Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-30 / 75. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. március 30., szombat Kertész leszek Kak­tusz a szo­bá­ban Kaktuszablak Nagyon sokan idegenkednek a kaktusz szobanövényként tör­ténő alkalmazásától. Azt hi­szem, érdemtelenül. Ha a tartóz­kodás okait keressük, az egyik biztosan szőrös, szúrós mivoltá­ban keresendő. Elterjedt az a tévhit is, hogy a kaktusz a vénlá­nyok, agglegények virága. Ami talán annyiban igaz, hogy nekik több idejük van a gyűjtésre, egy- egy példány sajátos szépségében való gyönyörködésre, így gyako­ribb köztük a kaktuszbarát. A legfőbb ok, azt hiszem, mégis az, hogy nem találtuk meg a nekik való helyet a lakásban. Néhány ötlettel szeretnék segíte­ni azoknak, akik kedvet éreznek egy gyűjtemény összehozására, vagy csak egy néhány példány el­helyezésére. Ez utóbbi a legegy­szerűbb, csak arra kell figyel­nünk, hogy a megfelelő tartó­edényt válasszuk ki számára. A legtöbb kaktuszféle egyszerű, csaknem puritán tartóedényt kí­ván, ami lehet terakotta cserép (mostanában nagyon divatos), nyers színű faedény, dézsa, vagy a szinte mindenhez használható mattfehér cserépedény. A felso­roltak alkalmasak arra, hogy a többnyire húsos, tüskés, hamvas­zöld kaktuszhajtások szépségét kiemeljék. Különböző nagyságú, eltérő formájú, színű, de azonos bioló­giai igényű kaktuszt összeültetve növénytálat készíthetünk, ami­ből megfelelő elrendezéssel és az edény földjére szórt kavicsokkal mini „kaktusz-sivatagot” vará­zsolhatunk. Gyakori jelenség, hogy a cserepes növényeket két ablak közé helyezik. Meg lehet tenni ezt a kaktuszokkal is, de a déli, délnyugati vagy délkeleti ablakot válasszuk. Ezzel a lehe­tőséggel természetesen csak ak­kor élhetünk, ha a két ablak- szárny közötti hely elég széles, és az egyik kifelé, a másik befelé nyílik. A cserepeket ne közvetle­nül rakjuk a párkányra, mert en­nek korhadását, rongálódását a növények ápolásával elősegít­jük. Arról nem is beszélve, hogy így nem szép. Készítsünk egy kö­rülbelül 6 cm magas, az ablak­köznek megfelelő szélességű és hosszúságú, virágládához hason­ló, horganylemezzel bélelt tartó­edényt. Ebbe helyezzük egymás mellé, esztétikus elrendezésben a kaktuszokat. A cserepek kö­zötti hézagot apró kaviccsal ki- tölthetjük. Úgy fog kinézni, mint egy kis kert, összeköti a szobát a kinti természettel. Az ilyen elhe­lyezés dekoratív, az ablak tisztí­tásakor egy mozdulattal az egész leemelhető. Hátránya, hogyrosz- szul szigetelt ablakok esetében télen károsodhat. Csak kis ter­metű, karcsú, oszlopos fajtákat válasszunk, amelyek nem növik ki az ablakot. Könnyebb kezel­hető megoldás a szobatérben bárhol elhelyezhető, hordozható „kaktuszasztal”. Lényege: asz­talszerű állvány, melynek négy oldalát 15-20 cm széles léccel megmagasították. Erre akár egy használt, régi asztal is megfelel (lábát rövidebbre vághatjuk). Magassága, szélessége tetszőle­ges. A magasított oldallal hatá­rolt „teknőt” belülről szintén víz­hatlanná kell tenni, amire a hor­ganylemez alkalmas. Ebbe he­lyezik a virágrendezés elvei sze­rint — többnyire cserepestől — a kaktuszgyűjteményt. Az üres te­ret kaviccsal ki kell tölteni. Bele is lehet ültetni, de akkor kavics helyett földet használjunk. A cserepes megoldás előnye, hogy bármikor, károsodás nélkül ki­cserélhetjük a nem kívánt, vagy nemjólfejlődőegyedet. Akinem szeret barkácsolni, bútorüzletek­ben talál hasonló virágtartó edényt. Megúnt akváriumból na­gyon szép terráriumot készíthe­tünk. Az üvegedény aljára vé­kony földkeverék réteget terí­tünk, ebbe helyezzük a lehetőleg kis termetű kaktuszféleségeket. Olyan helyre kell tenni, ahonnan jól láthatjuk. Legyen könnyű, de stabil. Mind az ablakok között, mind a „kaktuszasztalon”, de még a terráriumbán is elég gaz­dag gyűjteményt hozhatunk ösz- sze. Aki ennél többet kíván, an­nak komolyabb feltételeket kell teremtenie, és ehhez már nem is elég egy szobabelső, hanem kü­lön létesítmény (növényágy, üvegház) szükséges. V. Pénzes Judit Mindennapi nyelvünk Ä ködösítés mesterfogásai: az okvetetlenkedö kötőszavak csapdájában Napról napra tapasztalhatjuk, hogy a sajtóban, a rádió, a televí­zió adásaiban szinte elárasztanak bennünket a különböző szakér­tői nyilatkozatok, a „szakértős- di” vélemények. A szakértés, a szakértelem kultuszáról megje­lent cikk írója éppen ezzel a je­lenséggel kapcsolatban arra hív­ja fel a figyelmünket, hogy na­gyon sok szakértői megnyilatko­zásban, tájékoztatásban gyakran találkozhatunk „a nagyképű semmitmondás sűrítményével”. (Magyar Hírlap, 1991. febr. 9.) Saját tapasztalatunk is arról tanúskodik, hogy a ködösítés mesterfogásaival is ügyeskedő kommentátorok, hírmagyará­zók, riporterek és úgynevezett szakértők fontoskodó szószá- tyársággal, a szakzsargon túlhaj­szolt felhasználásával, hossza­dalmaskodással, s főleg a fontos­kodó minthogy, mivelhogy, a szakszerűsködo, tudományos­kodó ámbár, jóllehet, a hivata- loskodó miszerint, a szószátyár- kodó mivel, miáltal, minekutá­na, a mindent visszavonó, bi­zonytalankodó ám, a mindig ok­vetetlenkedö de kötőszavakkal való visszaéléssel, a szakmai bennfentesség mögé bújtatott közhelyekkel teletűzdelt mon­datsémákkal, alibimondatokkal csapdát állítanak olvasóiknak és hallgatóságuknak. A tömör, a világos, a lényegre- törő fogalmazás feltétele, hogy mondataink megformálására nagyobb gondot fordítsunk. Saj­nos, ezen a téren szakértőink, hírmagyarázóink, riportereink mind mondataik megszerkesz­tettségében, mind gondolati tar­talmában — tisztelet a kivételnek — olyan megoldásokat választa­nak, amelyek nem segítik elő az információcsere teljes értékű megvalósítását. Ebben különösen ludas az a nyelvhasználati jelenség és gya­korlat, hogy a mondatokban el­szaporodnak a kötőszavak, kü­lönösen akkor, amikor nem tar­talmas a mondanivaló. A túlbo­nyolított mondatsorokban a tar­talmas szavak helyett halmozód­nak a határozószók és a kötő­szók, s bőven van a mivel, a miál­tal, a minekutána, a noha, sőt, hátha, az ámde, bárha, mégis, habár, minthogy, mivelhogy, mi­szerint, pediden, stb. Legfeltűnőbb a feleslegesen okvetetlenkedö, a korlátozó el­lentétet kifejező de kötőszó gya­kori jelentkezése szóban és írás­ban egyaránt. A ködösítés, az öncélú fontoskodás eredménye­zi, hogy megszaporodnak az úgynevezett kitérő mondatok, amelyeknek alapszerkezetében „az igen, de...” nyelvi forma a legfőbb építő elem, s benne a de kötőszóé a kulcsszerep. Ellenke­ző irányba fordítja a véleményt, a mondanivaló tartalmát. A tele­víziós beszélgetésekben, a szak­értői megnyilatkozásokban megszaporodnak a sok de-től da­dogó szövegrészietek. Olykor a változatosság imitálására az ám, az ámde, az azonban, a hanem kötőszavak lehetetlenítik el a jó előzményt, véleményt. A kön­törfalazás, a cinikus kertelés sem véletlenül halmozza a visszavo­nó ám, ámha, ámbátor kötősza­vakat, s ejti kelepcébe a jóhisze­mű olvasókat, hallgatókat. A nehézkes mondatformná- lásban különösen ludas a hogy kötőszó halmozása. Egy-egy szakértői megnyilatkozásban szinte főszerepet játszik; monda­tokat éppen úgy kezdenek vele, mint félbehagyott mondatok folytatásaként párosával han­goztatják. Újabban a miszerint veszi fel vele a versenyt, különö­sen akkor, amikor bizonyos ér­telmező szándékot is kifejezhet­nek vele. A tartalmas tömörség nem tű­ri az és kötőszó halmozását, kü­lönösen, mikor megbicsaklik a mondanivaló, a gondolat logikus folyamatossága, s a beszélőnek időre van szüksége, hogy a logi­kus gondolatsorba újra bekap­csolódjék. Ilyenkor sorjáznak az és-ek. Az élőszó, a szabad be­széd, a folyamatos beszélés látja kárát az ilyen típusú kötőszó­halmozásnak. A kötőszók felesleges halmozá­sa jelentkezik a különböző ripor­tok élőszóbeli szövegformálásá­ban, s ha nincs érdembeli monda­nivaló, tartalmas véleményalko­tás, akkor megemelkedik a kopár kötőszók száma is, és a mondatok belesétálnak a kötőszók csapdájá­ba. Ezért ne beszéljenek „kötősza­vakul” szakértőink, mert szakér­telmük is hitelét vesztheti, s hall­gatósága sem vállalja az együtt gondolkodásra és az ismeretanyag sokoldalú szelektálására alkalmas partnerszerepet. Dr. Bakos József Reformtáplálkozás Receptek — egészségünk szolgálatában Talán az eddigiekből is kide­rült, hogy egészségünket alapve­tően befolyásolja étrendünk. Nos, az alábbiakban folytatjuk azoknak a recepteknek a felsoro­lását, amelyeket mindenkinek nyugodt szívvel ajánlhatunk, s amelyek — bízvást mondhatjuk — a korszerű táplálkozás kategó­riájába sorolhatók. Zöldségfasírt Hozzávalók: 1 bögre graham- liszt, 1 bögre borsóliszt, 2 szál sárgarépa, 1 szál petrezselyem­gyökér, 2 db burgonya, 2 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, kurkuma, majoránna, római kö­mény. A zöldségféléket apróra vág­juk, nyersen összekeverjük a liszttel és fűszerekkel, és annyi vizet adunk hozzá, hogy kanállal szaggatható legyen. Hagyjuk áll­ni fél órát, majd forró, bő olajban kisütjük. Párolt rizzsel tálaljuk. Élesztőpástétom Hozzávalók: 1-1 bögre búza­dara, kukoricadara, zabpiehely, 1 dl olaj, 1,5 csomag élesztő, csi­petnyi borsikafű, bazsalikom, 1 kiskanál őrölt kömény, 3 bögre víz, 1 fej apróra vágott hagyma, 2 gerezd fokhagyma felvágva, kis petrezselyem- és zellerzöldje. A gabonát olajon megpirítjuk. Az élesztőt 10-15 percig lassú tűzön főzzük, s ezzel felengedjük a pirított gabonát, hozzáadjuk a többi alkotórészt. Barna kenyér­re kenve, zöldpaprikával, para­dicsommal, hónapos retekkel fo­gyasztjuk. Kölesmüzli Hozzávalók: 10 dkg köles, gyümölcs, méz. A kölest háromszoros meny- nyiségű hideg vízbe tegyük, főz­zük a forrástól számított 1 per­cig, majd fedő alatt langyosra hűtjük. Kiöntjük tányérra, ízesít­jük mézrol, fahéjjal, rászórunk vagy ráreszelünk különféle gyü­mölcsöt, olajos magot (dió, man­dula, napraforgó, stb.). Káposztasaláta Hozzávalók: 10 dkg savanyú­káposzta, 1 szál sárgarépa, 1,5 dkg datolya, 1 db alma, 2 evőka­nál tejföl (vagy joghurt). A savanyúkáposztát apróra vágjuk, a sárgarépát, almát lere­szeljük, s tejföllel összekeveijük. Megszórjuk a feldarabolt dato­lyával. Burgonyamorzsa Hozzávalók: 30 dkg főzött, át­paszírozott burgonya, 2 evőka­nál grahamliszt, 1 evőkanál szó- jaliszt, 2 evőkanál olaj, szere­csendió, majoránna, só. A burgonyát összemorzsoljuk a liszttel, fűszerekkel. Forró olaj­ban lassan aranybamára és ropo­gósra sütjük. Szójatepertő Hozzávalók: 15 dkg szója, 2 dl olaj, fűszerek (borsikafű, snack fűszerkeverék, só, stb.). A szóját előző este vegetás vízbe áztassuk, majd első pezs­gésig forraljuk fel. Teflon edény­be átöntjük, hozzáadjuk az ola­jat, fűszereket, s lassú tűznél, fe­dő alatt, kavargatás mellett pá­roljuk, átsütjük. Kapros körözött Hozzávalók: 1 csomag túró, 1 kefir, 3 evőkanál kaporzöld, 1 vöröshagyma, 1 gerezd reszelt fokhagyma. A hozzávalókat jól összeke­verjük, barna kenyérrel, nyers uborkával fogyasztjuk. Karfiolleves Hozzávalók: 1-2 szál sárgaré­pa, 1 szál petrezselyemgyökér, 1-2 zöldpaprika, 1 paradicsom, 1 szál zellerzöld, 1 kis fej karfiol, petrezselyemzöld, fűszerek. A sárga- és fehérrépát olajon ételízesítővel puhára pároljuk. Kb. 1,5 liter vizet Delikáttal fel­forralunk, hozzááadjuk a paradi­csomot, zöldpaprikát, zellerzöl­det, karfiolt, es kb 10 percig együtt forraljuk. Hozzáöntjük a párolt zöldséget, s a forrástól egy percig együtt forraljuk. Graham- lisztből készült nokedlivel tálal­juk. Szójahurka Hozzávalók: 50 dkg rizs, 25 dkg szójagranulátum, olaj, fű­szerek (borsikafű, szegfűszeg, szerecsendió, só), 6 evőkanál korpa. A rizst ízesített hideg vízben főzzük a forrástól számított egy percig, és a korpát hozzáadjuk. Az előző nap beáztatott szóját olajban pároljuk, míg egy kicsit átsül, majd összekavaijuk a rizs- zsel és fűszerekkel. Friss celofán­ba vagy bélbe töltjük, s rövid ide­ig sütjük. Túr ót őrt a Hozzávalók: 0,501 tej, 50 dkg túró, evőkanál kukoricadara, 1 pohár tejföl, mazsola, méz, vaní­lia. A tejet felforraljuk, mézzel édesítjük, hozzáadjuk a kukori­cadarát. Első pezsgésig hevítjük, majd állni hagyjuk, közben egy­szer megkavaijuk. Két lapos tá­nyérra simítjuk. A túrót a tejföl­lel, vaníliával, mazsolával habos­ra kikavarjuk, s a kihűlt tányé­rokra rakjuk. Tortaszelet formá­ban szeletelhető. Héjában sült burgonya Hozzávalók: 1,5 kg burgonya, fokhagyma, olaj, retek, salátale­vél. A megmosott, megszántott burgonyát forró sütőben 30-40 percig sütjük, majd asztalkendő­vel letakart tálban gőzölögtetjük. Fokhagymát apróra vágunk, bő olajban megpirítjuk, s ebbe már- togatjuk a meghámozott burgo­nyát. Nos, kis ízelítőt adtunk a re­formkonyha étkeiből. Néhány fontos tudnivalót azért ki kell emelnünk... 1. A húsfehéijét dióval, illetve szójával tudjuk kiváltani 2. Étkezések előtt és után mi­nimum 30 perccel igyunk csak folyadékot. 3. Ébresztő után (de reggeli előtt legkevesebb fél órával) fo­gyasszunk 1-1 pohár kristályvi­zet vagy tejet, joghurtot, gyógy- teát, esetleg gyümölcslevet. 4. Minden étkezést egy-egy darab gyümölccsel, vagy kevés vegyes salátával (pl. fél alma, fél szál sárgarépa, kevés káposzta­reszelék és öntet keveréke) kezd­jük. 5. Étkezésünk 50-90 %-a le­gyen nyers étel. 6. A kenyeret szárítsuk ki (óvatosan pirítsuk meg). 7. Lassan, minden falatot és nyeletet 30-40-szer rágjunk át! Fűrész János Színésznők egymás ... Két színésznő beszélget: — Még soha nem fordult elő, hogy kifütyülték volna azt a da­rabot, amelyikben én játszottam! — dicsekszik az egyik. A másik válaszát lásd a vízsz.l, valamint a függ. 19. és 31. sz. so­rokban. Vízszintes: 1. A másik színésznő szavai­nak első része (zárt betűk: E, É, E) 13. Keresés 14. Híres francia filmszínész (Jean) 15. Női név 16. Szintén 18. Az ablakon át az udvarra tekint 19. Utóirat, röv. 20. Becézett Ágnes 22. Vannak — angolul 23. Gépipari Tudo­mányos Egyesület 25. Sűrű, gyakran bekövetkező 27. A múlt idő jele 28. Angol hosszmérték 29. Becézett Olivia 30. A szeb­bik nem tagja (névelővel) 32. Jármű rakfelülete 33. Nitrogén és kén 34. Mutatószó 35. Terhes­ség művi megszakítása 37. Az Antall-kormány tagja (Péter Ákos) 38. Pengetős hangszer 40. Sportfogadás 41. Kén és hidro­gén 43. Szeret torkoskodni 45. A szív felőli oldal 46. A sertés hím­je 48. Frissítő 50. Északi női név 51. Reding... (a tök alsón szerep­lő név) 53. A tallium vegyjele 54. Verés 56. Magasba nyúló épít­mény 58. Fájdalmat, sértést jól viselni Függőleges: 1. Mezőgazdasági eszköz 2. Vizet bőven önteni 3. Egyesített Tiszti Iskola, röv. 4. Tornác 5. A görög ABC 7. betűje 6. Visszaás! 7. Zsigmond becézve 8. Newton­méter, röv. 9. Rendet, tisztaságot csináló 10. Becézett Erika 11. ...in fabula (a mesebeli béka) 12. Mely okból? 17. A futballbíró jelzést adott 19. Az idézet máso­dik része (zárt betűk: I, U, Á) 20. Esőn álló 21. Félsziget a SZU- ban 24. Fizikai képesség 26. Ré­gi űrmérték 31. Az idézet befeje­ző része (zárt betű: F) 32. A vas­szén ötvözetek leggyakoribb szöveteleme 33. Latin kifejezés, jelentése: jól jegyezd meg! 35. Fájdalom 36. Valakire ruhát fel­segít 37. Sportszánkó 39. Fiatal nőstény szarvas 42. Az egész bi­zonyos hányada 44. Titkon a szomszéd telkére kukucskál 47. Inkább alája! (két szó) 49. Égési folyamat megnyilvánulása (né­velővel) 52. ...Ángeles (nagyvá­ros az ÚSA-ban) 54. Teniszezés kelléke 55. Lerby nevének egy­nemű hangzói 57. Részben hagyta! 59. Lakat Károly mo­nogramja 60. Az izmokat köti a csonthoz A megfejtéseket április 4-ig küldjék be szerkesztőségünkbe. A nyertesek névsorát szombati lap­számunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény” Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents