Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-11 / 35. szám

REKLÁM, AZAZ: „EGY LAP, AMELYET NEM CSURKÁÉK SZERKESZTENEK (3. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, ' MEGYEI 1991. FEBRUÁR 11. HÉTFŐ II KIAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA H. ÉVFOLYAM 35. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT Az idő pénz! Hirdetését szeretné már holnap megjelentetni? Ajánlatunk: SZUPER­EXPRESSZ Jelképes földfoglalás Kálban Tegnap délelőtt, a 10 órás misét követően közel száz-százhúsz de­monstráló vonult ki a Káltól mintegy egy kilométerre lévő földterü­letre, az úgynevezett káli-tagba. A helybéliek szándéka a jelképes földfoglalás volt. A független kisgazdapárt helyi szervezete által ve­zényelt akcióban 10-12 traktor és tíznél több teher-, illetve személye gépkocsi vett részt. A jelenlévők kinyilvánították, hogy amennyiben a Parlament nem hoz döntést a kárpótlásról, visszakövetelik a földterületet. (A kárpót­lási jegyből nem kérnek.) A résztvevők között volt a helybéli önkor­mányzat hat tagja, akik így hallgatólagosan egyetértésüket nyilvání­tották ki. A jelképes földfoglalás résztvevői azt is elhatározták, hogy szándé­kukról táviratban értesítik Antall József miniszterelnököt és az FKgP országos elnökségét. Az információkat Bossányi Lászlótól, a KDNP helyi elnökétől kaptuk. Az eseményre még visszatérünk. Hóm Gyula európai tiszteleti szenátor A belgiumi Antwerpenben az európai tiszteleti szenátus tagjá­vá, szenátorává fogadták Horn Gyulát, a képviselőház külügyi bizottságának elnökét, a Magyar Szocialista Párt elnökét, volt kül­ügyminisztert. Az Európai Egyesült Álla­mok megteremtéséért küzdő mozgalom 30 éve alapította meg a tiszteleti szenátust. Horn Gyu­lát a hajdani NDK-ból az NSZK- ba tartó németek átengedésére vonatkozó 1989. évi magyar döntés elismeréseként hívták meg a testületbe. Gondviselés Háza A Magyar Máltai Szeretet­szolgálat „Gondviselés Háza” hálózatának harmadik eleme­ként Orvosi és Szociális Segély­szolgálati Iroda kezdte meg mű­ködését a hét végén Budapesten, a XII. kerületi Márvány utcában. A hálózat első egysége, a hajlék­talanok éjjeli szálláshelye tavaly október óta áll a rászorultak ren­delkezésére, a második, a Moszkva téri nappali melegedő pedig karácsonykor nyílt meg. ' Polgári tagozat a kisgazdáknál A Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt a régi tradíciókat felújítva és a nevéhez híven — második nekifutásra — szombaton egész napos országos gyűlés keretében megalakította a párt Polgári Tagozatát. A 13 me­gye és Budapest képviseletében részt vevő 38 küldött megvitatta a szervezeti szabályzat és prog­ram tervezetét, valamint az ülés végén 13 tagú elnökséget válasz­tott, amely a jövő héten első ülé­sén megválasztja elnökét. Magyar — szovjet kapcsolatok J. Kvicinszkij szovjet külügy­miniszter-helyettes február 9-én munkalátogatást tett Magyaror­szágon. Tárgyalásokat folytatott Meiszter Dávid külügyi államtit­kár-helyettessel a magyar-szov­jet kapcsolatokat új alapokra he­lyező szerződés kidolgozásáról és Jeszenszky Géza külügymi­niszter moszkvai látogatásának előkészítéséről. Környezetvédelmi séta A Duna élővilágának védelme és a bősi erőmű megépítése, az atomenergia energetikai célú fel- használása, valamint az eddigi környezetvédelmi politika ellen szervezett tiltakozó demonstrá­ciót szombaton a Duna Kör. Újabb határsértők Ismét határsértőket fogtak el a határőrök Csongrádban. Az utóbbi napok harmadik határ- sértő csoportja Apátfalva köze­lében lépte át a zöldhatárt szom­batra virradó éjjel. A 26 pakisz­táni, valamint 6 bangladesi ál­lampolgárt még az éjszaka lefü­lelték, majd reggel újabb 3 bang­ladesivel gyarapodott a csoport. Üdvözlő távirat Göncz Árpád, a Magyar Köz­társaság elnöke az Iráni Iszlám Köztársaság nemzeti ünnepe al­kalmából táviratban üdvözölte Akbar Hasemi Rafszandzsani hodzsatoleszlámot, az Iráni Isz­lám Köztársaság elnökét. Antal József, Szabad György és Je­szenszky Géza ugyancsak üd­vözlő táviratot küldött iráni part­nerének. Küszöbön a bányabezárás Megkereshetik-e a kenyeret Mátraderecskén? Mostanában jövünk csak rá, mióta egyre több a munkanélküli, hogy milyen jó is, ha az ember dolgozhat valahol (ha nem is mind- egy egészen, hol). Városon sem könnyű munkanélkülinek lenni, pedig egy nagyobb helyen azért mindig akadhat valami. De egy fa­luban nem nagyon lehet pendlizni a munkahelyek között, és a sike­res vállalkozásra is kisebb az esély. Ezért aztán fokozott aggoda­lommal figyelik az érintettek a meglevő gazdasági egységek sorsá­nak alakulását. Mátraderecskén például há­rom termelőüzem foglalkoztat jelentős számú dolgozót: a ter­melőszövetkezet, a cserépgyár és a közelben lévő recski ércbánya. Hogy hogyan alakul a község foglalkoztatási helyzete, ezt igen kockázatos lenne megjósolni a mai bizonytalan, válsággal ter­helt világban, ezért csak arra vál­lalkoztunk, hogy megkérdezzük: milyen az említett cégek jelenlegi helyzete, és mik a terveik, lehe­tőségeik. A háromszázhetven ember­nek kenyeret adó téesz elnöke, Forgó János szerint folytatni kell az eddig bevált stratégiát, hogy nem korlátozzák tevékenységü­ket a mezőgazdasági termelésre, hanem más vállalkozásokat is el­indítanak, ha az üzleti haszonnal kecsegtet, és segíti a szövetkezet prosperálását. Jelenleg tíz ága­zatban folyik a munka, és a föld­művelés, illetve állattenyésztés mellett ipari és kereskedelmi te­vékenységet is űznek. Decem­berben kezdték a gombatermesz­tést 2600 négyzetméteren. Az osztályozott termés egy része Né­metországba kerül, de jut belőle hazai feldolgozásra és helyi fo­gyasztásra is: a derecskeiek 70- 90forintért juthatnak hozzá. Be­levágtak az üzemanyag-árusítás­ba is: a téesz az Áfor kikerülésé­vel forgalmazza a gázolajat, amit közvetlenül a finomítókból vásá­rol. A honvédségtől bérelnek egy hétszáz köbméteres tárolót, és tartálykocsikkal szállítják az ola­jat a nagyfogyasztókhoz, az Áfor-ámál két forinttal olcsób­ban. Márciusban indul a vágó­híd, ahol a szövetkezet saját állat- állományát dolgozzák fel, illetve a környékbeli hatósági vágáso­kat intézik majd, és árulni is fog­ják a húst, a kereskedelmi árnál 10-20 százalékkal olcsóbban. (Folytatás a 3. oldalon) Favoritok olcsóbban A hivatalosan megállapított árnál olcsóbban, 550 ezer forin­tért kínál megvételre gyári, új Skoda Favoritokat a budapesti márkaszerviz. Az értékesítésre szánt autók között 135 L típusú­ak is vannak, 92-es oktánszámú üzemanyaggal is járathatok, s felszerelhetők katalizátorral. A kocsikat különböző „extrákkal” adják. A Kerepesi úti Skoda-szerviz- ben a megrendeléskor 440 ezer forintot kell egy összegben leten­ni, a fennmaradó részt az átadás­kor kell kifizetni. A vevő legké­sőbb egy hónapon belül juthat hozzá a kocsihoz. Figyelmetlen parkolók a Mátrában Az utakon nem volt hóakadály Míg a szombat havazással telt, vasárnap már itt is, ott is előtűnt a burkolat az utakon, megkezdő­dött az olvadás. Nem is nagy baj — kommentálhatnánk eme idő­járási fordulatot —, hiszen annyi­ra elszoktunk már a keményebb téltől, hogy havazás idején igen­csak bizonytalanul közlekedünk. Utóbb pedig már csak az árok­ban heverő autó figyelmeztet ar­ra: télvíz idején még nagyobb óvatosság szükségeltetik. Vasárnap a kora délutáni órákban hívtuk fel a közúti igaz­gatóság megyei útügyeletét, hogy tájékoztasson minket a helyzetről: — A megye útjai járhatóak — informált bennünket Tóth Lajos ügyeletes. — A főútvonalak bur­kolatai nedvesek, latyakosak, a mellékutakon 4-5 cm-es letapo­sott hó van, melyen lehet közle­kedni. — Szombaton a Magyar Rá­dióban elhangzott a felhívás, mi­szerint lehetőleg ne induljon sen­ki egyedül a Mátrába, mert ko­csijával együtt ott rekedhet. Mi a helyzet jelenleg? — Lehetett ilyen, de nem a hó­akadályok miatt volt fennaka­dás, hanem a szabálytalanul par­kolók okoztak gondot. A Hirte­len jött havazás miatt a szokásos­nál is többen kívánnak hódolni a Télvú idején nagyobb óvatosságot! (Fotó: Szántó György) 24 gépünk van kinn. A szóró- és az ekés kocsik ipari sóval, érdesí- tő anyaggal terítik be a csúszós felületet. — A meteorológusok újabb havazásokat jeleztek. Fel vannak készülve? —A_gépeink készenlétben áll­nak. Ot-hét centis havazásra, emellett hófúvásra is számítunk. téli sportoknak. Megrohamoz­ták tehát a Mátrát, s a tiltó táblák ellenére is sok a szabálytalanul parkoló gépjármű. Az igazgató épp ezért személyesen ment ki a helyszínre, hogy a rendőrség se­gítségével rendet teremtsen a Mátra útjain, melyek emiatt he­lyenként csak fél sávon járhatók. — S mit tesznek az utak tisz­tántartásáért? — Jelenleg a megye területén Ér- l) Páradús levegő a Földközi-tenger felől A ciklon hatására... A kontinens délnyugati részén viszonylag enyhe az időjárás, vi­szont Kelet-Európábán hideg tél van, a csúcshőmérséklet helyen­ként a -10 fokot is eléri. A Né­met-síkság feletti középponttal örvénylik az a ciklon, amely Nyugat- és Közép-Európa nagy részén változékony, csapadékos időt okoz. A Földközi-tenger felől enyhe, páradús levegő áramlik a szárazföld belsejébe. Ugyanakkor Nyugat-Európát hideg levegő árasztja el. A ciklon hatására sokfelé havazik, a dé­lebbre fekvő vidékeken pedig esik az eső. Magyarországon szombaton jobbára erősen felhős volt az ég. Inkább csak a déli és a nyugati megyékben sütött ki a nap. Fő­ként keleten volt csapadék, eső, havas eső, hóesés egyaránt elő­fordult. A hőmérséklet 4, 8 fok között alakult. Tegnap ország­szerte borongós, párás idő volt. Szórványosan esett az eső, északkeleten pedig gyengén ha­vazott. Király Károly nyílt levele Petre Románhoz Politikai gerinct... ? A nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak megígért szavatolását és megvalósítását kéri számon Petre Roman mi­niszterelnökhöz írt nyílt levelé­ben Király Károly szenátor. „Véleményem szerint ön poli­tikai gerinctelenségről ad tanú- bizonyságot, sejtem, hogy hagy­ta magát — kölcsönösségi alapon — befolyásolni olyan apolitikus elemektől, amelyeknek semmi közük a modem európai gondol­kodásmódhoz” — hangsúlyozza a levélíró Petré Roman és a Vatra Romaneasca „meghitt kapcsola­taira” utalva. A levél sorra veszi a Nemzeti Megmentési Front nyilatkozatá­ban foglalt ígéreteket a kisebbsé­gek egyéni és kollektív jogainak alkotmányos szavatolásáról, a kisebbségi törvényről, a jogok gyakorlásához szükséges intéz­ményi keret biztosításáról, stb. Király Károly emlékezteti Petre Roman miniszterelnököt, hogy a saját kezűleg aláírt kormányköz­lemény a magyar nyelvű taninté­zetek megszervezését rögzíti minden fokon, s a többi között szó van benne, hogy a posta- és távközlési minisztérium biztosít­ja a műszaki feltételeket a román televízió II. csatornáján sugár­zott műsor, a Magyar Televízió programjának vételéhez Hargita és Kovászna megyében. Az ígéretek be nem tartása, a magyar és német nyelvű adások csökkenése „nem csupán az Ön szavahihetőségét, vállalt erkölcsi és politikai tartását kérdőjelezik meg itthon és külföldön egya­ránt, hanem az ön áltaF vezetett kormányzati többség hozzáállá­sát is, ami egyébként abban is tükröződik, hogy az országot az „aranykorszak” jegyében és el­vei' szerint kormányozzák” — hangsúlyozza Király Károly sze­nátor nyűt levele, amelyet a ro­mániai Magyar Szó hétvégi szá­mában közölt. Vigyázat, törvényellenes! Önkényes erdőirtás Istenmezején Ahogy korábban hírül adtuk: önhatalmúlag irtották ketten is az erdőt Istenmezején. További információkat Kiss Gábortól, a helyi Béke Termelőszövetkezet elnökétől kértünk, aki meghök­kentő tényekről számolt be. — Kérem, az erdőirtás azóta is folyik, eddig legalább tizenkét esetről tudunk, a kivágott fa mennyisége körülbelül 30 köb­méter, tűzifaáron számolva is leg­alább ötvenezer forint. Még na­gyobb kárt jelent azonban, hogy az irtás szakszerűdenül történik. Az illetők nekilátnak egy-egy da­rabnak, és „tarra” vágják. Hol­ott az erdő nem búzatábla, ami a következő évben megint terem­het, itt emberöltőkben kell gon­dolkodni. — Kik ezek az, önkényes favá­gók”, s mi állhat az események hátterében? (Folytatás a 2. oldalon) A privatizációra készíti fel a vállalatokat Holding alakul-Várhatóan néhány hónapion belül megalakul az a holding, amely az iparvállalatok átstruk­turálásával, a privatizációra tör­ténő előkészítésével kíván fog­lalkozni. A kormány legutóbbi ülésén született meg erről a dön­tés, ám az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban már jó ideje foglalkoznak ezzel az elképze­léssel. Külföldön számos olyan cég tevékenykedik, amely a csőd felé közelítő vállalkozások, nehéz helyzetbe került vállalatok felvá­sárlásával, átszervezésével s új­bóli értékesítésével foglalkozik. Magyarországon azonban az ilyen szervezetek még hiányoz­nak. A hazai vállalatok egy része önerőből bonyolítja a privatizá­ciót, ám akad egy sor cég, ame­lyek különböző okokból kedve­zőtlen helyzetbe kerültek, s így igen nehéz megoldani értékesí­tésüket. Ráadásul a legyengült vállalkozások magántulajdonba adása esetén az államot számot­tevő veszteség is érhetné. Nagy szükség lenne külföldi mintára, Magyarországon is vállalkozás­feljavító szervezetekre. Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium elképzelése szerint az első ilyen holdingot állami segít­séggel hoznák létre, s ha beválik, valószínűleg piaci alapion több más szervezet is kialakulna a kö­zeljövőben. A tervek szerint a holdingot részben állami, rész­ben vállalati, részben ptedig kül­földi tőkével alakítják meg. Egyelőre nincs pxmtos elképze­lés arról, mekkora alaptőke szükséges egy ilyen vállalkozás indításához. A szervezők szerint 6-7 milliárd forinttal már a hol­ding működőképessé válhatna, évente 2-3 állami iparvállalat fel­vásárlására lenne alkalmas ez az összeg. Az állami tőkerészesedés a holdingban a tervek szerint nem érné el az 50 százalékot. Az ez évi költségvetés nem is irányoz elő központi forrást ilyen célra, ezért valószínűleg az állam saját hozzájárulását a PHARE-prog- ram keretében kaptott pénzből biztosítaná. Ebből mintegy 1Ó millió ECXJ-t kívánnak ilyen cél­ra fordítani. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents