Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-07 / 32. szám
A ZÖLD SZÁMOT MEG KELL VENNI... — NEM JELENT ÚJ TELEFONT (3. oldal) r PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 32. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT Tvr Extra Jövő heti rádities tv-műsorunk holnap, pénteken 16 oldalon! A külföldről behozott gépkocsik után Mikortól emelkednek a vámok? Még nem léptek életbe a magánforgalomban behozott személygépkocsik felemelt vámtételei — közölték a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán. Az MTI értesülése szerint az utóbbi hetekben igen sok érdeklődő telefont kapnak e témában, sajnos azonban annál többet ők sem tudnak, mint ami a kormányszóvivői bejelentésben volt. Azaz, hogy a négy évnél fiatalabb gépkocsik után fizetendő vám az eddigi 10 százalékról 18-ra nő, kivéve a katalizátoros gépkocsikat, amelyeknél az emelkedés csupán 3 százalékos lesz. A változás azonban csak a jogszabály módosításának megjelenése után léphet életbe, a megjelenés várható időpontjáról pedig az országos parancsnokságon sem rendelkeznek információkkal. Szövetkezeti törvény készül Viták a tervezetről Az Igazságügyi Minisztériumban — mint ismeretes — elkészült a szövetkezetekről szóló törvény tervezete, amelyet az utcai árusításban megjelenő sajtótermékek közül elsőként az Új Sző vetkezet című hetilap szerdán megjelent száma közöl teljes terjedelmében. A szövetkezeti érdekvédelmi fórumok és szövetkezeti testületek várhatóan február közepéig véleményezik a törvénytervezetet. Ez — a jelenlegi gyakorlattól eltérően — szűkíti az állam szabályozási-beavatkozási jogkörét, miközben jelentősen bővülnek a szövetkezeti önkormányzati szabályozás lehetőségei. A tervezet alapján a szövetkezet, mint magántulajdon alapján működő jogi személy, közeledik a gazdasági társaságokhoz. A törvénytervezet, az eddigiektől szintén eltérően, megengedi jogi személy tagságát is. A szövetkezet és a tagok közötti vagyoni kapcsolatnak alapvetően egyetlen formája lesz — a tervezet szerint —: a szövetkezeti üzletrész; a szövetkezet részére kötelező lesz a tartalékképzés, és megszűnik a szövetkezetek foglalkoztatási kötelezettsége. (MTI) önkormányzati cserebere Gyöngyösön Biícsií a mandátumoktól... A minap a rádió Reggeli Krónikájában arról beszélt a műsorvezető, hogy lassan már nincs hírértéke annak, ha lemond egy polgár- mester, ugyanis éppen előző délután történt a hetvenkilencedik ilyen eset az országban. A képviselők mandátum-visszaadása egyelőre még nem ilyen tömeges, bár egyre többen mondogatják közülük is, hogy elegük van, nem erre számítottak. Gyöngyösön a választások óta eltelt hetekben viszont már ketten is kiváltak a testületből. Somogyi Géza a Fidesz, Rajki Sándorné az MSZP listájáról jutott be annak idején, így pótválasztást nem kellett kiírni, a pártok delegálták az új embereket. Mást ilyenkor elsőként kérdezni aligha lehet: mi volt az indíték? Somogyi Géza: „Ez nem menekülés” Növekedtek az ügyészségek munkaterhei A Legfőbb Ügyészségen készített gyorstájékoztató szerint az ügyészi szerveknél iktatott ügyek száma 1990-ben 444.623 volt, s ez 27 százalékkal több a megelőző esztendőben regisztrált 349.967 ügynél. A növekedés egyértelműen a bűnözés több mint 50 százalékos emelkedésével magyarázható, és döntően a büntető szakterületet érintette. Alapvető jogszabályi változások következtében nagyarányú növekedés volt az ügyészségi nyomozói tevékenységben is. A vádemelések száma majdnem 54 ezer volt. Ezen túl az ügyészi szervek több mint 8 ezer esetben indítványozták az illetékes bíróságoknál a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személyek előzetes letartóztatását. Lakáshitelből 20 milliárd vissza Az Országos Takarékpénztárnál úgy tájékoztatták a Magyar Távirati Irodát, hogy az első hetekben naponta mintegy 200 millió forint értékű kölcsönt törlesztett a lakosság. Valószínűsíthető, hogy elsősorban a kis összegű, főleg a 100 ezer forint alatti tartozásoktól szabadulnak meg az adósok, így a várhatóan befolyó összeg 20 milliárd forintra becsülhető. Decemberben a lakosság még 220 milliárd forint kedvezményes lakáshitellel tartozott a pénzintézeteknek. Magyar turista szerencsés balesete A lengyel hegyimentő-szolgá- lat pilóta-ászának köszönheti életét egy fiatal magyar turista, aki lengyel barátjával a Tátrában balesetet szenvedett. Mindketten bokaficammal és zúzódások- kal feküdtek a hóban, a mínusz 20 fokosnál is hidegebb éjszaka leszálltakor, amikor Janusz Sie- miatkowski kapitány, a helikopteres hegyimentő-szolgálat legkiválóbb pilótája rájuk talált. Le- szállni nem tudott, de hálózsákokat és forró teát dobott le nekik, és a helyszínre irányította a mentőosztagot. — Én a frakciómon belüli feszültségek miatt mondtam le — jelenti ki a nyugdíjas pedagógus. — Nem szeretem, hogy ha emberek önmagukkal azonosítják a pártot, hiszen szerintem inkább szolgálni kellene azt. Veszélyt jelent az is, ha itt helyben a parlamenti stílust majmoljuk, mert könnyen úgy nézhetünk ki, mint egy bábszínház, ahol dróton ránBemutatkozó sajtótájékoztatóra hívta tegnap délután a helyi orgánumok képviselőit dr. Gyulai Gábor államtitkár, a Borsod- Abaúj-Zemplén és Heves megyei régió Köztársasági megbízottja, s dr. Balás István, a Heves megyei hivatal vezetője. Dr. Gyulai, miután ismertette életútját, elmondta, hogy Egerben huszonöt alkalmazottal kívánnak majd dolgozni, ebből már tizenhatan munkába álltak. Nem kívánják az intézményt pártpolitikai célok szolgálatába állítani, törvényességi felügyeletet gyakorolnak az autonóm önkormányzatok felett. A testületek döntéseit ugyan nem változtathatják meg, de felhívhatják ennek hibáira a figyelmet, és végső esetben bírósághoz fordulhatnak jogorvoslatért. Távlati tergatnak bennünket. Elsősorban a jó ízlésem tiltakozott ez ellen. A választóim is joggal kértek volna számon, ha nem a Ielkiismere- tem szerint, hanem pártszempontok alapján szavazgatok. — Ön egy párt — a Fidesz — listájáról került a testületbe. Ezzel nemcsak a választóknak, hanem nekik is elkötelezte magát. — Valóban nagyon szeretem vük a közigazgatási bíróság felállítása, ahol az ő döntéseik is megtámadhatók. Erre várhatóan áprilistól lesz lehetőség. Emellett többek között gyámhatósági és szabálysértési ügyekkel is foglalkoznak. Dr. Balás István — aki közismert egri ügyvéd — mindenekelőtt arról beszélt, hogy a polgári demokráciákban elteijedt szokás, hogy ügyvédek politikai, közigazgatási feladatokat vállalnak. Elmondta, hogy eddigi rövid ténykedése alatt megyénkben még nem kellett törvénytelen önkormányzati döntésre felhívnia a figyelmet. Munkáját négy-öt jogász segíti majd. Erre mar csak azért is szükség van, mivel Hevesben 118 önkormányzat működik a településeken. (kova) a Fideszt, főleg az országgyűlési megnyilvánulásaikat. De nem hiszem, hogy létjogosultsága lenne a pártharcoknak egy ilyen kis helyen. Én a saját szakterületemen nagyon szívesen dolgoztam, az oktatási bizottság elnöke voltam. Ezzel tovább kívánok foglalkozni, úgy tűnik, lesz arra lehetőség — ha a testület is úgy akatja —, hogy külső tagként tovább dolgozzam ott. Tehát, hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem menekülés a feladat elől. — Néhány nap már eltelt a lemondás óta. Nyilván a környezete valahogyan reagált erre a lépésre. — Valóban nagyon sokan felhívtak, és bizony volt ezek között olyan is, aki csak belefütyült a készülékbe. Szerencsére akadtak mások is, akik jelezték: szeretnék, ha továbbra is részt vennék a munkában. Én ezt szívesen vállalom... (Folytatás a 3. oldalon) Áprilisban már ’92-re gondolnak Előkészítik a költségvetést Az idén már áprilisban megkezdődik a jövő évi költségvetés előkészítése, hogy elkerüljék az év végi rohammunkát — tájékoztatta az MTI-t Naszvadi György pénzügyi államtitkár-helyettes. A szakértői munka eredményeként áprilisban, illetve májusban készülnek el az 1992. évi költségvetés irányelvei. Ezek alapján a költségvetés első változataival várhatóan már a nyár folyamán foglalkozik a kormány, s a Parlament pedig először augusztus végén, illetve szeptember elején ismerkedhet meg a kormány költségvetési elképzelésével. (MTI) A köztársasági megbízott sajtótájékoztatója Pártok nélküli igazgatás (Szántó György reprodukciója) Augusztus 16-tól 20-ig: lelkipásztori és államfői látogatás A Szentatya Magyarországon Szent István jubileumi évének befejezéseként, 1988. augusztus 20-án hívták meg II. János Pál pápát magyarországi látogatásra. A Paskai László bíboros által felolvasott meghívást hosszú taps követte a Szent István-bazilika előtti téren. A bejelentés ugyanis nemcsak egy régi vágy teljesülését jelentette, de politikai szenzációnak is számított. Azóta ez utóbbi jellege már halványult, mert jelentősen megváltoztak a politikai-társadalmi körülmények. Ez a látogatás így is az év egyik meghatározó eseménye hazánkban — hangsúlyozták azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Magyar Püspöki Kar pápa- látogatást előkészítő országos irodája rendezett Budapesten, a Központi Papnevelő Intézetben. Az iroda vezetője, dr. Diós István professzor tájékoztatta az előkészületekről a hazai sajtót, így a Heves Megyei Hírlapot is. Mint elmondta, az érintett püspökségeken, és velük párhuzamosan, az új önkormányzatokban bizottságok alakultak a Szentatya látogatásának megszervezésére. A Szentszék tavaly novemberben véglegesítette a programot, s akkor a püspöki kar létrehozott egy irodát és egy gazdálkodóegységet. Az utóbbit VI- SITAT Kft.-nek hívják. Az iroda feladata a helyszínek közötti egyeztetés és az adatgyűjtés. (Folytatás a 2. oldalon) „Túldimenzionál” a sajtó? ' Szerda délután zárt ajtók mögött kezdte meg együttes tanácskozását az Országgyűlés Külügyi és Honvédelmi Bizottsága. A két testület Antall József kormányfő kérésének megfelelően ült össze, azzal a céllal, hogy részletes tájékoztatást hallgasson meg a magyar fegyverszállítási botrány körülményeiről. Az ülésen elhangzottak szigorúan titkos voltát jelzi, hogy az első percekben még a gyorsíróknak és a két országgyűlési testület tisztviselőinek is el kellett hagyniuk a termet. A csaknem félórás tanácskozás után rövid szünetet tartó résztvevőktől a jelenlévő újságíróknak mindössze annyit sikerült megtudniuk, hogy az ülés anyagát államtitokként kezelik; ennek ellenére remény van arra, hogy az együttes tanácskozás befejeztével közleményt bocsátanak a sajtó rendelkezésére. A szünetben folytatott rövid beszélgetésekben egyébként megfogalmazódott olyan képviselői vélemény, miszerint a honi sajtó túldimenzionálja az ügyet, s ezzel árt a nemzeti érdeknek. Ez a nézet annak ellenére tartja magát, hogy Jugoszláviában immár a magyar kormány tagjainak tájékoztatására hivatkozva is konkrét adatok látnak napvilágot a fegyverszállításokkal kapcsolatban, így például a jugoszláv parlament külügyi bizottságában kedden elhangzott tájékoztatás szerint Jeszenszky Géza külügyminiszter azt közölte az ország budapesti nagykövetével, hogy a magyar kormány tudta nélkül 10 ezer Kalasnyikov típusú fegyvert adtak el Jugoszláviának. (MTI) A MAI NYÍLT NAPON A MECMAN EGER KFT. üdvözli Önt! ✓
