Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1991-03-26 / 71. szám
HÍRLAP, 1991. március 26., kedd GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 5. a városról Gyöngyös város művészeti grafikákon rímmel képes levelezőlap-album kiadását tervezik. A Gyöngyösi Műhely kezdeményezésének felkarolásában helyi mecénások támogatására is számítanak. A Budapesti Játékszín Gyöngyösön A Budapesti Játékszín vendégszerepei április 2-án a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban. William Gibson „Libikóka” című művét Hernádi Judit és Gáti Oszkár tolmácsolásában élvezheti majd a közönség. Munkanélküliek egyesülete Több százan vannak már Gyöngyösön is, akik munkanélküliek. A Szocialista Párt városi elnöksége éppen ezért úgy döntött: kezdeményezi és segíti helyben a Munkanélküliek Egyesületének megalakulását. Az új társadalmi szervezetnek lehetősége nyűik a tagok érdekének védelmére, s hogy megismerjék jogaikat, lehetőségeiket. A pártot — megfogalmazásuk szerint — nem politikai szempontok vezetik, hanem fel kívánják ajánlani helyiségeiket, a szellemi és technikai kapacitást, jogászi ismereteiket, valamint szűk anyagi lehetőségeiket is. Megjelent a Mátravölgye Harmincéves jubileumát ünnepli a markazi Mátravölgye Termelőszövetkezet. Ez alkalomból jelent meg a „Mátravölgye” című lap, amelyben egyebek között rövid áttekintés olvasható az elmúlt három évtizedről, bepillanthatunk a téesz tavalyi mérlegébe, s megismerkedhetünk ott dolgozó emberekkel. A kiadvány — szerkesztői reményei szerint — negyedévenként jelenik meg majd a jövőben. Tavasz Gyöngyöspatán Az eszményi férfi Áll a könyvesstand mellett Gyöngyösön, a Fenyő Áruház oldalánál. Gyűrött nejlonszatyrot szorongat a kezében, amiből kikandikál néhány újság. Tavaszodik. Áz ő fején még mindig rajta a sapka, sildes, zsírfoltos, akárcsak a jobb napokat sose látott zakója. Az arca borostás, a nyaka koszos, körmei repedezettek. Hatvan év elnyűtt- sége... Válogat. Először egy „Kiér Kenetf’-könyvet fog meg, elolvassa a címoldalt, aztán a hátát, majd visszateszi. Aztán egy krimit... aztán lassan nyúl a következőért. Ezt sokáig nézegeti, gusztálgatja, közelebb viszi a szeméhez, nem is látni pontosan, mi a könyv címe, aztán mégis: „Milyen az eszményi férfi” — virít a felirat. Belelapoz, később még a nejlontáskát is leteszi, a világ mintha megszűnne, úgy olvas, ahogy csak az öregek tudnak, belebújva a lapok közé, mívesen, finoman, sokáig. Alig észrevehető, bocsánatkérő mosollyal teszi le a pultra, milyen az eszményi férfi, néhány percnyi bölcselet... ennyi jutott mára, ennyi irodalom. Lassan bandukol tovább, szatyrában az újságokkal, egyszer néz vissza csak, gyengéd pillantást küldve a standon hátrahagyott portékának. Holnap talán újra eljön, talán megjegyezte, hogy huszonkettedik oldal: az eszményi férfi még meztelenül, egy pár tarka zokniban is férfi... és talán továbbolvassa, amíg el nem zavarják onnan, mert megvenni sose fogja, miért is venné, hová lenne akkor a tünékeny boldogság, hogy ott van, és ő belelapozhat, ha megint arra jár... (doros) A vártnál nyereségesebb a Gyöngyszöv- (Tudósítónktól) A napokban küldöttgyűlésen vetettek számot a Qyöngyszöv Áfész tavaszi gazdálkodásáról, sokrétű tevékenységéről, s szóltak további munkájáról. Részt vettek az eseményen a szövetkezet közel 12 ezres tagsága által képviselt terület településeinek polgármesterei is, mivel az eredmények és a törekvések szorosan összefüggenek az önkormányzatokra bízott lakosság sorsával. Rohánszky Ferenc áfész-el- nöknek az írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítéséből is kitűnt, hogy a körzetet sem kerülték el a gondok, s csak a gazdaságtalan tevékenységek megszüntetésével, a további új módszerek, üzemeltetési formák bevezetésével sikerülhetett a helytállás. A szocialista országokkal folytatott eddigi árucsere elakadása, a KGST-piac összeomlása következtében nincs már nagykereskedelmi tevékenységük a gyöngyösieknek, a szövetkezeti feladatokban jelentős felvásárlások a konzervgyárakkal kötött szerződésekkel lehetnek biztonságosabbak. Szerencsére a pat- tinkaüzem változatlanul folytatja jó szereplését, de a több csatornás értékesítés nélkül már ez sem lehetne sikeresebb. A bérfejlesztés ösztönzően hatott a teljesítményekre, az országosan is elsők között emlegetett leltárfegyelem segítette a gazdálkodást, de a betörések, lopások számának emelkedése kétségtelen veszteségeket okozott. Ám — ha a fizetőképes kereslet csökkenése miatt csak 96,3 százalékban tudták is az árbevételi tervet teljesíteni — az elképzelt 20 helyett 21,9 millió forintos lett a szövetkezet eredménye — nyeresége —, ami manapság igen tiszteletreméltó. Szóba került a közgyűlésen a jövővel kapcsolatban — több más mellett —, hogy a Gyöngyszöv Áfésznél is „nevesítik” majd a közös vagyon felét. A tagságot megillető vagyonrészt az idei év októberéig írják név szerint is a tulajdonosokra. Medve János Megújul a kórház (?) „Az ország, s ezen belül Gyöngyös es környékének egészségügyi helyzetéről egymondatos összegzésem: katasztrofális egészségügyi mutatókkal bíró lakosságot kell egy rokkant egészségügyi hálózattal ellátni; mindezt lehetőleg kevés pénzből, kulturált körülmények között, mindenki megelégedésére” — kezdte a legutóbbi gyöngyösi önkormányzati ülésen tájékoztatóját dr. Nagy János, a helyi Bugát Pál Kórház orvos-igazgatója. Ezekből a szavaiból is kiderül, hogy koránt sincsenek köny- nyű helyzetben a város atyai, amikor a kórház felújítását kell megoldaniuk. Erre pedig az igazgató véleménye szerint egy dolog hozhatna megoldást: ha új kórház épülne a városban. Jelenleg ugyanis sok ággyal, de szűk profilú, elmaradott diagnosztikus infrastruktúrával bíró intézménnyel rendelkeznek. Csakis ez az átalakulás felelne meg az újjászerveződő magyar egészségügynek. A mostani épület ugyanis nem más, mint az 1980-as evek elején uralkodó normatív szemléletnek a betonba öntött emlékműve. Akkoriban ugyanis az eredeti tervekhez képest minden irányból hat méterrel lerövidítették az épületet, s azt jelentős költségtöbblettel újraterveztették. Ez drasztikusan érintette a kiszolgáló- és szociális helyiségeket, nincs például olyan terem, ahol szakmai konzultációra lehetőség lenne. Emellett évek óta nem tudják korszerűsíteni a mosodájukat, hiszen az engedélyezők arra hivatkoznak, hogy épülni fog az új j holott azt még meg sem tervezték. Az igazgató, miután ismertette ezt a helyzetet, rátért arra is, hogy nézete szerint szükség lenne a szakmai profilbővítés érdekében arra, hogy baleseti sebészeti osztály legyen a mostani belgyógyászat egyik relén. A maradék negyven ágy urológiai és bővített feladatú ideggyógyászat elhelyezésére teremtene lehetőséget. Természetesen ez nem jelentené azt, hogy a belgyógyászat mányozna — az az „elmeepület” földszintjén lenne, a megfelelő átalakítások után. Ehhez hatvan-het- ven milliós többletköltség kellene, ám ez kedvezőnek mondható, hiszen ezen az áron két új szakma indulna be a kórházban. Fontosnak tartotta még egyszer kiemelni, hogy az új mosoda megtervezésére es felépítésére égetően szükség van, hiszen ha ez elmarad, akkor működésképtelen lehet az egész új épület. Nehéz döntés előtt állnak tehát a gyöngyösiek, hiszen ők sem dúskálnák az anyagiakban. Gyógyítani viszont — nem árt. Teleftrka Ez a telefonkészülék a gyöngyösi Mátra Művelődési Központtól balra látható... (Fotó: Gál Gábor) Gyöngyösi gyerekeknek — a tavaszi szünetre Húsvét után néhány napig a tavaszi szünet áldásos semmittevését élvezhetik a gyerekek. A pihenésben némi üdítő színfoltként szolgál a gyöngyösi Török Ignác Gyermek-Szabadidőközpont szünidei kínálata. A március 28-a és 29-e még a locsolkodás jegyében telik: az első napon tojásfestés, a másodikon kabalanyúl-készítés váija az érdeklődőket. Április 2-án az origami, egyszerűbben szólva a papírhajtogatás, 3-án pedig a batikolás, a textilfestés alapmotívumait sajátíthatják el a résztvevők. A túrázni vágyókat a dobsinai jégbarlanghoz viszik el április 4-én, akik viszont ezen a napon inkább más foglalatossággal töltenék az idejüket, azok bőrmun- kákat készíthetnek az intézményben. A tavaszi szünet utolsó programja leginkább a lányok számára vonzó: ők 5-én, reggel 10 órától gyöngyöt fűzhetnek, nyakláncokat, karkötőket, medálokat gyárthatnak saját maguknak. Ami jár, az jár! „Ugyan, nézzenek már utána, hogy miért nem szerepel a szelvényem száma a 3 találatosak között” — reklamált a minap a 88 éves Tóth Józsefe gyöngyösi totózóban. „Alaposak legyenek ám, hiszen régi fogadójuk vagyok, a lottó indulásától játszom. Volt olyan hét, hogy száz szelvényen is ikszeltem, így tudom, ami jár, az jár!” — replikáit. Nos, ezúttal tévedett a nyugdíjas abasári szőlősgazda. A lottója nem volt a hármasok között, így arra a 800 forintos reklamált nyereményt nem lehetett kifizetni. Annál nagyobb lett a család meglepetése, amikor a Szerencsejáték Rt. munkatársai a nyereményt a lakásukra kivitték. Amint az kiderült, a nagyapa tolla ezúttal egy picit „tévesztett”: a fogadószelvényén hármat helyesen tippelt, ám a beküldött szelvényen négyes találatot ért el. Le is számoltak neki hiánytalanul közel 100 ezer forintot, hiszen: ami jár, az jár...!-téelAlapítvány a fiatalok megnyeréséért A gyöngyösi Gyermek-Szabadidőközpont új kezdeményezésnek ad otthont. A jövőben a fiatalok számára is biztosítani kíván folklór karakterű, közösségi művelődési lehetőséget. A néptánciskola, ahová már óvodáskortól járhatnak a gyerekek, igen nagy népszerűségnek örvend, és eredményesen működik. Vezetője, Tömöri Gábor, aki mindig új lehetőségek után kutat, most életre hívott egy kis csapatot, akik a nagy múltú Vidróczki Néptáncegyüttes fiataljaiból verbuválódtak, és Folkműhely néven fognak tevékenykedni. Arról, hogy mire vállalkoztak, egy beszélgetés alkalmával Tömöri Gábor tájékoztatott, aki nemcsak az ötlet gazdája, hanem megvalósításának is tevékeny részese. — Rendszeres népzenei koncertsorozat beindítását tervezzük — mondja —, tánctanítással, táncházzal egybekötve. Továbbá klubszerű összejöveteleken szeretnénk összetartani olyan közösséget, akik kisebb vagy nagyobb mértékben, de ki kívánják venni részüket ebből a munkából. E tevékenységgel olyan népzenét, néptáncot kedvelők igényeit elégítjük ki, akik igazi „műkedvelők”. Természetesen együttesek tagjait is szívesen látjuk. A fiatalok minden rétegét megcélozzuk, ezt sugallja műsoraink címe is: „Népzenétől a pop-rockig”. — Mire számítotok? Mennyire tudjátok majd megnyerni a fiatalokat elképzeléseiteknek ? — Nem kergetünk illúziókat a munkánkat illetően, céljaink szolídak. Úgy érezzük, hogy a fiatalok egyre nagyobb rétege képes összeegyeztetni az úgynevezett könnyű műfajt és a népzenét. Természetesen kell hozzá egy megfelelő közeg és „tálalás”, de nem titkolt célunk — és a legfontosabbnak is tartjuk — olyan fiatalok megnyerése, akik számára eddig idegenül hangzott a népzene és a táncház fogalma. Ezen célok megvalósítására született meg a Népművészeti Alapítvány. — Kik az alapítók? — A Kalamajka és az Ördögszekér táncosainak szülői kollektívája, valamint a Gyermek-- Szabadidőközpont. Készülőben van az alapító okiratunk is. — Fogalmaztatok egy felhívást is. Mi ennek a lényege? — Ez a felhívás azoknak a szülőknek szól, akik már tudják, hogy a népi kultúra értékeinek tanítása, ápolása elengedhetetlen a gyermekek sokoldalú nevelésében, képességeiknek fejlesztésében. De szól azoknak a magánszemélyeknek, vállalkozóknak, jogi személyeknek is, akik tenni akarnak azért, hogy ez a lehetőség minél több gyermek számára elérhető legyen, és tisztában vannak a kultúra megőrzésének fontosságával is, különös tekintettel változó gazdasági helyzetünkre. — Bankszámlaszámot még nem tudsz mondani? — Egyelőre nem, de addig is szívesen látjuk itt a Gyermek- Szabadidőközpontban az érdeklődőket, akár személyesen, akár telefonon. Az alapítványt és nemes céljait a Városi Közművelődési Szak- bizottság is támogatja. Egyelőre csak elviekben. Bízunk benne, hogy akadnak majd olyanok, akik tudnak és akarnak is áldozni valamicskét a művelődés oltárán. , Gál Katalin
