Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-26 / 71. szám

HÍRLAP, 1991. március 26., kedd GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. a városról Gyöngyös város művészeti grafikákon rímmel képes levele­zőlap-album kiadását tervezik. A Gyöngyösi Műhely kezdemé­nyezésének felkarolásában helyi mecénások támogatására is szá­mítanak. A Budapesti Játékszín Gyöngyösön A Budapesti Játékszín ven­dégszerepei április 2-án a gyön­gyösi Mátra Művelődési Köz­pontban. William Gibson „Libi­kóka” című művét Hernádi Judit és Gáti Oszkár tolmácsolásában élvezheti majd a közönség. Munkanélküliek egyesülete Több százan vannak már Gyöngyösön is, akik munkanél­küliek. A Szocialista Párt városi elnöksége éppen ezért úgy dön­tött: kezdeményezi és segíti helyben a Munkanélküliek Egyesületének megalakulását. Az új társadalmi szervezetnek lehetősége nyűik a tagok érdeké­nek védelmére, s hogy megis­merjék jogaikat, lehetőségeiket. A pártot — megfogalmazásuk szerint — nem politikai szem­pontok vezetik, hanem fel kíván­ják ajánlani helyiségeiket, a szel­lemi és technikai kapacitást, jo­gászi ismereteiket, valamint szűk anyagi lehetőségeiket is. Megjelent a Mátravölgye Harmincéves jubileumát ün­nepli a markazi Mátravölgye Termelőszövetkezet. Ez alka­lomból jelent meg a „Mátravöl­gye” című lap, amelyben egye­bek között rövid áttekintés ol­vasható az elmúlt három évtized­ről, bepillanthatunk a téesz tava­lyi mérlegébe, s megismerkedhe­tünk ott dolgozó emberekkel. A kiadvány — szerkesztői remé­nyei szerint — negyedévenként jelenik meg majd a jövőben. Tavasz Gyöngyöspatán Az eszményi férfi Áll a könyvesstand mellett Gyöngyösön, a Fenyő Áruház ol­dalánál. Gyűrött nejlonszatyrot szorongat a kezében, amiből ki­kandikál néhány újság. Tavaszodik. Áz ő fején még mindig rajta a sapka, sildes, zsír­foltos, akárcsak a jobb napokat sose látott zakója. Az arca bo­rostás, a nyaka koszos, körmei repedezettek. Hatvan év elnyűtt- sége... Válogat. Először egy „Kiér Kenetf’-könyvet fog meg, elol­vassa a címoldalt, aztán a hátát, majd visszateszi. Aztán egy kri­mit... aztán lassan nyúl a következőért. Ezt sokáig nézegeti, gusztálgatja, közelebb viszi a szeméhez, nem is látni pontosan, mi a könyv címe, aztán mégis: „Milyen az eszményi férfi” — vi­rít a felirat. Belelapoz, később még a nejlontáskát is leteszi, a vi­lág mintha megszűnne, úgy olvas, ahogy csak az öregek tudnak, belebújva a lapok közé, mívesen, finoman, sokáig. Alig észrevehető, bocsánatkérő mosollyal teszi le a pultra, milyen az eszményi férfi, néhány percnyi bölcselet... ennyi jutott mára, ennyi irodalom. Lassan bandukol tovább, szatyrában az újságokkal, egyszer néz vissza csak, gyengéd pillantást küldve a standon hátrahagyott portékának. Holnap talán újra eljön, talán megjegyezte, hogy huszonkettedik oldal: az eszményi férfi még meztelenül, egy pár tarka zokniban is férfi... és talán továbbol­vassa, amíg el nem zavarják onnan, mert megvenni sose fogja, miért is venné, hová lenne akkor a tünékeny boldogság, hogy ott van, és ő belelapozhat, ha megint arra jár... (doros) A vártnál nyereségesebb a Gyöngyszöv- (Tudósítónktól) A napokban küldöttgyűlésen vetettek számot a Qyöngyszöv Áfész tavaszi gazdálkodásáról, sokrétű tevékenységéről, s szól­tak további munkájáról. Részt vettek az eseményen a szövetke­zet közel 12 ezres tagsága által képviselt terület településeinek polgármesterei is, mivel az ered­mények és a törekvések szorosan összefüggenek az önkormányza­tokra bízott lakosság sorsával. Rohánszky Ferenc áfész-el- nöknek az írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítéséből is kitűnt, hogy a körzetet sem ke­rülték el a gondok, s csak a gaz­daságtalan tevékenységek meg­szüntetésével, a további új mód­szerek, üzemeltetési formák be­vezetésével sikerülhetett a helyt­állás. A szocialista országokkal folytatott eddigi árucsere elaka­dása, a KGST-piac összeomlása következtében nincs már nagy­kereskedelmi tevékenységük a gyöngyösieknek, a szövetkezeti feladatokban jelentős felvásárlá­sok a konzervgyárakkal kötött szerződésekkel lehetnek bizton­ságosabbak. Szerencsére a pat- tinkaüzem változatlanul folytat­ja jó szereplését, de a több csa­tornás értékesítés nélkül már ez sem lehetne sikeresebb. A bérfejlesztés ösztönzően hatott a teljesítményekre, az or­szágosan is elsők között emlege­tett leltárfegyelem segítette a gazdálkodást, de a betörések, lo­pások számának emelkedése kétségtelen veszteségeket oko­zott. Ám — ha a fizetőképes ke­reslet csökkenése miatt csak 96,3 százalékban tudták is az ár­bevételi tervet teljesíteni — az el­képzelt 20 helyett 21,9 millió fo­rintos lett a szövetkezet eredmé­nye — nyeresége —, ami manap­ság igen tiszteletreméltó. Szóba került a közgyűlésen a jövővel kapcsolatban — több más mellett —, hogy a Gyöngy­szöv Áfésznél is „nevesítik” majd a közös vagyon felét. A tag­ságot megillető vagyonrészt az idei év októberéig írják név sze­rint is a tulajdonosokra. Medve János Megújul a kórház (?) „Az ország, s ezen belül Gyöngyös es környékének egészségügyi helyzetéről egy­mondatos összegzésem: kataszt­rofális egészségügyi mutatókkal bíró lakosságot kell egy rokkant egészségügyi hálózattal ellátni; mindezt lehetőleg kevés pénz­ből, kulturált körülmények kö­zött, mindenki megelégedésére” — kezdte a legutóbbi gyöngyösi önkormányzati ülésen tájékoz­tatóját dr. Nagy János, a helyi Bugát Pál Kórház orvos-igazga­tója. Ezekből a szavaiból is kide­rül, hogy koránt sincsenek köny- nyű helyzetben a város atyai, amikor a kórház felújítását kell megoldaniuk. Erre pedig az igazgató véle­ménye szerint egy dolog hozhat­na megoldást: ha új kórház épül­ne a városban. Jelenleg ugyanis sok ággyal, de szűk profilú, el­maradott diagnosztikus infra­struktúrával bíró intézménnyel rendelkeznek. Csakis ez az átala­kulás felelne meg az újjászerve­ződő magyar egészségügynek. A mostani épület ugyanis nem más, mint az 1980-as evek elején uralkodó normatív szemléletnek a betonba öntött emlékműve. Akkoriban ugyanis az eredeti tervekhez képest minden irány­ból hat méterrel lerövidítették az épületet, s azt jelentős költség­többlettel újraterveztették. Ez drasztikusan érintette a kiszolgá­ló- és szociális helyiségeket, nincs például olyan terem, ahol szakmai konzultációra lehetőség lenne. Emellett évek óta nem tudják korszerűsíteni a mosodá­jukat, hiszen az engedélyezők ar­ra hivatkoznak, hogy épülni fog az új j holott azt még meg sem ter­vezték. Az igazgató, miután ismertette ezt a helyzetet, rátért arra is, hogy nézete szerint szükség lenne a szak­mai profilbővítés érdekében arra, hogy baleseti sebészeti osztály le­gyen a mostani belgyógyászat egyik relén. A maradék negyven ágy uro­lógiai és bővített feladatú ideggyó­gyászat elhelyezésére teremtene le­hetőséget. Természetesen ez nem jelentené azt, hogy a belgyógyászat mányozna — az az „elmeepület” földszintjén lenne, a megfelelő át­alakítások után. Ehhez hatvan-het- ven milliós többletköltség kellene, ám ez kedvezőnek mondható, hi­szen ezen az áron két új szakma in­dulna be a kórházban. Fontosnak tartotta még egy­szer kiemelni, hogy az új mosoda megtervezésére es felépítésére égetően szükség van, hiszen ha ez elmarad, akkor működéskép­telen lehet az egész új épület. Nehéz döntés előtt állnak te­hát a gyöngyösiek, hiszen ők sem dúskálnák az anyagiakban. Gyó­gyítani viszont — nem árt. Teleftrka Ez a telefonkészülék a gyöngyösi Mátra Művelődési Központtól bal­ra látható... (Fotó: Gál Gábor) Gyöngyösi gyerekeknek — a tavaszi szünetre Húsvét után néhány napig a tavaszi szünet áldásos semmitte­vését élvezhetik a gyerekek. A pihenésben némi üdítő színfolt­ként szolgál a gyöngyösi Török Ignác Gyermek-Szabadidőköz­pont szünidei kínálata. A március 28-a és 29-e még a locsolkodás jegyében telik: az el­ső napon tojásfestés, a másodi­kon kabalanyúl-készítés váija az érdeklődőket. Április 2-án az origami, egyszerűbben szólva a papírhajtogatás, 3-án pedig a ba­tikolás, a textilfestés alapmotí­vumait sajátíthatják el a résztve­vők. A túrázni vágyókat a dobsinai jégbarlanghoz viszik el április 4-én, akik viszont ezen a napon inkább más foglalatossággal töl­tenék az idejüket, azok bőrmun- kákat készíthetnek az intéz­ményben. A tavaszi szünet utolsó prog­ramja leginkább a lányok számá­ra vonzó: ők 5-én, reggel 10 órá­tól gyöngyöt fűzhetnek, nyak­láncokat, karkötőket, medálo­kat gyárthatnak saját maguknak. Ami jár, az jár! „Ugyan, nézzenek már utána, hogy miért nem szerepel a szelvé­nyem száma a 3 találatosak között” — reklamált a minap a 88 éves Tóth Józsefe gyöngyösi totózóban. „Alaposak legyenek ám, hiszen régi fogadójuk vagyok, a lottó in­dulásától játszom. Volt olyan hét, hogy száz szelvényen is ikszeltem, így tudom, ami jár, az jár!” — replikáit. Nos, ezúttal tévedett a nyugdíjas abasári szőlősgazda. A lottója nem volt a hármasok között, így arra a 800 forintos reklamált nyere­ményt nem lehetett kifizetni. Annál nagyobb lett a család meglepeté­se, amikor a Szerencsejáték Rt. munkatársai a nyereményt a lakásuk­ra kivitték. Amint az kiderült, a nagyapa tolla ezúttal egy picit „té­vesztett”: a fogadószelvényén hármat helyesen tippelt, ám a bekül­dött szelvényen négyes találatot ért el. Le is számoltak neki hiánytala­nul közel 100 ezer forintot, hiszen: ami jár, az jár...!-téel­Alapítvány a fiatalok megnyeréséért A gyöngyösi Gyermek-Sza­badidőközpont új kezdeménye­zésnek ad otthont. A jövőben a fiatalok számára is biztosítani kí­ván folklór karakterű, közösségi művelődési lehetőséget. A nép­tánciskola, ahová már óvodás­kortól járhatnak a gyerekek, igen nagy népszerűségnek örvend, és eredményesen működik. Veze­tője, Tömöri Gábor, aki mindig új lehetőségek után kutat, most életre hívott egy kis csapatot, akik a nagy múltú Vidróczki Néptáncegyüttes fiataljaiból verbuválódtak, és Folkműhely néven fognak tevékenykedni. Arról, hogy mire vállalkoztak, egy beszélgetés alkalmával Tö­möri Gábor tájékoztatott, aki nemcsak az ötlet gazdája, hanem megvalósításának is tevékeny ré­szese. — Rendszeres népzenei kon­certsorozat beindítását tervez­zük — mondja —, tánctanítással, táncházzal egybekötve. Továbbá klubszerű összejöveteleken sze­retnénk összetartani olyan kö­zösséget, akik kisebb vagy na­gyobb mértékben, de ki kívánják venni részüket ebből a munká­ból. E tevékenységgel olyan nép­zenét, néptáncot kedvelők igé­nyeit elégítjük ki, akik igazi „mű­kedvelők”. Természetesen együttesek tagjait is szívesen lát­juk. A fiatalok minden rétegét megcélozzuk, ezt sugallja műso­raink címe is: „Népzenétől a pop-rockig”. — Mire számítotok? Mennyi­re tudjátok majd megnyerni a fiatalokat elképzeléseiteknek ? — Nem kergetünk illúziókat a munkánkat illetően, céljaink szolídak. Úgy érezzük, hogy a fiatalok egyre nagyobb rétege képes összeegyeztetni az úgyne­vezett könnyű műfajt és a népze­nét. Természetesen kell hozzá egy megfelelő közeg és „tálalás”, de nem titkolt célunk — és a leg­fontosabbnak is tartjuk — olyan fiatalok megnyerése, akik szá­mára eddig idegenül hangzott a népzene és a táncház fogalma. Ezen célok megvalósítására szü­letett meg a Népművészeti Ala­pítvány. — Kik az alapítók? — A Kalamajka és az Ördög­szekér táncosainak szülői kol­lektívája, valamint a Gyermek-- Szabadidőközpont. Készülőben van az alapító okiratunk is. — Fogalmaztatok egy felhí­vást is. Mi ennek a lényege? — Ez a felhívás azoknak a szülőknek szól, akik már tudják, hogy a népi kultúra értékeinek tanítása, ápolása elengedhetet­len a gyermekek sokoldalú neve­lésében, képességeiknek fejlesz­tésében. De szól azoknak a ma­gánszemélyeknek, vállalkozók­nak, jogi személyeknek is, akik tenni akarnak azért, hogy ez a le­hetőség minél több gyermek szá­mára elérhető legyen, és tisztá­ban vannak a kultúra megőrzé­sének fontosságával is, különös tekintettel változó gazdasági helyzetünkre. — Bankszámlaszámot még nem tudsz mondani? — Egyelőre nem, de addig is szívesen látjuk itt a Gyermek- Szabadidőközpontban az érdek­lődőket, akár személyesen, akár telefonon. Az alapítványt és nemes célja­it a Városi Közművelődési Szak- bizottság is támogatja. Egyelőre csak elviekben. Bízunk benne, hogy akadnak majd olyanok, akik tudnak és akarnak is áldozni valamicskét a művelődés oltá­rán. , Gál Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents