Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-11 / 35. szám

HÍRLAP, 1991. február 11., hétfő MEGYEI KÖRKÉP 3. Ahogy Gyöngyösön látják A tej után a húsmizéria követ­kezik? Vagy már javában tart? Az viszont egészen bizonyos, hogy manapság nálunk sok csa­ládban gondot okoz a pörkölt­nek való beszerzése. Hogvan hat ez a körülmény megyénk húsipa­ri vállalatára? Erre voltunk kí­váncsiak. — Mi ugyanúgy termelünk, végezzük a dolgunkat, mint tet­tük eddig — foglalta össze a leg­fontosabb eredményt Molnár Gábor, a Heves Megyei Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója. — Nincsenek értékesítési gondjaik? — Ha úgy alakul a helyzet, át­menetileg még raktárra is terme­lünk. De ilyen gondunk pillanat­nyilag nincs. Tóbbfelé értékesít­jük termékeinket. Abban is biz­tosak vagyunk, hogy a szovjet pi­ac ismét fellendül majd, a jelen­legi stagnálás után. — Nem tekinthető merészség­nek a mai helyzetben az üzemet korszerűsíteni. Ahhoz, hogy „pi­acon maradhassunk”, és ahhoz, hogy a nyugati fejlett országokba is szállíthassunk, nagyon szigorú követelményeknek kell megfelel­nünk. A szigorú előírásokat a leg­apróbb részletekig is ellenőrzik. Kifogást nem emeltek eddig sem. — Nincs szándékukban nyu­gati céggel kooperálni? — Az erre vonatkozó tárgya­lások előrehaladott állapotban vannak. Részleteket majd csak akkor mondhatok, ha a szerző­dést aláírtuk. Szándékunk az is, hogy a munkavállalóinkat is résztulajdonosokká tegyük. Ez a tény létbiztonságot is nyújt majd, hiszen egészen más dolog tulaja donosnak lenni, mint alkalma­zottnak. Ez a fajta optimizmus, ami ta­Helytörténeti gyűjtemény Pétervásárán Nyugat-est Gyöngyösön A nemrégiben újjáéledt egri megyei színpad Nyugat-összeál­lításainak soron következő prog­ramjában többek között Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Fodor Jó­zsef, Erdélyi József, Illyés Gyula műveit tolmácsolják az amatőr előadóművészek. A Szívós Jó­zsef szerkesztette pódiumműsort ma két alkalommal is bemutat­ják Gyöngyösön. Délután négy órától a szakmunkásképző inté­zetben, öt órától pedig a Berze Nagy János Gimnáziumban. A rendhagyó irodalomórákra vár­ják az érdeklődőket. Varrótanfolyam Egyre több közhasznú tanfo­lyamot szervez a Szociális Szol­gáltató Központ Egerben. Ért­hető is, mert akár a családi kasz- szát kímélheti, ha a háziasszony, vagy éppen a nagylány megtanul varrni. Nos, heti egy alkalom­mal, hétfői napokon, az 5. számú Idősek Klubjában, a Hadnagy u. 34. szám alatt elsajátíthatják az alapfogásokat az érdeklődők. A képzés 30 órás, s az első foglal­kozás február 25-én lesz, 17 órá­tól. Jelentkezni lehet a 13-490-es telefonszámon. Deák László orgonái ' Február 12-én, kedden dél­után 18 órától orgonakoncertet tartanak az újhatvani templom­ban. Deák László orgonaművész játékát hallgathatják meg az ér­deklődők. Kardhercegnő A gyerekekre is gondolnak a hevesi Móricz Zsigmond Műve­lődési Házban. Február 15-re színházi előadást szerveztek szá­mukra. Ezen a napon, tehát pén­teken délután 3 órai kezdettel a Népszínház művészei adják elő a Kardhercegnő című mesejáté­kot. Jegyek elővételben is váltha­tók. Flipper Öcsi koncertezik A népszerű Flipper Öcsi és csapata hazai koncertsorozatá­nak egyik állomása Szűcsi lesz. A község művelődési házában lép pódiumra február 16-án, azaz szombaton este. A szervezők számítanak a környékbeli rajon­gókra is. A városi könyvtár dolgozói felhívással fordultak a Pétervá­sárán élőkhöz, hogy nyújtsanak segítséget egy helytörténeti gyűj­temény kialakításához. Ennek megalapozására a könyvtárosok elfogadnak a Pétervásárával és társközségeivel kapcsolatos minden okmányt, nyomtat­ványt, levelet, képet, festményt, képeslapot, igazolványt, régi új­ságot, illetve az elmúlt időket fel­idéző tárgyi emlékeket is. Ha va­laki nem akarja a birtokában lé­vő dokumentumot a könyvtár­nak ajándékozni, akkor arról az intézményben fénymásolatot készítenek, és azt őrzik meg. Viszonylag jó reklám Elöljáróban talán nem árt leszögezni, hogy mögöttem — a szer­kesztőségi szoba ajtaján — hetek óta virít egy reklámmatrica, „Szó­kimondó Magyar Fórum” felirattal. Az egyik szerkesztőm adta ne­kem ajándékba, ő is kapta valahonnan, én meg azonnal kitettem a legfeltűnőbb helyre. Lojalitásom és rokonszenvem tehát ehhez az orgánumhoz több mint bizonyított. Érthetetlen ugyanakkor számomra, miért szüntette be a rádió el­nöke a Magyar Fórum főszerkesztőjének hirdetését, amely így hangzik: „Egy lap, amelyet nem volt kommunisták szerkesztenek.” Szerintem nem kellene ennyire óvni a kedves hallgatót, ennél sok­kal nagyobb butaságokat hallani mostanság tévében, rádióban, Parlamentben. Meg aztán, aki csak azért vesz meg egy lapot, mert azt nem volt kommunisták szerkesztik, az nagyon is jól teszi: annak pontosan ezt a lapot kell olvasnia, találkozik akkor adó és vevő, szándék és igény, biztosított a befogadás, szóval, ez egy olyan egy- másratalálás, ami csak ritkán adatik meg. Miért lenne ez baj? Akinek meg nem tetszik ez a fajta hirdetés, az nyugodtan kitalál­hat másikat: a lehetőségek szárnyalhatnak, mint sirály a tenger, vagy sas a róna fölött. A helyzet olyan, hogy ma már nemcsak a kommunistákkal lehet riogatni, nemcsak velük lehet „ellenhirdet­ni”, ötlet és gondolat kérdése csupán az egész. Például: „Egy lap, amelyet nem Csurkáék szerkesztenek...” Azért ez sem rossz reklám, ha belegondol az ember... (Sőt, viszonylag jó.) (havas) Megkereshetik-e a kenyeret Mátraderecskén ? (Folytatás az 1. oldalról) Ezek a vállalkozások termé­szetesen új munkaalkalmakat is teremtettek, akárcsak az a nyom­daipari kft., ami áprilisban kezd tevékenykedni. Ide körülbelül tíz embert tudnak majd fölvenni, elsősorban segéd- és betanított munkára. Több a kérdőjel a cserépgyár körül, bár a helyzet nem remény­telen. Mint Garbóczi Jánostól, az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgató­jától megtudtuk, előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a de­recskéi üzem privatizációjáról egy tőkeerős külföldi céggel, ám csak akkor hajlandók megkötni az üzletet, ha a partner vállalja a gyártelep teljes felújítását és vi­lágszínvonalú technológia meg­honosítását. A jelek szerint a le­endő üzletfelek hajlanak az egyezségre, de a részletek egye­lőre üzleti titkot jelentenek. Nagy kérdés persze, hogy a modernizálás hogyan befolyá­solja a munkahelyek számát. Ézt a gyár alkalmazottai is érezhetik, mert a legfrissebb információnk szerint munkástanács alapítását kezdeményezték, hogy a privati­zációt ellenőrizni tudják. A tét nem kicsi, hiszen a cserépgyár je­lenleg száznyolcvan embernek ad munkát. Aggasztó hírek érkeznek vi­szont a recski bányavállalattól. Ennek igazgatója, Gagyi Pálffy A ndrás adott tájékoztatót a recs­ki önkormányzat legutóbbi ülé­sén. Eszerint, bár több külföldi céggel is tárgyalnak az igen jelen­tős rézvagyon kitermeléséről, konkrétum még nincs. Ez a hely­zet pedig azzal fenyeget, hogy rövidesen be kell zárni a bányát, és megszűnik a vállalat, ami a ta­valyi elbocsátási hullám után újabb munkahelyek megszűné­sét jelenti. Ráadásul míg 1990- ben végkielégítést is kaptak a bá­nyászok, erre az idén — úgy tű­nik — nincs fedezet, ami újabb feszültségek okozója lehet. Pedig ha beindulna a bányaművelés, az körülbelül ezer embernek jelen­tene munkát. Hogyan boldogulnak a köz­ségben élő munkanélküliek? Nehányan elhelyezkedtek a té- eszben, mások — sajnos, eddig csak ketten — vállalkozásba kezdtek. Ám olyanok is vannak, akik hiába keresnek munkát, nem találnak, és a bányától ka­pott végkielégítésből élnek, jobb időkre várva. Nagy kérdés per­sze, hogy eljön-e itt a Kánaán, mielőtt a bánatpénz elfogyna... (koncz) A gombászsákok hamar termőre fordulnak, s a gondozási igénytől függően 5—25 embernek adnak munkát f FONTOS, hogy PONTOS*) HPA olasz mérőműszerrel személygépkocsik minden típusánál SZÁMÍTÓGÉPES FUTÓMŰ-BEÁLLÍTÁS A mért adatokat számítógép gyűjti és hasonlítja össze a gyári adatokkal. Legkorszerűbb mérés, legalacsonyabb ár. MÁTRA VOLÁN Gyöngyös, Pesti út 74. (forgalmi telep) Telefon: 12-340, 41 TOVÁBBI SZOLGÁLTATÁSAINK: — Teljes motordiagnosztika oszcilloszkópos motorvizsgálóval — Fényszóró-beállítás — Díjmentes CO-mérés ^ MUNKANAPOKON 6-19-IG. J Ma főszerepben a fúvósok Az egri szimfonikusok kilátásai pasztaiható a megyei húsipari vállalatnál, ma kissé szokatlan jelenségnek tetszik. De bizonyít valamit. Nem kevesebbet, mint azt,Jiogy azok a cégek, amelyek nemcsak várakoznak, hanem a saját erejükre is támaszkodnak, keresik a megoldást, valóban bízhatnak a jövőjükben. Még valamit. Egyre nagyobb szerep jut a személyes kapcsolat­nak. Ahogy az igazgató megem­lítette, a nyugati céggel az isme­retségük nem mai keletű. Köl­csönös látogatások is történtek, hogy mindenki a saját szemével győződhessen meg a tényekről. Mert a bizalom kialakulásához ez is kell. A piac ugyan kemény dolog, de világszerte hozzátarto­zik a megbízhatóság, a szavahi­hetőség is. A megyei húsipariak tehát dolgoznak, korszerűsítenek, és hisznek a holnapban. (gmf) Várjuk a Szentatyát A lakóterületünkön megjele­nő katolikus folyóirat 3. évfolya­mának 2. száma természetesen több oldalt szentel II. János Pál pápa magyarországi látogatásá­nak. Mi a célja a pápai látogatás­nak? Mennyibe kerül, mi lesz a programja? Többek között ezek­re is részletesen válaszol a folyó­irat. Sőt, XI. Pius pápa 1891. évi és XII. Pius 1938-as magyaror­szági látogatásáról is részletes beszámoló olvasható. A folyó­irat továbbá egy megemlékezést közöl Mindszenty József bíbo­rosról, s az egyháztörténeti ro­vatban arról is olvashatunk, mi­kor és miként indultak meg a tár­gyalások a Vatikánnal a hatvanas években. Külön blokkot képviselnek az egri hírek. Ebből egyebek mel­lett megtudhatjuk, hogy dr. Se­regély István érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke a pápalátogatás szervezésében érintett püspökök társaságában decemberben megbeszélést tar­tott Rómában. Az egri érsek olaszországi útja során felkereste a padovai érseket is. Az Új Misszióban olvastuk azt is, hogy az Orsolya-rend új házát januárban szentelte fel az egri ér­sek. A Pacsirta utcai épületben öt nővér folytatja tovább a szer­zetesi életet. A szentelési ünnep­ségen részt vett a rend általános főnöknője Rómából, s azok az ausztriai nővérek, akik a ház be­rendezését adták. A februári szám a cserkész­életről is hírt ad, s mi több, befek­tetési tanácsokkal szolgál az OTP ügyfeleinek. Figyelemre méltó portrét közöl a folyóirat Nemeskürthy Istvánról, mint ke­resztény szellemű íróról. Ismét koncertre készül az Egri Szimfonikus Zenekar. Ma este hét órakor a Megyei Művelődési Központban Nemes Ferenc ve­zényletével Webber-, Gounod-, Donizetti-, Grieg-műveket ját­szanak. — Mi az oka, hogy nem Gé­mes/ Géza áll ezúttal a karmeste­ri pulpituson?— kérdeztük Kari Józsefet, a Megyei Művelődési Központ igazgatóhelyettesét, aki hivatalából adódóan menedzseli az együttest. — Semmilyen változás nincs e tény mögött, ha erre gondol — igyekszik megelőzni a kérdést. — Pusztán arról van szó, hogy a mai koncerten a főszerep a fúvósoké, s mivel Nemes Ferenc „civilben” a konzervatóriumban Miskolcon a fúvós tanszakon tanít, tehát úgy is mondhatnánk, ez az ő 1990 tavaszán Vörösváry Ákos, dr. Gyökér Kinga és bará­tai főként saját képzőművészeti gyűjteményükből, hagyatékok­ból hozták létre az I. Magyar Lát­ványtár Alapítványt. Az alapít­vány a gyermekek vizuális neve­lését szolgálja. Az a sivárság és gondolattalanság, amely körül­veszi, magára hagyja gyermeke­inket, mindenképpen kiigazítás­ra vár. Ezt szolgálja az alapítvány „asztala”. Egyébként is törekszik arra az együttes, hogy időről idő­re újabb „arcokat” mutasson be dirigensként. A művészeti veze­tő személye változatlan, Gémesi Géza. — A tények szerint nem válto­zott semmi az egri szimfoniku­sok életében. S milyen kilátásaik vannak? — Egyelőre a zenekar dolgo­zik, mintha mi sem történt volna. Pénz nélkül. Aztán majd eldől, hogy mi lesz a honoráriumokkal. Tudomásom szerint épp ezek­ben a napokban tárgyalnak az egri önkormányzat és a megye vezetői a megyei intézmények sorsáról, s ezt követően hoz majd döntést a közgyűlés. Minden­esetre az együttes próbál, koncer­tet ad, és bízik a saját jövőjében! (jámbor) egésze, s ezt szolgálják a rendel­kezésre álló anyagból szervezett kiállítások is. Egerben, a Vitkovics-házban február 15-én nyílik az I. Magyar Látványtár kiállítása, melyből ezúttal négy művész: Gancza- ugh Miklós, Hortobágyi Endre, Román György és Swierkiewicz Róbert munkáit mutatják be a nagyközönségnek. A látogató­kat tárlatvezetéssel várják. Megyeszékhelyünkön Az I. Magyar Látványtár Jobb dolguk volt? Kárpótlás a nyugatos hadifoglyoknak is Február 8-ra, péntekre hívta össze bajtársait a volt nyugati ha­difoglyok észak-magyarországi szervezete. Zsúfolásig telt a mis­kolci megyeháza díszterme, hogy az érintettek meghallgas­sák Tütős Sándor államtitkár, a Kárpótlási Hivatal elnöke tájé­koztatóját. A beszámolóban el­hangzott az eddigi felmérés eredménye. Eszerint mintegy 300 ezer magyar állampolgárt sodortak a háborús események Nyugat-Európába. Legnagyobb részüket zárt alakzatban vezé­nyelték ki, érthető, hogy hadi­foglyokként kezelték őket. A fegyverszünet, majd a békekötés után kezdődött hazaszállításuk. 1946 végére körülbelül 200 ez­ren lépték át a határt, a többiek egy része önszántából nem tért haza, de sokan meg is haltak a tá­borokban. A közvélemény szerint lénye­gesen jobb dolguk volt, mint a Keletre kerülteknek, de a fogság itt sem volt könnyű. Ráadásul hazatértük után hátrányos meg­különböztetésben volt részük, megbélyegezték őket. A jelenlegi kormányzat most lát lehetőséget arra, hogy az ál­lam által elkövetett igazságtalan­ságokért megkövesse, és — a Ke­letre hurcoltak után — őket is bi­zonyos kárpótlásban részesítse. Az államtitkár javaslatokat kért, hogy ez egy összegben, vagy nyugdijjárulék formájában tör­ténjen. Á Kárpótlási Hivatal részéről Menczel Gusztáv hangsúlyozta, hogy ne támasszanak túlzott igé­nyeket. Az ország anyagi lehető­ségei igen korlátozottak, ráadá­sul a kevés kedvezményezett ki­vételével úgyszólván mindenki szenvedett valamilyen hátrányt. Az észak-magyarországi szerve­zet képviseletében Tárcái Béla elmondta, hogy Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye területén kéri az érintetteket, hogy jelentkezzenek: az igénye­ket így tudják fölmérni. A szervezet külön feladatának tekinti, hogy megemlékezzen a táborokban elhunytakról. Né­metországból már megkapták a magyar hadifogoly-temetők nyilvántartását, most térképezik fel a Franciaországban és a Bel­giumban lévőket. Végezetül vita alakult ki a kár­pótlás módjáról, s abban álla­podtak meg, hogy mindenki egyénileg nyilatkozzon erről. Az őrület éjszakája Szombat este tíz óra lehetett, ami­kor hatvani, Szabadság úti „kéjla­kunk” első emeletén megrendültek körülöttünk a panelfalak, majd a csillár függői, a vitrin porcelánjai csi­lingelni kezdtek, s valami elfajzott zene bömbölésébe ritmikus, szilaj lábdobogás vegyült Hogy nem hal- lucináltam, egész családom a tanú. Továbbá a lenti és fönti szomszédok, akik egy darabig csak tűrték velünk együtt a tombolást, ám egy idő múl­tán elszakadt a cérna, csak kitört be­lőlük is a jogos felháborodás, a fel­gyűlt indulat. És a 8-as lakás közeié-. be vonulva, hangos perlésbe kezdtek a zárt ajtó mögötti mámoros csapattal. Ám a pokoli lárma fikarcnyit sem szűnt. Némely lakótárs ekkor már rendőrséggel fenyegetőzött. Ki is hívták volna őket az éjszakai csend- háborítás felszámolása végett, ha működik a házunk sarkán álló fülke telefonkészüléke. De nem volt rá hajlamos. így — miután senki sem kívánt erőszakkal behatolni a dü­höngök közé — maradt a tűrés, a zaklatottság, maradt a belénk fojtott indulat hosszú órákon át. Jómagam hajnali háromkor is regisztráltam a földrengésszerű morajt, házunk fala­inak imbolygását. És ugyanekkor szent esküvést tettem két altató le­nyelése közepette, hogy napnak vir- radtával olyan lottózásba, totózásba fogok, aminek nyomán egyszer majd csak reám mosolyog Fortuna istenasz- szony, s építtethetek a Zagyva-par­ton olyan családi otthont, amelynek csendjét, nyugalmát még tán a ma­darak füttye sem verheti fel. (moldvay) Lesz húsválság is?

Next

/
Thumbnails
Contents