Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-30 / 75. szám

2, VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. március 30., szombat Kihalóban Jézus nyelve Nem fizetnek a tagköztársaságok Veszélybe került a szovjet szö­vetségi költségvetés, mert egyes tagköztársaságok többé nem fi­zetnek be pénzt — közölte Vla­gyimir Orlov, a Szovjetunió pénzügyminisztere a Pravda teg­napi számában megjelent inter­jújában. Mint mondta, a költség- vetésbe átutalt nyereségadó 72,4 százalékkal csökkent az év első két hónapjában az 1990. évi azo­nos időszakhoz képest. Orlov adatai szerint a balti államok fi­zetési elmaradása több mint 700 millió rubel, Grúzia 150 millió­val, Moldova 90 millióval adós. Japán technológiai támogatás Japán technológiai támoga­tást nyújt a Szovjetunió gazdasá- i reformjainak gyorsításához — özölték tokiói kormányforrá­sok. Az erről szóló megállapo­dást Mihail Gorbacsov szovjet elnök április 16-19. között ese­dékes tokiói látogatásakor írják majd alá. A hároméves megálla­podás értelmében japán kilenc témakörben nyújt támogatást egyebek között az elosztási rend­szer korszerűsítéséhez, a terme­lés növeléséhez és a piacorientált vállalkozások kialakításához. A magyar adósságról A Nihon Keizai Simbun című japán lap tegnap szerkesztőségi cikkben foglalkozott a lengyel- országi adosságelengedéssel, és azt írta, hogy Magyarországon, ahol az egy fore jutó adósságállo­mány nagyobb, mint Lengyelor­szágban, a lakosság egy része elé­gedetlen a magyar kormány po­litikájával, miszerint nem kéri hi­telezőitől az adósság törlését. Besszmertnih Tokióban Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter tegnap háromnapos látogatásra a japán fővárosba érkezett, hogy előké­szítse Mihail Gorbacsov szovjet elnök jövő hónapi tokiói útját. A moszkvai diplomácia vezetője a tervek szerint két megbeszélést folytat japán kollégájával, Naka- jama Taróval, és fogadja őt Kaifu Tosiki japán kormányfő is. Egy­ben megtekinti azokat a tokiói helyszíneket is, amelyeket maid Gorbacsov is felkeres április 16-a és 19-e között. A nép választotta? Nem diktátor, személyes sorsa nem tőle függ a választások után — jelentette ki Ramiz Alia. Az albán párt- és állami vezető teg­napi tiranai sajtóértekezleten normálisnak minősítette a vá­lasztási kampányt, amelyben szavai szerint minden politikai mozgalom szabadon kifejthette álláspontját. Ramiz Alia kijelen­tette: az ország politikai jövőjé­ről a nép hivatott dönteni, s a döntést az Albán Munkapárt tiszteletben fogja tartani. A poli­tikus ügy vélekedett, hogy a szo­cialista utat az albán nép maga választotta, külső kényszer nél­kül, nem úgy, mint a kelet-euró­pai államok, amelyekben — sza­vai szerint — „bevezették” a szo­cializmust. Míg a Bibliát már a világ szinte valamennyi nyelvére lefordítot­ták, az ősi arameus nyelv, ame­lyen még Jézusprédikalt, kihaló­ban van. A sémita nyelvekhez tartozó, de az arabtól, a szírtől és a hébertől egyaránt erősen eltérő nyelvet napjainkban alig néhány ezren beszelik a szíriai hegyvidék egy pontosan behatárolható kör­zetében. Malula, a szír fővárostól, Da- maszkusztól mintegy 50 kilomé­terre északra fekszik, a libanoni határ közelében. Mintegy hat­ezer lakosa, három közeli falucs­ka néhány száz lakója, s a körzet­ből az Egyesült Államokba és Braziliába kivándorolt körülbe­lül hatezer emigráns beszéli még az arameust. írni és olvasni azon­ban ma már senki sem tud az ősi nyelven: ábécéje a feledés homá­lyába merült, a kis nép utolsó írá­sos emlékei az 1920-tól 1941-ig tartó francia mandátum idején megsemmisültek. A beszélt nyelvet a szájhagyomány tartotta fenn, bár — a helybéliek sajnála­tára — az iskolákban ma már az Emléktáblát helyeztek el a moszkvai Bogojavlenszkij-szé- kesegyház, a moszkvai pátriárka templomának falán, amelyen ez olvasható: „Ebben a templom­ban keresztelték meg 1799. júni­us 8-án Alekszandr Szergej evics Puskint. A székesegyház a XVII. században épült. Matrikulájában fennmaradt egy ismeretlen pap tollából származó bejegyzés, amely szerint „Iván Vasziljevics A csehszlovák kormány csü­törtökön a parlament elé terjesz­tette földtörvénytervezetét. A törvénytervezet értelmében mintegy 4,7 millió hektár, Cseh­szlovákia mezőgazdasági terüle­tének körülbelül 70 százaléka kerülne magántulajdonba. A törvénytervezetet beter­jesztő Vladimir Dlouhy szövet­ségi gazdasági miniszter elmond­ta, hogy azoknak a korábbi föld- tulajdonosoknak és örököseik­nek, akiknek földjét 1948. febru­ár 25. és 1990. január 1. között kisajátították, vissza kell kapni földjeiket. Egyetértésben a szlo­vák kormánnyal, a tervezet értel­mében visszakapnák földjüket a csehszlovák állampolgárságú magyar nemzetiségiek is. A mi­niszter szerint a legnagyobb arab a kizárólagos oktatási nyelv. A várost körülvevő kopár he­gyek számtalan barlangot rejte­nek, ahol az őskeresztenyek ke­restek menedéket a római légio­náriusok elől. Közelében áll a ma is működő Szent Takla-monos- tor; a világ egyik legrégebbi mo­nostorát, amely az I. században épült, Szent János egyik tanítvá­nyáról nevezték el. A régészek szerint a város alatt több kultúra maradványai rejtőznek — ma is gyakran előfordul, hogy a gyere­kek színes kő- és üvegdarabok­kal, ősi mozaikok maradványai­val játszanak. A Malulában élő arameusok szerint ősi városuk, a környék tör­ténelmi és vallási emlékei ma is na­g /obb érdeklődést érdemelnének. z minden bizonnyal megakadá­lyozná különleges nyelvük kihalá­sát is. A városkának ipara nincs, az elmúlt évek aszálya tönkretette az amúgy is csak tengődő mezőgaz­daságot, s a'20-as evek óta folya­matos elvándorlás (a főváros, Da­maszkusz felé) és kivándorlás is­mét erősödik. Szkvorcov kollégiumi tisztviselő házában, bérlőjének, Szergej Lvovics Puskin őrnagynak Alek­szandr nevű fia született. Június 8-án kapta meg a szent kereszt- séget. Keresztapa Artyemij Iva- novics Voroncov gróf. Kereszta­nya a fent nevezett Szergej Pus­kin édesanyja, özvegy Olga Va- sziljevna Puskina.” Az egyházi könyvet jelenleg a Országos Tör­ténelmi Levéltarban őrzik. problémát az jelenti, hogy a mos­tani termelőszövetkezetek föld­jei átkerüljenek a valódi földtu­lajdonosok szervezeteihez. A megoldás Vladimir Dlouhy szerint a szövetkezeti törvény módosítása lehetne, amelyről je­lenleg is folynak tárgyalások a szövetségi kormány és a két köz­társaság kormánya között. A szlovák kormány keddi ülésén elutasította azt a javaslatot, hogy a földtulajdonról szóló törvényt egészítsék ki olyan módon, hogy visszakaphassák földbirtokaikat az 1945-ben kisajátított néme­tek, magyarok, ukránok és fa­siszta kollaboránsok. Vladimir Meciar szlovák kormányfő sze­rint ez egyet jelentene a hajdani politikai rendszer rehabilitálásá­val. Mir és Progressz Kis híján űrkarambol A Mir szovjet űrállomás mindössze 12 méterrel kerülte el az összeütközést a Progressz- M-7 teherűrhajóval. Amennyi­ben bekövetkezik ez a „találko­zó”, bizonyára tragikusan végző­dik az űrállomáson dolgozó két asztronauta számára — jelentette be csütörtök este a szovjet televí­zió. A földi irányítás egyik munka­társa csak pillanatokkal az eset­leg végzetessé váló becsapódás előtt fedezte fel, hogy a számító­gép nem összekapcsolni készült a teherűrhajót az űrállomással, hanem „megtorpedózni”. Az eset majd egy hete, múlt szombaton történt. Ez volt a má­sodik kísérlet arra, hogy a Föld­ről élelmiszert és üzemanyagot szállító teherűrhajót rácsatla­koztassák a Mirre. A teherűrhajó csupán 20 méterre volt az űrállo­mástól, amikor a földi irányító, aki az összekapcsolást a televízi­ós képernyőn figyelemmel kísér­te, a hibát felfedezte. Gyorsan kellett határoznia, hogy felülbí­rálja a számítógépet, beavatkoz­zék az önműködő irányításba, és így elkerüljék a katasztrófát. A teherűrhajó rakétahajtó­műveit működésbe hozva módo­sították pályáját, s ezzel sikerült 12 méterrel elkerülni az űrállo­mást, éppen csak kikerülni a Mir kiálló antennáit és napelemeit. Viktor Afanaszjev és Musza Manarov űrhajósnak később si­került megjavítania azokat a sé­rült berendezéseket, amelyek csütörtökön végül is lehetővé tették a számukra létfontosságú utánpótlást szállító Progressz- M-7 összekapcsolását a Mirrel. Az űrállomás következő sze­mélyzetének egyebek mellett az lesz a feladata, hogy megjavítson egy hibás antennát, amely felelős volt a mostani űrkarambol-ve- szélyért. Jozef Lux, a törvénytervezet egyik beterjesztője a Lidová De­mokratie szerdai számában el­mondta, hogy a törvényterveze­tet előkészítő bizottsági üléseken nagy vita volt az 1945 után föld­jüktől megfosztott magyar nem­zetiségű állampolgárok kérdésé­ben. Ma is érvényben van ugyan­is az akkori szlovák kormány 1948-as dekrétuma, amely sze­rint a magyar nemzetiségű cseh­szlovák állampolgárok kivételt képeznek a földek elkobzása alól. Igaz, ezt a dekrétumot soha nem tartották be. Ezt a dekrétu­mot szeretnénk a magyar nemze­tiségű állampolgárok földtulaj­donának visszaadásakor iránya­dónak tekinteni — mondta Jozef Lux. Eladó Charlotte Corday szülőháza Valamivel több mint félmillió frankért kínálnak eladásra egy nem is túl nagy házat egy kis normandiai faluban. A vételár mégsem indo­kolatlan, ugyanis a ház rendkívüli történelmi emlék. Itt született a francia forradalom éveinek egyik legismertebb történelmi szereplője, Charlotte Corday, aki megölte a forradalom egyik vezérét: behatolt Marat lakásába, és a fürdőjében ülő népvezért, „a nép barátját” kés­szúrásokkal megölte. A gyilkosság 1793 júliusában történt. A fiatal lányt azonnal elfogták, elítélték, es a nyaktiló alatt végezte életét — tettét azóta írók, költők, festők örökítették meg, köztük Dávid híres festménye. A ház jelenleg egy magát megnevezni nem kívánó tanár tulajdona, aki örökölte, de nem kívánja megtartani, mert a műemlék épület fenntartása sokba kerülne, s azt restaurálni kell. Egyelőre nem közölték, akadt-e már vevő a házra. Ahol Puskint keresztelték Földtörvénytervezet Csehszlovákiában Magyarország, a rejtett kincs Német húsvét Tojások a rókák alatt Német nyulak tarka tojásokat festenek, Nyúlanyó erősítésként répából egytálételt főz a dolgo­zóknak. Ez is látható München­ben, a világ első, húsvéti nyulak- ra és a húsvéti szokásokra szako­sodott múzeumában. A nyúlmúzeum alapítója, Manfred Klauda különösen büszke a 200 éves, kartonból ké­szült nyúlfigurára, vagy arra a szende nézésű tapsifülesre, amelyről kiderül, hogy pálinkás­üveg. Klauda hirdetés útján is igyekezett felkutatni az egyedi nyúlpéldányokat, de a szövegről — „húsvéti nyulak kerestetnek” — néhány férfi azt hitte, hogy rejtjelezett házassági hirdetés. Nem kizárt természetesen, hogy a húsvéti mulatságok után házas­ságok is köttetnek. A németor­szági szokások között említenek olyat, hogy húsvétkor fiatal lá­nyok piros tojást küldtek az imá- dottnak, ezzel a felirattal: „Olyan végtelen legyen a mi sze­relmünk, mint ez a tojás.” Tojásokat német földön elő­ször — okirat igazolja — 1764- ben raktak Schönecken falucska határában. A tojásgyűjtőket egy héttel az ünnepek előtt válogat­ták ki a nőtlen sihederek közül. Összesen hét kilométert kellett megtenniük a szomszéd faluig, Sewerathig és vissza, közben ko­sárba kellett szedniük az eldu­gott tojásokat. A győztes jutal­mul megtarthatta a zsákmányt, és még egy hordó sört is kapott. A német vigasságok krónikája először 1682-ben tesz említést magáról a húsvéti nyúlról, de a derék állat 150 évig volt kényte­len küzdeni, mígnem jelképállat­ként egyeduralkodóvá nem vált. A németek egy jó ideig nemcsak a nyulak, de a kakasok, a szama­rak, a gólyák, a kakukkok, sőt még a rókák alá is dugdostak to­jásokat. A parasztok tojásokat ástak el a szántóföldön, így re­mélvén, hogy a termékenység szimbóluma jó termést hoz. Még manapság is a jó termésre utaló jeleket próbálják kiolvasni a húsvéti kerékeregetők Vesztfá- liában. Az idén harmincezer em­bert várnak Lügdébe, akik a köz­vetlenül érintettekkel együtt fi­gyelik majd a rozsszalmába bur­kolt, majd meggyújtott, 1,70 mé­ter magas tölgyfakerék gurulását a domboldalról a völgybe. Állí­tólag a kerék útjából következ­tetni lehet, hogy tele lesz-e a magtár, vagy jégeső veri el a ter­mést. Vesztfáliai germán eredetű szokás a húsvéti tűzgyújtás: szá­raz ágakat égetnek, örömtüzek gyulladnak, jelzik a komor tél végét. A gazdasági világversenyben Magyarország felfedezendő, rej­tett kincsnek számít, együtt In­donéziával, Mexikóval és Thai­földdel — írta a Nouvelle Revue de Lausanne című svájci lap. Az újság ezzel szemben „kihunyó csillagnak” nevezte az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Bra­zília és Ausztrália gazdaságát. A lausanne-i International Institute for Management Deve­lopment és a genfi World Econo­mic Forum által készített felmé­rés szerint Magyarország jó he: lyen áll azon európai országok sorában, amelyek perspektivi­kusan gyors fejlődésnek néznek elébe. A megkérdezett 1500 vezető káder annak alapján osztályozta az egyes államokat, hogy milyen a munkaerő minősége, a terme­lési kultúra, a piacorientáció és a vállalati kezdeményezés. A meg­kérdezettek egyébként első hely­re sorolták a munkaerő felké­szültségét és továbbképzését, va­lamint az alkalmazotti érdekelt­ség követelményét. Ki „tapos” a haszon után? (Folytatás az 1. oldalról) — Önök hány kartonnal sze­rettek volna vásárolni? — Ötven kartonra adtunk megrendelést, ez kartononként kicsivel több, mint 400 doboz. De elhoztam volna bármennyit, ha egyáltalán adnak... Hiteget­nek, hogy telefonáljak, hátha jön a gyárból... De hogy higgyem el ezt is, amikor más százszámra vi­heti az álh'tólag nem létező ciga­rettát. — Jelentős haszontól esik el így a Benevölgye Áfesz? — Nem a hasznon van a lé­nyeg, ezt szeretném, ha elhinné. Közel ötven boltunk van — és ezen a héten már egyikben sem volt megfelelő mennyiségű Sopi­anae, és mi még az ünnepek előtt teríteni szerettünk volna árut. Akik most elvitték a több száz kartont, nyakamat rá, hogy nem teszik ki az üzletükbe kedd előtt, így minden egyes dobozon lega­lább hat-nyolc forintot keresnek — pár százezer forintot minden­ki zsebre vág, csak azért, mert ve­lük kivételezett a dohányelosztó. — Senkivel se kivételeztünk — feleli érdeklődésemre Simon László, a gyöngyösi dohányel­osztó alig egy hete kinevezett igazgatója. — Nincs Sopianae, és a „nincs”-et nem lehet elosztani. Nem mérlegeltünk, hogy ez most maszek vagy áfészes, adtunk, amíg volt, igaz, kevesebbet, mint amennyit rendeltek. Adtunk az Aroma Kereskedelmi Vállalat­nak, és adtunk a magánkereske­dőknek. Csak az alapján rangso­roltunk, hogy kinek milyen régi a megrendelése. — A Benevölgye Áf észnak milyen régóta volt? — Március 27-én rendeltek ötven kartont. Csodálkozom egyébként, mert a papírok sze­rint tavaly szeptemberben voltak itt utoljára cigarettáért — nem számítanak tehát rendszeres vá­sárlónak. De ez nem volt szem­pont, hisz olyannak is adtunk, aki egy éve már nem vett tőlünk árut. Nem tehetünk semmit, két- óránként hívom az egri meg a sá­toraljaújhelyi dohánygyárat, ha tudnak, küldenek, ennyi a vá­lasz. Áremelés előtt országos hi­ánycikk lett a cigaretta — erre nem készültek fel sem a gyártók, sem a forgalmazók... * * * Egy érdekes mondat is el­hangzik a dohányelosztó vezető­jének szájából. Ha az általa el­mondottak ellenére az újság­cikkben rossz színben tűnne fel a cége, megteszi a megfelelő lépé­seket. Kérdezem, hogy ezt most fenyegetésként értékeljem-e. Nem, hangzik a válasz, rosszul értettem, ő az áfész elnökére gondolt... Az áfész elnöke ugyanakkor közli, hogy ha engem nem érde­kel a téma, akkor az országos saj­tóhoz fordul. Mindebből arra következte­tek — bár nem vagyok gazdasági szakember —, hogy talán nem társadalmi érdekek miatt folyik a csata ebben az ügyben. A piacon pedig kemény, olykor talán ke­véssé korrekt eszközökkel tapos mindenki a haszon után. És a szomorú végeredmény, hogy a cigarettát megint csak mi vesszük meg — 30 százalékkal drágábban... Doros Judit Nem helyettesítheti az Országgyűlést (Folytatás az 1. oldalról) — Az átmenet időszakában rendezett kerekasztal-megbeszélé- seknek az volt a jelentőségük, hogy az akkori Országgyűlés politikai legitimációja hiányzott, így a nemzeti kerekasztal volt hivatott teret adni a különböző csoportoknak, hogy megtárgyalják a békés átala­kulás kérdéseit. Ma szabadon választott Országgyűlés működik Ma­gyarországon, ezért természetesen eleve elleneznénk minden olyan elgondolást, amely arra irányulna, hogy országgyűlési döntéseket he­lyettesítő testület jöjjön létre. — Milyen alapvető kérdésekkel foglalkozna a Fidesz által javasolt fórum, amelynek létrehozását a három kormánypárt vezetői kedvező­enfogadták? — Mindenekelőtt szeretném leszögezni: a kormányzat és a koalí­ciós politikai pártok nevében több hasonló kezdeményezés történt az elmúlt időszakban, sőt hatpárti tárgyalásra is sor került. Én magam is felvetettem hasonló javaslatot a taxisválság időszakában, érintettem ezt a kérdést a március 19-i parlamenti ülésen, valamint most szer­dán, az agrárértelmiségi fórumon elhangzott beszédemben. Külpoli­tikai, biztonságpolitikai, alkotmányjogi, alapvető fontosságú gazda­ságpolitikai kérdésekről van szó; hogy csak az utóbbira említsek egy példát: az adósságállomány kezelésevei kapcsolatos közös állásfog­lalás segíthet elkerülni, hogy külföldön félreértsenek ezzel kapcsola­tos megnyilatkozásokat. Olyan szociális kérdésekben is meg kell egyezni, amelyekkel kapcsolatban — s ezt kormányzat és ellenzék egyaránt tudja -, pártpolitikától függetlenül szükség van népszerűt­len intézkedések meghozatalára. Az átalakulás, a piacgazdaságra va­ló áttérés stratégiai szempontjai ezek. Ide tartozónak érzem még a múlt megítélésének néhány, közös vélemény kialakítására váró kér­dését is. — A kezdeményezés első visszhangja vegyes benyomásokat kelt. Még a koalíciós pártok néhány vezetője is aggályát fejezte ki. Mi erről a véleménye? — Megítélésem szerint a kormánynak és a koalíciónak nem kell at­tól tartania, hogy a közvélemény a népszerűtlen intézkedéseket a kormány nyakába varija, az eredményeket pedig az ellenzéki politi­kai pártok — a hatpárti egyeztetés jóvoltából — saját eredményüknek tüntetik majd fel. Gazdasági kérdésekben például eleve az szolgál a tárgyalás alapjául, hogy a tárgyalópartnerek fő vonalaiban fogadják el a kormány akcióprogramjában megfogalmazott elgondolásokat. Amiatt sem kell aggódni, hogy az ellenzék e fórumon kényszerítené rá kisebbségi véleményét a kormányra és a koalícióra, mintegy hát­térbe szorítva a parlamenti többséget. Viszont segíthet a megbeszé­léssorozat abban, hogy uralkodóvá váljon politikai életünkben az ön­mérséklet, az elkerülhetetlen lépéseket ne használják ki egymással szemben a pártok. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy itt nem lehet szó semmiféle olyan paktumról, amelyet a pártok megválasztott ve­zető testületéinek, illetve parlamenti frakcióinak kikerülésével köt­nénk. — Kik vennének részt a megbeszéléseken? — A pártokat irányító testületek és a frakciók vezetői, felhatalma­zás alapján. Minden olyan kérdésben, amelyben mandátumuk a dön­tésre nem terjedne ki, csak feltételesen fogadhatnák el a megállapo­dást, amit később hagyna jóvá pártjuk illetékes vezető szerve, vagy a frakció. — Mikor kezdődne és meddig tartana a Fidesz javaslata szerint nem a nyilvánosság előtt zajló tárgyalássorozat? — A résztvevőket én hívom össze, mégpedig akkor, ha a politikai pártok vezető testületéi állást foglaltak a javaslat mellett. Az első ülé­sen dönteni kell arról, hogy milyen témaköröket, s milyen sorrendben tűzünk napirendre. Szelektálni kell, éppúgy, ahogyan a Parlament „válogat” a rázúduló törvényjavaslatokból. Áz érdemi tárgyalást pe­dig csak akkor lehet megkezdeni, ha az Országgyűlés összeült, a frak­ciók megkezdik munkájukat. A képviselőcsoportok folyamatos ál­lásfoglalása nélkül ugyanis elképzelhetetlen az egyeztető tárgyalások sikere. Itt jegyzem meg: a munka hatékonysága érdekében támoga­tom a Fidesznek azt a javaslatát, hogy a nyilvánosság csak az egyes üléseket követően kapjon tájékoztatást a megbeszélésekről. A tét nagy: az ország stabilitása, a parlamenti kormányzás sikere.

Next

/
Thumbnails
Contents