Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-28 / 73. szám

HÍRLAP, 1991. március 28., csütörtök

EGER ÉS KÖRNYÉKE

5.

és virágművészek

Azt senki sem tagadja, hogy egy szép csokrot megkötni majdnem művészet, de legalábbis mesterség és ízlés dolga. Nem véletlen, hogy a virágnyílás évszakában szervez a TIT Heves Megyei Egyesülete virágkötészeti tanfolyamot. A képzés három hétvégét vesz igénybe, s a résztvevők a végén vizsgáznak is. A szervezésbe bekapcsolódott a kecskeméti kertészeti főiskola is. Ha megfelelő számban érdeklődnek a téma iránt Gyöngyösön és Hatvanban is indítanak hasonló tanfolyamot.

New York-i és az egri színház

Egri színész rendez. Az amerikai magyarokkal kiépített jó kapcsolatairól is ismert egri színész, Sziki Károly rendezésében mutatják be április 6-án és 7-én délután 15 órakor a New York-i Kossuth Hallban Varga László Csak az élők utazhatnak című színjátékát. A New Yorkban élő magyar szerző két felvonásos színjátékának alapkérdése: tudunk-e, akarunk-e elegendő áldozatot vállalni egymásért? Az előadás a New York-i magyar színház és az egri Gárdonyi Géza Színház közös produkciója.

Hadigondozó bizottság alakul Egerben

A háborús sérültek és árváik joggal tartanak igényt támogatásra. Ám az a helyzet, hogy a pártállam időszakában a hadi- gondozottak nyilvántartását megszüntették. Ezért az egri polgármesteri hivatal egészségügyi osztálya kéri az érdekelteket, hogy igényükkel jelentkezzenek a Dobó tér 2. szám alatt. A megye más településein élőknek a Magyar Honvédség hadkiegészítő parancsnokságán (Eger, Hatvanasezred út 3. szám alatt) kell jelentkezni személyesen vagy levélben április 15-ig.

Nulladik évfolyam a Gárdonyiban?

Alig hogy meghirdették, máris óriási az érdeklődés a Gárdonyi Géza Gimnázium új típusú angol nyelvi képzése iránt. Ä következő tanévtől úgynevezett nulladik évfolyamot indítanak, a gimnáziumba frissen bekerülő diákok számára. Egy esztendeig ők csak az angol nyelvvel ismerkednek, s kiegészítésképpen csökkentett óraszámban anyanyelvi ismereteket és matematikát is tanulnak. így tehát öt évig járnak gimnáziumba a diákok, de minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy a választott idegen nyelvet alaposan elsajátítsák. Mint Nagy Andomé igazgatónőtől megtudtuk, máris százhatva- nan jelentkeztek az új típusú képzésre, amelynek kialakításához egyébként még jogszabályt is kellett változtatni. Ám, úgy látszik, a minisztériumban is érdekesnek és kipróbálandónak tartották az ötletet, amelynek megvalósításához elegendő nyelvtanára lesz az iskolának.

Az oldalt összeállították: Szüle Rita Jámbor Ildikó

Krisztus él

A vezérképvisel

„Megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben” —Pál apostol így vall Krisztusról, aki feltámadottként jelent meg előtte, hogy életének új irányt szabjon, alkalmassá téve az ellene lázadót a legnemesebb, egyben a legnehezebb szolgálatra: feltámadása örömüzenetének a legszélesebb körökben történő hirdetésére. „Szenvedett” — mondjuk az Apostoli Hitvallásban a legrövidebb életrajzot az emberi testben köztünk járt Megváltó földi napjaira emlékezve. Csak a titokkal teljes húsvéti csoda hittel való elfogadása ad magyarázatot arra a kérdésre, hogy mindez miért és kinek az érdekében történt. Az írás szerint a válasz ez: „Bűneinkért halálra adatott és feltámasztatott a mi megigazulásunkért” (Róma 4:25) „Áz embernek Fia azért jött, hogy adja az ő életét váltsá- gul sokakért” (Márk 10:45).

Lehet ebben a krisztusi szenvedésben csupán a tragikus emberi sors örök példáját látni. De éppen a feltámadás természeti törvényeket elsöprő, új világtávlatot hozó eseményének fényében érthetjük meg igazán: múlandóságra és szenvedésre ítélt emberlétünkből van szabadulás. Isten Jézus feltámasztásával azt mutatta meg, hogy az ítélet, kárhozat, halál helyett az Életre mondott igent. Szeretete nemcsak a bűn zsoldjától, a haláltól vált meg, hanem messzemenő gondoskodása dicsőséget, örökkévalóságot tartogat övéi számára. Az evangéliumok többször utalnak Jézus számkivetettségé- re. Bár a saját világába, az övéi közé jött, de az övéi nem fogadták be őt. Nem értették meg igazán sohasem. Nem ismerték fel benne a királyok királyát, a szolgai formában megjelent, mindvégig alázatos, mégis hatalommal és mennyei erőkkel bíró Sza- badítót. Még a legközvetlenebb, általa kiválasztott tanítványaiban is csalódnia kellett. Nem volt számára hely sem a betlehemi vendégfogadóban, sem a kegyes zsidóság körében. Kölcsönvett

csónakból tanította a tóparton köréje gyűlt, csillapíthatatlan lelki éhségű sokaságot. Kölcsönvett szamárcsikó hátán ülve vonult be ujjongok hada kitörő örömének hangja mellett Jeruzsálembe. Kölcsönadott sírba tették, amikor meghalt. Pénze, vagyona sohasem volt. Értéket másban látott, s ezek felismerésére tanított. Egyszer szomorúan arról beszélt, hogy a rókáknak barlangjuk van, az égi madaraknak fészkük, neki azonban nem adatott hely, ahová a fejét lehajtsa. A félelem, a gond, a kétség- beesés, a testet nyomontó betegség, a kísértés, a bűn, a halál erőivel kellett naponta szem beszáll- nia. Ez volt a küldetése. Amikor pihenni térhetett, imádkozott. Erőt kért, hogy másnap is helytállhasson. Erőre volt szüksége a szenvedések elviseléséhez is, ahhoz, hogy ártatlan létére vállalja a megcsúfoltatást, megostoroz- tatást, a halálos ítéletet: a keresztet.

Ma is minden emberi életút innen indul el, és ide ér vissza. Krisztus keresztje a szoros időhatárok között mozgó történelem középpontja, az üdvözítés történetének legfontosabb eseménye. Ez a kereszt és a róla való beszéd bolondság azoknak, akik elvesznek. De az Isten „bolondsága” —ahogyan Pál fogalmaz— bölcsebb az emberek bölcsességénél.

A feltámadás csak úgy és csak azoknak érthető, akik hiszik, hogy Isten egyszülött Fiát áldozta fel a kereszten. Értünk halt meg, feltámadása a benne hívők örök üdvösségének biztosítéka. Húsvét az újjászületés, az élet ünnepe. Azért aktuális mindig, mert a reménység ébrentartására ösztönöz, hiszen az élet győzött a halál fölött. Krisztus nem maradt a halálban, pályája nem tört meg a kereszten, sorsa, s így a mi sorsunk nem tragédia, áldozata nem volt értelmeden, munkája nem vallhat kudarcot — mert benned és bennem él tovább: szeret, segít, megbocsájt, felemel, vigasztal. Velünk marad mindörökké.

Kádár Zsolt

Egy tenyérnyi Európa — vélekedhet bárki, aki Egerben a Te- lekessy utcában szemügyre veszi a Garancia Biztosító Rt. elegáns székházát. Átellenben az egykori pártház fantáziátlan szocreál építménye még csak meg is erősíti ezt az érzést, de valójában akkor győződünk meg első benyomásunk igazáról, amikor benyitunk. A belső tér kialakítása harmonizál a külcsínnel, de az ejt rabul úgy istenigazából, hogy a hölgyek nem nézik levegőnek a betérőt. Ezt nem csak úgy, hallomásból tudom, magam is így tapasztaltam, amikor felkerestem Heverdle Tamást, a biztosító társaság helyi kirendeltségének vezérképviselőjét.

— Voltaképpen honnan ered ez a magyar fülnek kissé szokatlan titulus? —, —firtatom mindjárt az elején.

— A legtöbben tényleg meglepődnek, amikor hallják. A nyugati országok társaságainál teljesen bevett ez az elnevezés, de nálunk inkább csak szakmai körökben honosodott meg. Valameny- nyi megyei központban ván egy- egy ilyen vezető, és a fővárosi vezérigazgatót képviseli.

— A címeken kívül mit érdemes még megtanulni a Nyugattól?

— Mindenekelőtt azt, hogy nem az ügyfél van miértünk, hanem fordítva. Az jár jó úton, aki minden idegszálával arra törekszik, hogy semmi közünk ne legyen a hivatalhoz, még véletlenül se essünk annak hibáiba. Aki íróasztalt kap, az ne gondolja, hogy egyben hatalomhoz is jutott, és szabadon „táncolhat” az emberek idegem. Ez a sok helyen még megszokott viselkedés nálunk tarthatatlan, mert ellenkezik alapvető érdekeinkkel.

— Hogyan dolgozik a jó biztosítós?

—Nem ígér fűt-fát, és az üzleti tisztességet mindig szem előtt tartja. Nem sértődik meg, ha az ügyfél esetleg a konkurens társaság előnyösebb ajánlatát választja, hiszen ez természetes. Inkább azon töri a fejét, hogyan nyújhat- na többet, jobbat. Ha a szükség úgy hozza, hajnalban és este is mozgósítható, s nemcsak az üzletkötésnél szemfüles, hanem a kárrendezésnél is legalább eny- nyire gyors, és azt mondja: „Nyugalom, most jövünk mi!” A jó hírnév mindennél többet ér ebben a szakmában, vigyázni kell rá, mint a szemünk fényére.

— A hét szűk esztendő korában meg lehet egyáltalán élni a piacon?

— Olyanok vagyunk, mint a parafadugó. Ha jól megy az embereknek, azért, ha rosszul, akkor pedig azért maradunk a felszínen. Áz infláció azzal fenyeget, hogy egy sorscsapás folytán elveszített javainkat önerőből már semmiképpen nem tudjuk ismét előteremteni. A józan ész akkor is a mi utcánkba irányít, ha laposabb a pénztárca. Magyar- országon jelenleg tizenkét biztosító társaságot tartanak nyilván, és tudtommal egyiket sem rémiszti a csőd. Fogadok, hogy nem hitte volna...

— Ön hogy került a mostani posztjára?

— Hál’istennek, végigjártam a szakma grádicsait, nem fölülről ültettek a székembe. Két évtizede kezdtem ügyfélszerzőként az Állami Biztosítónál. Öt éve, a szétváláskor a Hungáriánál folytattam, majd a Garanciánál lettem üzleti vezető. Jó iskola volt ez nekem, mert szakmai rálátást szerezhettem, és a véremmé vált az ügyfélközpontú magatartás.

— Abból, amiket eddig mondott, következik, hogy a biztosítós is hús-vér ember, akinek szüksége van a kikapcsolódásra. Ön miben találja meg a pihenését?

— A kutyában is a sportosat szeretem, de — sajnos — nem tarthatunk, mivel emeletes házban lakunk. A két lányom úszik és vízilabdázik, jómagam pedig Borza mesternél karatézom, s már kéköves vagyok. Eddig úgy szolgáltatta a sport az energiát, akár egy beépített dinamó, ragaszkodom is hozzá.

Buttinger László

Tavaszi nagytakarítás — Eger ’91

(Fotó: Szántó György)

Szentendre — rajzasztalon

Az egri építészek meghívták a Szentendrei Építész Egyletet Egerbe: a kispreposti palota pinceklubjában ezekben a hetekben látható az a kiállítás, amely bemutatja a szentendrei szakmai egyletet. Huszonötén vannak, s közülük tizenhárom műépítész — mérnök-grafikus szerepel munkáival ezen a kedves, szakmai és baráti találkozónak is nevezhető rendezvényen.

Ez a huszonöt, magát szentendreinek valló szakember arra vállalkozott — már az új idők szellemének megfelelően —, hogy politikai kötöttségektől mentesen, a lélek és a mesterség szabályai szerint munkálkodjék Szentendre jövőjéért, a város, a kedves kultúrhely arculatának minél vonzóbbá tételéért. Ebben

a feladatban nemcsak az elsőrendűen fontos és legsürgősebb tennivalók kapnak helyet, de azok az elgondolások is, amelyek ezeket a művészeket izgatják-fog- lalkoztatják.

Tervek, épületek, városrészek, háztömbök sorakoznak itt fel, ízléses grafikák láttatják a rajzasztalon megálmodott formákat. Megoldások tűnnek fel, amelyek mar a mai szellem, a mai életfelfogás termékei lesznek. Lehetnek, mert mai gond az is — és nemcsak Szentendrén —, a régi, öröklött, XVIII- századból öröklött vidéki földszintes városok átalakuljanak, megőrizve a hely szellemét, olyan új tartalmakkal is megteljenek, amelyek már a jövőre utalnak.

Nem lehet szó nélkül elmenni sok-sok egri hasonlóság mellett. A fotók, rajzok emlékeztetnek azokra a gondokra-kérdésekre is, ahogyan évekkel ezelőtt Egerben is bajlódtak a belváros rekonstrukciós problémáival, keresve-kutatva, hogyan is kellene a félig-meddig haszontalan belső terek sufni-rengetegét felszámolni a történelmi városrészben. Az értékes tárlaton szellemes megoldások fedezhetők fel, amikor is az egymás hegyére-há- tára rátolt-ráépített töpörödött kis házakat színesebbé-szelle- mesebbé, összhangosabbá tet- ték-teszik a műépítészek; ötletekkel, áthangolásokkal őrzikszépítik a megőrzendőt.

Áz újságíró a tárlat szemlélése közben városrészekre emlékszik. Egybeolvadni látja-képzeli a tegnapi foltokat, a mát és azt a jövőt, amit a szellemi tőke most már fenntartás nélkül szolgálni szeretne.

Ha valahol, akkor itt, Egerben talál visszhangra a szentendreiek jelentkezése, mert mi is tele vagyunk barokk emlékekkel és a XVIII. század építkezési formáinak épületeivel. Amikre olyany- nyira ráfért és ráférne ma is a szellemi és a fizikai újjászületés is.

Szentendrei Teátrum elhelyezése (Mesteriskolás pályázat — I. díj)

Kilépve az „őskorból”

Milyen lesz a holnap videotékája?

A videózás szokása néhány év alatt, gyors ütemben eleijedt. Míg azelőtt csak néhány lakásban akadt készülék, ma már szinte háztartási eszköznek számít. A legtöbb gondot a műsoros kazetták megszerzése jelenti, kevés videótulajdonos mondhatja el, hogy mindig akad kedvére való film. Annak ellenére igaz ez, hogy lassan már egy valamire való kocsmában is kínálnak köl- csönkazettákat.

Nem ismeretlen Hernádi Ferenc neve a Hírlap olvasói előtt. Hosszú ideje közöljük sikerlistáit, filmelemzéseit. Most új oldaláról mutatkozik be, mert ma nyílik az egri északi-lakótelepen a Videotop —, nevű kölcsönző, amelynek ő az egyik vezetője.

— Sok változáson ment keresztül a videózás — mondja el ezzel kapcsolatban. — Az őskorban mindenki karatét nézett, s a feketepiac volt a meghatározó. Hivatalosan forgalmazás szinte nem is létezett. Egész illegális iparág települt erre, maffiózó módszerekkel nem kevesen gazdagodtak meg rajta. A későbbiekben a MOKÉP került monopolhelyzetbe, ezen csak a különböző más forgalmazók változtattak. Elsőként magyar-amerikai közös tulajdonú vállalkozásokkal, külföldi tőke révén élénkült meg a piac. A Vico,azInter- video vagy a Zoom már jogdíjat fizetett a filmekért, s úgy bocsátotta őket a kölcsönzők rendelkezésére.

— Ezek szerint most eljutottunk egy újabb fejlődési fokra. E cégek egy része viszont meghatározza magát a kölcsönzés módját is, mivel a tékák általában egyi- kőjükhöz vagy másikójukhoz kötődnek. Hogyan lehet ezen változtatni?

— A videókészülékek már közkeletűek, de viszonylag kevés a film. Még mindig virul a feketepiac, s a forgalmazás nem egyszer egy-másfél évet késik. Valóban nem úgy működik a tékák többsége, mint egy könyvtár, ahol ki-ki olyan alkotáshoz jut, amilyet szeretne. Mi úgy szeretnénk ebből kitömi, hogy minden forgalmazóval közvetlenül lépjünk kapcsolatba. Tizenkét cég választékából szemelget- tünk. így végül is mi szabhatjuk meg, hogy mit nyújtunk az érdeklődőknek.

— Ha a téka válogatni tud, bizonyára a látogatója is. Mégis, önök milyen szempontok alapján állították össze választékukat?

— Nagy témák köré csoportosítottuk mindazt, ami a polcokra kerül. A legkisebbeknek sok rajzfilmet kínálunk, mert fontos, hogy szép élményeik legyenek. A vígjátékokat a nehéz élet ellensúlyozásául keresik az emberek. Áz akciófilmek a tizenévesek „meséi”, közülük a színvonalasabbakat nyújtjuk. A fantasztikumok iránt sokan vonzódnak, ahogy szeretik a jó bűnügyi alkotásokat, s romantikus kalandfilmeket is. Fontosnak tartottam, hogy klasszikus, művészeti értékeket is kínáljunk. Hozzá lehet férni nálunk a kötelező olvasmányok filmváltozataihoz, vagy a filmtörténet klasszikusaihoz is.

— Hogyan képzelik a holnap videotékáját, vannak-e még további terveik?

— Igen fontosríalférezzük, hogy

az északi-lakótelep számára egy videómozit is létrehozzunk. Erre alkalmasnak találjuk annak az üzletháznak a padlását, ahová most költözünk. Ennek a megnyitását őszre tervezzük. (gábor)