Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1991-03-30 / 75. szám
2, VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. március 30., szombat Kihalóban Jézus nyelve Nem fizetnek a tagköztársaságok Veszélybe került a szovjet szövetségi költségvetés, mert egyes tagköztársaságok többé nem fizetnek be pénzt — közölte Vlagyimir Orlov, a Szovjetunió pénzügyminisztere a Pravda tegnapi számában megjelent interjújában. Mint mondta, a költség- vetésbe átutalt nyereségadó 72,4 százalékkal csökkent az év első két hónapjában az 1990. évi azonos időszakhoz képest. Orlov adatai szerint a balti államok fizetési elmaradása több mint 700 millió rubel, Grúzia 150 millióval, Moldova 90 millióval adós. Japán technológiai támogatás Japán technológiai támogatást nyújt a Szovjetunió gazdasá- i reformjainak gyorsításához — özölték tokiói kormányforrások. Az erről szóló megállapodást Mihail Gorbacsov szovjet elnök április 16-19. között esedékes tokiói látogatásakor írják majd alá. A hároméves megállapodás értelmében japán kilenc témakörben nyújt támogatást egyebek között az elosztási rendszer korszerűsítéséhez, a termelés növeléséhez és a piacorientált vállalkozások kialakításához. A magyar adósságról A Nihon Keizai Simbun című japán lap tegnap szerkesztőségi cikkben foglalkozott a lengyel- országi adosságelengedéssel, és azt írta, hogy Magyarországon, ahol az egy fore jutó adósságállomány nagyobb, mint Lengyelországban, a lakosság egy része elégedetlen a magyar kormány politikájával, miszerint nem kéri hitelezőitől az adósság törlését. Besszmertnih Tokióban Alekszandr Besszmertnih szovjet külügyminiszter tegnap háromnapos látogatásra a japán fővárosba érkezett, hogy előkészítse Mihail Gorbacsov szovjet elnök jövő hónapi tokiói útját. A moszkvai diplomácia vezetője a tervek szerint két megbeszélést folytat japán kollégájával, Naka- jama Taróval, és fogadja őt Kaifu Tosiki japán kormányfő is. Egyben megtekinti azokat a tokiói helyszíneket is, amelyeket maid Gorbacsov is felkeres április 16-a és 19-e között. A nép választotta? Nem diktátor, személyes sorsa nem tőle függ a választások után — jelentette ki Ramiz Alia. Az albán párt- és állami vezető tegnapi tiranai sajtóértekezleten normálisnak minősítette a választási kampányt, amelyben szavai szerint minden politikai mozgalom szabadon kifejthette álláspontját. Ramiz Alia kijelentette: az ország politikai jövőjéről a nép hivatott dönteni, s a döntést az Albán Munkapárt tiszteletben fogja tartani. A politikus ügy vélekedett, hogy a szocialista utat az albán nép maga választotta, külső kényszer nélkül, nem úgy, mint a kelet-európai államok, amelyekben — szavai szerint — „bevezették” a szocializmust. Míg a Bibliát már a világ szinte valamennyi nyelvére lefordították, az ősi arameus nyelv, amelyen még Jézusprédikalt, kihalóban van. A sémita nyelvekhez tartozó, de az arabtól, a szírtől és a hébertől egyaránt erősen eltérő nyelvet napjainkban alig néhány ezren beszelik a szíriai hegyvidék egy pontosan behatárolható körzetében. Malula, a szír fővárostól, Da- maszkusztól mintegy 50 kilométerre északra fekszik, a libanoni határ közelében. Mintegy hatezer lakosa, három közeli falucska néhány száz lakója, s a körzetből az Egyesült Államokba és Braziliába kivándorolt körülbelül hatezer emigráns beszéli még az arameust. írni és olvasni azonban ma már senki sem tud az ősi nyelven: ábécéje a feledés homályába merült, a kis nép utolsó írásos emlékei az 1920-tól 1941-ig tartó francia mandátum idején megsemmisültek. A beszélt nyelvet a szájhagyomány tartotta fenn, bár — a helybéliek sajnálatára — az iskolákban ma már az Emléktáblát helyeztek el a moszkvai Bogojavlenszkij-szé- kesegyház, a moszkvai pátriárka templomának falán, amelyen ez olvasható: „Ebben a templomban keresztelték meg 1799. június 8-án Alekszandr Szergej evics Puskint. A székesegyház a XVII. században épült. Matrikulájában fennmaradt egy ismeretlen pap tollából származó bejegyzés, amely szerint „Iván Vasziljevics A csehszlovák kormány csütörtökön a parlament elé terjesztette földtörvénytervezetét. A törvénytervezet értelmében mintegy 4,7 millió hektár, Csehszlovákia mezőgazdasági területének körülbelül 70 százaléka kerülne magántulajdonba. A törvénytervezetet beterjesztő Vladimir Dlouhy szövetségi gazdasági miniszter elmondta, hogy azoknak a korábbi föld- tulajdonosoknak és örököseiknek, akiknek földjét 1948. február 25. és 1990. január 1. között kisajátították, vissza kell kapni földjeiket. Egyetértésben a szlovák kormánnyal, a tervezet értelmében visszakapnák földjüket a csehszlovák állampolgárságú magyar nemzetiségiek is. A miniszter szerint a legnagyobb arab a kizárólagos oktatási nyelv. A várost körülvevő kopár hegyek számtalan barlangot rejtenek, ahol az őskeresztenyek kerestek menedéket a római légionáriusok elől. Közelében áll a ma is működő Szent Takla-monos- tor; a világ egyik legrégebbi monostorát, amely az I. században épült, Szent János egyik tanítványáról nevezték el. A régészek szerint a város alatt több kultúra maradványai rejtőznek — ma is gyakran előfordul, hogy a gyerekek színes kő- és üvegdarabokkal, ősi mozaikok maradványaival játszanak. A Malulában élő arameusok szerint ősi városuk, a környék történelmi és vallási emlékei ma is nag /obb érdeklődést érdemelnének. z minden bizonnyal megakadályozná különleges nyelvük kihalását is. A városkának ipara nincs, az elmúlt évek aszálya tönkretette az amúgy is csak tengődő mezőgazdaságot, s a'20-as evek óta folyamatos elvándorlás (a főváros, Damaszkusz felé) és kivándorlás ismét erősödik. Szkvorcov kollégiumi tisztviselő házában, bérlőjének, Szergej Lvovics Puskin őrnagynak Alekszandr nevű fia született. Június 8-án kapta meg a szent kereszt- séget. Keresztapa Artyemij Iva- novics Voroncov gróf. Keresztanya a fent nevezett Szergej Puskin édesanyja, özvegy Olga Va- sziljevna Puskina.” Az egyházi könyvet jelenleg a Országos Történelmi Levéltarban őrzik. problémát az jelenti, hogy a mostani termelőszövetkezetek földjei átkerüljenek a valódi földtulajdonosok szervezeteihez. A megoldás Vladimir Dlouhy szerint a szövetkezeti törvény módosítása lehetne, amelyről jelenleg is folynak tárgyalások a szövetségi kormány és a két köztársaság kormánya között. A szlovák kormány keddi ülésén elutasította azt a javaslatot, hogy a földtulajdonról szóló törvényt egészítsék ki olyan módon, hogy visszakaphassák földbirtokaikat az 1945-ben kisajátított németek, magyarok, ukránok és fasiszta kollaboránsok. Vladimir Meciar szlovák kormányfő szerint ez egyet jelentene a hajdani politikai rendszer rehabilitálásával. Mir és Progressz Kis híján űrkarambol A Mir szovjet űrállomás mindössze 12 méterrel kerülte el az összeütközést a Progressz- M-7 teherűrhajóval. Amennyiben bekövetkezik ez a „találkozó”, bizonyára tragikusan végződik az űrállomáson dolgozó két asztronauta számára — jelentette be csütörtök este a szovjet televízió. A földi irányítás egyik munkatársa csak pillanatokkal az esetleg végzetessé váló becsapódás előtt fedezte fel, hogy a számítógép nem összekapcsolni készült a teherűrhajót az űrállomással, hanem „megtorpedózni”. Az eset majd egy hete, múlt szombaton történt. Ez volt a második kísérlet arra, hogy a Földről élelmiszert és üzemanyagot szállító teherűrhajót rácsatlakoztassák a Mirre. A teherűrhajó csupán 20 méterre volt az űrállomástól, amikor a földi irányító, aki az összekapcsolást a televíziós képernyőn figyelemmel kísérte, a hibát felfedezte. Gyorsan kellett határoznia, hogy felülbírálja a számítógépet, beavatkozzék az önműködő irányításba, és így elkerüljék a katasztrófát. A teherűrhajó rakétahajtóműveit működésbe hozva módosították pályáját, s ezzel sikerült 12 méterrel elkerülni az űrállomást, éppen csak kikerülni a Mir kiálló antennáit és napelemeit. Viktor Afanaszjev és Musza Manarov űrhajósnak később sikerült megjavítania azokat a sérült berendezéseket, amelyek csütörtökön végül is lehetővé tették a számukra létfontosságú utánpótlást szállító Progressz- M-7 összekapcsolását a Mirrel. Az űrállomás következő személyzetének egyebek mellett az lesz a feladata, hogy megjavítson egy hibás antennát, amely felelős volt a mostani űrkarambol-ve- szélyért. Jozef Lux, a törvénytervezet egyik beterjesztője a Lidová Demokratie szerdai számában elmondta, hogy a törvénytervezetet előkészítő bizottsági üléseken nagy vita volt az 1945 után földjüktől megfosztott magyar nemzetiségű állampolgárok kérdésében. Ma is érvényben van ugyanis az akkori szlovák kormány 1948-as dekrétuma, amely szerint a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok kivételt képeznek a földek elkobzása alól. Igaz, ezt a dekrétumot soha nem tartották be. Ezt a dekrétumot szeretnénk a magyar nemzetiségű állampolgárok földtulajdonának visszaadásakor irányadónak tekinteni — mondta Jozef Lux. Eladó Charlotte Corday szülőháza Valamivel több mint félmillió frankért kínálnak eladásra egy nem is túl nagy házat egy kis normandiai faluban. A vételár mégsem indokolatlan, ugyanis a ház rendkívüli történelmi emlék. Itt született a francia forradalom éveinek egyik legismertebb történelmi szereplője, Charlotte Corday, aki megölte a forradalom egyik vezérét: behatolt Marat lakásába, és a fürdőjében ülő népvezért, „a nép barátját” késszúrásokkal megölte. A gyilkosság 1793 júliusában történt. A fiatal lányt azonnal elfogták, elítélték, es a nyaktiló alatt végezte életét — tettét azóta írók, költők, festők örökítették meg, köztük Dávid híres festménye. A ház jelenleg egy magát megnevezni nem kívánó tanár tulajdona, aki örökölte, de nem kívánja megtartani, mert a műemlék épület fenntartása sokba kerülne, s azt restaurálni kell. Egyelőre nem közölték, akadt-e már vevő a házra. Ahol Puskint keresztelték Földtörvénytervezet Csehszlovákiában Magyarország, a rejtett kincs Német húsvét Tojások a rókák alatt Német nyulak tarka tojásokat festenek, Nyúlanyó erősítésként répából egytálételt főz a dolgozóknak. Ez is látható Münchenben, a világ első, húsvéti nyulak- ra és a húsvéti szokásokra szakosodott múzeumában. A nyúlmúzeum alapítója, Manfred Klauda különösen büszke a 200 éves, kartonból készült nyúlfigurára, vagy arra a szende nézésű tapsifülesre, amelyről kiderül, hogy pálinkásüveg. Klauda hirdetés útján is igyekezett felkutatni az egyedi nyúlpéldányokat, de a szövegről — „húsvéti nyulak kerestetnek” — néhány férfi azt hitte, hogy rejtjelezett házassági hirdetés. Nem kizárt természetesen, hogy a húsvéti mulatságok után házasságok is köttetnek. A németországi szokások között említenek olyat, hogy húsvétkor fiatal lányok piros tojást küldtek az imá- dottnak, ezzel a felirattal: „Olyan végtelen legyen a mi szerelmünk, mint ez a tojás.” Tojásokat német földön először — okirat igazolja — 1764- ben raktak Schönecken falucska határában. A tojásgyűjtőket egy héttel az ünnepek előtt válogatták ki a nőtlen sihederek közül. Összesen hét kilométert kellett megtenniük a szomszéd faluig, Sewerathig és vissza, közben kosárba kellett szedniük az eldugott tojásokat. A győztes jutalmul megtarthatta a zsákmányt, és még egy hordó sört is kapott. A német vigasságok krónikája először 1682-ben tesz említést magáról a húsvéti nyúlról, de a derék állat 150 évig volt kénytelen küzdeni, mígnem jelképállatként egyeduralkodóvá nem vált. A németek egy jó ideig nemcsak a nyulak, de a kakasok, a szamarak, a gólyák, a kakukkok, sőt még a rókák alá is dugdostak tojásokat. A parasztok tojásokat ástak el a szántóföldön, így remélvén, hogy a termékenység szimbóluma jó termést hoz. Még manapság is a jó termésre utaló jeleket próbálják kiolvasni a húsvéti kerékeregetők Vesztfá- liában. Az idén harmincezer embert várnak Lügdébe, akik a közvetlenül érintettekkel együtt figyelik majd a rozsszalmába burkolt, majd meggyújtott, 1,70 méter magas tölgyfakerék gurulását a domboldalról a völgybe. Állítólag a kerék útjából következtetni lehet, hogy tele lesz-e a magtár, vagy jégeső veri el a termést. Vesztfáliai germán eredetű szokás a húsvéti tűzgyújtás: száraz ágakat égetnek, örömtüzek gyulladnak, jelzik a komor tél végét. A gazdasági világversenyben Magyarország felfedezendő, rejtett kincsnek számít, együtt Indonéziával, Mexikóval és Thaifölddel — írta a Nouvelle Revue de Lausanne című svájci lap. Az újság ezzel szemben „kihunyó csillagnak” nevezte az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Brazília és Ausztrália gazdaságát. A lausanne-i International Institute for Management Development és a genfi World Economic Forum által készített felmérés szerint Magyarország jó he: lyen áll azon európai országok sorában, amelyek perspektivikusan gyors fejlődésnek néznek elébe. A megkérdezett 1500 vezető káder annak alapján osztályozta az egyes államokat, hogy milyen a munkaerő minősége, a termelési kultúra, a piacorientáció és a vállalati kezdeményezés. A megkérdezettek egyébként első helyre sorolták a munkaerő felkészültségét és továbbképzését, valamint az alkalmazotti érdekeltség követelményét. Ki „tapos” a haszon után? (Folytatás az 1. oldalról) — Önök hány kartonnal szerettek volna vásárolni? — Ötven kartonra adtunk megrendelést, ez kartononként kicsivel több, mint 400 doboz. De elhoztam volna bármennyit, ha egyáltalán adnak... Hitegetnek, hogy telefonáljak, hátha jön a gyárból... De hogy higgyem el ezt is, amikor más százszámra viheti az álh'tólag nem létező cigarettát. — Jelentős haszontól esik el így a Benevölgye Áfesz? — Nem a hasznon van a lényeg, ezt szeretném, ha elhinné. Közel ötven boltunk van — és ezen a héten már egyikben sem volt megfelelő mennyiségű Sopianae, és mi még az ünnepek előtt teríteni szerettünk volna árut. Akik most elvitték a több száz kartont, nyakamat rá, hogy nem teszik ki az üzletükbe kedd előtt, így minden egyes dobozon legalább hat-nyolc forintot keresnek — pár százezer forintot mindenki zsebre vág, csak azért, mert velük kivételezett a dohányelosztó. — Senkivel se kivételeztünk — feleli érdeklődésemre Simon László, a gyöngyösi dohányelosztó alig egy hete kinevezett igazgatója. — Nincs Sopianae, és a „nincs”-et nem lehet elosztani. Nem mérlegeltünk, hogy ez most maszek vagy áfészes, adtunk, amíg volt, igaz, kevesebbet, mint amennyit rendeltek. Adtunk az Aroma Kereskedelmi Vállalatnak, és adtunk a magánkereskedőknek. Csak az alapján rangsoroltunk, hogy kinek milyen régi a megrendelése. — A Benevölgye Áf észnak milyen régóta volt? — Március 27-én rendeltek ötven kartont. Csodálkozom egyébként, mert a papírok szerint tavaly szeptemberben voltak itt utoljára cigarettáért — nem számítanak tehát rendszeres vásárlónak. De ez nem volt szempont, hisz olyannak is adtunk, aki egy éve már nem vett tőlünk árut. Nem tehetünk semmit, két- óránként hívom az egri meg a sátoraljaújhelyi dohánygyárat, ha tudnak, küldenek, ennyi a válasz. Áremelés előtt országos hiánycikk lett a cigaretta — erre nem készültek fel sem a gyártók, sem a forgalmazók... * * * Egy érdekes mondat is elhangzik a dohányelosztó vezetőjének szájából. Ha az általa elmondottak ellenére az újságcikkben rossz színben tűnne fel a cége, megteszi a megfelelő lépéseket. Kérdezem, hogy ezt most fenyegetésként értékeljem-e. Nem, hangzik a válasz, rosszul értettem, ő az áfész elnökére gondolt... Az áfész elnöke ugyanakkor közli, hogy ha engem nem érdekel a téma, akkor az országos sajtóhoz fordul. Mindebből arra következtetek — bár nem vagyok gazdasági szakember —, hogy talán nem társadalmi érdekek miatt folyik a csata ebben az ügyben. A piacon pedig kemény, olykor talán kevéssé korrekt eszközökkel tapos mindenki a haszon után. És a szomorú végeredmény, hogy a cigarettát megint csak mi vesszük meg — 30 százalékkal drágábban... Doros Judit Nem helyettesítheti az Országgyűlést (Folytatás az 1. oldalról) — Az átmenet időszakában rendezett kerekasztal-megbeszélé- seknek az volt a jelentőségük, hogy az akkori Országgyűlés politikai legitimációja hiányzott, így a nemzeti kerekasztal volt hivatott teret adni a különböző csoportoknak, hogy megtárgyalják a békés átalakulás kérdéseit. Ma szabadon választott Országgyűlés működik Magyarországon, ezért természetesen eleve elleneznénk minden olyan elgondolást, amely arra irányulna, hogy országgyűlési döntéseket helyettesítő testület jöjjön létre. — Milyen alapvető kérdésekkel foglalkozna a Fidesz által javasolt fórum, amelynek létrehozását a három kormánypárt vezetői kedvezőenfogadták? — Mindenekelőtt szeretném leszögezni: a kormányzat és a koalíciós politikai pártok nevében több hasonló kezdeményezés történt az elmúlt időszakban, sőt hatpárti tárgyalásra is sor került. Én magam is felvetettem hasonló javaslatot a taxisválság időszakában, érintettem ezt a kérdést a március 19-i parlamenti ülésen, valamint most szerdán, az agrárértelmiségi fórumon elhangzott beszédemben. Külpolitikai, biztonságpolitikai, alkotmányjogi, alapvető fontosságú gazdaságpolitikai kérdésekről van szó; hogy csak az utóbbira említsek egy példát: az adósságállomány kezelésevei kapcsolatos közös állásfoglalás segíthet elkerülni, hogy külföldön félreértsenek ezzel kapcsolatos megnyilatkozásokat. Olyan szociális kérdésekben is meg kell egyezni, amelyekkel kapcsolatban — s ezt kormányzat és ellenzék egyaránt tudja -, pártpolitikától függetlenül szükség van népszerűtlen intézkedések meghozatalára. Az átalakulás, a piacgazdaságra való áttérés stratégiai szempontjai ezek. Ide tartozónak érzem még a múlt megítélésének néhány, közös vélemény kialakítására váró kérdését is. — A kezdeményezés első visszhangja vegyes benyomásokat kelt. Még a koalíciós pártok néhány vezetője is aggályát fejezte ki. Mi erről a véleménye? — Megítélésem szerint a kormánynak és a koalíciónak nem kell attól tartania, hogy a közvélemény a népszerűtlen intézkedéseket a kormány nyakába varija, az eredményeket pedig az ellenzéki politikai pártok — a hatpárti egyeztetés jóvoltából — saját eredményüknek tüntetik majd fel. Gazdasági kérdésekben például eleve az szolgál a tárgyalás alapjául, hogy a tárgyalópartnerek fő vonalaiban fogadják el a kormány akcióprogramjában megfogalmazott elgondolásokat. Amiatt sem kell aggódni, hogy az ellenzék e fórumon kényszerítené rá kisebbségi véleményét a kormányra és a koalícióra, mintegy háttérbe szorítva a parlamenti többséget. Viszont segíthet a megbeszéléssorozat abban, hogy uralkodóvá váljon politikai életünkben az önmérséklet, az elkerülhetetlen lépéseket ne használják ki egymással szemben a pártok. Szeretném azt is hangsúlyozni, hogy itt nem lehet szó semmiféle olyan paktumról, amelyet a pártok megválasztott vezető testületéinek, illetve parlamenti frakcióinak kikerülésével kötnénk. — Kik vennének részt a megbeszéléseken? — A pártokat irányító testületek és a frakciók vezetői, felhatalmazás alapján. Minden olyan kérdésben, amelyben mandátumuk a döntésre nem terjedne ki, csak feltételesen fogadhatnák el a megállapodást, amit később hagyna jóvá pártjuk illetékes vezető szerve, vagy a frakció. — Mikor kezdődne és meddig tartana a Fidesz javaslata szerint nem a nyilvánosság előtt zajló tárgyalássorozat? — A résztvevőket én hívom össze, mégpedig akkor, ha a politikai pártok vezető testületéi állást foglaltak a javaslat mellett. Az első ülésen dönteni kell arról, hogy milyen témaköröket, s milyen sorrendben tűzünk napirendre. Szelektálni kell, éppúgy, ahogyan a Parlament „válogat” a rázúduló törvényjavaslatokból. Áz érdemi tárgyalást pedig csak akkor lehet megkezdeni, ha az Országgyűlés összeült, a frakciók megkezdik munkájukat. A képviselőcsoportok folyamatos állásfoglalása nélkül ugyanis elképzelhetetlen az egyeztető tárgyalások sikere. Itt jegyzem meg: a munka hatékonysága érdekében támogatom a Fidesznek azt a javaslatát, hogy a nyilvánosság csak az egyes üléseket követően kapjon tájékoztatást a megbeszélésekről. A tét nagy: az ország stabilitása, a parlamenti kormányzás sikere.
