Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-19 / 91. szám

4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. április 19., péntek Egerben, a Kossuth Lajos utcában, a Park Szállóval szemközti házfalán emléktábla hirdet egy neves eseményt. 1868-ban ott rendezték meg a Magyar Orvosok és Ter­mészetvizsgálók vándorgyűlésének egy részét. Abban a házban tanácskozott a ré­gészeti szakosztály Ipolyi Arnold elnökletével, akinek emlékét utca őrzi a megye- székhelyen. Römer Flóris előterjesztésében hosszas vita után elfogadták a műem­lékek hatósági számbavételét. Hogy miért idézzük fel ezt az eseményt, mert a közel­gő hetekben lesz százötven esztendeje annak, hogy a magyar orvosok és termé­szetvizsgálók néhány képviselője elhatározta, hogy évente az ország más-más vá­rosában vándorgyűlést rendeznek. Ez meg is valósult és ezáltal a múlt század ter­mészettudományos eredményeit rendszeresen össze is foglalták. Kereken másfélszáz esztendő­vel ezelőtt, a magyar orvosok és természettudósok néhány élen­járó képviselője arra a döntésre jutott, hogy rendezzenek évente vándorgyűléseket, annak érde­kében, hogy rendszeresen össze­foglalják a gyógyításban, illetve a tudományos életben elért ered­ményeket. Ez akkoriban komoly dolognak számított, és a hatósá­gok is vigyázó szemeket vetettek az ilyen gyülekezetekre. Ennek ellenére a Bach-korszakot nem számítva 1841-től vándorgyűlé­seket sikerült megrendezni. Ezek egy-egy város nagy esemé­nyének számítottak, nem vélet­lenül, hiszen az egyes időszak legnagyobb tudósai látogattak ezekre a rendezvényekre, ahol előadásokat is tartottak. Az első összejövetel Pesten volt, 1841. május 29-én. A há­rom napon át tartó rendezvé­nyen a korabeli feljegyzések sze­rint 269-en vettek részt. A máso­dikat szintén ott rendezték, majd 1843-ban Besztercebányán gyűl­tek össze a legnagyobb honi tu­A mozikban láthatják Képeslapok a szakadékból Egy világsztár édesanya és lá­nyának konfliktusa áll a közép­pontban. A mama nem hajlandó észrevenni, hogy gyermeke fel­nőtt, aki ezért fellázad ellene. Útkeresése közben az ital és ká­bítószer rabja lesz, s csak hosszá megpróbáltatás után tér vissza az emberek közé. A film írójával Carrie Fisherrel történt meg ez a tragédia, aki most kiírta magából szörnyűséges élményeit. Az éde­sanya Shirley Mc.Laine most is nagyszerű, a lányt pedig Meryl Streep formálja meg — zseniáli­san. A filmet a Prizma nézői te­kinthetik meg. FILOFAX, avagy a sors könyve A filofax pénztárca, telefonre­giszter, jegyzetfüzet egyszerre hi­telkártyákkal, címekkel, kul­csokkal és mindenféle randevúk időpontjával. Benne van ebben minden, ami egy üzletembert üz­letemberré tesz. Ha tehát valaki ezt elveszíti, akkor szinte önma­gát is elveszejti. A történet akkor válik érdekessé, amikor ezt a könyvet egy börtönből szabadult fickó megtalálja. Az ő sorsa emelkedni kezd, az eredeti tulaj­donosé pedig hanyatlani... Bájos és derűs ez a mese, igazi mozi az Uránia nézőinek. dósok. Oda 187-en látogattak el. Azután Temesvár, majd Kolozsvár következett. Ez utóbbi helyen már 335-en gyűltek össze, Gróf Teleki József elnökölt, és az egyik szak­mai titkár Brossai Sámuel volt. 1845-ben Pécs adott otthont a tudósok összejövetelének, míg 1846-ban Kassa és Eperjes volt a két rendező város. A korai ren­dezvények sorát az 1847-es sop­roni vándorgyűlés zárta, ame­lyen 483-an vettek részt, és elnö­ke Esterházy Pál volt. Azután hosszú szünet következett, az 1848-49-es forradalom és sza­badságharc leverését követően. 1863-ig kellett várni, hogy újra öszegyűlhessenek. Ezt az űjabb korszakot ismét Pest indította, ahol 438 résztvevőt jegyeztek fel. Utána évente-kétévente ke­rült sor a vándorgyűlésekre. 1888-ig több mint 11 ezer részt­vevőt számláltak. Legnagyobb érdeklődés a kiegyezés utáni, 1869-ben megrendezett fiumei találkozót kísérte, amelynek nem kevesebb, mint 1272 részt­vevője volt. Hogy kik adtak elő ezeken a gyűléseken? A század csaknem minden természetbúvára, és a következő nemzedékek szeren­cséjére ezeket az előadásokat megőrizte egy monográfiasoro­zat. Ezek ma is megtalálhatók és tanulmányozhatók az Országos Széchenyi Könyvtárban. Min­den alkalommal ugyanis ki­nyomtatták az elhangzott elő­adások szövegét. Kezdetben az egészet, később viszont rövidít­ve. Ez az említett sorozat a Ma­gyar Orvosok és Természetvizs­gálók Vándorgyűlésének mun­kálatai a 19. századi hazai termé­szettudomány egyik igen fontos tárháza. A tudományos értekezé­sek mellett értékes, metszetekkel, ábrákkal díszített visszaemlékezé­seket is őriznek ezek a kötetek. Az egykori történeti feljegy­zések szerint a Pesten tartott vándorgyűlés előestéjén hatá­rozták el, hogy legyen a termé­szettudósoknak egy állandó szervezetük, amely évközben is működik. Feladata, hogy ülése­ket szervezzen, folyóiratokat és Túrák A rózsaszentmártoni természet- járók szombaton akadályversenyt rendeznek felnőtt, ifjúsági és gyer­mek kategóriában. A start a rózsa­szentmártoni könyvtár előtt lesz, reggel 8 órától. A 12 kilométeres táv állomásai: könyvtár — Somlyó — Tarcódi dűlő — Kerekerdő — Hár­mashatár — Kövestető — pincék — könyvtár. A Bükki Vörös Meteor termé­szetjárói vasárnap indulnak útra gyalog és kerékpáron. A túrabakan- csosok Kovács István vezetésével a Tisza-tó környékét keresik fel. In­dulás Egerből a vasútállomásról reggel fél hétkor. A másik gyalogtúra vezetője Ja­kab Lajosné. Az érdeklődök az alábbi helyeket érintik majd: Eger- bakta — Tó-völgy — Baktai tavak — Tó-orom — Keselyőbérc — Szar­vaskő — Margit-forrás — Lesrét — Finomszerelvenygyár. Találkozás: 7.20-kor az egri autóbusz-állomá­son. A kerékpárosokat pedig Franc- zia István kíséri el a Tisza-tó kör­nyékére. Gyülekező: reggel nyolc­kor az egri Szarvas téren. A Tekergők Túrakerékpáros és Szabadidő Egyesület szombaton reggel fél 8-kor az egri tanárképző főiskola elől indul Ostoroson, No- vajon át Mezőkövesdre. Programbörze Kiállítások, tárlatok A Megyei Művelődési Központban Szécsi András erdélyi festő­művész tárlata látható. Ugyancsak itt állították ki Koszticsák Szilárd képeit is. + Gyöngyösön a Vachott Sándor Városi Könyvtár adott otthont a rozsnyói múzeum anyagának, a világszerte híres vert csip­kéknek. A Mátra „fővárosába” látogatóknak ajánljuk még, hogy ke­ressék fel a Richter gyógyszertárat, ahol Selmeczi István grafikáiban gyönyörködhetnek. A Berze Nagy János Gimnáziumban pedig Sza- bolcska Éva és tanítványai mutatkoznak be alkotásaikkal. + Az Egri Ifjúsági Ház kísérleti galériájában Cak tiszta forrásból címmel a hosz- szúpályi Irinyi József Általános Iskola tanulóinak rajzait tekinthetik meg. + Az egri Gyermek-Szabadidőközpontban a koronák történe­tét mutatják be az érdeklődőknek. Szórakoztató programok Éneklő ifjúság. Eger általános és középiskoláinak énekkarai adnak hangversenyt szombaton délelőtt 10 órától. A zeneirodalom leg­szebb darabjait hallhatják a kórusmuzsika kedvelői a Megyei Műve­lődési Központban. + Az egri Gyermek-Szabadidőközponban szombaton délelőtt 9 órától az intézmény művészeti szakköreinek bemutatója és kiállítása várja az ide betérőket. + Az Egri Ifjúsági Házban ma este 7 órakor a Lord együttes koncertezik. + Gyöngyö­sön a 6. sz. Általános Iskola fennállásának 25. évfordulója alkalmá­ból jubileumi gálaestet rendeznek ma délután 5 órakor a Mátra Mű­velődési Központban. könyveket adjon ki. Ez a terv is valóra vált, de miután az orvosok már 1837-ben létrehozták a Ki­rályi Magyar Orvosegyletet, a többi természettudós a Királyi Magyar Természettudományi Társulatba tömörült 1841-ben. Hét évvel később létrejött a Ma­gyarhoni Földtani Társulat. Az említett körök a Magyar Tudo­mányos Akadémia mellett, de vele összhangban működtek. Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár féltett kincsei között találni azt a vaskos művet, amely a Magyar Orvosok és Természet­vizsgálók 1868 augusztus 21-29 között a megyeszékhelyen tartott nagygyűlésének történeti vázla­tát és munkálatait foglalta össze. Az évkönyvként emlegetett mű­vet, Kátai Gábor és Montedégói Albert Ferenc nagygyűlési titká­rok szerkesztették, és Egerben, az Érseki Lyceum könyv és kő­nyomdájában nyomtatták 1869- ben. A közgyűlést a Lyceum nagytermében több mint 600 résztvevő előtt Bartakovics Béla egri érsek nyitotta meg. Ezután Tavassy Antal a város polgár- mestere köszöntötte a egybe­gyűlteket. Nagy figyelemmel kí­sérték Rónay Jáczintnak a Ma­gyar Tudományos Akadémia jegyzőjének A jégkorszak cím­mel tartott értekezését, ezt kö­vette Szabó József egyetemi .ta­nárnak, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának Heves és Külső-Szolnok megyék földtani viszonyairól tartott előadása. A nyilvános ülést követően a ván­dorgyűlés az orvossebészeti, ál­lamorvosi, társadalmi, állattani és növénytani, ásvány- föld és vegytani, gyógyszerészi, termé- szettani, régészeti, gazdászati, ál­latgyógyászati és műipari szak­osztályokban végezte munkáját. A továbbiakban néhány érdeke­sebb előadást emelünk ki. (mentusz) A Maira növényfoídrajz: vázlata Vrabélyi Márton, korának ne­ves botanikusa figyelemmel kí­sért értekezést terjesztett elő. Megfigyelései és gyűjtőmunkája alapján bemutatta a mátrai er­dőkben levő fafajokat: a bükkö­söket, tölgyeseket, fenyveseket és az ezekkel társult jellegzetes növényeket. Felvázolta a termé­szeti viszonyokat, és ismeretei alapján összehasonlította a Mát­rát a Közép-magyarországi hegység erdeinek jellemzői­vel. Néhány adat a Bükk hegység kryptogramjai megismertetéséhez A Magyar Tudományos Aka­démia tagja Hazslinszky Frigyes kutatásai nyomán ismertette a Bükk hegységben fellelhető mo- szatokat, gombákat, zuzmókat, mohákat. Frivaldszky János akadémikus pedig a magyaror­szági hangyaféléket mutatta be, ontos rendszertani beosztással, esorolással. Gyűjtései alapján mutatta be az említett állatok társas életmódját, lakhelyké­szítését, környezeti jellemző­it. Villámdelejes hullámgép Jedlik Ányos egyetemi tanár arról értekezett, hogy az általa szer­kesztett és Teller Emil pesti gépész révén készített úgynevezett vil­lámdelejes hullámgép mire szolgál? Rámutatott, hogy egy vasedény­be töltött higany felületén a villamdelej működésének gyors megsza­kadása miatt az álló hullámok olyan szabottan álltak, hogy az úgyne­vezett görbületi hullámok is tisztán láthatók voltak. A tudós ezt kísér­letileg is bizonyította. Az egyszerű szerkezetű szögmérő leírása szögmérő előnyeire hívta fel a fi­gyelmet. Kitűnt, hogy ezzel a A vándorgyűlésen nagy feltű­nést keltett Szabó Imrének He­ves megye akkori főmérnökének bemutatója. Egy általa 1858-ban szerkesztett és rajza alapján Ho- rák bécsi gépész által készített mért szögeket a végtelenig lehe­tett ismetelni, és nagy előnye volt, hogy a többi hasonló szer­kezetnél olcsóbban árusították. Eger borvidéke Sokak által szenzációként könyvelték el dr. Entz Ferenc egyetemi tanár előadását Eger borvidékéről. Pontos történeti leírást és bemu­tatást tartott a város szőlészetéről, a főbb fajtákról, azok jellemzőiről, amelyekből a hímeves borokat készítették akkoriban. Számba vette a legfontosabb művelési módokat, és ismertette a borkezelési eljáráso­kat. Az alkémia szerepe A vándorgyűlés egyik érdekes mia menetét es hatását a terrné­előadásaként jegyeztek fel Fehér Ipolynak, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia tagjának tájé­koztatóját Az alkémia szerepe a természettudományok fejlődésé­ben címmel. A tudós százado­kon át kísérte nyomon az alké­szettudományok történetére. Rávilágított az összefüggésekre, különös tekintettel azokra, ame­lyek révén az alkémia a termé­szettudományok fejlődésére ki­hatott. (,yinlesi tájak — székely lélek A Megyei Művelődési Köz­pont Galériájában rendeztek ki­állítást Szécsi András székely festőművész tájképeiből. A szé­kelykeresztúri származású mű­vész már tavaly bemutatkozott a pesti közönségnek, most egri je­lentkezése egybeesett egy nem­zetközi tudományos értekezlet­tel — Erdély múltjáról és jövőjé­ről. Szécsi András a jelent festi meg, úgy, ahogyan ő saját sző­kébb hazáját látja. Ezek a képek borongósak. Mintha itt sohasem sütne a Nap teljes erővel. Mintha itt állandóan őszben állnának a töpörödött kis falusi házak, ahol a kerítés elszállni szeretne. A fel­hők ólomszárnyakon lebegnek a csupasz fák felett, mintha csak savas eső esne onnan — felülről. Mert Szécsi András — Sütő András epitatonja szerint — „konok és keserű szemű festő.” Már-már azt mondanánk, hogy ebben a kedves képzavarban a barátság intése is szólal, mégis igazat kell adnunk az erdélyi író­nak. Szécsi András ragaszkodik ahhoz, hogy az általa ismert és szeretett tájat ilyennek, ilyen ál­lapotában ábrázolja. Ezek a tar ágak, ezek az eldűlni, eltűnni vá­gyódó fatörzsek, ezek a megros- kadt, az idő súlya alatt, meg a sorstól is agyonzsugorodott nagykalapú falusi házak lehellik ránk a sorsot, ami a székelység- nek Gyimesben, a Hargita vidé­kén kijár. A házak falai fehérek, de csak annyira látszanak ki a környezetből, hogy némi ellen­pontot kínáljanak az általános borongásnak. Kutathatnánk a művész sze­mélyes sorsát, abban is azokat a meghatározó mozzanatokat, amelyek idáig terelték őt. Meg­ragadott, megfestett mozzanatai közül kiemelnénk a legfonto­sabb vonásokat: a kép előteré­ben lefelé futó utca, deszkakerí­tések fogják el a kilátást, a házak­ból is inkább csak a tetők csúcsait lehet látni, míg a komorló nagy hegyek szinte ledőlni igyekezné­nek erre a világra. Árvának és néptelennek tűnik itt minden, az ablakok nem virítanak, csak a kémények magasodnak némileg emeltebb régióba, hogy kitessék: évszázadok öröksége, állapota kéme itt kegyelmet. És nemcsak a múló időtől, hanem az elmúlás­tól, a földberogyástól is. Itt lehe­tetlen nem gondolni Remenyik Sándor versére: „Mint Atlantisz, a rég elsüllyedt ország./Halljá- tok? Erdély harangoz a mély­ben./ Elmerült székely falvak hangja szól/ Halkan, halkan a tengerfenéken./ Magyar hajó­sok, hallgatózzatok./ Ha jártok ott fenn fergeteges éjben:/ Er­dély harangoz, harangoz a mély­ben.” A költői vízió, a látomásnak ez a dermesztő hatása talán nem olvasható le a képekről, de a szí­nek harmóniájából valami össze­cseng mindazzal, ami ott kísért a székely falvak kerítései mögött. S megint csak a költőre hivatkoz­nánk, mikor derűre biztatjuk Szécsi Andrást is: már az is a gyógyulás, a gyógyítás jele, sza­kasza, ha lelki bajainkat kibe­széljük. És ennek most itt van az ideje. Az őszinteségnek és az egymásra találásnak. Ezek a hegyek, ezek a falvak, ezek a fák, házak, a girbe-gurba kerítések rajzolják fel az utat, amerre járnunk kell: a jelenben és a gondolatban. ..; '•» Xv-Í. A fennmaradt monográfiasorozat őrzi Mit nyújtott a múlt században a hazai természettudomány?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents