Heves Megyei Hírlap, 1991. március (2. évfolyam, 51-76. szám)
1991-03-13 / 61. szám
HÍRLAP, 1991. márríus 13-, szerda PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. Étterem, videotéka, mozi, játékterem, diszkó és topless-bár Szórakoztató központ Pétervásárán Pályázati pénzre várnak A ki-bedőlt falú régi helyett új iskolát akarnak építeni Egerbak- tán. A tervek elkészültek, ám az önkormányzat nem rendelkezik elegendő pénzzel. Ezért pályázatot nyújtottak be az illetékes minisztériumhoz, ahonnan mintegy 3 és fél millió forintot szeretnének kapni. A kérelemről március végén születik döntés. Ha megkapja a pénzt a polgár- mesteri hivatal, úgy hozzákezdenek az építkezéshez, de ha nem, akkor az új iskola papíron marad. Az önkormányzat ugyanis havonta jut a pénzéhez, ezért abból nagyobb beruházásokat finanszírozni lehetetlen. Tornaterem, csatorna, vagy gáz? Ez a kérdés Egerszalókon, ahol hétfőn délután 5 órakor falugyűlést tartanak, melyen a község nyilvánossága előtt értékelik a tavalyi évet, illetve megismertetik az idei célkitűzéseket. Az önkormányzat céltámogatási igényt nyújtott be tornaterem építésére. Ha ezt nem kapják meg, akkor a csatornázást, vagy a gázvezeték építését szeretnék elkezdeni. A falugyűlés jó alkalom lesz arra is, hogy ez ügyben a lakosság véleményéről a képviselők informálódjanak. Testületi ülés Balatonban Hétfőn délután ülésezett Balaton önkormányzati testületé. Az ülésen felülvizsgáltak néhány tanácsi rendeletet, áttekintették a szervezeti és működési szabályzatot, és megvitatták az orvosi rendelő beruházásával kapcsolatos kérdéseket is. Irodalom nőnapra Irodalmi művel kedveskedtek a nőknek Tarnaleleszen. Szombaton este az Egri Színműhely társulata adta elő az Irodalmi Parnasszus, illetve A lónak vélt menyasszony című műsorát a helyi művelődési házban. A Károlyiak Párádon és környékén (U/l.) A Húrlap egyik számában képes riportot olvashattunk: „Gazdátlanul pusztul a kastély — „Ezért államosították?!” — címmel a Parádsasváron lévő egykori Károlyi-kastélyról. A cikk a még pusztuló állapotában is szép épület megmentésére hívta fel a figyelmet. Az őseiket az Árpád- hazi-királyokig visszavezető, a Kaplony-nemzetségből származó Nagykárolyi gróf Károlyinemzetségnek Heves megyében a 19. század közepéig nem volt birtoka. Ekkor a család egyik tagja, Nagykárolyi gróf Károlyi György (1802-1877) 1847. január 21-en megvásárolta a Mát- raalján elterülő, több birtoktestből álló debrői uradalmat 1.565.000 pengőforintért. A gróf néhány ev múlva az említett uradalom kiegészítése céljából vásárolt még néhány falut és pusztát. Az említett uradalomból a birtokot vásárló gróf Károlyi György valóságos belső titkos tanácsos és magyar királyi főudvarmester első szülöttségi hitbi- zományt alapított 1876. január 13-án kelt királyi jóváhagyással. A hitbizományi birtok összes területe 38.674 katasztrális hold volt. A hatalmas uradalom része volt többek között Párád, a Párádhoz tartozó mai Parádsasvár, valamint Bodony. Az országos, sőt, nemzetközi hírű parádfürdői fürdőkultúra kezdetei a 18. század közepéig nyúlnak vissza. Miután 1847-től a terület a gróf Károlyi család tulajdonába került, ők is minden tőlük telhetőt megtettek az egyre látogatot- tabb fürdők bővítésének érdekében. 1854-ben gróf Károlyi György új vendégházat építtetett. 1857-ben pedig a Csevice forrás mellett gyógyszertárat létesített. 1868-ban a fürdőnél postaállomást nyitottak. 1870- 71-ben a fürdőtelepen egy 28 szobás vendégházat emeltek. Miután 1877-ben a hazájáért oly sokat áldozó nemeslelkű fő- űr, gróf Károlyi György meghalt, a hitbizomány tulajdonjoga elsőszülött fiára, gróf Károlyi Gyulára (1837-1890) szállott. 1881- ben lebontották a Csevice forrás mellett lévő fürdőházat, és helyére gróf Károlyi Györgyné kastélyt építtetett. Az L alakú, romantikus stílusú földszintes épületet 1882-ben építette Ybl Miklós, korának kiváló építésze. 1882-83-ban gróf Károlyi Gyula a fürdőtelep mögötti kopár hegyet befásíttatta, és sétáló- utakkal láttatta el. 1891-ben a fürdőtelep új tulajdonosa, gróf Károlyi Tibor elhatározta, hogy a gyógyhelyet európai igényeket is kielégítő fürdőteleppé alakíttatja. Ennek érdekében kisajátította a telepen lévő, a fejlesztést gátló rozzant magánépületeket, s helyükre nagyszerű új szállodákat építtetett. 1892-ben épült epy szép vendéglő, amelyet a sétány kötött össze az Ybl Szállóval és fürdőépülettel. 1883-ban létesítették a nagyszabású Erzsébet Szállót, a Juliette-lakot, a turistaházat, a hidegvíz-gyógyintézetet. Az egész furdőtelepet pedig vízvezetékkel és csatornahálózattal látták el. Postaépületet emeltek, távíróállomással együtt. A század elején Károlyi Mihály nagybátyjának, gróf Károlyi Sándornak, a Hangyaszövetkezet megalapítója agitációjának jelentős része volt abban, hogy megyénkben e szövetkezettípus elterjedt. (Folytatjuk) Szecskó Károly A dolgozókkal nem akarnak kitolni Bezárják a cementgyárat? A minap érdekes hír érkezett szerkesztőségünkbe: valaki arról számolt be, hogy az ő tudomása szerint egy hónapra bezárják a bélapátfalvi cementgyárat. Mi természetesen hiteles forrásból kívántunk tájékozódni a dologról, így hát felhívtuk az immár részvénytársasági formában működő gyár igazgatóját, Márton Istvánt. Amint Márton István elmondta, a hír egyszerűen nem igaz. A gyárat nem kívánják bezárni, az értékesítés és a kiszolgálás is folyamatos, sőt, a mész- üzem leállítását sem tervezik. Mindössze arról van szó, hogy — valószínűleg a hónap végén — körülbelül egy hétre termelési szünetet tartanak a „cementvonalon”, mégpedig a magas készletek miatt. Abban még nem döntöttek, hogy erre az egy hétre kapnak-e majd fizetést a pihenni kényszerülő dolgozók, de az ügyben hamarosan leülnek a szakszervezettel, s ezen tárgyalás után fog kiderülni: fizetett szabadság, esetleg ügyeleti díj vagy egyéb formájú juttatás illeti a munkásokat — akikkel a gyár vezetése semmiképpen sem akar „kitolni”. Megyénk legfiatalabb városában nyitották meg az első olyan szórakoztató központot, ahol egy helyen található étterem, videotéka, mozi, játékterem, diszkó és topless-bár. Mindezt az egri No- viker Kft. alakította ki nem kevés ráfordítással. A nonstop nyitva tartó szórakoztató központot a legújabb hifi- és CD-technikával látták el, így a fiatalok jó minőségben élvezhetik a képet és hangok A videotéka egy országos hálózat lánca, így közel ezer film közül válogathatnak az érdeklődők. Az éjszakai topless-bárban pedig sztriptízónakműsorral mutatkoznak be a lányok. (Fotó: Szántó György) Az egercsehi bányáról „A szén még száz évre is elég!” Lapunkban többször foglalkoztunk már az egercsehi bánya bezárásának problémájával. Úgy látszik, a dolog máig borzolja a kedélyeket, s az ott élők, valamint az egykori bányászok véleménye általában eltér a „hivatalos” állásponttól — amint ez az alábbi olvasói levélből is kitűnik, nyugdíjas levélírónk ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy Egercsehiben márpedig van szén. * * * „Azért ragadtam tollat, mert sehogy sem fér a fejembe, hogy az egercsehi bányát bezárták, és a felszereléseket elherdálták. Eltemettek több tonna vasat, több köbméter fát — gondolok itt a vezérlécekre, melyeknek az értéke 25 évvel ezelőtt is 3000 forint volt méterenként. Hajói emlékszem, a Hírlap január 25-i számában egy újságírónak nyilatkozott a gyöngyös- visontai igazgató, hogy jó lépés volt a bánya bezárása, mert már nincs szén. Ez nem fedi a valóságot, mert Csehiben még 100 évre elegendő szén is van. Még olyan széntelep is van, amelyhez hozzá sem nyúltak, ez az úgynevezett negyedik szint. Ez a szint a Csehi 1-es aknából lett volna feltárva, és még ez is magasabb kalóriájú, mint a kistelepi szén. (...) Sok mindent fel tudnék sorolni a bánya menetéről, arról, hogy most miért nem gazdaságos, és hogy miért volt akkor gazdaságos, amikor három, úgynevezett kolóniát tartott fenn, s emellett lehajtottak három aknát, és még sok mindent építettek is. Én ugyanis 1922 óta élek a csehi bányatelepen, édesanyám akkor jött a községbe, a bányászatot 1931-ben kezdtem, és 1970-ben mentem nyugdíjba. Tudom, hogy Önök már nem tudnak ezen segíteni, csak azt nem értem, hogy miért fogadnak el olyan riportot, amelyikben úgy nyilatkoznak, hogy Egercsehiben nincsen szén a föld alatt.” Bíró Nándor Parlamenti levél A mezőgazdasági üzemek kétharmada padlón van Én nem akarok véleményt alkotni a kárpótlási törvényről, nem akarok bírálni senkit, más szemszögből szeretnék rávilágítani a dolgokra. Szilvásvárad, Pétervására és Párád térségében vagyok képviselő. Magam még másfél évvel ezelőtt egy kis farmergazdaságot üzemeltettem. Két hete lehet körülbelül, hogy egy harmincöt éve az NSZK-ba szakadt hazánkfia felhívott telefonon, egy bányamérnök, aki időközben nyugdíjas lett. Azt kérte, tolmácsoljam már a Parlamentnek, hogy a nagyüzemektől, a mezőgazdaságtól egyáltalán ne vonjuk meg a szubvenciót. 1200 mezőgazdasági nagyüzem közül négyszáz veszteséges, de akik nyereséget könyvelhetnek el, vagy van másfél millió nyereségük, az ugyanaz, mert egy mezőgazdász tudja, hogy másfél millió-kétmillió nyereséget egy nagyüzemben elő lehet állítani a mezei leltár felértékelésével, vagy más úton-módon. Állítom, hogy a mezőgazdasági üzemeknek a kétharmada padlón van. Az állami gazdaságok sincsenek különb helyzetben. Rövidesen sor kerülhet arra, hogy ebben az országban eddig önellátóak voltunk mezőgazdasági termékekből, majd lehet, hogy a második fél évben vagy egy év múlva nem lesz tejünk, nem lesz húsunk, úgy kell behozni. És ezt nem fogja megváltani az, hogy privatizáljuk a földet vagy nem privatizáljuk, illetve kárpótolunk vagy nem kárpótolunk. Tudniillik ha odaadjuk a földet valakinek, akkor világosítsuk fel, hogy mi jár azzal együtt. Mert örömmel olvasom én, hogy Csongrád megyében, Apátfalván jelképes földfoglalás volt. De kérem, senki se hallott róla, hogy Heves megyében, Borsod vagy Nógrád megyében földet foglaltak volna. Tudniillik ott találhatók a 3, 4, 5 és 6 aranykoronás földek. Na most, ha azt mondjuk, szántani kéne a földet... Hát, kérem, nem tudom, hogy milyen mezőgazdász az, aki tavasszal szántja a földet, mert egy középkötött talajon tavasszal szántani... Abban utána csak bukfencet lehet vetni. Hogy ha egy mezőgazdasági nagyüzem szántott területet fog átadni egy kárpótolt egyénnek, akkor meg fogja kérni a szántásnak a költségeit, amely költség legalább 3-4 ezer forint — a jelen állapot szerint. S még akkor sincs meg a vetőmag ára, nincs meg a vetés ára, s még vagy két talajművelésnek sincs meg a költsége. Aztán a föld után a kárpótoltnak adót kell fizetni, mert ma egy hektár után 800 forint körüli összeget kell leróni. Akkor ezt még le is kell aratni, közben elverheti a jég, közben még aszály lehet. így egy hektár föld költsége nyolc vagy tízezer forintba is benne van, amíg nem aratta le az illető. Hogy ha harminc hektárt visszakap, akkor lesz háromszázezer forint befektetés, s ezt ki fogja megelőlegezni neki? Erre fel kéne hívni a földet művelni szándékozók figyelmét. Például, ha én most téeszelnök lennék, mit csinálnék? Azt mondanám, hogy emberek, vigyétek a földet. Itt, a Felvidéken nem lenne gondom. Ami a veszteséget termeli, azt odaadnám annak, aki a kárpótlási igényt benyújtja. A téeszben ott maradna a géppark, ott maradna a jövedelmező ágazat, minden... S ez egy lehetőség ebben a kárpótlási törvényben: hogy beléphet az illető téesz-tagnak. De, hogyha a téesz nem fogja felvenni, akkor megszűnik a belépési lehetősége. Ez csak egy alternatíva. Szerencsésebbnek tartottam volna, ha a föld-, a szövetkezeti és a kárpótlási törvényt egyszerre oldottuk volna meg. Akkor meg lehetett volna találni az utat e három egyensúlyba hozására. Tudniillik akkor a földtulajdonos esetleg mint részvényes, résztulajdonos is lehetett volna. Azt mondjuk, másfél millió sértett ember van ebben az országban a földkárpótlás kapcsán. Szerintem egy év múlva ebből a másfélből körülbelül egymillió majd becsapottnak érzi magát, mert nem ezt várta a földtörvénytől. Kelemen József országgyűlési képviselő (MDF) Középpontban a fiatalok így ünnepük március idusát A Parlament döntése alapján hivatalosan is nemzeti ünnepünkké vált március tizenötödike, az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének dátuma. Bár a „főünnep” rangját augusztus 20-ra ruházták (egyetlen szavazatkülönbséggel) a honatyák, azért sokunk szívébe ez a fénylő márciusi nap és hősei, Petőfi, Kossuth, Deák, a márciusi ifjak és a felkelt pesti nép is örökre befészkelték magukat. Hogyan ünnepeljük a forradalmi évfordulót mi, kései utódok? Erre kértünk választ körzetünk kisebb és nagyobb településein. * * * Pétervására: Egész napos programmal köszöntik a városban az ünnepet. Délelőtt sport- versenyek lesznek, többek között tavaszi futás, melyet hagyományossá kívánnak tenni. Kora délután ünnepi megemlékezést tartanak a művelődési ház palócudvarán, este pedig irodalmi kávéház lesz, ahol ez alkalommal Réti Árpád színművész előadóestjét láthatják-hallgathatják az érdeklődők. Verpelét: Délelőtt tíz órakor a Petőfi-emlékkertben rendezik az ünnepséget, melyen az általános iskola tanulói adnak műsort. Ezután a temetőben megkoszorúzzák majd a résztvevők a negyvennyolcas emlékművet. Egerbakta: Az itteni ünnepséget 14-én az iskolában tartják, ahol értelemszerűen a diákok adják az ünnepi műsort. Tarnalelesz: A délelőtti ünnepségen, a Művelődési Házban fellép majd a fúvószenekar, a ci- teraegyüttes, és természetesen az iskolások, akik irodalmi betétekkel színesített történelmi emlékműsort adnak. Délután asztalite- nisz-vándorkupát rendeznek, a kisgyermekeket videovetítés várja, a fiatalokat pedig esti diszkó. Tegnap nyitották meg az ünnephez kapcsolódva azt a kiállítást, melyen Magyarország tájegységeinek jellegzetes népi szőtteseit mutatják be. Egerszalók: Akárcsak Bak- tán, itt is az iskolában lesz előző nap a megemlékezés. Szilvásvárad: Délelőtt tíz órakor a Lipicai Szállóban található kultúrteremben rendezik az ünnepséget. Azután a résztvevők átvonulnak a polgármesteri hivatal elé, ahol az első világháborús hősök emlékművére felszerelik és felavatják a második világháborúban elesettek emléktábláját is, melyet a községbeliek adományaiból készíttetett az ön- kormányzat. Az oldalt összeállították: Koncz János Rénes Marcell
