Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-02 / 52. szám

HÍRLAP, 1991. március 2., szombat HÉTVÉGI MAGAZIN 11. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Olasz paradicsommártás Hozzávalók: 3 evőkanál olaj, 1 kis fej vöröshagyma, 15 dkg darált hús (lehetőleg marha, de sertés is lehet), 1 szál sárgarépa, 1 darabka zellergumó, 2 kis do­boz paradicsompüré, só, törött bors, 1 babérlevél, 1 kis ágacska friss rozmaring. Olajon, erős tűzön megpirít­juk az apróra vágott vöröshagy­mát, hozzáadjuk a megreszelt zöldségeket, és' azokkal tovább pirítjuk. Ha már szép sárga szí­nük van, közékeverjük az őrölt húst, és még 5 percig pirítjuk. Végül beleadjuk a paradicsom­pürét, a fűszereket, és még egy­szer annyi vizet, mint amennyi az eddigi hozzávalók terjedelme. Lefedve, lassú tűzön 3-4 óra hosz- szat főni hagyjuk, ha a vizet elfő­né, pótoljuk. A belevalónak tel­jesen szét kell főni, krémmé kell puhulni. (Ebből a mártásból a ki­főtt makarónira, spagettire, csi­gatésztára, kagylóra 2-3 evőka­nálnyit rakunk, és sajttal meg­hintjük a tetejét.) Az olasz paradicsommártást lehet hús nélkül, esetleg apróra vágott sonkával, vagy sonkával meg gombával készíteni. Olasz­Ebéd Köménymagleves Disznótoros (burka, kolbász) párolt káposztával Gulyásleves Burgonyáslángos Tojásleves Rizses hús Zöldségleves Zöldbabfőzelék Burgonyaleves Olasz paradicsommártás spagettivel Orjaleves Töltött káposzta Gyümölcslevés Borsos szelet Juhtúrós pogácsa ország más-más vidékein külön­féleképpen főzik ezt a mártást. Borsos szelet Hozzávalók: 8 felsálszelet, 2 evőkanál olaj vagy zsír, 1 kis fej reszelt vöröshagyma, só, bőven törött bors. \ A megforrósított zsiradékon fedő alatt megpirítjuk a hagy­mát, megforgatjuk rajta a kivert hússzeleteket, és mindkét olda­lukon kissé megpirítjuk. Annyi vizet öntünk hozzá, hogy félig el­lepje, és fedő alatt, lassú tűzön jó puhára pároljuk. Ekkor megsóz­zuk, alaposan megborsozzuk, és lefedve egészen megpuhítjuk. Tálalásnál rövid lére párologtat­juk, és spagettivel vagy rizzsel körítve adjuk asztalra. Juhtúrós pogácsa Hozzávalók: 50 dkg liszt, 3 dkg élesztő, 25 dkg margarin, 25 dkg juhtúró, 2 tojássárgája (el is maradhat), 2 dl tejföl, 1 dkg só, 1/2 dl tej; egy tojás a kenéshez. Az élesztőt langyos tejjel, csi­petnyi cukorral felfuttatjuk. A margarint a liszttel elmorzsoljuk, s juhtúróval jól összedolgozzuk. Közepébe fészket készítünk, be­leadjuk az élesztőt, a tojássárgá­Vacsora Vitaminsaláta Sajttál Főtt virsli Franciasaláta Sült burgonya Hideg InhiMnHnlf TeivagottaK Fonó almás szendvics kát, a sót, a tejfölt, és rétestészta keménységűvé gyúrjuk. Egy óráig langyos helyen kelesztjük. Utána 2 cm vastagra kinyújtjuk, pogácsákat szaggatunk, tetejét tojással megkenjük, forró sütő­ben 10-15 percig sütjük. A pogá­csa napokig puha marad. Juhtú­ró helyett használhatunk Hóvi­rág sajtot is, amit reszelve dolgo­zunk a pogácsába. Forró almás szendvics Hozzávalók: 12 szelet zsúrke- nyér, 25 dkg gépsonka, 4 alma, 10 dkg vaj. A zsúrkenyér-szeleteket alul vékonyan, felül középvastagon megkenjük vajjal, beborítjuk a meghámozott, 2-3 mm vastagra szeletelt almával, és befedjük egy-egy sonkaszelettel. A sütő­ben lángon megsütjük. Vitaminsaláta Egy fél fej vörös- vagy fehér káposztát, egy sárgarépát, egy csomó retket vagy egy fej téli ret­ket nagy lyukú reszelőn megre­szelünk, s megsózzuk. Egy kis fej, apróra vágott hagymát hoz­zákeverünk, és ráöntjük az olaj­jal elkevert salátalevet. Salátás­tálba öntjük, zöldpetrezselyem­mel megszóljuk. „Zsákutca” Érdeklődve olvastam a leve­lét, amelynek a lényege az, hogy két évi „új” házassága után a volt férj mind sűrűbben jelentkezik azzal, hogy nem tud Maga nélkül élni. Mit tegyek? — kérdezi. A Lelki Leveles Láda rövid, fél éves fennállása óta kb. 200 leVe- let, telefont kapott, de ilyet, vagy ehhez hasonlót még egyet sem. Mit tegyek? Erre a „drámai” kérdésre—ne haragudjon—visz- sza kell kérdeznem: meggondol­ta e alaposan annak idején a vá­lást? Ha igen, akkor azt kell ten­nie, mint bármely más asszony­nak, aki szereti a férjét. A házas­ság nem babaruha, amelyet ké- nyünk-kedvünkre csereberé­lünk. Más a helyzet akkor, ha „rájött”, hogy ez a második há­zassága sem sikerült, és az első férj váratlan megjelenése felme­legítette a régi, szép emlékeket, és feledtette a rosszat, az okokat is, amelyek miatt válásra adta a fejét. Ez persze — részemről — feltételezés, mivel levelében csu­pán „sejtet” effélét, és azt is, hogy az első férjét — akinek két év kellett ahhoz, hogy rádöbben­jen arra, hogy nem tud a volt neje nélkül élni — megsajnálta. Meg­esett rajta a szíve. Es a jelenlegi férjén nem? Természetesen férje válogatja, hogy miként „fogad­ja” a hajdani hitvest. Annyit azért tanácsolhatok, hogy a tör­vényes férje „háta mögött” ne folytasson külön „alkut” amaz­zal! Kerüljön tisztába önmagá­val, és ha a zaklatás folytatódik, beszéljen őszintén a kedves fér­jével, akinek talán meg sem for­dul a fejében, hogy a felesége ép­pen miben töri a fejét. Az ügyet sürgősen le kell zárnia... „Tudathasadás” Úgy látszik, ma a „nehéz” té­mák jönnek elő! A negyven esz­tendős férj úja, hogy a felesége rövid idő alatt mind lelkiekben, mind testiekben gyökeresen megváltozott: a vidám asszony szomorúan jár-kel, figyelmetlen, elgondolkodó, feledékeny, és a házaséletben, a szexben sem az, aki volt! A két fiához türelmet­len, a nagyobbikra — úgy tűnik — kifejezetten haragszik, nem állhat meg előtte. Mi történt? Kedves Levelezőm! Amit leúr, az egy helyzetkép, .amiből legfel­jebb következtetni lehet, de any- nyi más lenne még, amit tudnom kellene a tanácsadáshoz. Kíván­ságára személyesen felkeresem Önt, addig is legyen megértő és türelmes, hiszen nem tudhatja, hogy lelki, netán testi „betegség” okozza-e a felesége tudathasa­dásosnak minősített változását, vagy egyik sem. Kérem, figyelje Őt, de a fiait is. Az utóbbi jelzése ugyanis nem esik egybe sejté­semmel, amelyről személyesen majd beszélgetünk. A tiszteletet, a kedves figyelmességet — az édesanyjuk iránt — a gyerme­kektől is követelje meg, nejéhez legyen gyöngéd és elnéző... „Erőszak” Szívesebben válaszoltam vol­na ez ügyben „levélben”, de mi­vel nem írta meg a címét, csupán jeligét választott: hát, legyen! Az történt, hogy a nagy lánya azzal állított haza, hogy „megerősza­kolták”. Erre Ön kellően felhá­borodott, és rohanni akart a rendőrségre — jó apa módjára —, de ebijen éppen a leánya aka­dályozta meg. Tépett ruhája, zaklatott lelkiállapota akkor iga­zolni is látszott az állítását, de most nem érti, sőt, kételkedik abban, hogy „erőszakról” volt-e valóban szó. Idéznem kell egyet­len mondatát, hogy engem is megértsen. ”Gyakran jár szóra­kozni, minden ujjára akadna két fiú, de ő gyorsan leejti ezeket..." Nos, innen erednek kételyeim a „klasszikus” megerőszakolást il­letően, meg onnan, hogy a le­ánya — amint otthon egy kicsit megnyugodott — már hallani sem akart a feljelentésről. Lehet, hogy meglepő, de ezúttal az a vé­leményem, hogy ha neki nem fontos, akkor Ön minek erőlkö­dik, elvégre nem egy butuska „ti­niről” van szó... A lánya tudja pontosan, hogy mi történt, az más dolog, hogy nem beszél róla, de az is lehet, hogy jobbnak látja, ha hallgat. Kár, hogy kettejük között nincs olyan viszony, hogy a rejtély végül is ne maradjon végérvényesen titok... „Tükörkép” Nagyon szépen megkérem, hogy ne keresse önmagát min­den válaszomban! Higgye el, hogy akinek üzenek vagy írok, pontosan tudja, hogy azt neki cí­meztem. Nincs szó arról, hogy holmi példálózásokkal tölteném az egyébként is kevés időmet. A múltkor már említette,Tiogy Ön még egyetlen kíváncsi kérdést sem tett fel, így — nyilván — vá­laszt sem kaphatott. Amit önma­gára vonatkoztat, az másnak szól. És ő meg is értette... Uránus A magyar vendéglátás hírességei A cívisváros szállodája Aki ma betér a debreceni Aranybikába egy ebédre, vagy egy feketekávéra, aligha gondol arra, hogy a patinás epület sorsa mindig szorosan összefüggött a cívis város társadalmi, gazdasági és politikai életével. Pedig hát így volt. A régi krónikások szerint Debrecen már 1405-ben orszá­gos vásártartási jogot kapott Zsigmond királytól. A Szent György- és a Boldogasszony-na­pi vásárok 15 napig tartottak. Később ez még bővült a Remete- és Antal-napi vásárral is. A négy országos vásárra a magyarokon kívül keletről jöttek a görögök, északról a lengyelek és az oro­szok, délről a szerbek, az albá­nok, a románok, nyugatról a né­metek és az osztrákok, de még a francia kereskedők is. A hatal­mas sokadalom elhelyezése min­dig gondot okozott a város veze­tőinek, annak ellenére, hogy a város határain kívül megenged­ték az úgynevezett sátorváros felépítését, ahol a kereskedők laktak, és áruikat tárolták. 1690- ben Debrecen város vezetősége megvette a Hatvan utca széles telkein álló Bika-család ősi há­zát, melyből később szálláshe­lyet alakítottak ki. 1701-ben már itt lakott Eszterházy Antal gróf, későbbi kuruc generális, majd 1724-ben itt kapott helyet Csáki Imre bíboros, aki azért ment a re­formátus városba, hogy ott kato­likus templomot építsenek. A re- formációlelkes hívei természete­sen sehol sem engedték házuk­ban megszállni a katolikus főpa­pot, ezert kellett a város vezetői­nek őt a Bikában elhelyezni. Az évtizedek, évszázadok során a Bikát többször átépítették, bőví­tették, majd 1809-ben az épület­re szereltek a „Vasbika” cégért. A városi cíviseknek ez azonban nem nagyon nyerte meg a tetszé­sét, s ezert később a bikát aranya színűre festették át. így alakult ki a szálloda máig érvényes neve, il­letve 1848-ban egy rövid időre István Nádor Szállóra keresztelte át a város vezetősége, de miután a kuruc érzelmű városi vezetők nagyot csalódtak a nádorban, ezert rövid idő múl va a szálló visz- szakapta az Aranybika nevet. Nenéz lenne most hirtelen fel­sorolni, hogy kik fordultak meg az épület falai között, de azért megemlíthetjük, hogy itt vendé­geskedett Széchenyi István, báró Wesselényi Miklós, Deák Fe­renc, Vörösmarty Mihály, de itt kapott szálláshelyet Campbell angol diplomata három kísérőjé­vel, amikor is Stambulból hazá­jába igyekezvén egy lelkes hajdú járőr kémnek tartotta őket, s rö­vid időre a városi börtönbe zárat­ta. Amikor a félreértés kiderült, a diplomaták az Aranybikában kaptak helyet, ahol a szolgáltatá­sokkal igen meg voltak elegedve. A „Golden Bull” ekkor mar Eu- rópa-szerte híres volt. 1849. ja­nuár első napjaiban Pestről a for­radalmi kormány és az országv- gyűlés tagjai is Debrecenbe köl­töztek. Szinte naponta megfor­dultak az Aranybikában (ha volt hely) ebédelni vagy vacsorázni. 1849. augusztus 2-a szomorú napja volt az országnak, de az Aranybikának is. Delben még itt ebédeltek a magyar hadsereg tisztjei, de miután a város határá­ban Nagy Sándor tábornok had­serege vereséget szenvedett, este már a cári tisztek rendeztek dísz­vacsorát Paskiewicz herceg tisz­teletére. Az 1800-as évek köze­pétől a debreceni nagy vásárokon gyakran megfordultak Heves, Szabolcs, Bihar megye földesu­rai, akik nem egyszer két hétig az Aranybikábannúzatták nótáikat a híres cigányprímásokkal. A legmulatósabbak közé tartozott Recsky András hevesi, Ibrányi Ferenc szabolcsi, Csemovics Pe­ter bihari, valamint Józsa Gyuri hevesi földesúr. Ibrányi Ferenc olyan sűrűn látogatta a Bikát, hogy sikerült néhány ezer hold­ját elmulatni a híres épületben. Megfordult a Bikában Blaha Lujza, Jászai Mari, Horváth Ár­pád híres színigazgató és felesé­ge, Neményi Lili, de még arról is szól a fáma, hogy Kossuth Lajos­nak a Bikában játszotta kedvenc nótáit kedvenc muzsikusa, Boka Károly híres cigányprímás. Ké­sőbb fiának, Ferencnek a tiszte­letére is játszott egy nótát, amiért később rövid időre börtönbe is zárták. Amikor is 1895-ben Kos­suth Ferenc tiszteletére fogadást adtak a Bikában, Kiss Áron a ti­szántúli egyházkerület őszhajú püspöke köszöntötte a neves vendéget, de köszöntötte a ki­rályt is. A fogadás résztvevőinek ez nem tetszett, s dübörgő taps­vihar tört ki, amikor a prímás rá­zendített a híres kuruc nótára: „Mégis huncut a német”. A szálloda vendége volt az 1920-as évek közepetői jó né­hányszor Móricz Zsigmond, aki többek között itt gyűjtötte az anyagot Légy jó mindhalálig cí­mű regényéhez. Német András szállodaigazgató vendégeként több mint 15even keresztül a Bi­ka egyik eldugott sarkában ebé­delt Oláh Gábor debreceni poé­ta, aki mindig ugyanazt ette: hús­levest, sertéskarajt, tésztát. Ami­kor egy pincér felhívta a figyel­mét, hogy valami más finomsá­got is ehetne, ő csak ennyit vála­szolt: maga csak vegye fel a ren­delést, a többit majd én elinté­zem. A legújabbkori vendégek közül — csak a „K” betűsöket említve — megfordult itt Kodály Zoltán, Kreisky és Kohl kancel­lár, válamint Koivisto finn elnök is. A Bika mai, palotaszerű épü­lete 1915-ben épült fel, és 19/6- ban bővült egy újabb, modem szárnnyal. Jelenleg közel 300 szoba várja a vendegeket, a szál­ló dolgozói Varga Gyula igazga­tó vezetésével most többek kö­zött a pápa augusztusi debreceni látogatásra készülnék. Osztrák tervek alapján került, illetve kerül sor az Aranybika­komplexum folyamatos felújítá­sára. Eddig 120 szoba lett kész, felújították az Üvegtermet, a hallt, a cukrászdát (eszpresszót), és kialakították a Gösser-sörö- zőt. Az épületben levő Bartók- Terem pedig lehetőséget ad a konferenciaturizmus bővítésére. A Cívis Hotel és Gasztronó­miai Részvénytársaság legna­gyobb egysége ma is nagy figyel­met fordít arra, hogy a vendégek a lehető legkényelmesebben érezzék magukat. A kényelmes elhelyezésen kívül vendégváró finom falatok és italok biztosít­ják, hogy az ide látogató jól érez­ze magat. Különösen a híres deb­receni farsangok idején. Vidám hangulatban Került sor, illetve kerül sor a megyebálra, a vadász­bálra, a cigánybálra, az ebte­nyésztők báljára — és még sorol­hatnánk tovább. Hajzer László mesterszakács Debreceni gön­gyölt pulykamellet ajánlott a bá­lok résztvevőinek. Éhhez szük­ségeltetik négy fő részére: 40 dkg pulykamell, 25 dkg sertésapro- hús, 10 dkg füstölt szalonna, fél dkg bors, 2 dkg só, 3 dkg liszt, 0,3 dkg pirospaprika, 2 cikk fok­hagyma, 1 dl olaj, 1 dl fehérbor. A gombás rizshez: 30 dkg rizs, 10 dkg gomba, 2 dkg só, 0,2 dkg bors, 1 cs. petrezselyemzöld, 1 dl olaj, 10 dkg vöröshagyma. A pulykamellből négy szeletet vá­gunk, kiklopfoljuk, sózzuk, bor- sozzuk. A sertéshúst ledaráljuk, hozzáadjuk a megreszelt fok­hagymát, pirospaprikát, sózzuk, borsozzuk, és jól összekeverjük. A szalonnát vékony szeletekre vágjuk, és ráhelyezzük a már elő­készített pulykamell-szeletekre. A szalonna tetejére rákenjük a kolbászhúst, és betekerjük a pulykamell-szeleteket. Fogvájó­val összetűzzük, lisztbe martjuk, és olajban kisütjük. Amikor há­romnegyed részig megsült, kevés csontlevet vagy vizet öntünk alá, beleöntjük a fehér bort, és fedő alatt készre pároljuk. Tálaláshoz a fentebb felsorolt adalékanyag­ból gombás rizst készítünk. A pulykamell-szeletekből kiszed­jük a fogvájót, és vékony szele­tekre vágva a köret mellé helyez­zük. Meglocsoljuk a szaftjával, és zöldpaprika és paradicsomkari­kákkal díszítjük. Az Aranybika Szálloda nyu­gati vendégforgalma a nenéz idők ellenére tavaly 40 százalék­kal emelkedett. A szálló munka­társai szeretnék, ha az igénye­sebb vendégkör tovább bővülne, ezért azt tervezik, hogy a jövő­ben — többek között — játékka­szinót és török fürdőt is beren­deznek majd a szállodában. A pápa látogatására annyian jelez­ték a részvételt, hogy már kitehe- tik a „telt ház” cédulát. Remélik, hogy a hazai vendégforgalom is megfelelően alakul maja. Ezért újabb és újabb szolgáltatások be­vezetését tervezik. Az ország legrégibb szállodája, mint min­dig, most is a jövőre készül. A történelem során az épületben dolgozók sok jót és rosszat is megéltek. A nehézségek ellenére most is bíznak abban, hogy az Aranybika fénye a következő években, évtizedekben sem ko­pik majd meg. A cívis város szál­lodája ma is egyik központja Debrecen társadalmi életének. Sokan megfordulnak itt belföldi­ek, külföldiek, akik — remélhe­tően —jó hírét keltik a nevezetes épületnek. Kaposi Levente Hasznos tanácsok Hogyan süssük a húsokat? Bundázott húsokat bő, forró zsírban, natúrszele­tet, rostélyost kevés forró zsírban süssünk. Ha na- . túrszeletként sütjük a húst, tegyünk a mosóvizébe egy késhegynyi cukrot, ettől szép piros lesz. A hirte­lensültet soha se sózzuk meg előre, mert rágós lesz. Mielőtt forró zsírba tesszük, körben vagdaljuk be, hogy ne ugoijon össze. A húsokat sütés közben ne szurkáljuk villával — falapáttal nyomjuk meg kissé, ha bizonytalanok lennénk, így az értékes íz- és tápanyagok nem foly­nak ki, nem vesznek kárba. Jobb ízű a hús, ha előké­szítés után forró zsírban minden oldalát átsütjük, csak ezután adjuk hozzá az ízesítőket és a vizet, mi­kor mire van szükség. Ez nemcsak az egybesültek- re, a pörköltre, a gulyáshúsokra is érvényes. Ez utóbbi, hosszan fővő húsokat, a hirtelen sütés után előbb pároljuk a hagymával félpuhára, és csak ez­után szóljunk rá fűszerpaprikát. Élénk színű, jobb ízű ételt nyerünk. A malac, de a liba, a kacsa bőre is ropogós lesz, ha a sütés vége felé, időnként hideg vízzel permetezzük. Lelki Leveles Láda Heti étrendaiánlát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents