Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-16 / 88. szám

BAGÓÉRT SEM KELL A GYAPJÚ — RAJTUK MARADT A HÚSVÉTI BÁRÁNY (3. oldal) S HEVES mm E4 1! ;r, gyöngyös, hatvan, heves, Füzesabony, I. ÁPRILIS 16. KEDD II MAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA H. ÉVFOLYAM 88. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT ....Ha fordul a kocka, biztosításunk garancia... Garancia Biztosító Rt. Eger, Telekessy u. 7. Telefon: 11-534. V. \ / rátolták a gépeket ■ em tudták elkezdeni hétfőn inkát az újfehértói termelő- etkezet erőgépei az önké- i földfoglalók által birtokba területen, mert azok meg- Jályozták a traktorosokat an, hogy eljussanak a táblá­i földfoglalók — akik a má­nak kimért táblákhoz éjjelre lappalra őröket is állítottak — Írták a területhez vezető dű- takat, és nem engedték to- ib a traktorokat. Végül a tsz etése úgy döntött: a szóban gó táblát nem művelik az n, mert nincs értelme a feles- es „háborúskodásnak”. Rekordfogás a magyar — román határon A hét végén két kerékpáros határőr a magyar-román határ- szakaszon — Battonyánál — 97 török határsértőt, valamint négy török, s ugyancsak négy cseh­szlovák embercsempészt fogott el — tájékoztatta az MTI-t Zu- bek János alezredes, a BM Ha­tárőrség szóvivője. Elmondta: az embercsempé­szek minden bizonnyal Német­országba kívánták eljuttatni a határsértőket, akikre német rendszámú járművek vártak a határ magyar oldalán. Tilos a kizárólagos hatalomra törés Az alkotmány tiltja a hatalom kizárólagos birtoklására való tö­rekvést — közölte hétfőn Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyet­tese, aki az MTI kérdésére kom­mentálta a Pofosz szombati, bé­késcsabai nagygyűlésén elhang­zott kijelentéseket. Ugyanis Fó- nay Jenő, a Pofosz elnöke arról beszélt, hogyjúnius 30. — a szov­jet csapatok távozása — után „ők” fognak dirigálni, s egy hó­nap alatt megcsinálják az „igazi” rendszerváltást, addig mindenki érezze magát politikai fogoly­nak. Az alkotmány tartalmazza a véleményalkotás, illetve a gyüle­kezés és az egyesülés szabadsá­gát — mondta a főügyész helyet­tese, ám hozzátette: az alaptör­vény arról is szól, hogy a válasz­tások eredményét mindenki kö­ti tiszteletben tartani. Tehercsúcs a világűrben rekordot döntöttek az ■bként is hajlamos ame- ísok, kutatók, ezúttal ímet kollégáikkal: né- ugyanis — munkájuk gy 17 tonna súlyú út­szerkezet vizsgálja ályáról a világmin- A 600 millió dol- ^czervatórium gam- után kutatja Isi erre t rikai karoló hány n; nyomán dományi Föld kön denség tit lár értékű masugár-források az eget. Építsünk, de hosszabb távú nyereséggel Az egri vár nemzetközi vonzerőt jelent (Fotó: Perl Márton) A vidéki Magyarország világkiállítást akar Egyre közelit a végleges döntés ideje: májusra a kormány­nak és az Országgyűlésnek állást kell foglalnia az 1995-ös Bécs-Budapest Világkiállítás ügyében. Mostanában meg­erősödött azoknak a hangja, akik támogatják a vállalko­zást. A vidéki Magyarország is egyértelműen letette a garast a rendezvény mellett, megyénkben is szinte egyöntetű a vé­lemény: kell az expo. Nemsokára a megyei közgyűlés elé kerül egy dokumentum, amely lehetőségekről és feladatok­ról beszél. Az elképzelésekkel kapcsolatban kerestük meg dr. Jakab Istvánt, a közgyűlés elnökét, illetve dr. Molnár Miklósné elnökhelyettest. — Mi az oka annak, hogy a megyék kivétel nélkül fölzárkóz­tak a világkiállítás mellé, míg a leginkább érdekeltek, a budapes­tiek még tartózkodóak? — Az eddigi előrejelzések szerint a világkiállítás évében több mint 30 millió külföldi lépi át az ország határait — mondja dr. Jakab István. — Ez egy hat hónapos nagyszabású rendez­vény, amely nagyon nagy jelen­tőségű. Lehetőség az eddig el­maradt fejlesztések pótlására, ki­emelkedő vonzástényezőink ki­használására. Azt hiszem, a me­gyék jobban rászorulnak erre, s szeretnének élni az önkormány­zati törvény adta vállalkozási le­hetőségekkel. A többség vállal­kozói alapon képzeli a helyi ese­mények megrendezését, illetve az országos programokhoz való kapcsolódást. — Nem lehet-e az az oka az el­lentétnek, hogy a legtöbb beru­házás — gondjával, bajával együtt — Budapesten valósul meg, míg a vidéki településekre nem hárul akkora teher? — Az expo elnevezését illető­en valóban azt tükrözi, hogy Bécs és Budapest a főszereplő. De ez nem jelenti azt, hogy a be­ruházásokból sem részesülhet más település. Itt például az M3-as autópálya folytatására számítanak az érintett önkor­mányzatok, az előnyeivel és hát­rányaival együtt. S leginkább azt az idegenforgalmat remélik, amelyből ez a megye a jövőben is profitálhat. (Folytatás a 3. oldalon) Fiatalok tűzvédelmi vetélkedője A májusi országos döntők előtt hétfőn Egerben, a Heves Megyei Tűzoltó-parancsnoksá­gon összevontan tartották az ál­talános és középiskolások terü­leti tűzvédelmi vetélkedőjét. A résztvevő háromtagú csapatok ötvenkérdéses tesztláp kitöltésé­vel és szóbeli „vizsgával” bizo­nyították felkészültségüket. Az izgalmas versenyt a kisebbek kö­zött a zagyvaszántóiak (Kiss At­tila, Cserényi László, Misinszki Gergely), a nagyobbaknál az Eg­ri Gép- és Műszeripari Szakkö­zépiskola tanulói (Daragó Gá­bor, Esvég Roland, Veiner Pé­ter) nyerték. így ők képviselik majd megyénket a budapesti „összecsapáson ”. Antall — Major Antall József miniszterelnök, aki az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) alakuló ülésére vasárnap érkezett Lon­donba, hétfőn délelőtt, a Dow­ning Street 10. szám alatti mi­niszterelnöki rezidencián félórás megbeszélést folytatott John Majorbút miniszterelnökkel, aki hangot adott annak, hogy támo­gatja Magyarországot a társulási szerződéssel kapcsolatos tárgya­lásokon. Az Erdélyi Szövetség állásfoglalása Az Erdély múltja és jövője egri értekezleten április 13-14-én elhangzottakkal kapcsolatban az Erdélyi Szö­vetség kijelenti, hogy a felkért előadók mondandójuk írott szövegét előzetesen nem mutatták be, így azért kizárólag ők vállalják a felelősséget. Ha az előadók valamelyike olyan kifejezést (vagy ki­fejezéseket) használt volna, amely bármelyik velünk együtt élő nemzet vagy népcsoport számára sértő lehet, ezektől az Erdélyi Szövetség a leghatározottabban elhatá­rolja magát. Az Erdélyi Szövetség hangsúlyozza, hogy a Kárpát­medence együtt élő népei között felmerülő minden vitás kérdés békés és kölcsönös megbecsülésen alapuló megol­dására törekszik. Az ezzel kapcsolatos nyilatkozatot lapunk 2. oldalán olvashatják. Hatékonyabb szervezeti modell a növekvő bűnözés ellen Vége a jól fésült, nyakkendő« zsaruk korának? Sajtótájékoztató a rendőr-főkapitányságon Hétfőn sajtótájékoztatón mu­tatkozott be a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság március közepén kinevezett vezetője, irá­nyító munkatársaival együtt. Dr. Lantos Bálint r. alezredes arra használta fel az alkalmat, hogy ismertesse elképzeléseit, ame­lyekkel — az önkormányzatok és a lakosság támogatására számít­va — igyekszik a térség rendőrsé­ge felvenni a küzdelmet a mind nagyobb méreteket öltő bűnö­zéssel szemben. Munkájukban a folyamatos­ság fontosságát hangsúlyozta, amikor közölte: a megyei rend­őri szervezet feladatai adottak, s a bűnmegelőzés és -üldözés elve­it még a korábbi vezetővel közö­sen dolgozták ki. Teljes körű megvalósításukat azonban ad­minisztratív korlátok akadályoz­ták. (Folytatás a 2. oldalon) Mégis napirenden a kárpótlás Az Országgyűlés Házbizott­ságának előzetes állásfoglalásá­val szemben mégis napirendre vette a Parlament hétfői plenáris ülésén a kárpótlási törvényjavas­lat vitáját, miután e kérdésben az első szavazás patthelyzetet te­remtett, a megismételt szavazás során viszont néhány szavazatos többséget kapott a vita folytatá­sáról szóló kisgazdapárti indít­vány. A kisgazdapárt hétfő délelőtti frakcióülésének döntése nyo­mán Böröcz István kisgazdapárti frakcióvezető-helyettes felszóla­lásában határozottan kérte a na­pirendre tűzést, mondván: ha er­re nem kerül sor, a frakció egy órán át nem vesz részt a Parla­ment munkájában, ezzel jelké­pezve tiltakozását. Megalakult a regionális napilapok kamarája A Magyarországon megjelenő regionális napilapok elha­tározták, hogy megalapítják saját érdekképviseletüket. A ki­adók a Regionális Lapok Kamaráján keresztül kívánnak gon­doskodni újságjaik sajátos igényeinek kielégítéséről: a lapok papírellátásától a terjesztésig, valamint a gazdaságon kívüli te­rületeken történő határozott fellépésig. A kamara cselekvő szerepet kíván betölteni valamennyi magyar kiadó érdekvédel­mi szervezetének megújításában. A kamarához tartozik minden, a megyeszékhelyeken, a fővároson kívül megjelenő jelentős napilap, Szombathelytől Békéscsabáig, Győrtől Pécsig, Szegedig és Nyíregyházáig. Ünnepeljünk együtt A 101. május elsején A Munkavállalók Heves Me­gyei Konzultatív Tanácsa — az azt alkotó számos szakmai szak- szervezet, valamint munkásta­nács nevében — felhívással for­dult szűkebb hazánk valamennyi munkavállalójához s szervezete­ihez, hogy ünnepeljük együtt, méltóképpen a 101. május 1-jét. Legyen ez a nap a megyében a ta­vasz, a munkavállalók és a sorsu­kért felelősséget érzők közös ün­nepe, a munkásszolidaritás kife­jezője. Mint a konzultatív tanács soros elnöke, Szabó Béla tájé­koztatta lapunkat: ennek jegyé­ben szerveződik már Egerben és környékén a szak- és munkavál­lalói szervezetek részvételével a szépasszony-völgyi majális, illet­ve futóverseny, s számos ünnepi program. Ehhez hasonlóan — mondta — a településeken, mun­kahelyeken a szakszervezetek és a munkástanácsok legyenek kez­deményezői és szervezői olyan majálisoknak: kulturális és sportrendezvényeknek, amelyek a résztvevők kikapcsolódását, szórakozását, közös időtöltését szolgálják. Egyben lehetőséget adnak az érdekképviseletekkel való ismerkedésre, s alkalmat te­remtenek minden olyan politi­kai, illetve társadalmi szervezet részvételére, amelyek célja és feladata a munkavállalók érde­keinek képviselete, védelme. Törvény ^jegybanknak Várhatóan a jövő héten kerül a kormány elé a jegybanktörvény tervezete. A piacgazdaság mű­ködéséhez szükséges jogi keret- rendszer egyik sarkalatos új tör­vénye lesz: a magyar alkotmány jegybankra vonatkozó rendelke­zéseinek figyelembevételével a piacgazdaság körülményeihez igazítja a magyar jegybank szere­pét, tevékenységét, és egyben nyíltan deklarálja a jegybank kormánytól való viszonylagos függetlenségét. Az alkotmányból kiindulva a jegybanktörvény három fő jogo­sítványban rögzíti a Magyar Nemzeti Bank feladatát: a jegy­banknak kell a jövőben is biztosí­tania a nemzeti fizetőeszköz ér­tékállóságának védelmét, kizá­rólag a jegybank jogosult a nem­zeti fizetőeszköz kibocsátására, emellett feladata a pénzforgalom szabályozása. A Magyar Nemzeti Bank a törvénytervezet szerint egyfelől a Magyar Köztársaság jegybank­ja, másrészt a magyar gazdaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank elnökét, a tör­vénytervezet szerint, a köztársa­sági elnök nevezi ki a miniszter- elnök javaslatára hat évre, alel- nökeit ugyancsak a köztársasági elnök nevezi ki az MNB elnöké­nek a miniszterelnök által előter­jesztett javaslata alapján, általá­ban három évre. A törvénytervezet szerint a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszámolási kötelezettséggel tartozna az Országgyűlésnek. Az MNB teljes függetlenséget kap a tervezet szerint a jegybanki kamatpolitika kialakításában, az árfolyampolitika kialakításá­ban, azonban a kormánynak és a jegybanknak egyetértésre kell jutnia.

Next

/
Thumbnails
Contents