Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1991-03-08 / 57. szám
2.-------------1--------------------------------------------------------------------~ H ÍRLAP, 1991. március 8., péntek Bush beszéde a kongresszus előtt Azóta megkezdődött az amerikai csapatok hazaszállítása Balti köztársaságok „Amint az lehetséges és keresztülvihető”, Csehszlovákia diplomáciai kapcsolatokat létesít a balti köztársaságokkal — jelentette ki csütörtökön Prágában Jirí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter. Dienstbier azon a sajtóértekezleten beszélt, amelyet Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszterrel közösen tartott, miután a koppenhágai kül- ügyek irányítója befejezte prágai tárgyalásait. Ellemann-Jensen a balti kérdéssel kapcsolatban elmondta: Dánia — az Európai Közösségek révén — igyekszik arra rávenni a szovjet vezetést, hogy kezdjen tárgyalásokat a balti országok kormányaival. Koppenhága ugyanakkor azt is kívánja, hogy a Szovjetunióban ne torpanjon meg a reformfolyamat — tette hozzá a dán külügyminiszter. Taktikai véleménykülönbség Pavel Vasziljev, a TASZSZ kommentátora csütörtökön James Baker amerikai külügyminiszter jövő héten esedékes moszkvai útja kapcsán a szovjetamerikai kapcsolatokat elemezte, különös tekintettel a két állam közötti bizalom kérdésére. Az Öböl-háború kapcsán a kommentátor megállapítja, hogy bár a két ország jelenleg jól állja az „érett gondolkodás és cselekvés próbáját”, a szárazföldi hadműveletek kérdésében együttműködésüket a szakítás veszélye fenyegette. A két fél kölcsönös erőfeszítése nyomán, hogy visz- szautalják kérdést az ENSZ Biztonsági Tanácsa hatáskörébe, végül is sikerült a Moszkva és Washington közötti taktikai véleménykülönbséget leküzdeni. Berlin már hivatalos pályázó A berlini sportszerető lakosság még a város kettéosztottsága idején támogatta a gondolatot, hogy az ezredfordulón vendégül lássák a világ legjobb sportolóit. A vágyakat csütörtökön hivatalosan is írásba foglalták a város vezetői, azaz ekkor nyújtották be jelentkezésüket a 2000. évi nyári olimpiai játékok rendezési jogáért. A város kormányzó polgár- . mestere, Eberhard Diepgen a kelet-berlini Városházán hivatalos keretek között nyújtotta át Willi Dauménak, a Német Olimpiai Bizottság elnökének a százhúsz oldalas pályázatot. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1993 szeptemberében Monte Carlóban dönt a rendezés jogáról. Izraeli terv volt Válaszul a rakétatámadásokra, Izrael nagyszabású légi-földi hadműveletet akart indítani Irak ellen — jelentette csütörtökön az amerikai sajtó. A The New York Times értesülése szerint az amerikai kormány a több napra tervezett támadást annak méretei miatt ellenezte: Izrael Jordánia, vagy Szaúd-Arábia feletti légifolyosót kívánt, hogy szállítógépeken juttassa csapatait Nyugatiakba, -a rakétatámaszpontok megsemmisítésére. A törvényhozás rendhagyó meghívására George Bush amerikai elnök szerdán a háborús győzelem alkalmából beszédet mondott a kongresszus két házának együttes ülésén. Az elnök, akit rendkívül meleg fogadtatásban részesítettek, megerősítette, hogy Amerika a közel-keleti kérdések rendezését tűzte ki célul, de új javaslatokkal nem szolgált. Bush együttműködésre hívta fel a demokrata párti többségű kongresszust az ország belső gondjainak megoldásában, ám e területen szintén nem fogalmazott meg a korábbiaktól eltérő terveket, elgondolásokat. A kongresszus zsúfolt ülésterme lelkes hangulatú hazafias ünnepség színhelye volt, a törvényhozók erre az estére feledni kívánták, hogy alig 2 hónapja mindkét ház csak keserű viták után és igen sok ellenszavazattal támogatta az elnököt az Irak elleni háború megindításában. Mindenesetre a tény, hogy a legtöbb demokrata törvényhozó ellenezte az oly sikeresnek bizonyult háborút, szinte bizonyossá teszi George Bush jövő évi útválasztását, és máris igen heves összecsapásokhoz vezetett a két párt között. — A győzelemnek részese a koalíció minden tagja, s a győztesek között van az ENSZ is — mondotta beszédében az amerikai elnök, hangoztatva: e rendhagyó szövetségnek most együtt kell dolgoznia a közös ügyért. — Az agressziót legyőztük, a háborúnak vége, de Szaddám Húszéin és a körülötte lévők felelősek azért, amit saját népük, a kuvaitiak, az egész világ ellen tettek. — A közel-keleti béke melletti elkötelezettségünk ném ér véget Kuvait felszabadításával — folytatta, majd kifejtette, hogy Amerika kész szerepet vállalni a térség biztonságában, hiszen az Öböl-térség stabilitása alapvető nemzeti érdeke. Ha nem is állo- másoztatnak ott csapatokat, amerikai földi és légi erők közös gyakorlatokon vesznek majd részt a térség országaival, s fennmarad a több mint négy évtizedes tengeri jelenlét. Meg kell akadályozni a tömegpusztító fegyverek és fegyverhordozók továbbterjedését, különösen éberen vigyázva Irakra — hangsúlyozta. — A földrajzi helyzet és a katonai erő magában nem ad- ha't biztonságot — célzott Bush az izraeli kormány álláspontjára a megszállt területekről, és megismételte a régi keletű washingtoni álláspontot, hogy az ENSZ BT 242. és 338. számú határozata alapján kell megteremteni az átfogó békét. (A döntések lényege, hogy Izrael kivonul a megszállt területekről, az arab országok viszont elismerik Izrael államot). Izraelnek a „területet békéért” elvet kell követnie, ugyanakkor a palesztinoknak meg kell kapniuk „törvényes politikai jogaikat” —fogalmazott az amerikai elnök, hangsúlyozva: — itt az ideje, hogy véget vessünk az izraeli-arab konfliktusnak. Az elnök beszéde belpolitikai részében együttműködésre hívta fel a Demokrata Pártot, hogy a háborús sikerhez hasonlóan megoldhassák az ország gazdasági gondjait, a közoktatás, a bűnözés, a kábítószerezés, a szállítás problémáit, de arra szorítkozott, hogy a korábbi republikánus javaslatok elfogadását kérje. Bush végül nagy ünneplés közepette jelentette be, hogy csütörtökön reggel megkezdődik az amerikai csapatok hazaszállítása. Az első tv-kommentárok szerint Bush elnök ugyan példátlanul népszerű, de nem használta fel ezt a lehetőséget arra, hogy új, nagyszabású terveket jelentsen be az ország gondjainak megoldására. Beszédét úgy értelmezték, hogy az amerikai kormány kész nagyobb nemzetközi szerepet vállalni, elsősorban a Közel- Keleten. Két motorcsónakon érkeztek Kalóztámadás Manilában Kilenc, pisztolyokkal' és késekkel felfegyverzett kalóz megkötözött és kirabolt hat ausztráliai és egy új-zélandi állampolgárt egy Manila kikötőjében horgonyzó jacht fedélzetén — jelentette a Fülöp-szigeteki rendőrség csütörtökön. A kalózok által zsákmányolt arany, ékszer, készpénz és egyéb tárgyak összértéke eléri a 16 millió pesót (570.000 dollár). Peter Anthony Engelbrecht és új-zélandi felesége, Anne BoreSzeretné, ha több lenne? Kösse le devizáját 1,3,6,9,12 hónapra! Kamataink 1991. március 6-tól Devizanem 1 hónapra 3 hónapra 6 hónapra 9 hónapra 12 hónapra USD 5,375 5,625 5,469 5,469 5,500 DEM 7,781 8,125 8,000 8,000 8,000 CHF 7,063 7,125 6,594 6,594 6,438 GBP 11,563 11,594 11,000 10,625 10,500 ATS 7,875 7,969 7,906 7,906 7,906 CAD 7,000 7,375 6,906 6,781 6,719 NLG 7,656 7,781 7,375 7,438 7,500 FRF 8,063 8,156 8,063 8,063 8,156 ITL 9,375 9,313 9,250 9,250 9,188 Látta szóló kamat egységesen Z %. Kezelési költség: 0,5 % forintban. Konverziós költség: 2,0 % devizában. Várjuk Önt is az IBUSZ irodáiban! Egerben ügyfélfogadás 8—16 óráig, hétfőtől péntekig. Devizaszámla- és valuta-ügyintézés 8—15.30 óráig, hétfőtől péntekig és 8—12 óráig, szombaton. Gyöngyösön: hétfőtől péntekig 8—15.30 óráig. ontasz en éppen partit rendeztek Flying Lady nevű luxusjachtjukon, ahol rajtuk kívül egy öttagú ausztrál család tartózkodott. A kalózok szerdán, helyi idő szerint hajnali fél egykor két motorcsónakon érkeztek, fél óra alatt kirabolták a jachtot, majd elmenekültek. A rendőrség szerda délután két kalózt elfogott, s folytatja a nyomozást a többi hét után. A jacht tulajdonosa és.felesége világ körüli vitorlázásuk során március 24- én érkeztek a manilai kikötőbe. A manilai rendőrség szerint a kalózok feltehetőleg annak a bandának a tagjai, amely prostituáltakat szállít a Manilába érkező külföldi hajók személyzete számára. A kalózok régóta rettegésben tartják a tengerészeket és halászokat a Fülöp-szigeteken. A déli Mindanao sziget melletti vizeken szinte háborítatlanul űzik mesterségüket: elrabolják és váltságdíjért engedik szabadon a halászokat hajóikkal együtt, vagy egyszerűen megölik őket és továbbállnak a zsákmánnyal. V/---------------------------------^ ' Köszönetét mondunk mindazoknak, akik édesanyánk, feleségem TÓTH ISTVÁNNÉ temetésén részt vettek és virágaikkal, részvétnyilvánításukkal fájdalmunkat enyhíteni segítették. Gyászoló család Parázs hangulatú közgyűlés — „földhözragadt” álláspontokká] (Folytatás az 1. oldalról) Nagyban számítanak az alaptevékenységben meghatározó gabonatermesztés eredményeire: immár 1980hektár őszi búza van a földekben, 99 hektár őszi árpa, 449 hektár sörárpa, és így tovább... Egyszóval — mint említette Mracskó László — szorgalmas, költségtakarékos és kemény munkával a tagság biztosíthatja a tisztes megélhetéshez szükséges jövedelmet. A zsúfolt műhelycsarnokban külön mikrofon várta a hozzászólókat a fenti témákhoz. Mint ismert: nehéz elsőnek lenni... Igaz, dr. Nahóczky Ferencné (még, vagy már nem) jogtanácsos másodszori jelentkezésre kapott szót, ám amikor a cégbíróság végzését kívánta ismertetni a tagsággal, elszabadult a „pokol”, a hangzavar egyre nőtt, egyértelmű volt a tiltakozás: „ Nincs semmi szükség erre...! Fejezze be...! Nem loptak még eleget. .. ? Nem bontották még eléggé a tagság egységét...? Tessék abbahagyni...! Majd az egyebeknél mondja el, ott lesz ennek a helye...! Igaz, Ferencz Gábor, a következő hozzászóló bocsánatot kért az indulatokért, s tanácsolta is a Nagy János- féle vezetésnek, hogy később térjenek vissza erre a témára, ám akkorra már nem volt kinek mondania: a cégbíróság által megerősített vezetéshez tartozók, s a szövetkezetből kiválni szándékozók zöme elhagyta a helyiséget. (Kár volt érte, mert így nem tudták megválaszolni azokat a kérdéseket s vádakat, amelyek sorra-rendre elhangzottak.) Ferencz Gábor, Bukta Albert, Potencsik István, Nagy Mihály szavaiból kitűnt: olyan vezetéssel nem kívánnak dolgozni, amelyik nem a tagság érdekét szolgálja, s amelyik kiválásra buzdította az embereket. Ám, ha menni akarnak, hát tegyék: csakhogy mit vihetnek magukkal, abba még a tagság bőven bele kíván szólni. S abba is, hogy ki legyen az elnök, mert most egyöntetűen kiállnak Mracskó László és a mellette lévő vezetőség oldalán. Mellesleg ismét előhozták Nagy János füzesabonyi építkezését, szolgálatilakásügyét, papírgyári gépbeszerzését, amely mind-mind kárt okozott a szövetkezetnek. Igaz, mások felelőssége is felhozódott, mert Potencsik István rákérdezett: „:..ha tavaly májustól baj van a téesz- ben, minek volt az ellenőrző bizottság?” Ettől kérte számon a jövedelmek alakulását — illetve ismertetésének hiányát — Nagy Mihály, aki úgy fogalmazott: maga is „gyött-ment” (vagyis, nem helybeli), mégis megkérdőjelezi, hogy az emlegetett vezetésből ki „jött ide dolgozni”, s nem a saját hasznát nézni... Letette a tagság elé a jelentését a meghivatkozott ellenőrző bizottság nevében Koós János elnök is, aki felolvasta egyesek jövedelemlistáját: az elnök 636, a főkönyvelő 485, az állattenyésztési ágazatvezető 546, valamint a számviteli osztályvezető553 ezer forintos évi keresetét. Kifogásolt bizottsági működésükre szerényen annyit válaszolt: „...többet tehettünk volna, mint tettünk!” Aztán arra tért át, hogy most viszont okleveles könyvszakértő bevonásával tisztázzák az előző vezetés ténykedését. S hogy milyen eredménnyel, sorolta, mert már kiderült: áron alul értékesítették a szemerei Bocskay utcai lakást és bútorát, az elnök megvetette a házépítésnél maradt burkolóanyagot a téesszel, nem mindig volt szabályos a szövetkezettől igénybe vett szolgáltatás elszámolása, s mindez tetemes kárt okozott a gazdaságnak. Mi több: a közelmúltban eltűnt az ezzel kapcsolatos iratok 8-10 köteges dossziéja, ami feltehetően újabb szabálytalanságok „tára” lett volna. Szóba került egy 2,5 éves Lada 100 ezres, áron jóval aluli értékesítése éppúgy, mint a téesz és a kft. közötti előnytelen szerződések sora, amelyek minimum 2,5 milliós kárt okoztak... Elgondolkodtató vádak, ezért is kérdezett rá többek között Kovács Gábor és Bukta Ferenc, hogy van-e mód ^ vétkesek beosztásukból való felmentésére. S hogy ilyen károkozás után milyenjogon kémek a távozni óhajtók akármilyen részt is a szövetkezeti vagyonból? Itt érkeztek el a következő napirendhez: 23 szövetkezeti tag kiválási kérelmének tárgyalásához. Ezt a kérdést szavazásra tették fel: a 235 főre nőtt résztvevő tagságból 219 voksolt, közülük 185-en hozzájárultak a kisebbség kiválásához, öten ellenezték. Egyben úgy döntöttek, hogy a vagyonmegosztás ügyében még konzultálni kívánnaúk az új szövetkezetét alakítani szándékozók megbízottaival, mert — miután nincsenek jelen — így tartják járható útnak a döntés előkészítését, s egy újabb közgyűlés elé tárását. A tanácskozás zárásaként Mracskó Lósz/dismertette a cégbíróság végzését, majd hozzátette: a vezetőség döntése alapján fellebbeznek a Legfelsőbb Bíróságnál, addig a decemberi rendkívüli közgyűlés határozataihoz tartják magukat. Ezzel kapcsolatban — még távozása előtt — megkérdeztük Nagy János (betegállományban lévő) elnököt is, aki a következőket mondta: — Kompromisszumot ajánlottunk szerdán és csütörtökön is arra, hogy törvényes keretek között rendezzük a közgyűlést, s a kiválást, s a mi lemondásunkat. Egyértelműen elutasították a javaslatainkat, így nincs más, mint hogy a cégbíróság döntése alapján törvényesen folytatjuk a szövetkezet irányítását, ezt csak fizikailag akadályozhatják meg. A lavina tehát zúdul tovább... Szilvás István Időközi választásokat tartanak Indiában Sekhar indiai miniszterelnök Szerdai lemondása után a legerősebb parlamenti párt, a Radzsiv Gandhi vezette Nemzeti Kongresszus (I) úgy döntött, hogy nem jelent be kormányalakítási igényt, s ezzel gyakorlatilag bizonyossá vált, hogy Indiában időközi választásokat fognak tartani. Ramaszvami Venkataraman köztársasági elnök várhatóan még csütörtökön kiírja az új választásokat, amelyekre legkorábban április végén, megfigyelők szerint valószínűleg májusban kerülhet sor. ' (MTI) Albánia Partok és pártok Március elején is megállíthatatlanul folytatódik az albánok menekülése külföldre. A kikötőkben ezrek várakoznak arra, hogy az első adandó alkalommal — törvényesen vagy illegálisan — feljussanak egy hajóra, és irányt vegyenek a Kánaánt jelentő olasz partok felé. A mostani menekültek azonban már nem tekinthetőek politikai üldözötteknek, hiszen a többpártrendszer engedélyezésével politikai meggyőződése miatt már nem ér bántódás senkit Albániában. így aztán nem csoda, hogy az utóbbi időben Görögország és Jugoszlávia mind több külföldre szökött albánt ad vissza Tiranának. A március 31-én tartandó első szabad választások közeledtével nem ez az egyetlen kérdés, amelyben alaposan megváltozott az ország kommunista vezetésének álláspontja. Az Albán Munkapárt választási programja szerint a társadalom demokratikus fejlődése minőségileg új szakaszba lépett. A dokumentum összeállítói hangsúlyozták, a párt célja mindig igazságos és demokratikus társadalom építése volt és marad, amelyben mindenkit munkája és társadalmilag hasznos tevékenysége alapján becsülnek meg. Az albán kommunisták választási programja szerint a demokratikus reformok kezdeményezője és vezetője az Albán Munkapárt, amely már az európai normáknak megfelelő jogállam megteremtésének jelszavát írta zászlajára, és újabb lépéseket ígér a pártállam lebontása, az állam és a párt különválasztásának útján. Azt ígérte a választóknak, hogy következő kongresszusáig teljesen felülvizsgálja ideológiai, politikai és szervezeti tevékenységét. Őszinte párbeszédre, demokratikus kapcsolatokra törekszik mindazon politikai erőkkel, amelyek a haza, a szabadság és a függetlenség érdekében tevékenykednek. A Munkapárt már úgy véli, hogy a központosított gazdaság- irányítást piacgazdasági viszonyokkal kell felváltani, biztosítani kell a tulajdonformák pluralizmusát és szabad konkurenciáját. Külső segítséggel kell megoldani a foglalkoztatás és az élelmiszer- ellátás gondjait, külföldi tőkét kell befektetni az országba, az önerőre támaszkodás évtizedei után fejleszteni kell a külgazdasági kapcsolatokat. A kommunisták be akarják kapcsolni Albániát mindazon európai és nemzetközi folyamatokba, amelyek a békét és a biztonságot, a nemzetek közötti egyenrangú együttműködést célozzák. A legnagyobb albán ellenzéki párt, a Demokrata Párt viszont nem reformokat, hanem gyökeres átalakítást követel, pluralista, demokratikus és korszerű társadalmi viszonyok megteremtését, minden állampolgár számára garantált általános emberi jogokkal. Azonnal bekapcsolná az országot az európai biztonsági és együttműködési folyamatokba, és prioritást adna a balkáni térség országaival fenntartott kapcsolatoknak. Követeli az élelmiszerexport azonnali felfüggesztését, külföldi segélyek és segítség kérését. Elsőbbséget biztosítana az egyéni vállalkozásoknak, leállítaná a 4-5 évnél hosszabb megtérülési idejű beruházásokat, megszüntetné az állami dotációkat, kisebb egységekre bontaná a nagyvállalatokat, a magánszektort a „kisprivatizációval” kezdené el kialakítani. Az Albán Köztársasági Párt ezzel szemben megtiltaná a föld adásvételét, a parasztok csak használatba vehetnék azt, de önmaguk dönthetnének esetleges szövetkezési formáikról. A párt a tulajdonformák pluralizmusa közepette elsőbbséget biztosítana a magántulajdonnak és az egyéni kezdeményezéseknek. Az Agrárpárt is a többpártrendszerben, jogállamként működő Albániában látja az ország jövőjét. A föld továbbra is állami tulajdon maradna, de korlátlanul lehetne használatba adni azt. Először persze azt kell minden albánnak eldöntenie, hogy „a lábával szavaz-e”, azaz a kitelepülést jelentő túlpartot választja, vagy a pártok közül választva elősegíti, hogy Európa legelmaradottabb országa végleg kiléphessen önmaga építette, évtizedes korlátái közül. Keller Tivadar
