Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-09 / 58. szám

I HfltlAfi 1991. március —-------------------------------, H £^ 5. Aszály sújtotta év után Tamaörsön Nagy bizonytalanságok közepette, jelentős aszálykár mellett zárta 1990-et a tarnaörsi Dózsa Termelőszövetkezet. A rendkívüli szárazság 22 milliós kárt okozott a közös gazdaságnak, miután megtépázta a kukoricát, a napraforgót és a cukorrépát. Erről is szá­mot adott március 7-én, a zárszámadó küldöttgyűlésen Gunics Já­nos, a szövetkezet elnöke. Vita a cigányokról Eredeti részletek egy levélből Bővül a hevesi telefonhálózat A közelmúltban fontos meg­beszélést tartott Hevesen dr.~He- gedűs György polgármester, va­lamint a Magyar Távközlési Vál­lalat Miskolci Igazgatóságának műszaki igazgatóhelyettese, Ko­vács Erzsébet. Áttekintették az alföldi város telefonhálózatának helyzetét, és kitértek a fejlesztés lehetőségeire is. Bejelentették, hogy a Miskolci Igazgatóság sa­ját pénzügyi forrásából ebben az évben ezerállomásos új konté­nerközpontot létesít Hevesen. Ezzel örvendetesen bővül a táv­beszélő-hálózat, és többen tele­fonhoz juthatnak. Új üzlet nyílt Március 1-je óta új üzlettel gazdagodott Heves. A városban, a Kun Béla úton, a Sport presszó mellett nyitottak baromfiszaküz- letet. A Heves és Vidéke Áfész a Szentesi Baromfifeldolgozó Vál­lalattal közösen működteti a bol­tot. Gazdag választékkal állnak a fogyasztók rendelkezésére: élő és mélyhűtött csirkéket, olcsó, darabolt termékeket, húskészít­ményeket és száraztésztákat kí­nálnak. Zeneiskolai farsang Március 2-án este Hevesen, a városi művelődési központban jól sikerült farsangi összejövetelt rendezett a helyi zeneiskola. Az eseményt sokrétű műsor vezette be, amelyen közreműködtek az iskola tanárai, illetve a baráti kör tagjai. A télbúcsúztató esemé­nyen hangszeres szalonzenét szolgáltattak, a komoly műfajtól egészen a mai modem könnyű­zenéig. A műsoron kívül a részt­vevők hangszerkiállításban is gyönyörködhettek. Együttműködő áfészek Megbeszélést tartott nemrég Hevesen Lányi László, a helyi, valamint Zsámba Gézáné dr., a Lőrinci és Vidéke Áfész elnöke. Határoztak a további együttmű­ködésről. A lőrinciek érdeklőd­nek a hevesiek által és a helyi ön- kormányzat támogatásával ta­valy Erdőtelken épített ABC iránt, amelyhez hasonló, de ki­sebb élelmiszerboltot nyitnak Apcon. A hevesi áfész építésve­zetője, Háger László segítséget nyújt az anyagbeszerzéshez és az építkezés szakmai irányításához. Ha az időjárás engedi, az apci önkormányzat által is támoga­tott boltot májusban megnyitják az ottani lakosok nem kis örömére. Mint kitűnt, tavaly az aszály­károk mérséklésére 3,2 millió forint kedvezményes kamatozá­sú hitelt kapott a nagyüzem. Ezt az idén, szeptember 20-ig kell visszafizetniük. A gondok mel­lett azért eredményekről is szá­mot kapott a tagsag. Nevezete­sen: az állattenyésztésben tehe­nenként 400 literrel emelkedett a tejtermelés, és az átlaghozam elérte a hatezer litert. Ez is bizo­nyítja azt a sikeres rekonstrukci­ót, amelyet a szarvasmarha-te­nyésztésben 1989-ben fejeztek be. A gondjaikat növelte, hogy 30 üszőt szovjet exportra akartak eljuttatni, am ez nem sikerült, a szövetkezetben maradt, amely legalább kétmillió forintos vesz­teséget okozott. Noha erőfeszí­téseket tettek az öntözésre, a há­romszáz hektáron, úgynevezett intenzív módon termelt kukorica a tervezett tíz helyett csak 6,2 tonnát adott hektáranként. A nem öntözött kukoricát viszont kétszáz hektáron be kellett silóz­niuk. Kemény erőfeszítéseket tettek az okszerűbb költséggaz­dálkodásért, ennek is köszönhe­tő, hogy a tagok jövedelme 19,7 Nemrég közzétették a Heves és Vidéke Bűnmegelőzési A lapít- ványt. Ez szolgálaton kívül meg­felelő szakismerettel rendelkező hivatásos állományú rendőrök közreműködésével vállal pénz­megőrzést, pénzszállítást és -kí­sérést a vonatkozó jogszabályok szerint. Emellett átalánydíjas szolgáltatásként napi bevételek, fizetések be- és kiszállítását, köz­épületek, magánlakások, családi házak, valamint magánszemé­lyek folyamatos vagy napszak­hoz kötött őrzését. Sport-, zenei százalékkal emelkedett 1990- ben. Mindezek ellenére is a ter­vezett ötmillió helyett 2,1 millió forint nyereséget tudhatnak ma­gukénak. A hízómarha-ágazat- ban a Heves Megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vallalat csökken­tette az átvételi árakat, mégis a 445 helyett 536-ot sikerült érté­kesíteniük. Építőbrigádjuk a ter­vezettet meghaladó árbevételt ért el, másfél millió forint érték­ben. Főleg helyben, Tamaörsön, továbbá a szomszédos Erken családi házakat építettek, megle­vő épületeket újítottak fel. Az Erk és Tamaörs határát át­fogó 3400 hektáros szántóterü­lettel rendelkező gazdaságban jelentős sikerként könyveltek el, hogy befejeződött az ötéves me­liorációs program. Ezer hektár területet érintett, amely magá­ban foglalta a tereprendezést, a kémiai talajjavítást, valamint az alagcsövezest is. Minderre 43,5 millió forintot költöttek, jelentős állami támogatás mellett. A tar- naörsiek mar a tavaszra készül­nek. Várják az új föld- és szövet­kezeti törvényt. Felméréseik sze­rint kétszáz hektár káposztarep­vagy egyéb rendezvények bizto­sítását. Bűnmegelőzéssel, gyer­mek-, fiatalkorú, felnőttbűnö­zéssel, valamint vagyonvéde­lemmel kapcsolatban szakértő előadó biztosítását, illetve propagandaanyag elkészíté­sét. A megrendelést a Hevesi Pol­gármesteri Hivatalban, a Ta­nácsköztársaság tér 3. alatt, az I. emelet 120-as szobába kérik. Te­lefon: 06-39-11-266. Az ügyin­téző: Orosz Ibolya, az alapítvány titkára. céjük kifagyott a télen, így ezt a területet újból hasznosítaniuk kell. Búzáik ígéretesek, a februá­ri havazást megelőző -18,-20 fo­kos kemény tel esetleges kárait azonban még nem látják világo­san. Úgy döntöttek, hogy két­száz hektárral csökkentik a nap­raforgó vetésterületét, és helyet- te fénymagot termelnek. Ez na­gyobb jövedelemmel kecsegtet. Kidolgozás alatt van ezekben a napokban az úgynevezett belső érdekeltségi rendszer több válto­zata is. Hamarosan döntenek, hogy melyiket választják. Annyi bizonyos, hogy az egyedüli reális céljuk a talpon maradás 1991- ben. Amilyen szép eredménye­ket hozott a szarvasmarha-te­nyésztés és a tejtermelés tavaly, az idén ez annál több gondot okoz, miután az összes tej meny­nyi ség 85 százalékát literenként 3 forintos áron veszi át tőlük a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat gyöngyösi üzeme. Ez je­lentősen csökkenti az ágazat jö­vedelmezőségét, és véleményük szerint erkölcsi törést is jelent. Tetézi gondjaikat az is, hogy a mű­trágyák, növényvédő szerek, az energiahordozók és alkatrészek ára radikálisan megemelkedett. Ez számításaik szerint legalább nyolc­millió forint többlettel növeli ki­adásaikat az idén. Nem csoda te­hát, hogy mindent el kell követni­ük azért, hogy a nagy megrázkód­tatást 1991-ben elkerüljék. Tizenhét településen A honvédelmi igazgatásról — polgár- mestereknek Heves és vonzáskörzete 17 te­lepülésének polgármesterei ta­lálkoztak, s Béres László alezre­des és munkatársai adtak szá­mukra tájékoztatást az önkor­mányzatok honvédelmi igazga­tási munkájáról, feladatairól. Ezt követően Nagy őanrforszázados, a hevesi polgári védelmi törzspa­rancsnok beszélt az aktuális ten­nivalókról. Ezután a helyi moz­gássérültek nevében Ver eb Sán­dor titkár kért szót. Vázolta 150 sorstársának helyzetét, és kérte az önkormányzatok segítségét annak érdekében, hogy önálló szervezetté alakulhassanak. Szó esett arról is, hogy Hevesen már van irodájuk. A találkozó fontos része volt, hogy felvázolták a térség önkor­mányzatainak együttműködé­sét, és kifejezésre juttatták egy társulás létrehozásának szüksé­gességét. A jelenlevő polgármes­terek abban állapodtak meg, hogy a terv részleteinek kidolgo­zására a hevesi városi önkor­mányzatot kérik fel. Erre egy hó­napon belül visszatérnek, és döntenek a társulás létrehozásá­ról. Tisztelt Havas András Úr! A levelet azért küldöm ajánl­va, hogy szíveskedjék elolvasni, nem félretenni, és megkövetni azt a cikket, amely a Heves Megyei Hírlap 1991. február 5-i számá­ban megjelent a hevesi cigányok­ról... Felháborító, hogy ilyen ügyben — mivel a cigányokat nem engedik be a presszókba — kereste fel városunkat. Szerin­tünk itt kellene pár hetet töltenie közöttük, járni az utcákat, bolto­kat, hivatalokat és a határt. Be­menni a rendőrségre, mennyi be­törés, lopás, rablás van, melyet cigányok követtek el mostaná­ban, és mivel fiatalkorúak, nem lehet őket büntetni, elzárni és megverni sem... Meg kellett ala­kulnia a polgárőrségnek, mert vége a biztonságnak. Éjszaka so­rozatban törnek be családi há­zakba, és rabolnak, amit tudnak. Aligha van olyan üzlet, óvoda, iskola, ahová még nem törtek be. A tetteseket sokszor elfogták, de büntetni nem lehet őket, mert az „faji megkülönböztetés”... Men­jen el a piacra, kik azok, akik a primőrt, a déligyümölcsöt kiló­számra veszik, és hencegnek vele. Pedig ezt is segélyből veszi na­gyobbrészt... Akik az utóbbi időkben gépkocsit vásároltak közülük, kérdezze végig, mikor tankoltak a benzinkútnál, meny­nyinek van jogosítványa. A ben­zinlopás már napirendi téma, a rendőrség semmit sem tesz. Kér­dezze meg, mennyi ideig spórolt a gépkocsira, miből vette, netán a sok szocpol-kedvezményből. Nézze meg, hány családban van video, a ház nincs bevakolva, nincs fűtenivalója, napközireva- lója. Az állam szórja a sok pénzt, de nem kéri számon a sok száz­ezer forintot rajtuk. Nem így a magyar családokon... Nézzék meg a Fő utcán a „cigányvajda” házát. Kérdezzék meg tőle, miből építette már a második házát, mi­kor sütött a kemencéjében kenye­ret, és a nyugati kocsija miből van. Tüntetve rohangál vele. Kérdezzék meg, hány napot töl­tött munkahelyen, papír szerint igazoltan. Kérdezzék meg, hiva­talos papírok szerint mennyit ke­res a tollgyűjtéssel. Nézzék meg azt a kábelégető kemencét alapo­san. Senki nem irigyli tőle a va­gyonát. Az alakulóban lévő cigá­nyönkormányzat ugyan arra fo­g-e megalakulni, hogy a cigányo­kat emberségre, munkára nevel­je? Szüntesse meg a betöréseket, lopásokat, rablásokat, tanítsa meg őket rendesen beszélni, vi­selkedni és tisztálkodni... Ha mindezeket ellenőrzi (pedig ez csak töredék), akkor beszélhet az újságon keresztül faji megkülön­böztetésről. Én nem azt mond­tam ezzel, hogy a magyarok kö­zött nincs bűnözés, de sajnos, azt lehet büntetni... Tisztelettel: egy becsületes ma­gyar állampolgár a város lakói nevében, ezt nyugodt szívvel me­rem írni. Ha ezeket nem hiszi el, járjon inkognitóban közöttük. 1. Bár a levelet nem ajánlva küldte, azért csak válaszolnék rá. Nem biztos azonban, hogy értem az Ön felháborodását. Az írásban volt egy bevezetés (Magyarországon van ellenségeskedés), egy levélrész­let (a cigányokat nem engedik be egyes helyekre), egy válasz erre (vendéglátós kifejti ezzel kapcsolatos álláspontját), egy felvetés a ci-. gányönkormányzattal kapcsolatban (helyi polgármester vélemé­nye). Tehát én nem ítéltem el se vendéglőst, se mást, nem mondtam ki „igazságot” és megoldást sem. Talán a cím zavarta („A faji megkü­lönböztetés könnyű szele...”), vagy az, hogy nem írtam a végére ilyes­mit: takarodjanak innét a cigányok. Sajnálom, ha nem elégítettem ki ez irányú igényét. 2. Nem hinném, hogy mi, magyarok azért vagyunk ma szegények, mert a cigányok kapják a segélyt. Bonyolultabb ügy ez annál. Az meg, hogy a cigány déligyümölcsöt vesz például a gyerekének... Ne tessék már viccelni. 3. Nem vagyunk adóhatóság, hogy ellenőrizzük, ki, miből, mit épí­tett, de ha ellenőriznénk se bőrszín alapján tennénk. Ha valaki bűn- cselekményt követ el, származásától függetlenül kell megbüntetni. 4. A lakótelepen, ahol én lakom, igen sok cigány él, de a vendéglő­ből — ahová én járok — azt szokták kirúgni, aki balhézik; mindegy, hogy cigány-e, vagy magyar. Meg a közbiztonság, ami tényleg kétség­beejtő: ha este az utcán jön velem szemben valaki, kezében késsel, ak­kor nekem teljesen mindegy, milyen származású az illető. 5. Végül elmondanám: hiába sértődik meg a faji megkülönbözte­tés kifejezésen, az Ön levele végig faji alapon közelíti meg a problé­mákat, legyen az bűnözés, szociális helyzet, vagy déligyümölcs. Ezen nem is nagyon kell csodálkozni, az ország tele van érthető és érthetet­len előítéletekkel, de akkor legalább azt el kellene ismernünk, hogy ilyen előítéletek vannak. Váijuk a további véleményeket, pro és kontra. De ha lehet, név­vel... Tisztelettel: Havas András Hevesen láttuk nemrégiben ezt a moziplakátot: Még drágább az éle­ted... Anélkül persze, hogy közvetlen összefüggést keresnénk a való­ság, valamint a film címe között, meg kell jegyezni a következőt: azt, hogy még drágább az életünk — mi is észrevettük... Bűnmegelőzési alapítvány Hevesen A tenkiek joggal büszkék rá Megyénk legmodernebb temploma Aki Füzesabonytól Heves felé utazik a 31-es fő közlekedési úton, Tenkhez érve rögtön meg­pillantja a település büszkeségét, megyénk legmodernebb római katolikus templomát. Sok arra járó külföldi és hazai idegen is gyakran megáll, hogy közelebb­ről is szemügyre vegye, megte­kintse az épületet. Különös története van, hiszen évtizedeket kellett várniuk a ten- kieknek, míg elkészült. A fel­jegyzések szerint ugyanis már 1926-ban szerettek volna új templomot a községben, de ezt akkor nem sikerült megvalósíta­ni. Csaknem fél évszázaddal ké­sőbb vált valósággá a terv. A hí­vők összefogásával és elhatáro­zásával, nem kevés társadalmi munkájával épült fel a templom, amelynek mindvégig irányítója és szervezője volt Tajthi László kanonok, erdőtelki plébános. Tervezője Sáhó László építész­mérnök, az Út- és Vasúttervező Vállalat dolgozója volt. 1984. február 25-én kezdték az építke­zést, és 1985. október 17-én szentelték fel az épületet. A modem építészet jó példá­ját szemléltető alkotás a Jézus Szíve nevet viseli. A három mé­ter magas oltárkép is ennek szimbólumaként készült, köz­adakozásból. Somos Miklós Munkácsy-dijas festőművész munkáját tavaly szentelték fel a templomban. A Tenki Független Faluszö­vetség kezdeményezésére a templom kertjébe emlékhelyet állítanak a II. világháborúban el­hunyt helyi áldozatok tiszteleté­re. Ezt a tervek szerint az idén jú­niusban, búcsúkor avatj^piajd. Egy konzultációs tréning nyomában Az önkormányzati közbiztonságról A Belügyminisztérium kezde­ményezésere Heves Polgármes­teri Hivatala adott otthont nem­rég egy egész napos konzultációs tréningnek. Ennek témája az ön­kormányzatok közbiztonsággal kapcsolatos helyi feladatainak értelmezése, a cél meghatározá­sa volt. A vizsgálat eredményét, amelyről videofelvétel is készült, átadják dr. Boross Péter belügy­miniszternek. Ezen részt vettek a Belügyminisztérium, az önkor­mányzat, a polgári védelem, a rendőrkapitányság képviselői, továbbá több meghívott vendég is. A vizsgálat lényégé az volt, hogy a külső társadalmi környe­zet és a belső szervezet az okok feltárásával megvilágítsa az el­érendő feladatot, és meghatároz­za az ahhoz vezető utat. A részt­vevők által is elismert rendkívül hatékony és mégis játékos mód­szer megmutatta, hogy kell a mindenki által óhajtott összhan­got megteremteni. Rávilágított Az oldali írta: Havas András Mentusz Károly Fotó: Gál Gábor azokra a körülményekre, ame­lyek megváltoztatása mind az ónkormányzatok, mind pedig a rendőrség területén szükségesek. Rámutatott, hogy a Hevesi Rendőrkapitányság munkáját konkrétan — az ismeretlen tettes felderítése alapján — lehet minő­síteni. Abból kiindulva, hogy a rendőrkapitányság hány isme­retlen bűnelkövetőt tud név sze­rint megjelölni. A Hevesi Rend­őrkapitányságnak minél hama­rább fel kell zárkóznia az orszá­gos átlaghoz. Ennek érdekében fontos, hogy az önkormányzatoknak össze kell hangolniuk kapcsolatukat a bűn- megelőzésben, ezen belül készít­sék fel a lakosságot a védekezésre. Az oktatásban pedig a morális és az etikai nevelest kell fokozni. A rendőrségnél a már meghatározott feladatokhoz kell igazítani a hatás­kört, a létszámot és a technikát. Az említettek alapján lehet a bűnül­döző szervezetet átalakítani annak érdekében, hogy hatékonyan, f yorsan, polgárbarát módon mű- ödjön. A vizsgálat eredménye azt tükrözte, hogy a helyi rendőrség létszámát minimálisan duplájára kell emelni, a szakmai színvonal növelésével együtt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents