Heves Megyei Hírlap, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-12 / 85. szám

GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 13 HfiOAP, 1991. április 12., péntek Vendége élteti Jött, látott, győzött... Sommá­san így is lehetne fogalmazni Ká­nyái Jánoskékestetoi karrierjét a S án. Hiszen a ma virágzó, /es ÉDOSZ-üdülő „elődjé­nek” átvételekor meglehetősen szerény kis pihenőhazat „örö­költ” az ország csúcsán. S amit szakmájában az elmúlt eszten­dőkben mutatott, annak alapján bízták meg a szomszédban újon­nan létesített elegáns szálló veze­tésével is néhány hónapja. Ahol ma főállásban tölti a napjait: csak egy picit „átalakított”, csu- án néhány ötlettel otthonosab- á, családiasabbá formált épület — de sokkal jobban érzi magát benne a vendeg. Szívesen tölti itt idejét, s ha teheti, visszatér ismét. Amióta az üzlet nyitottabb lett, egy-egy kávéra, ebédre, vagy vacsorara-betér még az is, akinek a Mátrában másutt van foglalt asztala, fizetett szobája. Előfordul, hogy némely látogató a szállását is elcseréli az ittenivel. A főnöknek az a legnagyobb elismerés, ha olyan fogyasztót si­kerül megnyernie, akinek buk­szájából jóval drágább, előke­lőbb helyre is futna. Mindennél többet jelent számára, ha látoga­tója valóban jól érzi magát. Vallja, hogy amit csinált-csi- nál, nincs abban semmi varázs­lat. Mindössze a tisztességes ellá­tásáról iparkodik gondoskodni. Azon fáradozik, hogy aki hazul­ról érkezik, alig, vagy ne is vegye észre idegensegét, s hogy az evés-ivás, a pihenés mellett mást is megtaláljon. — Nincs külön üdülőorvo­sunk, de módot kerestem arra, hogy mégis rendeljen itt egy dok­tor — magyarázza, amint a „tit­kairól” faggatom. — Megoldot­tam, hogy a közeli szanatórium­ban a mi vendégeink is mozielő­adásokat élvezhessenek, s né­hány kilométernyivel lejjebb — egy másik üdülőben — úgy láto­gathassák az uszodát, mintha ép­pen oda kaptak volna beutalót. Tudom, hogy csak télen lehet itt sízni és szánkózni, de a szabad­ban máskor is szívesen időzik az ember, ezért sokféle kirándulás­ra invitálom, csalom magammal a vendéget. S ahogy véges lehe­tőségeinkből telik, úgy program­jainkat például olyannal is pró­bálom színesíteni, mint az ás­ványgyűjtő túra... A szintén ke­zembe adott luxusszállóhoz egész sportkombinátot is terve­zek, s azon vagyok, hogy üdülőm vendégei se maradjanak ki az él­vezetéből. A sporthoz régi szívszerelme, a kézilabda vonzza még mindig, holott már igencsak emlék, hogy NI} I-es kapus is volt Ózdon. Szakmájához talán Kányái uram, a Liliomfi c. darab nagyra becsült vendéglősének emleke vezette. Hivatására nem szüle­tett. Amikor vakációzó diákként fel-felszolgált az étteremben, még aligha gondolt arra, hogy utóbb így keresi majd a kenyeret. Ám utana meg sem állt a főisko­lai diplomáig. Az ózdi afésztől — ahol kez­dett — egy évtizede jött a hegy­ségbe. A mátraházi SZOT-üdü­lőben volt élete második munka­helye, esztendő múltán költözött onnan mostani „állomására”. Si­ófok — ahol hasonló üzletet kel­lett rendbetennie — mindössze átmeneti távoliét volt szolgálatá­ban. Visszakívánkozott a csábí­tóbb Balatontól is, és azóta újból folytatja munkáját Kékesteton. Diákkorában dobolt is. A ze­nét sem felejtette. Ha máskor nem is, de legalább az ismerke­dési vagy a bucsúesteken olykor­olykor még mindig játszik. Ami­kor nem ülhet le egy-egy vendé­ge mellé, ez a szórakozása. Abba tudná-e hagyni? — kér­dem tőle. — Soha! — mondja üdülőjének ajtajában. Elhiszem neki. Gy. Gy. Királyok falufa (Fotó: Gál Gábor) Abasár megadta a módját, nemhiába tartja úgy a falu, hogy társ­községük, Pálosvörösmart az egyetlen olyan kistelepülés az országban, amelyik királyt ültetett a magyar trónra. Most a falu újratelepítésének háromszázadik évfordulóját ünnepelték, s nem kis ceremóniát csaptak. Számos neves személyiséget hívtak meg, akik közül az invitálást többen — éppen sok elfoglaltságuk miatt — nem tudták elfogadni, ám így is rangos volt a névsor. Ebből is kiemelkedett dr. Habsburg Ottó, akit igen nagy szeretettel fogadtak, olyannyira, hogy akadt, aki királyi fen­ségnek szólította. De rajta kívül reszt vett még az ünnepségen az egri ér­sek, Gyöngyös és Eger polgármestere, szinte valamennyi párt képvise­lője, s volt országgyűlési képviselő is, aki eljött. Lovastábor a Mátrában Lovastábort szervez a Diana lovasiskola és a gyöngyösi Gyer­mek-Szabadidőközpont kez­dőknek és haladóknak a Mátra- füred melletti Sástón. A jelent­kezési határidő május tizenötö­dike, s az egyhetes turnusokról a Gyermek-Szabadidőközpont­ban lehet érdeklődni. Vert csipkék a könyvtárban A rozsnyói múzeum vendé­geskedik április tizenötödikétől Gyöngyösön. A Vachott Sándor Városi Könyvtárban vertcsipke- gyűjteményüket tekinthetik meg az érdeklődők. Rajztanárok találkoztak Szakmai tanácskozást tartot­tak a napokban Gyöngyösön a megye rajztanárai. Az esemény keretében a pedagógusok meg­tekintettek egy bemutató órát a Berze Nagy János Gimnázium­ban, ismerkedtek a grafológia és a komponálás kapcsolatával, va­lamint előadást hallgattak meg a nyolcosztályos gimnáziumról. Száz esztendeje történt Száz évvel ezelőtt írta a Mátra- vidéke című gyöngyösi lap: „Gyöngyös város külhatárában nagy mérvűk a foglalások, rend nincs, utak, hidak járhatatlanok, és a mezei rendőrbiztos nem lát­ható soha a határba, pedig úgy tudom, hogy kötelessége, ez és nem a szobába pipázás. Rettene­tes állapot nálunk, hogy némely tisztségviselő a drága fizetést fel­veszi, de nem akar megszolgálni érte.” Hanák Kolos-teljesítménytúra Aki sokat tett a Mátra turizmusáért Hatvan, Gyöngyös és Jászberény természetbarátainak szervezésé­vel és részvételével április 13-án Sírok — Kékes — Csór-hegy — Galyatető — Ágasvár — Muzslatető — Szurdokpüspöki között (56 km), illetve a Kékes — Szurdokpüspöki útvonalon (36 km) teljesít­ménytúrát rendeznek. A rövidebb táv névadója, Hanák Kolos gyöngyösi ügyvéd a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) tagja­ként 1884-ben látott a helyi osztály szervezéséhez a gyöngyösi tár­sadalmi egyesületek és a polgármesteri hivatal támogatásával. 1886-ban Hanák már azt jelenthette az MKE lőcsei központjába, hogy a Mátra Osztály (MO) szervezése jól halad, és 108 tagja máris van. Az MO alakuló jegyzőkönyvét — mint ügyvezető alelnök — Hanák 1887. május 15-én írta alá. így jött létre az MKE Tátra, Ke­leti-Kárpátok, Szitnya és Lipóti Osztálya után ötödiknek a Mátra Osztály — Gyöngyös székhellyel. Hanák Kolos nemcsak útjára indította az MO-t, hanem a to­vábbi években is sokat tett a fej­lődésért. Érdeme, hogy hazai ügy- gyé emelte Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmát, turizmusát. Számos cikket írt az MKE Év­könyvébe, a Turisták Lapjába és a helyi lapokba, amelyekkel fel­hívta a figyelmet vidékünkre. Irányításával az MO minden év­ben tett valamit az itteni turizmus népszerűsítéséért. 1887-ben a tagok bevonásával megépült a Mátra első, jelzett, 3 km hosszú turistaútja Benéről a Kallók-völ- gyén át a Gyökeres-forrásig. Ösztönzésére 1888-ban Gyön­gyös város Benén vendéglőt építtetett. Kezdeményezte a he­lyi időszaki turistasajtó megjele­nését. 1887. augusztus 7-én az MO kiadta A Mátra nevű köz­lönyt, amely hat számával 1891. április 15-ig kizárólag e vidék idegenforgalmi és turisztikai éle­téről tájékoztatott. Hanák 1888. május 15-én fel­avatta a Mátra 4 m magas, első (a később róla elnevezett, és a mai napig meglevő) kilátóját az 593 m magasan levő Nagy-lapát-te- tőn. A következő évben a Kékes tetejére is építtetett kilátót, a Mátra-tornyot." Különösen szívügye volt Bene (1893 óta Mátrafüred) turista­központtá emelése. Ennek érde­kében üdülők és nyaralók építé­sét szorgalmazta. Alapítója lett az 1890-ben, Gyöngyösön léte­sült Villaépítő RT-nek, amely­nek tagjai 1890-1914 között 29 egyéni és 10 ikervillát, 16 nyara­lót és 4 panziót építtettek Benén. Elérte, hogy 1890. június 26-án a Heves Megyei Orvos-Gyógy­szerész Egylet itt tartotta köz­gyűlését, amely a kis települést és környékét klimatikus gyógyfür­dőhellyé nyilvánította. Irányítása nyomán az osztály rendszeres munkát végzett. Kap­csolatot létesített az ország más turistaegyleteivel, megindította a tervezett mátrai kirándulásokat, élénkítette a rendező, ismertető, műszaki és felügyelő bizottság munkáját. Az ő javaslatára léte­sítette az MO a Múzeumi Bizott­ságot, amely megalapította a Mátra Múzeumot. 1891-ben gimnazistákból megszervezte az MO ifjúsági kö­rét. 1891/ 1892-ben Hanák jel­zett turistautat készíttetett a Be- nevár-bércen át a Vályús-kút- hoz; javaslatára rendezték a Re­mete-barlangot, feltárták az Ágasvár alatti Csörgő-lyuk-bar- langot — a vármegye meg hozzá­fogott a mátrafüredi-parádi ko­csiút kiépítéséhez, korszerűsíté­séhez. Bár Hanák kitűnő kapcsolatot tartott az MKE-vel, ő is egyetér­tett az abból kivált és önállósult Magyar Turista Egyesülethez ÍMTE) való csatlakozással. Ez 1891. december 27-én meg is történt, az osztály Mátra Egylet (ME) néven tevékenykedett to­vább. Attól az évtől haláláig — 1923-ig — örökös elnöke volt az ME-nek. Fő írását 1888-ban és 1897- ben jelentette meg Mátrai Kala­uz címmel, amely Gyöngyös és a Mátra első idegenforgalmi kiad­ványa lett. Ezt 1909-ben átírta, kibővítette, és Stiller János, vala­mint Széky István közös szer­kesztésével Mátrai és Gyöngyösi Kalauz címmel tette közzé. 1937. május 15-én, az ME megalakulásának 50. évforduló­ján tartott közgyűlésen Gyön­gyös polgármestere úgy méltatta Hanák Kolos érdemeit, mint aki a legtöbbet tette a város és a Mát­ra turizmusáért, idegenforgal­máért. Dr. MisóczkiLajos Vendegsegben: A piactéri tejivóban Egy tej ivóban általában kakaóra számít az ember, foszlós kalácsra, túrós ba­tyura, megannyi porcukrös süteményre, és otthont idéző, forralt-tejszagra. A gyöngyösi piactér tejivójában kakaó van, tej és 2-3 féle péksüte­mény. A polcok viszont roskadoznak a különféle kávéktól, teáktól, lekvároktól, élelmiszeripari termékektől. Ami legalábbis különös. A választék hiánya első pillanatban elgondolkodtatja az embert: most akkor mit egyen. Kell néhány perc, amíg kitalál valamit: kér két kiflit, néhány deci kakaót, meg egy kockasajtot. (A kockasajt lega­lább mindenhol állandó, abban nem csalódhat...) Csalódik viszont a szép gorbületű kifliben: száraz, mint a beton. De mivel a páija friss, meg lehet próbálkozni egy újabbikkal, feltéve, ha az enyhén rosszkedvű kiszolgáló asszony hajlandó rá. (Lehet, hogy máskor sokkal vidámabb, mosolyog és kedélyes — de most borús az ég, az előbb még csöppent némi eső az aszfaltra, nem lehet tudni, mi­lyen mondattal küld vissza a kakaóm mellé...) — Kicserélné, ez elég száraz...?! — próbálkozom. Hangtalanul nyújt át egy újabb kiflit, egy porhanyóst, egy puhát, jó lett volna, ha legalább rám néz közben, akkor most nem lenne a gyomromban görcs, (már megint kellemetlenkedtem, a fene egye meg...), hanem akkor talán cinkosan összekacsintottunk volna, én valahogy így: — Megpróbáltad rám sózni, új vendégre a száraz kiflidet, de hát neked is élni kell valamiből, eladni, amit lehet... Ő meg így... — Nem jött össze, ne haragudj, legközelebb majd valaki mással próbálkozom, nesze, itt egy másik... De ő nem nézett rám, én nem tudtam visszanézni, maradt a fagyos csend a tejivóban. (Pedig úgy szerettem volna végezetül játékosan egy jó nagyot szürcsölni a kakaómból...) Gyógyszer­szoba Markazon Éveken át hiába kérték a me­gyei segítséget a markaziak a he­lyi gyógyszerbeszerzés biztosítá­sához, a szomszédos két község patikái miatt egyre csak halogat­ták a dolgot. Most az önkor­mányzat vette kezébe az ügy megoldását. A helyi körzeti or­vosi rendelő épületében alakíta­nak majd ki egy markazi gyógy­szerszobát, ahol a továbbiakban már megtalálja a lakosság a leg­szükségesebb medicinákat. Má­jus elsejére tervezik az új létesít­mény megnyitását. A tervezett, mintegy 500 ezer forintos költsé­get — mint értesültünk — az ide­valósiak társadalmi munkával kívánják csökkenteni. JUBILEUMI NYEREMÉNYESŐ! Egyéves a ttW NYEREMÉNY­SZELVÉNY NÉV ___________... Sze m. szám.............. A kik vásárlás után kitöltve leadják a nyereményszel­vényt a boltjaink pénztárá­ban, részt vesznek a fődíj ^/sorsolásán. ^ Tudósí­tóinknak! Felhívjuk tudósítóink figyel­mét, hogy — azok, akik eled­dig ezt még nem tették meg — juttassák be lakcímüket és személyi számukat a szer­kesztőségünkbe. (doros)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents