Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)

1991-03-15 / 63. szám

HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. március 15., péntek Reformtáplálkozás A müzli, mint életerőbomba Bár az elmúlt század svájci eledele volt a müzli, de az elmúlt kilencven év alatt meghódította a világot. A modern táplálkozás­tudomány bebizonyította, hogy e magvakból, gyümölcsökből (zöldségekből) álló kásaféle fo­gyasztása „életerőbombaként” hat a szervezetre. A müzliben megtalálhatóak mindazon ásvá­nyi anyagok (nátrium, kálium, kalcium, vas, foszfor, mangán, magnézium, cink, fluor, réz, jód, szilícium, kobalt, stb.1, melyekre anyagcserénkhez szükség van. A müzli fogyasztásával számos vi­taminhoz (A, B, C, D, E, U, stb.) jutunk, melyek egészségünk fenntartását, illetve visszaszerzé­sét szolgálják. A rendszeres müzlifogyasz­tással szervezetünk ellenállóbbá válik a betegségekkel szemben, kevésbé fáradunk el, sőt, számos betegségünktől megszabadulha­tunk. További előnyei: tartal­mazza az összes enzimet, termé­szetes keményítőket, fehérjéket. A gyomor túlterhelése nélkül 4-6 órán át jóllakottnak érezzük magunkat. Magas ballaszt- anyag-tartalma révén megszűnik az emésztőszervek renyhesége, a bélpangás (székrekedés), amely szervezetünk önmérgezéséhez vezet. Javul a szervezet sav-lúg egyensúlya. Gazdag vitamin- és ásványianyag tartalma miatt se­gíti a szervezetünk újjáépítését. A túl soványak híznak, a kövé­rek fogynak. A szervezetre tisztí­tó-méregtelenítő diétaként hat. Koleszterintartalma nulla, így ja­vul a biológiai állapotunk, tehát közérzetünk is. Idegrendszerünk újjáéled, szellemi erőnk fokozó­dik, nő a koncentrálóképessé­günk. Könnyen elkészíthető, tápláló csemege kicsiknek, nagyoknak egyaránt. A müzlireggeli beve­zetése az első lépés a táplálkozási szokások megváltoztatásához. Miből áll a müzli? 1. Gabonafé­lékből, melyek frissen daráltan (akár kávédarálóval), vagy pely- hesített, puffasztott formában keverhetők az alapanyagokhoz. A klasszikus öt magkeverék: bú­za, rozs, zab, árpa, köles. De müzlivé keverhető kukoricada­ra, barna rizs (őrölés után) is. 2. Nedvesítő anyagokból, melyek lehetnek: joghurt, kefir, tejsavó, író, natúr gyümölcs-és zöldséglé (a „műanyag” szörpök, szénsa­vas, színezett, tartósított üdítő­ket kerüljük). Igen értékesek a hidegen sajtolt olajok (tökmag-, kukoricacsíra-olaj, stb.). 3. Érett, friss, évszaknak megfelelő gyümölcsökből, télire eltett aszalványokból, szárított gyü­mölcsökből (mazsola, aszaltszil­va, stb.), vagy zöldségfélékből (sárgarépa, zeller, cékla, karalá­bé, stb.). 4. Olajos magvakból, melyek nagy fehérjetartalommal bírnak (s az állati fehérjéket ki­váltják), s az alapvető zsírsavakat megfelelő arányban tartalmaz­zák. Ilyenek a dió, mandula, mo­gyoró, gesztenye, napraforgó- mag, tökmag, lenmag, szezám- mag, stb. 5. Természetes édesítő­szerekből, ilyenek például a méz, a juharfaszirup, az árpamaláta- extrakt. A nyugodtan megrágott müz­lireggeli óriási energiát ad napi tevékenységünkhöz. A müzli javasolt elkészítése: a gabonamagvakat (illetve müzli­keveréket) este áztassuk be ke­vés ásványvízbe, az aszalékokat langyos vízbe. Reggel egy kisebb salátástálba összevagdaljuk (re­szeljük) a gyümölcs- és zöldség­adalékot, ráöntjük az áztatott ga­bonaféléket, s a nedvesítőanya­gokkal finoman összekeverjük. Néhány perces állás után pirított kenyérrel vagy anélkül éhgyo­morra, alaposan megrágva fo­gyasztjuk. Kedvcsinálónak néhány müz­lirecept, mely tetszés szerint va­riálható: Airola-féle müzli. Hozzáva­lók: 2-3 féle gyümölcs, 1 marék dióbél, 4 db aszalt szilva, 3 evő­kanál (ek.) túró, 3 ek. öt magke­verék, 3 ek. joghurt, 1 ek. méz, 1 kávéskanál (kk.) hidegen sajtolt olaj, 1 kk. citromlé (almaecet). Elkészítése: a beáztatott magke­verékhez reggel hozzáadjuk a darabolt gyümölcsöt, aszalékot. Adjuk hozzá a citromléből, méz­ből, túróból, joghurtból, olajból készült mártást, tetejére diót re­szelünk. Gabonacsíra-müzli. Hozzá­valók: 1-1 ek. csíráztatott (2 mm-es) rozs, árpa, 2 ek. csírázta­tott búza, 2 kisebb alma, 1 na­rancs, 1 kk. méz, 1/2 kk. fahéj, 1 csésze joghurt. Elkészítése: a csí­ráztatott gabonamagvakat a re­szelt almával, narancslével, méz­zel fahéjjal összekeverjük, ráönt­jük a joghurtot. Zöldségmüzli. Hozzávalók: 2 sárgarépa, 1 alma, 1 kk. citrom­lé, 2 ek. joghurt, 1 ek. méz, 3 ek. müzlikeverék, 1 ek. napraforgó- mag. Elkészítése: a reszelt sárga­répát, almát összekeverjük cit­romlével, majd a többi hozzáva­lóval. „Bárki elvégezheti a követke­ző kísérletet — írja Ránky. Ha két, azonos alkatú ember közül az egyik szokásos reggelit (fehér­kenyeret, vajat, kávét, tojást) fo­gyaszt, a másik pedig müzlit eszik, és reggeli után nyomban kirándulni indulnak, megfigyel­hető, hogy a reggel főként szén­hidrátokkal táplálkozó egyén 2 óra elteltével a fáradtság jeleit mutatja, és igen gyorsan meg­éhezik, a másik viszont egyenle­tesebb teljesítményt nyújt, és az éhségnek nyoma sincs.” Fűrész János Március idusa...! 1848. március 15. Tompa Mi­hály szerint „az új időknek nagy története” szép leckét adott a nemzedékek hosszú sorának ar­ról, hogy a „világ újásilag halad” (Tompa: 1848). A nemzet hálás emlékezete évről évre megün- nepli március idusát. Közlemé­nyünk az idézett jelzős szerkezet nyelvi formáját állítja előtérbe, annál is inkább, mert mindkét tagjának, a március és az idus megnevezések keletkezésének és élettörténetének ismerete anyanyelvi műveltségünket is minősíti. Mindkét szóalak latin eredetű, és szervesen illeszkedik bele egyéni és közéleti szóhasznála­tunk gyakran jelentkező nyelvi formáinak sorába: virtus, aktus, legátus, apparátus, dialógus, ka­talógus, fundus, jurátus, pulzus, patrónus, urbánus, (aktus, gló­bus, adjunktus, klérus, filológus, stb. A példasort az idusés a márci­us megnevezésekkel zárhatjuk. Az idus az ókori latin naptárban a hónap közepét nevezte meg. Március, május, július, október 15-ét. A március idusa szinte vi­lágtörténeti jelentőségre tett szert. Időszámításunk előtt 44 március idusán gyilkolták meg ellenfelei Julius Caesárt, s ehhez az idushoz kapcsolható ez a jól ismert szállóige: Te is fiam, Bru­tus? A gyilkosok között felis­merte nevelt fiát, Brutust is. 1848. március idusa nemzetünk történetének kiemelkedő dátu­ma, és az ünnepi beszédek szö­vegformálásában nem véletlenül kulcsszerephez jut gyakorta az 1848 március idusa nyelvi alaku­lat is. Ebben az összefüggésben em­legetjük a magyar március, már­ciusi ifjak jelzős szerkezeteket. A március megnevezés is latin eredetű: a rómaiak hadistené­nek, Marsnak a nevéből képzett martius (Marsnak szentelt) mel­léknévnek az átvétele. A latin eredetű nevet megpróbálták ma­gyar megnevezésekkel helyette­síteni. Régi naptárainkban ol­vashatók ezek a nevek: Bőjtmás Hava, Tavasz Előhó, Tél vége Hava. Mivel a csillagképek is szere­pet játszottak a hónapok megne­vezésében, márciust a Kos Havá­nak is nevezték. A XVIII. száza­di Lőcsei Kalendárium ezt az el­nevezést így okolta meg: „Márci­usban, a tavasznak kezdeti havá­ban a Nap a Kosba lépik”. Nyelv­újítóink újítási buzgalma ezeket a mesterségesen gyártott neveket ajánlották: Olvanós hó, Enyh hó, Langyos hó, Bimbó hó. Március havában több olyan keresztnév található, amelyhez sok népi hiedelem, illetőleg szó­lásforma társult. Ezek a legis­mertebbek: Mérges, mint a Ger- gely-napi idő. Gergely rázza a szakállát (hidegre fordul az idő, havazás kezdődhet). Népdala­inkban is kulcsszerepet kaptak ezek a formák: Gergő-napi szél, böjti szelek. A Sándor, József és Benedek-naphoz fűződő szólás­formák általában közismertek: Sándor, József, Benedek, hozzák a jó meleget. Nem egy régi szólásunk, köz­mondásunk szemléletesen utal a március havi időjárási viszo­nyokra: a márciusi József-nap után kalapáccsal se lehet vissza­verni a füvet a földbe. A szláv né­pek régi naptár szerint március elején ünnepelték az újévet, s ez a nap volt az iskolai év kezdete is. Ezzel van kapcsolatban a ma- ar nyelvterületen a szokásos ergely-járás, a gergelyezés, amikor is Gergely napján, márci­us 12-én az iskolás gyerekek jár­ták a falukat. Régi, hagyomá­nyos szövegekkel keresték fel a családi házakat, s invitálták az is­kolaköteles gyerekeket az isko­lák látogatására. Még ma is megilleti a tisztelet- adás az iskolába hívogató szö­vegrészletet és a benne megfo­galmazott népi bölcsesség mon­danivalóját: „Szent Gergely doktornak, híres tanítóknak az ő napján, régi szokás szerint jertek el nagy szépen iskolába,. hogy szép részt vegyetek tudomány­ban! Nem jó tudatlanul felnőni parasztul e világban, mert így emberségre, nem mehet tisztség­re ez országban. Szerelmes öcsé- im, kik lesztek társaim, jertek el már. Jó mesterünk vagyon, ki minket vár. Dr. Bakos József Kertész leszek Kak­tu­szok Nem tudom, észrevették-e már, hogy elmélyülten, szenve­déllyel olyan emberek foglalkoz­nak növényekkel, akik Valami­lyen módon a humánummal, az emberi lélekkel is szorosabb kapcsolatba kerültek: filozófu­sok, orvosok, szerzetesek, köl­tők, pedagógusok. A sorrend természetesen felcserélhető. A növények közül néhány különö­sen alkalmas arra, hogy vele kap­csolatosan egy olyan vonzódás, érdeklődés alakuljon ki, mint a tárgyi világban a bélyeg-, régi­ség-, fegyver-, érme-, pipagyuj- tés. A növénygyűjtés szenvedé­lyének kiválasztottjai (áldozatai) a kaktuszok is. Az érdeklődés irántuk szerte a világon egyre nő. A kaktuszok és más szukkulen- sek nagyon kifejező, jellegzetes testalakulással bírnak: gömb, ovális, golyó, oszlop, rozetta, fű­szerű, es ezek kombinációja. .A szín változatossága, árnyaltsága, a növényi test díszítettsege (sző­rökkel, szemölcsökkel, tüslcék- kel), a virág szín- és formagaz­dagsága egyedülállóvá teszi, és gyűjtésé csábítja a bennük gyö­nyörködni kívánót. És a gyűjte­mény szinte a végletekig bővít­hető, mert a választék óriási, te­kintettel a fajok és fajták számá­ra. De aki nem akar belemerülni, elég egy-két jól megválasztott példány, hogy egy szobát, irodát, fürdőszobát elettel töltsünk meg. Előnye, hogy bármilyen kis la­kásban elfér, közelről kell szem­lélni, hogy szépségét igazán fel­fedezzük. Akinek már van egy kis kaktuszgyűjteménye, az tud­ja, milyen kikapcsolódást jelent a „A kaktusz virága” velük való foglalkozás. A kak­tuszgyűjtők nagy figyelmet for­dítanak kedvenceikre, figyelik növekedésüket, feljegyzéseket vezetnek. Ezeknek a feljegyzé­seknek nagy haszna van a továb­bi ápolási feladatok ellátásában. A komoly gyűjtők kicserélik tapasztalataikat, leveleznek, egyesületet alkotnak. A kaktusz­gyűjtők egyesülete aktív életet él, szakmai előadások, kiállítások, börze (ahol csereberélni lehet), és a szakma minél tökéletesebb megismerése tartozik tevékeny­ségi körébe. A világ egyik legis­mertebb, és talán legelső kak­tuszgyűjtője — a legismertebb jelzőt nem a kaktuszoknak kö­szönheti — a világirodalom nagy alakja, Goethe volt, mintegy iga­zolva a bevezetésben tett megál­lapításomat. Goethe 1787- 1/89-es itáliai útján, ahol első­sorban az ókor emlékeivel kívánt találkozni és ihletet kapni, felfi­f yelt ezekre a különös, hazájá- an és Európa hűvösebb vidéke­in ismeretlen növényekre. Észre­vételeit bejegyezte, a növényeket lerajzolta. A Weimarban lévő Belvede- re-kastély angol parkját, nö­vényházat, ennek növényállo­mányát ez idő tájt alakították ki, így mi sem volt természetesebb, mint hogy a költő néhány szép fajtával hozzájáruljon az állo­mány gazdagításához és egyúttal ahhoz, hogy ezeket a ritkaság­számba menő növényeket ma­sok számára is hozzáférhetővé tegye. Ekkor még valamilyen bo- gancsfélének tartották a kak­tuszt. Ugyanakkor elég értékes volt ahhoz, hogy egy úrihölgy — Marianna von Willmer — né­hány verssor kíséretében szíve­sen elfogadjon Goethétől egy „ kaktuszpalántát”. A kaktuszok a szukkulens nö­vényekhez tartoznak. Maga a szó — succus — latin eredetű, vulgá­ris kifejezéssel élve „szaftost” je­lent. Botanikai értelemben a Xe- rophytákhoz, azaz azokhoz a nö­vényekhez tartoznak, amelyek rendkívüli szárazságtűréssel ren­delkeznek. Azon a vidéken, ahonnan származnak, kevés a csapadék, a meleg miatt nagy a párolgás. Csak azok a növények marad­hattak meg, amelyek alkalmaz­kodni tudnak ehhez a környezet­hez, vagyis keveset párologtat­nak, a vizet jól tároljak. A szuk- kulensek — köztük a kaktuszok is — ilyenek. Hazájukban éve­lők, a növény tömegükhöz viszo­nyítva párologtató felületük ki­csi, az is szőrzettel, tüskével bon­tott sok esetben, a levél pozsgás, a meglévő vizet gazdaságosan használja. Nagyon hálás növé­nye a meleg, száraz lakásoknak, és a gondatlan, öntözni elfelejtő háziasszonyoknak. Ápolási igé­nyük a többi szobanövényhez vi­szonyítva minimális. Az elkövet­kező néhány alkalommal a kak­tuszok és egyéb szukkulensek vi­lágába szeretném.elkalauzolni a Kertész leszek sorozat olvasóit. Áttekintést adok majd a lakó­szobák díszítésére alkalmas dí­szítő hatású fajtákról, azok ápo­lásról, gondozásról, tartásuk kö­rülményeiről, szaporításukról. El szeretném oszlatni azt a tévhi­tet, hogy a kaktusz csak a nőgyű­lölő agglegények és a savanyú vénlányok „virága”. V. Pénzes Judit A könyvek szeretete A rejtvényábra fő soraiban Móricz Zsigmondnak a könyvek szeretetére utaló egyik gondola­ta olvasható. Megfejtendők a vízsz. 1., valamint függ. 14. és 18. sz. sorok. Vízszintes: 1. Az idézet első részefzÁrt be­tűk: T, J. í, R). 14. Tárgyat mel­lém helyezett. 15. Körmével fal­ról eltávolít. 16. Rénium. 17. Mezőgazdasági eszköz. 19. To­vább halad. 20. A kígyó neve „A dzsungel könyve” c. regényben. 21. Község Baranya m.-ben. 23. Analizálás. 26. Méhlakás. 27. Balkezes. 29. Nem roppan össze alatta. 30. A király örökös sakk­ja. 31. Gyermekek felügyeletét ellátó intézmény. 33. Életév — oroszul. 34. Állatok lábán levő szaruképződmény. 35. A szeb­bik nem tagján. 36. Gabonát szá­ráról levágó. 39. Angol világos sör. 40. Hiteget. 41. Férfinév. 42. A szükségesnél nagyobb mér­tékben. 44. Szőlőről kapaszkodó hajtást eltávolító. 47. Á kockáz­tatott pénzösszeg. 49. Attila egyik becézése. 51. Dunántúli folyó. 52. Megszárított fű. 54. Mona... 55. Ruhaakasztó 56. Spanyol eredetű név. 57. Szóösz- szetételekben táplálkozásra uta­ló szó. 58. A tetejére 60. Norvé­gia, Magarország és Olaszország gk-jele. 61. Létezik 62. Váloga­tott labdarúgó volt (Lajos). 64. íme. 66. Pléddel teljesen elfed. 69. Vegyi elem. 70. Származás. 72. A kért összeget meg lehet ér­te adni. 74. Lövedék célba érése. Függőleges: 2. Mellém helyező. 3. Szintén ne. 4. Zalaegerszegi labdarúgó­csapat. 5. Bábuk tarolásán ala­puló sport. 6. Attila névváltoza­ta. 7. Levéltávirat, röv. 8. Léte­zik. 9. Anyakőzet hasadékát ki­töltőásvány. 10. Táplálkozás. 11. Részesül. 12. Aszlányi Károly 13. A vonat kattogó hangot ad. 14. Az idézet második része (tátX betűk: Á, K, Z). 18. Az idézet be­fejező része (zárt betűk: E, I, Z). 22. A hagyományos zenei hang­nemeket elvető — idegen kifeje­zéssel. 24. Női név. 25. IV. Ká­roly király felesége. 26. Veszteg­zár. 28. Azonban (for.). 30. A je­lenlegi napon. 32. Aladár becéz­ve. 34. Száraz napraforgószárral készült. 37. Női név. 38. Na­gyobb edény. 43. Valakivel együtt utazó személy. 45. Gerin­cesek testének szilárd anyaga. 46. Arra a helyre jegyez. 48. Ze­nei képzésre szolgáló az iskolá­ban. 50. Felső végtag. 53. Szov­jet tehergépkocsi márka. 59. Ta­mási Áron regénytrilógiájának címszereplője. 61. Főzéssel ké­szült ennivaló. 63. Üressé tesz. 65. Sportöltözék. 67. Baszk sze­paratista terrorszervezet. 68. Fo­hász. 69. Emésztőcsatorna. 71. Szolmizációs hang. 73. Libabe­széd. . A megfejtéseket március 21 -ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”. Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents