Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-08 / 33. szám

4. TUDOMÁNY - PROGRAMAJÁNLAT HÍRLAP, 1991. február 8., péntek A helikopter a technika egyik legremekebb alkotása. Első létrehozói között magyarok is voltak. Például Hu­ber Antal 1909-ben szerkesztett helikoptert, de a lég­csavartengely csapágya kiolvadt, és kísérlete nem si­került. Világraszóló eredményt ért el viszont Asbóth Oszkár, akinek helikoptere 1928. szeptember 9-én, Budapesten felszállt. Nem sokkal később, 1929. janu­ár 30-án pedig 40 percig lebegett a levegőben. Azóta a légi jármű óriási karriert futott be békében és háború­ban egyaránt. Közben Asbóth Oszkárról méltatlanul elfeledkeztek. Noha találmánya révén korszakos je­lentőséggel vonult be a tudománytörténetbe. Amit a légcsavar szolgáltatott A helikopterek tervezésénél Asbóth két problémát oldott meg. Az egyik a stabilizálás, amit úgynevezett vezérsíkokkal ért 'el. Nem ke­vésbé fontos volt viszont a szükséges emelőteljesítmény biztosítása, ami a légcsavarok helyes kialakításával függött össze. A két Asbóth- légcsavar 126 tényleges lóerő mellett, 650 kiló emelőerőt szolgáltatott. Ez jóval több volt, mint a gép 500 kiló repülősúlya. A kellő emelkedés biztosításához tehát bőségesen maradt fölösleges teljesítmény. Ahogy a krónikaírók látják Hihetetlen küzdeni akarással érte el Amikor Budapesten felszállt az első helikopter A legtíjabbkori történeti múzeumban őriznek egy fényképet, amelyet ismeretlen szerző készített 1930. szeptember 27-én. Azt a pillanatot örökítette meg, amint az Asbóth Oszkár által tervezett helikopter az angol légügyi minisztérium képviselőjé­nek jelenlétében a levegőbe emelkedik. Gazda István tudománytörté­nész nemrég megjelent Kuriózu­mok a magyar művelődés törté­netéből című könyvében arról ír, hogy 1935-ben a Révai Nagy Le­xikona még nem tudott róla. Gu­lyás Pál a kiváló bibliográfus azonban 1939-ben már ismerte a nevét, miután elmondja róla, hogy a gimnázium elvégzése után több repülőgéptelepen dol­gozott, majd Fischamenden volt repülőgépgépész, azután a lég­csavarműhelyt irányította. 1917- ben az Első Magyar Légcsavar- Gyár Rt. igazgatója lett. Híres publikációi az Aero című lapban, valamint Arad és Vidékében je­lentek meg 1910-ben. Később az Aradi Közlönyben 1910-1912 között, valamint az Automobil és Aviatika elnevezésű lapban. Emellett a Pesti Hírlapban és az Est-ben ezekhez az adatokhoz a szerző Asbóth 1917-es önéletraj­za nyomán jutott. A Magyaror­szág című napilap 1938. novem­ber 3-án arról adott hírt, hogy az angol légügyi minisztérium meg­vette Asbóth Oszkár szélmalom­repülőgépének elővételi jogát. 1956-ban könyvet írt találmá­nyairól. Miután a korabeli hivatalos magyar körök és intézmények nemcsak hogy nem támogat­ták, hanem figyelemre is alig méltatták Asbóth Oszkárt, így számos magyar tudós példáját követve, külföldre távozott. 1959-ben 68 éves korában hunyt el. Kereken száz esztendeje, 1891-ben született az említett mérnök, akinek találmánya megrengette a világot. Ennek története azonban a korábbi idő­szakra nyúlik vissza. Az első vi­lágháború során 1916-ban vetet­te föl a magyar Petróczy István repülőőmagy azt a gondolatot, hogy az akkor megfigyelésre használt kötött ballonokat hely­ből felszálló repülőgépekkel, he­likopterekkel helyettesítsék. A tervező munkában segítségére volt Kármán Todor is. A kísérleti munkák során azonban kitűnt, hogy a helikopter elsősorban a légcsavar problémája, és az ered­mény éppen ettől függ, amely megfelelő emelőerőt biztosít. Németország és Ausztria legis­mertebb légcsavargyárai foglal­koztak ezzel a kérdéssel, de ke­vés haszonnal. A legjobb légcsa­var is csupán 450 kiló emelőerőt nyújtott, a szükséges 1200 kiló helyett. Ilyen körülmények között bíz­ták meg megfelelő helikopter­légcsavar tervezésével Asbóth Oszkárt, aki annak idején a fis- chamendi katonai légcsavargyár vezetője volt, és a hadi repülőgé­peken jól alkalmazott légcsavar­jait az Osztrák — Magyar Mo­narchia gyárainak többségében készítették. Asbóth abból a fel­tevésből indult ki, hogy a légcsa­var főbb jellemzői: az átmérő, az emelkedés, a számyszélesség, a keresztmetszet vastagsága egy­mással feltétlenül valami tör­vényszerű összefüggésben van­nak. Létrehozása tehát attól függ, hogy sikerül-e ezt megta­lálni. Hosszú, fáradságos mun­kával végül is létrehozott egy bi­zonyos rendszert. De nem csupán az említett fő jellemzők szinkro- nizálása jelentette a kutatómun­ka eredményét, hanem fontos­nak bizonyult még sok egyéb mellékesnek látszó tényező he­lyes megválasztása is. Asbóth a fischamendi gyárban mintegy két év alatt 1500 kísérle­ti légcsavart tervezett és készített. A próbákat nem kisméretű mo­dellekkel végezték, hanem nagy­részt gyakorlatilag alkalmazható példányokkal. A vizsgálatok vé­gül is azt mutatták, hogyAsbóth- nak sikerült az első nagyobb mé­retű, addig elérhetetlennek tartott húzóerővel rendelkező helikop­ter-légcsavart elkészítenie. A ké­sőbbi évek során matematikailag is feldolgozta a kísérletek anya­gát, és ezután hozzáfogott egy he­likoptertervezéséhez. Ennél még tisztázatlan volt akkoriban a sta­bilitás, a kormányozhatóság és a könnyű kezelhetőség. Ezeket tényleges repülési kísérletekkel tisztázta. A mérnök 1928-1930 között végezte az említetteket Budapest és Kispest között, dombos terü­leten, amelyeket számos külföldi kiküldött szakértő bizottság is megtekintett. Asbóth bebizonyí­totta, hogy helikopterrel stabil repülést lehet végezni. A világon az első ilyen légi jármű 1928. szeptember 9-én szállt fel. Ez emelő légcsavaros gép volt, amely pilótájával függőlegesen felemelkedett, több kilométeres távot repült be, majd köröket, nyolcasokat írt le a levegőben, és minden irányban tudott repülni. Sőt, képes volt arra is, hogy bár­milyen magasságban hosszabb ideig egyhelyben lebegjen a leve­gőben. Egy teljesen új rendsze­rű repülőgépet alkotott tehát 1928-ban, amelynek addig semmi érdemleges műszaki és repüléstechnikai előfutára nem volt. (mentusz) A „pénzemberek” nem támogatták Asbóth Oszkár korában nem volt könnyű dolga egy magányos feltalálónak. Nehezen boldogult egyedül, néhány lelkes segítő­társsal anyagi és erkölcsi támo­gatás nélkül mégis világraszóló eredményt sikerült elérnie. Hi- hetetetlen küszködésbe, munká­ba került, amíg az első helikopter tere elkészült, miután sem neki, sem társainak nem volt pénze. Rendre futkostak a ’’pénzembe­rek” után, akik viszont csak ak­kor lettek volna hajlandók segí­teni, ha a gép elkészülése után azonnal felrepül, és máris hasz­not hajt. A tudományos kísérle­tek támogatására nem vállalko­zott senki. Hosszú, keserves munka után mégis elkészült a gép, és annak ellenére, hogy a külföldi kísérle­tezők jóval kedvezőbb körülmé­nyek között folytathatták mun­kájukat, az Asbóth-helikopter mégis megelőzte mindegyiket. Ennek ellenére az 1930-as évek hivatalos magyar intézményei nem támogatták munkásságát, sőt, még csak tudomást sem sze­reztek róla. Pedig az 1929-1930 között épített négy helikopter megmutatta, hogy Asbóth fis­chamendi alapvető laboratóriu­mi légcsavar- kísérletei gyakor­latilag alkalmazhatók. Nem ke­vésbé, hogy a szabadon repülő helikopter stabilizálható és kor­mányozható. Ugyanakkor a légi jármű kormányzása egyszerű szerkezettel megoldható. Asbóthnak 1935-1937 között Németországban és Angliában végzett kísérletei során sikerült a helikopter emelőcsavarjait úgy kialakítania, hogy azokkal kiváló eredményeket ért el. Elsőnek a világon megoldotta a helikopte­rek automatikus stabilitását. A kormánysíkokat a pilóta tetszése szerint egyébként is kibillenthet­te, és így a helikopter könnyű kormányzása is megvalósult. Belmondo, az elkényeztetett gyermek Egy elkényeztetett gyermek utazása, ez a címe Claude Lelouch legújabb filmjének, amelynek főszere­pét Jean-Paul Belmondo játssza. A történet középpontjában egy ötven éves, dúsgazdag vállalkozó áll, aki nagyon mélyről küzdötte fel magát a csúcsra. De nem érzi jól magát, sivatagba vágyik, véres kalandokat akar átélni. Afrikában újra kezdi életét. Itt megismerkedik egy fiatalemberrel, aki nagyon emlékezteti őt húsz évvel ezelőtti önmagára. Együtt indulnak el, hogy álruhásan visszahódítsák Párizst. A kalandokkal, romantikával fűszerezett filmet vasárnap mutatja be az egri Prizma mozi. Programbörze „Memoria Universi”. Kovach A. Vadim ungvári festőművész tárlatát február 16-ig kereshetik fel a képzőművészet barátai az egri Ifjúsági Ház galériá­jában. Ugyanitt az első emeleten a Megyei Műve­lődési Központ fotószakköre az 1990-es év legsike­resebb alkotásaiból rendezett kamaratárlatot. A Harlekin Bábszínház figuráit mutatja be a látogató­kat február végéig az egri Gyermek-Szabadidőköz­pont. Ugyancsak itt a kecskeméti Nemezműhely ál­tal készített tárgyakat, használati eszközöket tárják az intézménybe érkezők elé. Szórakoztató programok Itt a farsang, áll a bál! Megyeszerte farsangi mu­latságok, álarcosbálok várják a szórakozni vágyó­kat. Gyöngyösön este 7 órától a Mátra Művelődési Központban a város és környéke pedagógusainak, népművelőinek, könyvtárosainak ajánlják a külön­féle programokat. A jelmezversenyen kívül Miss Katedrául szépe áll majd a dobogó tetejére. A jó hangulatot a Vidróczki Néptáncegyüttes, a Peda­gógus Kórus és a Gyöngyszem Táncklub biztosítja majd. Egerben is hasonló táncos vígasságra ké­szülnek a Vadászkürt Étteremben. Mezőköves­den, a városi művelődési központban, szombaton délelőtt 10 órától farsangi játszóház várja a kicsiket, este pedig bálba invitálják a felnőtteket. Szomba­ton délelőtt fél 10-kor, a Megyei Művelődési Köz­pontban népművészeti egyesületi ülést rendeznek, délután 3 órakor pedig Radiesztézia és Ufó címmel Pólyák György, a Radiesztéziás Országos Szövet­ség elnöke tart előadást. Egerben a Vitkovics- házban szombaton délelőtt 10-től délután 4 óráig az angol társalgási klub tartja foglalkozását hala­dóknak. Ugyanitt szombaton délelőtt 10 órától kézműves szakkör várja a kisiskolásokat. Túra A Bükki Vörös Meteor Természetjáró Szakosz­tálya vasárnap nyűt túrát vezet a Bükkbe. A 16 km- es táv állomásai: Felsőtárkány — Büdöskút — Vi- gyorgó — Miklósvölgy — Tibaalja — Kákásrét — Tibakút — Márta-pihenő — Bikkbérc — Nagyeged. A túravezető Jakab Lajosné reggel fél 9-kor váija a kirándulni vágyókat Egerben, a Törvényház előtti autóbusz-megállóban. A kérdés hallatán bizonyára elcsodálkozik a Kedves Olvasó, mert valószínűleg nem sokan kóstolták meg még e kínai speci­alitást. Viszont, ha valakinek van kedve, ezt az egri Bajor Söröző­ben megízlelheti február 15-én és 16-án, amikor is a kínai étkek legjobbjai sorakoznak majd föl. Az említett levesen kívül bárki megkóstolhatja a kínai palacsin­tát, a pirított csirkét Hoisin már­tással, a sertéshúst bambusszal, babcsírával, a tengeri rákot, a homárt, a cápauszonylevest vagy a parfét kantoni módra. S termé­szetesen az ételek után vagy köz­ben jól esik egy kis innivaló, pél­dául a kínai rizspálinka vagy a szilvabor. A tavalyi sikeres bemutatko­zás után a budapesti Vörös Sár­kány étterem ismét bemutatko­zik az egri Bajor Sörözőben. S miután az elmúlt évben az érdek­lődés rendkívüli volt, ezért nem­csak vacsorára látják vendégül az érdeklődőket, hanem már dél­ben is és délután is meg lehet íz­lelni az előbb említett kínai kü­lönlegességeket, amelyeket ere­deti receptek alapján a Vörös Sárkány étterem szakácsai főzik a vendégeknek. S ha netán valaki kedvet kapna a kínai ételek elké­szítéséhez, ez sem jelent problé­mát, mert Kassai Györgynek, az étterem vezetőjének a helyszí­nen megvásárolható A ’’Vörös Sárkány” ízei című szakácsköny­Képünkön a won-Ton leves látható a kínai kellékekkel ve. S az sem jelenthet problémát, hogy a fűszerekhez hogyan jus­sunk hozzá, mert Budapesten, az Andrássy úton az említett étterem közelében olyan büfé és bolt nyílt, ahol mindenfajta ételízesí­tőt meg lehet vásárolni a szecsuá- ni borstól a szezánmagig. S ha már a címben feltettük a kérdést a won-Ton levesre vo­natkozóan, akkor említsük meg azt is, hogy miként lehet ezt a specialitást elkészíteni. Szüksé­geltetik hozzá 8 dl csirkehúslé, másfél evőkanál szójamártás, 5 dkg leveles spenót, a tésztához egy darab tojás, 8 dkg liszt, egy csipet só, a töltelékhez 10 dkg darált sertéshús, egy fél mokkás­kanál gyömbér, egy kávéskanál szójamártás, egy kávéskanál sze­zámolaj, só, törött bors ízlés sze­rint. Az elkészítése pedig a kö­vetkező: a tojásból és a lisztből kevés sóval közép kemény tész­tát készítünk, kinyújtjuk, és 5x5 cm-es rombuszalakúra vágjuk. A töltelékhez felsorolt anyago­kat összedolgozzuk, a rombu­szok közepébe egy-egy kávéska­nálnyit teszünk, és elkezdjük fel­csavarni. Amikor a tészta befedi a tölteléket, akkor a két oldalsó végét összenyomjuk, így az utol­só sarok szabadon kilógva ma­rad. Közben a húslét a szójamár­tással felforraljuk, a töltött tész­tákat 5 percig főzzük benne, vé­gül a tálalás előtt beletesszük az egészben hagyott spenótlevele­Kínai étkek a Bajorban Evett-e már won-Ton levest?

Next

/
Thumbnails
Contents