Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-09 / 34. szám
2. világtükör HÍRLAP, 1991. február 9., szombat Kormányszóvivői tájékoztató izraeli katonai buszt ért támadás Röplapok millió-, bombák ezerszámra Belgrádi nagykövetünk nyilatkozata Maradandó következménye az ügynek véleményem szerint nem lesz, mivel mind a két félben megvan a jóakarat és a szándék a fegyvervásárlás tisztázására, s hogy kiderítsék, mi történt valójában — jelentette ki az újvidéki televíziónak adott nyilatkozatában Őszi István belgrádi magyar nagykövet. — Kölcsönös a szándék, hogy előre tekintsünk, s arról tárgyaljunk, miként működjünk együtt a jövőben. A vajdasági magyarság helyzetére vonatkozó kérdésre válaszolva leszögezte: nem olyan ügyről van szó, amibe a Jugoszláviában, a Vajdaságban élő magyarokat bele lehetne keverni. Nincs okuk arra, hogy félelmeik legyenek, nincs alapja, hogy vádakat hangoztassanak velük kapcsolatban, s hogy őket emiatt bármilyen hátrány érhesse. A brit külügyminiszter közel-keleti körútja Douglas Hurd brit külügyminiszter pénteken Egyiptomba utazott. Utána Szaúd-Arábiát keresi föl, majd Olaszországon át tér haza a jövő héten. Utazása a brit kormány diplomáciai erőfeszítéseinek része, amelyek egy új közel-keleti biztonsági rendszer kiépítésére irányulnak. A külügyminiszter elutazásakor azt mondta, hogy a Közel-Kelet nem maradhat olyan bizonytalan hely, mint eddig volt. — Ismét foglalkozni kell az arab-izraeli konfliktussal is — tette hozzá. Magyar — francia együttműködés Elizabeth Guigou, a francia kormány európai ügyekért felelős minisztere február 7-8-án látogatást tett Budapesten. Az érintett tárcák. vezetőivel áttekintették a magyar-francia együttműködés helyzetét, az Európai Közösségek és Magyarország kapcsolatait, az EK-val kötendő társulási egyezmény és a társult tagság kérdéseit. Elizabeth Guigout fogadta Göncz Árpád, majd Antall József. A megbeszéléseken magyar részről hangsúlyozták: számunkra alapvető fontosságú, hogy mielőbb és minél zökkenőmentesebben kapcsolódhassunk az európai integrációk intézményrendszeréhez. Honvédelmi miniszterek találkozója Sopronban Für Lajos magyar honvédelmi miniszter és Werner Fasslabend osztrák védelmi miniszter pénteken határ menti munkatalálkozót tartott Sopronban. A megbeszéléseket követő nemzetközi sajtótájékoztatón a felek hangoztatták, hogy a határ menti tanácskozás elsődleges célja az volt, hogy a hagyományosan jó kapcsolatokat továbbfejlesszék. Mint az osztrák védelmi miniszter rámutatott: az elmúlt másfél év fejleményei — amelyek jelentős hatással voltak a kelet-európai államok védelmére — megkövetelik, hogy új dimenziókat keressenek a katonai együttműködésre. Az elmúlt években Ausztria elsősorban az európai semleges államokkal, illetve az Ausztria függetlenségét garantáló győztes hatalmakkal tartott fenn katonai kapcsolatokat. Az elmúlt másfél év változásai következtében azonban előtérbe kerülhetett a szomszéd államokkal való kapcsolat fejlesztése. (Folytatás az 1. oldalról) A kormány elfogadta a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatot. A "technikai jellegű” módosítást az tette szükségessé, hogy a vállalkozási nyereségadó-törvény módosítását nem vezették át a befektetési törvénykódexbe. A befektetési törvény értelmében ugyanis a nyereségadó-alap 3 millió forint alatti részére 35 százalék az adókulcs, az efölötti rész után pedig 40 százalék lenne a mérték. A módosított vállalkozási nyereségadó-törvény szerint viszont egységesen 40 százalék az adó. Ha az Országgyűlés elfogadja, ez utóbbi vonatkozik majd a külföldi befektetésekre is, már az 1991-es adóévtől. A kormány határozott a bér- szabályozás kérdésében is. A döntés értelmében a vállalatok béremeléseinél 18 százalékig Az utóbbi évek legjelentősebb személyi változásai zajlottak le az utóbbi napokban a KGB, a szovjet titkosszolgálat élén —jelentette pénteken az Izvesztyija című szovjet lap. Távozott a KGB első elnökhelyettesi funkciójából Filipp Bob- kov hadseregtábomok, aki 45 éven át dolgozott a ’’cégnél”. Az Izvesztyija vele kapcsolatban megjegyezte: egyik oszlopa volt a szervezetnek. — Voltak olyan esztendők, amikor valójában Filipp Bobkov irányította a KGB-t, bár az elnöki tisztet más töltötte be — írta róla a lap. Értékelése szerint a tábornok korábban ’’meglehetősen komoly szerepet játszott az ország politikai életében”. Egyebek között ő foglalkozott a másként gondolkodókkal, és felügyelete alá tartozott az ötös számú, vagyis az államellenes tevékenységgel foglalkozó részleg. Vlagyimir Krjucskov, a KGB elnöke közölte az újsággal, hogy a hatvanhat éves tábornok a jövőben a szovjet védelmi miniszadómentes a bérköltség növekménye. 18 és 28 százalék közötti bérköltség-növekedés esetén adó terheli a 18 százalék feletti részt. 28 százalékot meghaladó növekmény esetén pedig a teljes bérköltségnövekmény után adót kell fizetni. Az újságírók érdeklődtek Antall József kormányfő és Ante Markovics jugoszláv kormányfő telefonbeszélgetésének részleteiről is. A szóvivő a Miniszterelnöki Hivatal ezzel kapcsolatos véleményéről annyit mondott: a kormánynak kezdettől fogva meggyőződése, hogy — ha már megtörtént ez a szerencsétlen és sajnálatos incidens — a legfontosabb feladat a két kormány közötti megingott bizalom mielőbbi és minél teljesebb helyreállítása. A magyar kormány reményei szerint hamarosan elcsitulnak e sajnálatos incidens hullámverései. (MTI) térium tanácsadójaként dolgozik majd. Ugyancsak felmentették tisztségéből a KGB-elnök másik helyettesét, a szintén hatvanhat éves Vlagyimir Pirozskovot. Az elnök úgy nyilatkozott az Izvesztyijának, hogy mindkét helyettese még tavaly kérte a felmentését. A személyi változásokat azonban csak most hajtották végre, sőt egyes személyi kérdések — Vlagyimir Krjucskov közlése szerint — államfői szinten dőltek el. A KGB elnökének első helyettesévé Viktor Gruskót nevezték ki, aki eddig a szovjet titkosszolgálat elhárító részlegét irányította. Az ő helyét egy ’’németszakértő”, Gennagyij Tyitov vette át, aki fiatal kora óta a KGB hírszerzésénél teljesít szolgálatot. A lap jelentése nem szól arról, hogy a másik elnökhelyettesi posztot betöltötték-e, vagy sem. Az Izvesztyija Vlagyimir Ktjucs- kovot idézve mindössze annyit közölt, hogy további személy- cserék is történtek, és két viszonylag fiatal, 40-45 év körüli kádert bíztak meg vezető beosztással. A tekintélyes szovjet lap a KGB élén történt változások kapcsán óvott az elsietett következtetések levonásától, és megjegyezte: a személycserék feltehetőleg nem vezetnek a bizottság munkájának lényeges módosulásához. Az Izvesztyija szerint egyébként a személycserék (a Mihail Gorbacsovhoz lojális) Vlagyimir Kijucskov helyzetét erősítették meg. Három Jordániából Izraelbe beszivárgott fegyveres izraeli katonai buszt támadott meg pénteken. Az incidensben négy izraeli katona könnyebben megsérült, a támadók életüket vesztették — közölték jeruzsálemi katonai források és az izraeli rádió. Az összecsapás péntek hajnalban, az ország déli csücskétől 100 kilométerre északra, a jor- dán határral párhuzamosan futó főútvonalon történt. A fegyveresek először gránátot dobtak a ka- tanai járműre, a szerkezet azonban nem robbant, ezután kézifegyvereikből nyitottak tüzet. Az Öböl-háború kitörése óta ez volt a második ilyen behatolás izraeli területre Jordánia felől. Samir izraeli kormányfő éppen csütörtökön figyelmeztette a szomszédos arab országot, hogy Bár március 17-e még messze van, a kárpátaljaikat is foglalkoztatja az e napra kitűzött népszavazás a megújulandó Szovjetunióról. A Különböző politikai erők máris a szövetség megőrzésére, illetve elvetésére buzdítják a lakosságot. A Kommunista Párt helyi szervezete a minap tartott konferenciát. Nyilatkozatukban a megújuló szövetség mellett foglaltak állást, és elítélték azon politikai erők erőfeszítéseit, amelyek a Szovjetunió keretein kívül képzelik el Ukrajna jövőjét és vele együtt Kárpátaljáét is. Ezek a politikai erők különböző akcióa zsidó állam Amman minden lépését szoros figyelemmel követi, s utalt a várható súlyos katonai következményekre abban az esetben, ha Jordánia aktívan támogatná Irakot a háborúban. Husszein jordán király előző nap nagy feltűnést keltő beszédben állt ki Bagdad mellett, s igazságtalannak nevezte a szövetségesek Irak elleni háborúját. A szövetséges légierők gépei péntekre virradóra is folyamatos támadásokat intéztek Bagdad és környéke ellen. Többször bombázták Bászrát és más dél-iraki városokat. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint a határtól mintegy ötven kilométerre fekvő iráni városokban húsznál több nagyerejű robbanást hallottak. A bagdadi rádió jelentése szekat szerveznek a szövetségi szerződés aláírása ellen. Mintegy válaszul erre az állás- foglalásra, az Ukrán Népi Mozgalom (RUH), valamint az Ukrán Köztársasági és az Ukrán Demokratikus Párt regionális szervezete nagygyűlést szervezett. Ott arra szólították fel a lakosságot, hogy a föderáció ellen szavazzanak március 17-én, mert e pártok csakis a szuverén államok konföderációjaként képzelik el az új államszövetséget. A kárpátaljaikat természetesen a vidék autonómiájának kérdése legalább ennyire érdekli. A Kárpátaljai Ruszinok Társasága, rint a szövetségesek az éjszaka folyamán 138 berepülést hajtottak végre, és az iraki légvédelem álh'tólag egy szövetséges gépet lelőtt. Ezzel iraki állítás szerint 302-re emelkedett a lelőtt szövetséges gépek száma. A szövetségesek ezzel szemben 31 gép elvesztéséről adtak hírt. A hajnali órákban, röviddel a Rijád elleni iraki rakétatámadás után az amerikai légierő gépei megsemmisítették azt a dél-iraki rakétaállást, ahonnan a felderítési adatok szerint a szaúdi fővárosra kilőtték a Scud-rakétát. Egy későbbi bevetés során az amerikai gépek három nyugatiraki kilövőállást támadtak, a hírt közlő amerikai katonai forrás szerint azonban nem biztos, hogy a támadás eredményes volt. Az Izrael elleni eddigi rakétatámadásokat Irak nyugati részéből hajtották végre. A BBC jelentése szerint a koalíciós erők repülőgépei az utóbbi napokban 25 millió röplapot szórtak le Bagdadra és más iraki városokra. A röplapok a szövetséges államoknak az Öböl-háborúval kapcsolatos álláspontját ismertetik. Az AP szerint az Öbölben harcoló amerikai katonákkal könnyen előfordulhat, hogy hazai fegyverekkel találják szemben magukat. A hírügynökség amerikai kongresszusi forrásból származó értesülése szerint az Egyesült Államok az utóbbi hat évben 1,5 milliárd dollár értékben szállított fegyvert Iraknak... (MTI) a Magyar, a Román, a Német és a Szlovák Kulturális Szövetség, valamint a Cigányszövetség az autonómia mellett tette le a vok- sot. Ugyancsak folyamatban van Kárpátalja szabad gazdasági övezetté való nyilvánítása is. A területi tanács már meghozta az ezt kimondó határozatát, s most már az ukrán parlamenttől függ: jön-e a külföldi tőke, sikerül-e gazdasági fellendülést elérni ezen a vidéken. Az ukrán parlament kárpátaljai képviselőinek javaslatára napirendre is tűzték e kérdést a köztársaság legfelsőbb tanácsának minap megkezdődött ülésszakán. í 30 Órás REFLEXOLÓGIAI 1 tanfolyam indul. A tanfolyam végén a hallgatók vizsgát tesznek! Részvételi díj: 1500 Ft Jelentkezés: február 14. (csütörtök) 16.30-tól Eger, Bajcsy-Zs. u. 9. I. emelet Tanfolyamvezető: Juhász István reflexológus Szakmai felügyelet: TERMÉSZETGYÓGYÁSZOK HEVES MEGYEI EGYESÜLETE Parlamenti (válasz)levél ___________ # S ó ojt $0eytet fá Nem vitás, hogy a parlamenti kárpótlási koncepcionális vitában az SZDSZ frakciója valóban meglepetéssel szolgált. A korábbi programjától is eltérően olyan megoldással állt elő, amely semmivel sem indokolható. Kivéve, ha pártpolitikai szempontokból népszerűségre kívánnak szert tenni. Az ellen tudniillik, hogy minden magyar állampolgár az elmúlt rendszer károsultja, ezert állampolgári alapon fejenként 20 ezer forintot kapjon, gazdasági, jogi, politikai és nem utolsósorban morális érvek szólnak. Kezdjük tehát a gazdasági érvvel. Mindenki előtt ismert, hogy a költségvetésünk 78 milliárd forintos hiánnyal számol. A kárpótlásra semmiféle tételt ebbe a hiányos költségvetésbe nem terveztek, megjegyzem, hogy ekkor az SZDSZ sem állt elő ilyen javaslattal. Ha pedig 210 milliárd forinttal kívánják megterhelni a költségvetést, akkor nem igaz, hogy inflációellenes a programjuk. Ha viszont az állami vagyon privatizálására gondoltak, úgy azok elől vepnék el a lehetőséget, akik valóban jogfosztottak lettek, akik esetében bizonyítható, hogy ellenérték nélkül vagyonukat az állam elvette. Gazdaságilag semmiképp sem lehet olyan javaslattal előállni, amelynek a forrását nem jelölöm meg. Legalábbis nem tisztességes dolog. Politikailag sem kívánatos, hogy egyszeri 20 ezer forinttal úgy tegyünk, mintha a bérből, fizetésből élők problémáit orvosolhatnánk. Erre a kérdésre a munkaadók és a valóban hiteles érdekképviseleti szervek, a szakszervezetek bérharcában kell megoldást találni. Nincs értelme a liberális látszategyen- lősdinek, hiszen ebből a tételből az elmúlt időszakban elég leckét kaptunk. Jogi érvek alapjan sem fogadható el a javaslat, és elég a klasszikus római jogi elvekre utalni. De ugyanakkor jó volna, ha ilyen döntések előtt az Alkotmánybíróság ide vonatkozó határozatát is figyelembe vennék. Amit a római jog ’’damnum emer- gens”-ként határoz meg, az a kör, ahol tényleges károsodást kimutathatunk, jogszabályok alapján meghatározható. Ebbe ugyanis azok tartoznak, akiktől ellenérték nélkül vagy tényleges ellenérték nélkül a vagyonukat az állam elvette. Minden más nézőpont szubjektív. Itt csupán az lehet a kérdéses, melyik az az időpont, amitol kezdődően ezeket az eljárásokat figyelembe kell venni. Úgy gondolom, a végleges választ az Alkotmánybíróság döntése — a hibás és hibátlan állami tulajdonról — adhatja meg. Végül a morális kérdés az új tulajdoni rendszer kialakítása. Kívánatos lenne, hogy minél szélesebb társadalmi konszenzuson alapuljon. Megjegyzem, hogy ez a megközelítés máshol sem lehet másodrangú. A látszategyenlősdi kiindulópontja tudniillik hibás, mert így kárpótolná a rabot és a rabtartót. Azt, akinek béréből kispórolták a megélhetési költségeket, és azt, aki úgy vett föl százezres vagy milliós nagyságrendű prémiumokat, hogy közben az általa vezetett cég tönkrement. Vagy éppen az állam felé való fizetési kötelezettségét — többek között — a tb-járulék befizetését nem teljesítette. Ugyancsak morális kérdés, hogy ellenzéki alapállásból gazdasági megalapozottság nélkül úgy törekednek népszerűségre, hogy közben a költségvetési hiányról való gondoskodás legyen a kormányé. Úgy gondolom, ez sem egészen tisztességes megoldás. A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójában megoszlanak a vélemények a kártalanítási törvényről. A lelkiismereti szabadságunk semmilyen formában sem volt korlátozott. Abban teljes az egyetértés, hogy kizárólag gazdasági szempontok figyelembevételével szükséges sürgősen olyan új földtörvényt alkotni, amelynek kiindulópontja nem a reprivatizálás, hanem a működőképes mezőgazdaság megteremtése. Ez azt jelenti, hogy a birtokminimum intézményét felhasználva, valójában egy új földosztás szükséges, mellé téve egy modern szövetkezeti törvényt. Természetesen, akinek földje volt, ebbe beszámíthatja. Míg a felosztásra nem kerülő földterületek önkormányzati tulajdonba kerülnének, hiszen egységnyi magyar földterület 50 ezer forintjával szemben ugyanakkora német földterület egymillió ötszázezer forint. Csak az önkormányzati tulajdonban látjuk annak biztosítékát, hogy a rablógazdálkodástól, spontán privatizálástól, elkótyavetyéléstől a földet megvédje. Dr. Lukács Tamás országgyűlési képviselő (KDNP) A titkolózás álhírekhez vezet A Nyilvánosság Klub állásfoglalása Másodszor fordul elő rövid időn belül, hogy nagy horderejű politikai kérdésről a Parlamentben zárt ajtók mögött döntenek. Mindmáig érthetetlen, hogy Magyarország részvételéről az Öböl-háborúban miért kellett zárt ülésen határozni, miközben az amerikai, a brit és a francia törvénytiozás nyilvános ülésen döntött hadseregeik harcba küldéséről. Arról sem tudunk, hogy az ország légterét a fegyveres konfliktusban részt vevő szövetségesek milyen mértékben használhatják. Ugyanígy homály fedi, hogy a szokásosnak nevezett fegyverügyletről miért a nyilvánosság kizárásával tárgyaltak. A kormányzat napokig tartó hazudozás után sem mert számot adni a történtekről a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt; a lelepleződés elől zárt ajtók mögé menekültek. A titkolózás álhitekhez vezet, azok pedig mesterségesen keltenek botrányokat, amiket azután a túldimenzionálás vádjával a sajtó nyakába próbálnak varrni. A nyilvánosság kizárásakor mindkét esetben jogsértést követtek el az országgy űlési képviselők. A zárt ülés elrendelésének elemi feltétele lett volna legalábbis az Öböl-háború esetében úgyszintén, hogy arról — az indokok alapján — nyilvánosan döntsenek. A parlamenti bizottságokat pedig ez a jog nem hatalmazza fel arra, hogy az üléseiken elhangzottakat államtitokká minősíthessék, ahogy azt a honvédelmi és külügyi bizottság mégis megtette a ”kalasnyikov-ügy ben”. A magyar társadalom alapvető joga és érdeke, hogy az ország belső biztonságát és a határainkon túl élő magyarság sorsát érintő döntésekről legalább utólag tájékozódjék. Mindezek alapján joggal elvárjuk a szabadon megválasztott képviselőktől, hogy a választóknak számot adjanak a titkos üléseken hozott határozatokról. ___ (OS) S zemélycserék a szovjet titkosszolgálatnál Kárpátalja önállóságra vár
