Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1991-03-09 / 58. szám
12. ___ H ÉTVÉGI MAGAZIN--------------------------------------------------! H ÍRLAP, 1991. március 9., szombat ■ i Nem mindegy, mit eszünk Évente mintegy 15 ezer ember hal meg szívinfarktus következtében, a koszorúér-betegségekben elhunytak száma az utóbbi húsz évben ötszörösére emelkedett. Évente csak az emésztést segítő gyógyszerekre 70 millió forintot költünk! Betegségeink 40-70 százaléka a táplálkozásunkkal függ össze. Évszázados konyhaműveszeti szokásainkat meg kellene változtatnunk! Kiemelkedő fontosságot kellene tulajdonítanunk a nyers koszttal kevert vegetárius étrendnek, melyben helyet kapnának a gabonafélék, valamint a friss és szántott gyógy- és fűszernövények. Mit is értünk testi és szellemi egészséget jelentő táplálkozás alatt? A vegetáriánus (vegyszer nélkül termelt élelmiszerekből álló) étrendet, az étel (zöldség, gyümölcs) 50-90 százalékban nyers állapotban történő fogyasztását (szójabab, köles, bab, napraforgó, szója, stb.) felhasználását, napi 15-50 gramm köny- nyen emészthető fenéijefelvételt (joghurt, kefir, kenhető sajt, szója, diófélék, burgonya, kevés tojás és hal). Hidegen sajtolt olaj (esetleg kevés margarin) alkalmazásai. Teljes őrlésű liszt, méz, § yógy- (és fuszer-)növények fel- asználasát. Mi a nyers étel haszna? Szervezetünket vitaminok, enzimek, ásványi anyagok és nyomelemek bőségével látja el, míg a főzött zöldség, gyümölcs, fehérje tápértéke minimum 80 százalékát elveszti. Gazdag rosttartalmúak, ami a rendszeres és egészséges- bélműködés feltétele. Székrekedés megszüntethető az étkezés előtti nyers (elő-)étel (pl. gyümölcs- vagy zöldségreszelék) fof yasztásával. A rostanyagok elő- észítik az emésztőnedvek és az epe kiválasztását is. Megerőltető rágásra kényszeríti rágóizmainkat. Ez pedig fokozza a nyállal való összekeveredést, a foghúst masszírozza, a fogakat tisztítja, f átolja a fogínysorvadás kiala- ulását. Szomjoltó, mert káliumban gazdag, nátriumban szegény és így visszaszorítja a folyadék iránti vágyat. Rövid ideig (gyümölcs pl. 15-20percig) marad a gyomorban, mégis jóllakottság érzést okoz. Regenerálja, fiatalítja a szervezetet. Rendszeres fogyasztásával beáll a vérsav-bázis egyensúlya. A nyers ételek enzimjei előnyösen befolyásolják az emésztést, megszüntetik a gyomor sósavtúltermelését. Elősegítik a szervezet méregtelenítését. Megfelelő gyümölcs-, zöldséggé^ kúrával (rendszeres fogyasztással) sokfajta betegség gyógyítható, illetve elkerülhető. A gyümölcsöket, gyenge zöldségeket olajos mosás (leaörzsölés) után lehetőleg héjastól (magvastól) használjuk fel (de a permetezett gyümölcsöt hámozzuk meg!). Használjunk salátákba, hús nélküli szendvicsekhez csírazöldséget. A csíra jó ízű, magas a vitamin- és a szabad zsírsavtartalma, növényi fehérjét is bőségesen tartalmaz. (Hüvelyesek csíráit ajánlatos felhasználás előtt szűrőkanálba téve, néhány másodpercig forró vízbe mártva leforrázni.) A búzacsíra (búzafű) igazi élő táplálék: gazdag ásványi anyaf okban, fehérje-, zsír- és szén- idrát tartalma könnyen emészthető; teh'tetlen zsírsavakat, ami- nosavakat, A, B, E vitaminokat tartalmaz. Egy-egy evőkanálnyit tehetünk müzlibe, levesbe, főzelékbe, tejtermékekbe (joghurt, túró, stb.), esetleg sütemények alapanyagába; búzafüvet ollóval levagdosva tejes-olajos (marga- rinos) kenyérre szórhatjuk, illetve turmixolhatjuk is. Csíráztatása egyszerű: reggelenként naponta egy-egy virag- alátétbe 4-4 kanál búzát teszünk, s vizesen tartjuk az ablakban. Két nap múlva az első tányér csíráit (2 nét múlva a búzafüvet) fogyaszthatjuk. Hasonló módón csíráztathatunk (de naponta többször átöblítjük) más gabonaféléket (árpát, zabot, rizst, kukoricát, kölest, stb.), hüvelyeseket (lencsét, zöldborsót, babot, szóját, stb.) olajos magvakat (lent, szezámot, napraforgót, stb.), zöldség- és fűszerféléket (lucernamagot, mustárt, retket, stb.). A csírák gyógyító hatással is bírnak: a búzacsíra idegerősítő, a zabcsíra melegítő hatással bír, a kölescsíra vese- és hólyagy- gyulladás esetén természetes gyógyír, a lencsíra székrekedés ellen jó, a tökmagcsíraprosztatamegbetegedéseket gyógyítja. Egyszerű reggeli recept: 10 dkg margarint, 2 evőkanál apróra vágott petrezselyemzöldet, 2 evőkanál mustárcsírát, néhány csepp citromlevet keveijünk jól össze, s barna kenyérre kenve fogyasszuk. A növényi eredetű zsiradékban (napraforgó-, kukoricacsíra-, szójaolaj) úgynevezett többszörösen telítetlen zsírsavak vannak többségben, melyek kedvező hatásúak az érelmeszesedési folyamat kivédésében, mind a mar kialakult betegség gyógyításában. (Az érelmeszesedés a telített zsírsavak: sertés-, baromfizsír, vaj, tejszín, tejföl, szalonna, tojás, zsíros sajtok, felvágottak, stb. hatására alakulnak ki.) Lehetőleg az úgynevezett hiaegen sajtolt (hőhatás, színezés, tartósítószer-nélküli) olajat fogyasz- szuk. Az étolajat nyersen adjuk a kész ételhez, mert melegítés hatására gyomor nyálkahártyát erősen izgató és karcinogén (kátrány-, rákkeltő) anyagok keletkeznek. Teflonban, illetve sütőben süssünk mindent. Az olajmaradékot sohase használjuk fel ismételten. A méhészeti termékek — a méz, a virágpor, a viasz, a méh- pempő, a propolisz és a méhmé- reg önállóan vagy gyógyszerészeti készítményekkel társítva egész sor bántalom megelőzésénei és gyógyításánál alkalmazhatók. A méz gyógyító hatással van felső légutak megbetegedésére, a szív, a tüdő, a bel, a máj, a vese, az idegrendszer, bőr, stb. megbe- tegedesére. Napi adagja gyerme- kexnek 3 dkg, felnőtteknek 10 dkg két órával étkezés előtt, 3 óraval étkezés után háromszorra elosztva. A virágpor aminosavakat, cukrot, zsírokat, illóolajokat, vitaminokat tartalmaz. Fogyasztásával (napi adagja felnőtteknek 3 x 1 kávéskanálnyi) visszatér a jó testi-lelki közérzet, segít vérszegénység esetében, dullmirígy- auzzanatoknál. A méhpempőfertőző betegségekkel szemben fokozza a szervezet ellenállóképességét, kismamáknál fokozza a tejképződést. Fokozza a férfierőt. A propolisz pusztító hatással van baktériumokra, vírusokra, fájdalomcsillapító hatású, gyógyítja a nyombélfekélyt. Pl. belső szervek lázas megbetegedésénél naponta háromszor 30 csepp propolisztinktúrát oldjunk fel meleg teában. Fűrész János Mindennapi nyelvünk Üj nyelvhasználati jelenségek az angol szavak beáramlásának folyamatában Az angol néppel, az angol nyelvvel, az angol tudományos élettel kialakult hasznos és eredményes kapcsolatunk bizonyos mérvű hatása jelentkezik abban, hogy egyre több angol szót, kifejezést használunk fel a tömegközlés legszélesebb szintjein, a hírlapokban, a rádióban es a televízióban. Olvasóink jelzései azonban arról tanúskodnak, hogy az angol szavak tömeges beáramlása nem kis bizonytalanságot és bizalmatlanságot is eredményez. A közérthetőséget f átló nyelvhasználati jelenseg- ént érzékelik például azt, hogy több szakmai, szaktudományi kötöttségű kifejezés bizonytala- nítja el egy-egy magyar szöveg- részlet mondanivalóját. Az átlagolvasó ma még szótár nélkül alig tud mit kezdeni az ilyen sajtóbeli szövegformálással: „A jelek szerint a gentlemans agreementtörtént, alighanem ezt követeli az Ápisz goodwillje” (Népszabadság, 1990. okt. 19.). — „A sajtóprivatizációs folyamatok ismertettek meg engem a goodwill fogalmával” (Népszabadság, 1990. okt. 27.). Bár a politikai, a gazdasági élet nemzetközileg is jól ismert kifejezéseiről van szó, még az angolos műveltségű magyar olvasó a magyar megfelelők (az adott szóra történő megegyezés, az üzleti jó hírnév) szótári jelentésének birtokában sem érzékeli a megfelelő beszédhelyzetnek és fogalmi értéknek szakmai hátterét, s így ezek a kifejezések üres divatszo- ként élik tovább életüket nyelv- használatunkban. Ezt az utat járja pl. ennek a szövegrészletnek angol kulcsszava: drámaíróként sem outsider Pilinszky János” (Kritika, 1990.9.sz.). Valóban nem kívülálló, a drámaírói művészet titkait nagyon is hozzáértően felhasználó alkotó volt a kiváló költő. Sajátos új nyelvhasználati jelenségként kell értékelnünk az idézett magyar sajtóbeli szöveg- részletekben szerepet vállaló angol szavak, közlő, kifejező szerepét: „Elképzelhetetlen a szélsőjobbos és szélsőbalos számára az üdítő öngúny avagy az angol közbeszédben oly gyakori understatement, azaz a komolytalan ön- alulbecsülés önmaga áltat’ (Népszabadság, 1991. jan. 26.). Bár a cikk szerzője külön is értelmezte az angol nyelvi formát, s ezzel a szövegrészlet mondanivalóját egyértelműbbé tette, azt már nem érzékeltethette, milyen sajátos közéleti, politikai háttér segítette elő az angol szó közbeszédbe kerülésének módját, útját. A Hírlap olvasóit sem véletlenül bizonytalanította el ez a szövegrészlet sem: „Országgyűlésünk igazi értelme, célja az össz- nemzeti brain strominF’ (Nép- szabadság, 1991. jan. 1.). Az angol nyelvi forma lehetőségét a többértelműségre, az áthallások és belehallások érzékelésére, a kifejezés politikai hárigKíigtJe- kintetbe vételére, tehát arr»r hogy a mondanivalójának középpontjába ezeket a fogalmi értékeket állítsuk: a közös együttgondolkodásra, az átgondolt szellemi erőfeszítések vállalására, az össznemzeti érdekeket szolgáló értelmi képességek kiművelésére alkalmas eszközök felhasználásának formáit, módjait politikai, gazdasági életünk közösen vállait feladatának tekintsük. Ha a szerző egyértelműbb szakmai zsargonként élt ezzel az angol kifejezéssel, akkor utalni kellett volna erre. így, bár nehezen írjuk le, az anglománia nyelvhasználati jelenségeként is minősíthetjük az idézett szöveg- részletet. Még az anglofil, az angolbarát meggyőződésünk sem akadályozhat meg bennünket abban, hogy feleslegesnek tartsuk az újabban jelentkező angol ombudsman szerepvállalását ezekben a szövegreszletekben: „Viták az ombudsman törvényrőt’ (Magyar Nemzet, 1990. nov. 29.). „A mezítlábas ombudsman..’.’ (Népszabadság, 1990. jul. 28.). A Parlamentben is többször elhangzott ez a szóalak. A televízióban hallhattuk ezt a megjegyzést: „Beadvánnyal fordultunk a Parlament ombuds- manjához” (Tv 2.1990. dec. 7.). Fejes Endre Tejben tök című írásában nem véletlenül kérdezi meg: „Mi az, hogy ombucman? Lehetetlen, hogy senki nem tudja?” (Magyar Hírlap, 1990. szept. 1.). Ma már nem rejtély. Magyar megfelelői: jogi szóvivő, az állampolgári jogok felett őrködő, az állam és polgárai közötti konfliktusokat feloldó személy. De elegendő, ha egyszerűen és tömören a szóvivői mondjuk, újuk az angol szó kiiktatására. Dr. Bakos József Kertész leszek NövényA növény megbetegedését számtalan ok idézheti elő. Az ok felfedezését nehezíti, hogy hasonló tüneteket különböző tényezők is kiválthatnak. A növények ápolásáról — öntözés, fényellátás, tápanyag-utánpótlás — szóló fejezetekben érintettem már azokat a károsodásokat, amelyek a szakszerűtlen gondozás következményeként jelentkezhetnek. A leggyakoribb ápolási hibákat, és azok tüneteit a következő táblázat segít áttekinteni. A betegség tünetei Mi lehet az oka? Levélszíiieződés (bámulás); levél-, bimbó-, virághullás; számrthadás Rossz a növény helye Sárguló levelek; gyökér- rothadás, a cserép földje bűzlik, hervadás Kevés a táplálék „Levélégés’; töl gyors növekedés; a cserép földjén fehér bevonat Túl sok táplálék Visszamaradt növekedés; korcs; levél-, bimbó-, virághullás, hervadás; lankadás Túl kevés a víz Gyökérrothadás, gyökérfuHadás, sárga levél, penészgombák megjelenése Túl sok a víz Barna levél; nem nő; levél-, virághullás Alacsony hőmérséklet A szobanövények szerencsére elég ritkán betegszenek meg valamilyen konkrét károkozótól. Vagy, ha igen, az esetek többségében a helytelen ápolás következményeként. Egy túltáplált, laza szövetű vagy alultáplált gyenge növényt hamarabb támadnak meg a károsítok. A túlöntözött, a cserép tetején felgyűlt víz jó melegágya a baktériumoknak, gombás megbetegedéseknek. Ha a fertőzés még kezdeti stádiumban van, ne sajnáljuk a beteg részt eltávolítani, úgy, hogy az ne legyen további fertőzés forrása. A beteg növényt tegyük külön „karanténba” és, ha újabb tünetek nem jelentkeznek, visszatehetjük társai közé. A bajt meg kell előzni. Ehhez az szükséges, hogy növényeinkre „odafigyelünk”, rendszeresen átvizsgáljuk. Különösen a levél fonáki része igényel fokozott figyelmet. A növényi betegségek között leggyakoribb a lisztharmat, ami egy általános kórokozó, de legfogékonyabb a Begonia, Geranium, Saintpaulia és minden puha levelű és pozsgás növény. Ezért fordulhat elő, hogy két egymás mellett lévő növény közül csak az egyik lesz beteg. Ha már a leveleket elborítja a lisztharmat fehér, porszerű bevonata, ezen már nem segíthetünk. A bevonatot valamelyest letörölhetjük ugyan, de a fertőzött levél később elpusztul. Helyesebb ezeket eltávolítani, és az egészségesek megelőző védelméről gondoskodni úgy, hogy lisztharmat elleni növényvédő szerrel bepermetezzük. Ha növényeinken ragacsos, mézszerű bevonatot észlelünk, biztosak lehetünk abban, hogy valamilyen élősködő (levéltetű, pajzstetű) támadta meg. Ez a „mézharmat” a tetű üledéke, amin hamarosan egy másodlagos kórokozó, a korompenész fog megtelepedni. A levéltetű szintén minden növényt megtámadhat, de ez is főleg a lágylevelűeket, hiszen ezeket könnyebb szívogatni. Nagyon szapora, ha már egyszer megvetette a lábát, nehéz kiirtani. A levél fonákján, fiatal hajtásvégeken keressük. A növényt teljesen legyengíti, elalaktalanítja. Hasonló a pajzstetű kártétele is. Az ellene való védekezést nehezíti, hogy idősebb példányai viaszos burok, „pajzs” alatt ülnek. Főleg a fikuszt, leandert, pálmaféléket kedveli. A levéltetű, pajzstetű ellen kezdetben mechanikai módszerekkel (lemosás, eltávolítás) védekezhetünk. Erősebb fertőzésnél felszívódó hatású rovarölő szerek hatásosak. A szobanövények kórokozói, kártevői ellen legjobb a szaküzletekben vásárolható speciális permetező sprayket használni, amelyek környezetkímélő gázzal viszik fel a növényre megfelelő finomságban a permeteket. A rovarölő szerek hatóanyaga növényi alkaloida, ami szakszerű használat esetén emberre veszélytelen. V. Pénzes Judit Molnár Ferenc mondása A rejtvényábra fő soraiban Molnár Ferenc egyik szatirikus mondása olvasható, Megfejten- dők a vízsz. 3., 57., valamint függ.l.sz. sorok. Víszintes: 1. Mutatószó 3. Az idézet első része (zárt betűk: S, N, I, N) 14. Egységnyi űrtartalmú 15. A mondás szerint rózsát terem 16. Nyújtott kezükkel érinteni tudják 18. Zoltán becézve 19. Gimnázium — a diákok nyelvén 20. Névelős nemesfém 23. Hidrogén és nitrogén 24. Részben bánatos! 25. A gazdaság egyik ágával kapcsolatos 26. Ajtót csukát 28. Nátrium 30. Az ősközösség utáni időszakból való 32. Fizetési részlet 33. Schütz... (színművésznő) 35. Lágy fém 36. Ötvenöt — római számmal 38. Épületmaradvány 39. Apró, szürke madarak 42. Valahol megrekedő 44. Férfinév 45. Emelet, röv. 46. Nagyszámú 47. Súlyarány, röv. 48. Bolgár költő (Mihail) 51. Fluor és oxigén 52. Össze-vissza les! 55. Rekkenő meleg 56. Alkalmi, röv. 57. Az idézet harmadik, befejező része 60. Karol 61. Kincset földbe rejt 62. Tárgyi 64. Igen nagy szám 67. Vívódás, té- pelődés Függőleges: 1. A mondás második része ízárt betűk: S, E, D, L) 2. Zsolna másik neve 3. A beszéd tárgya (névelővel) 4. Ferenc becézve 5. Becézett Erika 6. Tárgyat polcról hirtelen elvevő 7. Kiejtett mássalhangzó 8. Szóösszetételekben táplálkozásra utaló szócska 9. Egérnél kisebb mezei rágcsáló 10. A SZU egyik népének tagja 11. A tényleges készlet felmérése 12. Részben fénylik! 13. Latin kettős magánhangzó 17. Tömegközlekedési eszköz része 21. Kiskabátok 22. Szirom része! 23. Az egész bizonyos hányada 27. A tetejére helyez 29. Életre kelő, eszmélő, 31. Illetve, röv. 33. Irén becézve 34. Turku svéd neve 37. A leggyakrabban használt fém 40. Ennél lentebbi helyre 41. Heves megyei település 42. Női név 43. A juh hímje 45. Korábban 49. Az ellenállás mérték- egysége 50. Üldözött személy fejére kitűzött jutalom 51. Túlzottan lezser, nagyképű 53. Ázsia- kutató volt (Aurél) 54. Repül 56. A fa leveleinek összessége (névelővel) 58. Fasorral szegélyezett sétány 59. Zuhan 60. Elkényeztetett kutyus 63. Részben kolompol! 65. A rénium vegyje- le 66. Adóügy része! 67. Azonban 68. A fordítottjával együtt: női név Báthory Attila
