Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-23 / 69. szám

HÖLGY, FÜVEK, NARANCSOLAJ... — HAMVASSZŐKE HAJÚ ÉS HALÁLOSAN NYUGODT (4. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY. 1991. MÁRCIUS 23., SZOMBAT MEGYEI HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 69. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony. Telefon: 39/41-248. Olcsó bajai ablakok és hevesi belső ajtók széles választékával várjuk kedves vásárlóinkat. N s“ Hazánkban 472 településen Ártalmas az ivóvíz Az ivóvíz magas nitráttartalma 442, magas ar­zéntartalma pedig további 30 település összesen mintegy 450 ezer lakójának egészségét veszélyezteti — állapítja meg az Állami Számvevőszék most be­fejeződött, 17 megyére kiterjedő vizsgálata. Az elemzés készítői megállapították: az egészsé­ges ivóvízzel való ellátás határidejét az önkormány­zati törvény a tavaly megválasztott képviselő-testü­letek mandátumának a lejáratára szabta meg. Erre az időre azonban ez az alapvető állampolgári jog csak akkor szavatolható, ha a felhasználható költ­ségvetési helyi és lakossági forrásokat az 1986-90 közötti időszakra jellemzőnél lényegesen hatéko­nyabban hasznosítják. Új casco az Állami Biztosítónál Megkezdték az ÁB Extra casco nevű új biz­tosítási szerződések kö­tését az Állami Biztosító ügynökei. Az új casco az eddigi hat lehetőséggel szem­ben 16 féle választási le­hetőséget kínál a dijak, szolgáltatások és önré­szesedés variálásával. Újdonság az is, hogy ez a biztosítás egész Európá­ra, valamint a Szovjetu­nió és Törökország ázsiai területeire is érvé­nyes. (Ismeretes, hogy eddig a külföldre uta­zóknak külön biztosítást kellett kötniük.) A bal­esetmentesen vezető au­tósok megkapják a szo­kásos díjvisszatérítést (bonus), további ked­vezményt kapnak a régi cascós ügyfelei. A lottó nyerőszámai 12, 41, 50, 61,72 LJj szakok a jász­berényi főiskolán Elég egy banánhéj, s felborul a rend? önkényes egri piaci viszonyok Új idegenforgalmi beruházás (Fotó: Szántó György) Két új szakot indít szeptem­bertől a Jászberényi Tanítóképző Főiskola. A diákok a tanítói alapképzés mellett választhatják még a könyvtáros szakot, ahol a különböző típusú közkönyvtá­rakban, információs intézmé­nyekben hasznosítható tevé­kenységekhez szerezhetnek is­mereteket. A közművelődés sza­kon általános társadalomtudo­mányi képzésben részesülnek, s elvégzése után kulturális mene­dzserek, népfőiskolái szervezők, illetve a helyi kábeltelevíziók, rá­diók s a sajtó munkatársai lehet­nek. A képzés ideje négy év. Biobútorok Balassagyarmatról Biobútorokkal lépett a világ­piacra az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság balassa­gyarmati bútorüzeme. Termékei nem a bútoriparban elteijedt ra­gasztott pozdoijalemezből, ha­nem tömör tölgyből és bükkből készülnek. A gyártás során nem használnak környezetre ártal­mas ragasztóanyagot, lakkot, így az új termékeik nem árasztják a párolgó vegyi anyagokra jellem­ző sajátos illatot. Körözik ■ rr ■ ■ JTjr m a bunozot A felvételünkön látható 39 éves Zsíros Imre budapesti lakos a rendőrség szerint alaposan gyanúsítható azzal, hogy márci­us 20-án reggel — német márka eladását ígérve — 500 ezer fo­rintot csalt ki egy egri házaspár­tól. A férfi bűncselekménye el­követésekor egy Lippai Árpád névre szóló személyi igazol­ványt használt. Zsíros egyéb­ként büntetett előéletű, őt a fő­városi VIII. kerületi kapitány­ság is körözi lopás bűntettének alapos gyanúja miatt. A hatóság kéri, hogy aki fel­ismeri a fényképen látható sze­mélyt, az jelentkezzen az Egri Rendőrkapitányságon, telefo­non a 12-555/10-68 számon, vagy bármelyik rendőri szerv­nél. Ma már cseppet sem csodál­kozunk, ha az utcán aláírásgyűj­tők szólítanak le. Azon sem le­pődtünk meg tehát, amikor az egri piaccsamok előtt déligyü­mölcsöt árusítók narancs- és ba­nánvásárlás után arra kértek bennünket — ha úgy gondoljuk —, töltsük ki a rubrikát: „akar­ják-e Eger város polgárai a déli- gyümölcs-árusítást a piaccsar­nok előtt?” Több százan vála­szoltak igennel — kézjegyükkel. Hogy miként vélekedik erről a megyeszékhely többi lakója, azt nem tudjuk, de annak idején — a szerkesztőségbe érkezett telefo­nok bizonyítják — sokan jó kez­deményezésnek tartották. Arról azonban a vásárlóknak fogal­muk sem volt, hogy nem kis bo­nyodalmat okozott ez az ötlet. Felszólították a kereskedőket, hogy március 15-től már nem pa­kolhatnak ki. Ők azonban ennek a kérésnek azóta sem tettek ele­get. Az okokról érdeklődtünk először a „renitenskedők” kö­zött: Tóthné Novák Mária: — Igen, önkényesen pakoltunk ki az ősz­szel, de úgy gondoltuk, hogy ne­künk is van legalább annyi jo­gunk itt árusítani, mint például a cigarettával, női fehérneművel vagy egyéb holmival kereske­dőknek. Az alpolgármestemő megígérte, hogy december 31-ig használhatjuk az asztalokat, és majd januártól megbeszéljük, hogyan tovább? Néhány nappal ezelőtt azonban a termelési osz­tály vezetőjével együtt felkere­sett bennünket és közölte, 15- ével menjünk innen: más szán­dékuk van ezzel a területtel. Azt ígérték, velünk is tárgyalnak, de úgy látszik, most már a saját sor­sunk sem tartozik ránk. (Folytatás az 5. oldalon) Volt szovjet ingatlanok — térítés- mentesen Kormányszóvivői sajtótájékoztató A kormány csütörtöki dönté­se nyomán — a szovjet csapatok kivonulásával összefüggésben — megkezdődik az évtizedeken át szovjet használatban volt ingat­lanok, objektumok hasznosítá­sa. A döntés egyelőre 14 telepü­lést érint. Az önkormányzatok térítésmentesen kapják meg a ré­gebben magyar pénzből létesült építményeket, mert felújításuk így is nagy terheket ró az önkor­mányzatokra. A tájékoztatón László Balázs kormányszóvivő bejelentette, hogy a kormány csütörtöki ülé­sén elfogadta, és sürgősségi tár­gyalást kérve a Parlament elé ter­jeszti a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezé­séről szóló törvényjavaslatot. Az egyházi ingatlanok átadása 10 év alatt valósulna meg. László Balázs a kormány ülése után már nyilvánosságot kapott tényeket azzal egészítette ki, hogy a kormány döntött az érdek- egyeztetés intézményrendszeré­nek továbbfejlesztéséről. Mint mondta: a miniszterek tanácsa egyetért az országos munkaügyi, foglalkoztatási és szociális érdek- egyeztetés új rendszerének ki­alakításával. A kékestetői tornyoknál csak a repülő jut magasabbra Kékestetőn a várost nem zavarja különösebben, hogy az autó­busz végállomásánál, a gyógyintézet bejáratánál már csaknem ösz- szedől a hajdani (egyetlen) vendéglátó létesítmény. Még március közepén is az eltakarítatlan hó, jég olvadozott a csúcsra vezető lép­csősoron, s például használhatatlan mindmáig a nyilvános WC is, az erre megfordulók legteljesebb meglepetésére: mostanában a Magyar Műsorszóró Vállalat fejleszt az idegenforgalomért... A próbálkozás voltaképpen még a jogelőd Magyar Posta ko­rában kezdődött. Ä régi és az új tévétorony „közötti” földszintes épületben — a kazánház melletti szobákban — folytatott csere­üdültetésre ugyanis már szűknek találta a helyet. Úgy vélte, hogy a kiürült televíziós átjátszó reme­kül gyarapíthatná a szobák szá­mát. így kezdődött az elhagyott műszaki állomás átalakítása, amit aztán persze már más céllal a mellette lévő—említett — léte­sítmény képének megváltoztatá­sa is követett. Már a legutóbbi télen használ­hatták a vendégek az elegáns — a bejáratnál kedves hallal fogadó, szintenként kétszobás, feljebb pedig kondicionálóteremmel, szaunával, szoláriummal csábí­tó, minden ablakából igazán pá­ratlan panorámát kínáló — szál­lót, illetve a mellette berende­zett, hangulatos eszpresszót. Míg a keresett éttermet — jobb meg­oldás híján — az ÉDOSZ alig va­lamivel távolabbi üdülőjének fa­lai között pótolták, s biztosítják azóta is. A vállalkozások korában a pesti cégnek talán eszébe sem juthatott volna okosabb, ügye­sebb ötlet. Hiszen a pompás kör­nyezet, az elárvult, többre érde­mes, sajátosan érdekes építmény lehetőségeit, adottságait vétek lett volna jobban nem kihasznál­ni! Olyasféle ez, aminél feltétle­nül megéri a ráfordítás, viszony­lag könnyen, gyorsan megtérül­het a befektetés. Mert az ilyen hotelbe a pénzesebb külföldi is óhatatlanul bekíváncsiskodik, s szívesen időzik. Páratlan az él­mény, a romantika, s nem utolsó­sorban a gyógyklíma, amit itt ta­lál az ember, s a kényelemmel is elégedett lehet. Nemcsak vissza­tér ide, hanem másokat is magá­val csal. (Folytatás a 3. oldalon) Számos jelzett és napiren­den kívüli téma szerepelt a megyei közgyűlés tegnapi ta­nácskozásán, amelyen első­ként dr. Jakab István elnök terjesztette a résztvevők elé az önkormányzat idei költ­ségvetéséről szóló rendelet tervezetét. Ezt követően ke­rült sora megyei, illetve az Eg­ri Munkaügyi Bíróság népi ül­nökeinek megválasztására, majd pályázatot írtak ki há­rom megyei intézmény veze­tői posztjának betöltésére. S számos egyéb téma mellett is­mét szóba került a bélapát­falvi szociális otthon vezetői pályázata körüli vita. (Részletes beszámolónk a 2. oldalon.) Kosziba két hajót kormányoz Öngyilkos lett a cserbenhagyó gázoló A röplabda egri híveinek egyelőre nem kell kétségbeesni­ük. Az ESE NB I-es csapatának edzője, Kosziba István azzal, hogy elvállalta a női válogatott szövetségi kapitányi tisztét, nem válik meg a csapattól. Néhány hónapig — ez lehet az EB-selej- tező, vagy továbbjutás esetén az Európa-bajnokság vége — a tré­ner két hajót kormányoz. Hogy a hasonlatnál maradjunk, mindkét kormányrudat jó erősen meg kell markolnia, hogy révbejuttassa a bárkákat. Szóval a válogatott. A szak­mán belül is kisebbfajta megle­petést okozott, hogy Kasziba igent mondott a felkérésre. En­nek egyrészt az a magyarázata, hogy Kasziba szereti a kihívást, a feladatokat — ezért is jött példá­ul Egerbe —, aztán a szövetség ezúttal nem veszkődött a pályá­zattal, felkérte az arra alkalmas­nak tartott személyt, s végezetül csak másodállásban kell gardí­rozni a nemzeti csapatot. Kasziba vezérletével játszott már EB-n a magyar válogatott, méghozzá négy éve, amikor a ti­zedik helyen végeztek. Egyelőre most az a tét, hogy eljut-e az olaszországi döntőbe a csapat. A júniusi selejtezőt Lengyelország­ban rendezik meg, ahol a házi­gazdákkal, a dánokkal és a fran­ciákkal kell megküzdeniük a mi­einknek a továbbjutást jelentő első két helyért. Az erőviszonyo­kat nézve, a lengyelek csoport- győztesnek tekinthetők, a dánok senkinek sem okozhatnak fejtö­rést. Magyarok és a franciák kö­zött dől el a második hely sorsa. — A legnagyobb gondot az je­lenti, hogy jószerével semmit sem tudunk a franciákról — si­mítja meg a homlokát Kasziba. — Bár az ESE és a Vasas is fran­cia csapatokkal játszott a kupá­ban, az idegenlégiósaik miatt ez a kép csalóka. Nem tudjuk, hogy milyen tartalékaik lehetnek, egy­szóval egyelőre sötétben tapoga- tódzunk. A Spring-kupán ugyan ott lesznek, de biztosan nem játsz- szák ki az összes adujukat. Ettől függetlenül én hiszem azt, hogy a francia röplabda annyira nem áll fölöttünk, hogy mi egyetlenegy mérkőzésre ne tudjuk felkészül­ni ellenük. A bibi csak akkor van, ha mondjuk az utolsó mérkőzés a lengyel — francia meccs lesz. A nagy „sakkozás” akkor indul. De persze ilyen alapon lehet a befe­jező mérkőzés a lengyel — ma­gyar is. (Folyt, a 15. oldalon) A rendőrségtől kapott jelentés szerint március 21-én, csütörtö­kön este fél és háromnegyed nyolc között súlyos közlekedési bűncselekmény történt Tiszaná- nán. A községben a Vöröshadsereg út 122. számú ház előtt egy isme­retlen személy gépjárműjével el­gázolta a vele azonos irányban, az úttest szélén kerékpárját toló Fejes Béla 65 éves nyugdíjast, helyi lakost. Az idős ember olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. Az őt elütő kocsi vezetője — az első in­formációk szerint — anélkül tá­vozott a tetthelyről, hogy megállt és segítséget nyújtott volna. Vagy­is cserbenhagyta áldozatát. Péntek délután érdeklődtünk az ügyben a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon, ahol elmondták: fény derült az esetre. A hátrahagyott búcsúlevél alap­ján egyértelmű, hogy a halálos baleset okozója, a cserbenhagyó a 33 éves Bartók János tiszaná- nai lakos volt. Az illető nem tud­ta elviselni cselekményének lelki súlyát, és vadászfegyverével ön- gyilkosságot követett el. Pályázat a GYIVI, az idegenforgalmi és a sporthivatal vezetésére Elfogadta idei költségvetését a megyei közgyűlés Küldöttség és petíció a bélapátfalvi szociális otthon ügyében

Next

/
Thumbnails
Contents