ábécérendjét követjük. Eger és körzete helységnevei Eger. Valaha égererdő volt itt a környéken, s a régi népnyelvben az égerfát nevezték égernek. Előbb csak az itt folyó patak kapta az égerfákról az Eger nevet, azután a patak révén az Árpád-korban idetelepült város is Eger lett. (Zalaegerszeg nevének belsejében is az eger fanév rejtőzik.) Felsőtárkány. A Párkány helynév minden bizonnyal a török eredetű Tárkány személynévből ered. Valaha Alsótár- kány nevű falu is volt. Ma is meglévő névrokonaik: Tárkány (Komárom-Esztergom megyében), Mezőtárkány (Heves megyében, Füzesabonytól délkeletre). Noszvaj. A község neve talán egy ottani régi birtokos személynek a nevét őrzi. Szarvaskő. A név a falu fölött emelkedő kő-re (sziklás hegyre) és az arrafelé tanyázó szarvasokra utal. Néhány Egerrel kapcsolatos helynév Bajúsz-hegy. Szőlőhegy Eger központjától kelet-északkeletre. Neve bizonyára a „szőlőkacs” jelentésű bajusz szót tartalmazza. Berva. Felnémettől északra ez a neve egy nagy hegynek, egy völgynek és egy lakótelepnek. Ä név valószínűleg szláv eredetű. Bükk-hegység. Jellegzetes fa itt a bükk, az egész hegységnek ez a névadója. Cegléd-dűlő. (Egykori falu helye Felnémettől délkeletre.) Nevében a régi magyar cegle vagy cigié főnév rejlik, amely egy fűzfajtát jelölt. A -d képzős Cegléd eredeti jelentése: „ciglefűzzel benőtt hely.” Felnémet. Eredetileg német telepesek faluja. 1961 óta tartozik Egerhez. Volt errefelé egy Alnémet nevű falu is, de annak az emlékét ma már csak a 13. századból fennmaradt Váradi Regestrumbeli följegyzés őrzi. Nagy-Eged. Eger belterületétől északkeletre emelkedik ez az 536 méter magas hegy. Nevében az Eged a magyar Egyed személynév alakváltozatából származtat, éppen úgy, mint a 302 méteres Kis-Eged nevében. Szépasszony-völgy. Eger városközpontjától délnyugatra nyílik ez a borpincéiről nevezetes völgy, amelynek nevében a régi népnyelvi szépasszony szó jelentése „boszorkány”, „asszo- nyi rontó szellem”. Tihamér. A középkorban különálló falu volt, ma Eger keleti városrésze. A személynévvel azonos neve szláv eredetű. K tJVirJÍll !£>jÖÍJt \K Dr. Pásztor Emil Majális a tóparton A felsőtárkányi polgármesteri hivatal tóparti majálisra invitálja a lakosságot május elsején. Az egésznapos program reggel hat órakor térzenével kezdődik. A zenés ébresztőt a helyi Amigo zenekar játssza Szőnyi János vezetésével. Tíz órakor a különféle művészeti csoportokkal közösen vonulnak a helybeliek a tó partjára, ahol az Egri Csillagok Termelőszövetkezet kórusa, az Egri Néptáncegyüttes lép pódiumra. Délben játékos vetélkedőre a „lókertbe” váiják az érdeklődőket. Délután 3-kor Szeretnék május éjszakán... címmel Tala- bér Erzsébet, Madarász Katalin, Hortobágyi Judit, Holtai Bertalan és Budai Béla népdalokat énekel. Délután 5 órától mutatkozik be a felsőtárkányi Teamrock együttes. Este héttől az Amigo együttes koncertezik. Ételről, italról az itt élő vállalkozók gondoskodnak. Eső esetén a népzenei műsort a Szikla fogadóban tartják meg. Mi lesz a kultúra egri hajlékaival? Gyermekszínjátszók fesztiválja Heves megyei gyermekszínjátszók mutatják be produkciójukat szombaton délelőtt 9 órától a Megyei Művelődési Központ dísztermében. A műsoron Arany János, Schwajda György, Petőfi Sándor, Lázár Ervin művei mellett eredeti betíehemes népi játékot láthatnak a nézők. Fellép az egri Szivárvány Színpad, az ostorosi Napraforgó Csoport, a siroki Paff színjátszók, az egri GYSZK Színpad, a bélapátfalvi Petőfi Színpad, az ostorosi „Csipolüiók”, és a gyöngyösi fesztivál díjnyertes együttese. A bemutatók országosan minősülnek. Egriek és vásárhelyiek immár hagyományossá válik az a kapcsolat, amely Marosvásárhely és Eger színházát összekapcsolja. Emlékezetes sikert aratott Kincses Elemér egri rendezése, aki az Úri murit állította színre. Külön társadalmi eseménnyé tette a premiert, hogy bátyja, Kincses Elődkönyvét dedikálta ez alkalommal. Most Gáli László utazott Vásárhelyre, hogy Görgey Gábor izgalmas abszurdját, a Komámasszony, hol a stukker?-t rendezze meg erdélyi szülészekkel. (Folytatás az 1. oldalról) Hogyan vélekednek ezzel szemben az érintett igazgatók? (Akik — mellesleg megjegyezzük — nemcsak az általuk vezetett intézmény profilját védik körömszakadtáig, hanem természeten saját és munkatársaik pozícióját is.) Valamennyiüknek hasonló kérdéseket tettünk föl. — Mire számít és mit szeretne az intézmény sorsát illetően a közeljövőben? Molnár Lajos, az egri Gyermek-Szabadidőközpont igazgatója hat pedagógus-munkatárs és további 14 dolgozó nevében mondja: — A volt megyei tanács megbízásából módszertani feladatokat is ellátunk. Az Eger környékieknek programokat kínálunk. Nem szeretnénk lemondani a már ideszokott gyermekekről, a 350 vidéki szakkörösről és a rendezvényeinkre visszajáró környékbeli falvakban lakókról. Arra számítunk, hogy a városi önkormányzat felügyelete alatt is megtarthatjuk az alaptevékenységünket. — Ez a válasz eddig a „ mit szeretne" kategóriába tartozik... — Hát igen — sóhajt egyet az igazgató — „most értesültem róla Lassú Árpádtól, a megyei ön- kormányzati hivatal intézményi irodavezetőjétől, hogy a felsőtárkányi táborunkat — a megyei közgyűlés döntése szerint — átadják a községnek. Ebben a táborban találkoztak minden nyáron a szakköröseink: a kézművesek, a vegyészek, a számítástechnikusok, s ott üdültek „sátorfáivá” lakói, az olvasótáborosok. A gyerekek... Tehát mi bízunk abban, hogy a gyermekművelődési munkánkhoz megfelelő anyagi támogatást tudnak nyújtani (fél évre megszavazták a költségvetésünket), de kulturális vállalkozásokat is tervezünk. Az önkormányzatnak azon kellene lenni, hogy Eger ne adja fel azt a nagyszerű lehetőséget, hogy itt már minden művelődő rétegnek megvan a maga helye. Az életkori adottságok mást és mást követelnek. Átmenetinek tartom az ország rossz gazdasági helyzetét. Az ösz- szevonás visszafordíthatatlan károkat okoz. Ne rontsuk el azt, amit egy fellendülő időszakban majd vissza kell állítani! Á Megyei Művelődési Központ rendszeres látogatóit, csoportvezetőit a közeli napokban értekezletre hívta, hogy az MMK sorsáról gondolkozzanak. Sebestyén János igazgató nagy reményeket fűzött ehhez a fórumhoz. Az ott készült nyilatkozatot továbbították az egri polgármesteri hivatalba. így érvel: — Arra számítok, hogy azokat a kulturális értékeket, amelyeket az intézmény elért, tovább tudjuk őrizni, gondozni: hatvan kisközösség, több mint 3000 ember. Itt értékek vannak, ezeket feladni nem szabad! Meggyőződésem, hogy az önkormányzat tagjai ezt támogatják. — Melyikre számít: a városi önkormányzatra, vagy a megyei közgyűlésre? — Mindkettőre. (Hiszen a megyei közgyűlés már meg is szavazott négymilliót !j Legnagyobb gondunk: ma sincs jóváhagyott költségvetésünk. Áz ez évi elképzeléseink megvannak, a nemzetközi kapcsolatokat is ápoljuk. De nem merünk hozzálátni konkrét programokhoz, mert bizonytalanok vagyunk. Népművelőink (tízen vannak és további húsz dolgozó) szolgálják és kiszolgálják a közönséget szórakoztató rendezvényekkel, tanfolyamokkal. Nem is merek arra gondolni, hogy az intézmény más célra lesz igénybe véve — teszi hozzá faggatózásomra rezignáltam — Bűn lenne! Ez az épület kétszáz éve a kultúrát szolgálja. A „racionalizálást” megkezdtük. Munkaköröket vontunk ösz- sze, tízszázalékos volt a létszám- csökkenés az idén, s minden lehető helyen pályáztunk támogatásért. — Mi a véleménye a tervezett összevonásokról? — Az a baj, hogy sok mindent hallunk az utcán, a városban, de nem hivatalosan. Beszéltem én többször is a polgármesterrel, az intézményi irodavezetőkkel, a kulturális bizottsággal, de úgy, hogy leültünk volna vitázni az MMK sorsáról, még nem. Hiszen minden intézmény egy szeletet képvisel a város kultúrájában, sajátos feladatokat lát el, igény van mindegyikre. Azon lehet gondolkodni, hogy szolgáltassunk. De ehhez mindenképp döntés kell végre! Az egri Ifjúsági Házban is várakozó állásponton vannak. Már így is csökkentett létszámmal dolgoznak — tudtuk meg Jakab László igazgatóhelyettestől. Mészáros György, az egri ön- kormányzat kulturális bizottságának vezetője nem rejti véka alá, hogy nem kis gondott okozott neki: hogyan alakuljon az egri kulturális intézmények sorsa. Legutóbbi találkozásunkkor frissiben fejezte be a bizottsági koncepció kidolgozását. Elképzelése szerint — amelyet egyeztetett a megyei hivatal irodavezetőjével is — az MMK a módszertani munka helyszíne lenne (idekerülne tehát a Pedagógiai Intézet stábja, s a kulturális fesztiválok, találkozók is itt zajlanának), míg az egri művelődésre, szórakozásra vonatkozó igényekkel egy központi iroda foglalkozna, amelynek egy igazgatója lenne, s átvenné a szakalkalmazottakat a három helyről. így nemcsak a rivalizálást, a párhuzamos programokat lehetne elkerülni, de a felduzzasztott „apparátusé” intézményekben sem lenne annyi átfedés. Elküldeni senkit sem akarnak, hiszen a jó szakemberekre szükség van. Áz új városi iroda igazgatói posztjára is pályázatot írnának ki. Dióhéjban tehát így áll a helyzet az egri kultúra háza táján. Persze, hátra van még a sokat emlegetett „intézményi átvilágítás” valamennyi helyszínen, amire minden bizonnyal mindenütt szükség van. Az is kérdéses, a kulturális kérdésekben is döntő önkormányzatok képviselői mekkora hajlandóságot mutatnak arra, hogy mielőtt átszerveznének és megszüntetnének, uram bocsá' megkérdezzék az érintetteket is, és nemcsak úgy futólag, hanem személyes tapasztalatokkal fűszerezve a hallottakat. Mert nem pusztán néhány népművelő sorsáról van szó, hanem a város és a régió kulturális életéről, melynek jövője most dől el. Egyik oldalról meggondolandó: érdemes-e lerombolni a már úgy-ahogy, de mégis felépített struktúrát? Á másik oldalról: a régihez való ragaszkodás és hivatkozás helyett — ilyen átmeneti, mecénás nélküli időkben — talán megérné, ha az érintettek is „kézbe vennék” saját sorsukat. Mert váltani mindenképpen muszáj! Jámbor Ildikó
