Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-04 / 29. szám
NEM ÉG A LÁMPA, MERT NINCS IS... — A FÉNYRE EGYELŐRE VÁRNI KELL (3. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1991. FEBRUÁR 4. HÉTFŐ MAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 29. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT / Telefonhívásra díjtalanul! 12111 Nálunk a színvonal nem plusztarifa, hanem az Ön kényelme! Tartós jó viszonyra törekszünk Kormánynyilatkozat a jugoszláviai fegyverszállításokról A Miniszterelnöki Hivatal az alábbi kormány- nyilatkozat közzétételére kérte fel a Magyar Távirati Irodát: A Magyar Televízió által a Jugoszláv Televíziótól átvett filmrészletek nyomán a kormány vizsgálatot rendelt el. Ez alapján az alábbiak állapíthatók meg. Magyarország és Jugoszlávia között az elmúlt esztendőben — az előző évekhez hasonlóan — rendszeresen folytak fegyverszállítások, részben a szövetségi kormány megrendelésére, részben tranzit jelleggel, harmadik országokba. Az egyik erre jogosult magyar külkereskedelmi vállalat fegyvereladási bizonylatai között szerepel egy 1990. októberi tétel, amely szerint a cég egy harmadik ország kereskedelmi vállalatának megrendelésére géppisztolyokat szállított Jugoszláviába. Az ügylet a fegyverek jellege (katonai vagy rendőri célra egyaránt használatos kézifegyver), valamint kis volumene miatt nem tekinthetőjelentős szállítmánynak. A szállítás egyébként a nemzetközi fegyverkereskedelemben szokásos feltételekkel történt, amely csak kifejezetten háborús, illetve polgárháborús övezetekbe tiltja a fegyverszállításokat. 1990 decemberétől a kormány az Öböl térségében kialakult feszült helyzet miatt a magyarországi fegyverkereskedelemben jelentős korlátozásokat és szigorú engedélyezési rendszert vezetett be. (Folytatás a 2. oldalon) Miért van nyugtalanság Domoszlón? Újszerű változások három falu téeszében Szerkesztőségünkbe is híre jött, hogy nyugtalankodnak, idegeskednek a domoszlóiak, mert — úgymond — szétszedik a téeszüket. Az ügyben a község panaszát, aggodalmát kéretlenül is felvállalván, deputáció utazott egészen a cégbíróságig, de válaszával az indulatokat máig sem sikerült teljesen elaltatni a településen. Három békéltető fórum után is beszédtéma az „idegenek” akciója; még mindig vitatják azt, amit a közös szövetkezet másik két helysége, Vécs és Kisnána — miért, miért nem? — már régen megértett, elfogadott. Hónapok óta ostromolja kérdéseivel és kéréseivel a lakosság a domoszlói polgármesteri hivatalt is, mivel a történteken nehéz túljutnia. Akkor is, ha a gazdaság csak az egyesülésig volt a falu sajátja és jövendő sorsán valójában társaival — szomszédaival — együtt kellene osztoznia. A Vác nyerte a serleget Szombaton és vasárnap az egri körcsarnokban telt lelátók előtt rendezte meg lapunk a Hirlap-Sámson- kupa teremlabdarúgó-tornát, amelyen hat csapat — köztük két NB I-es: a Vác és a Debrecen — versengett a helyezésekért. Felvételünk a tegnapi döntőn, a Vác — Eger SE összecsapáson készült. Részletes tudósításunkat a 7. oldalon olvashatják. (Fotó: Szántó György) Szanált vállalatok Az állami támogatások leépítése, a veszteségessé váló termelés következtében egyre több vállalat lesz fizetésképtelen. Csak például a hadiipari termelés visszaesése miatt harminc vállalat árbevétele csökkent nagymértékben. Jelentős nehézséget okoz a vállalatoknak a volt rubelelszámolású export zsugorodása, a dollárelszámolásra való áttérés is. E gondok elsősorban a gépipart, azon belül is a közlekedési és elektronikai ágazatot sújtják. Felszámolási eljárás jelenleg kilenc gépiparikohászati állami vállalat ellen folyik, s emiatt csaknem 15 ezer ember munkahelye vált bizonytalanná. A Ganz Kovácsoló és Öntöde Vállalatnál a Szanáló Szervezet már közzétette az ajánlati felhívást, amelyben eladásra kínálja a vállalatot egyben, illetve annak egységeit kü- lön-külön is. A vállalat azért vált fizetés- képtelenné, mert hazai megrendelői, a nagy járműgyártó vállalatok elvesztették korábbi kelet-európai piacaikat. A gazdaságtalanná vált szovjet export miatt került nehéz helyzetbe a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára is. A vállalat vezetése önmaga kezdeményezte a felszámolási folyamat elindítását, mivel meg akaija előzni a cég értéken aluli eladását. Tárgyalásokat folytatnak a cég privatizációjáról is. Eszerint már az év közepén tető alá kerülhet a HAFE részvénytársasággá való átalakulása — mintegy 5-6 millió dollár értékű külföldi tőke bevonásával. Várhatóan nemsokára megoldódik a Pestvidéki Gépgyár problémája: a vállalat az Ipari Minisztériummal közösen vevőt talált a repülőgép- és helikopter javítással foglalkozó cég számára. (MTI) Jogos szocialista aggály Nem feledkeztek meg rólunk Amerikában Göncz Árpád köztársasági elnök szombat délután hazaérkezett egyesült államokbeli látogatásáról. Röviddel megérkezése után Göncz Árpád a kormányváró termében összegyűlt népes újságírógárda gyűrűjében megvonta amerikai útjának gyorsmérlegét. Elmondta, a megbeszélések, találkozók azt bizonyították, hogy az amerikai „politika-csinálók” továbbra sem felejtkeztek el Magyarországról; sőt a jelek szerint az érdeklődés a politikai szféra mellett az üzleti életre is kiterjed. Orvosi lézerközpont Budapesten Magyarországon is megvalósul az orvosi lézerközpont. A Medicinális Laser Centrum (MLC) létrehozásáról — melyet a Rákellenes Laser Alapítvány szorgalmazott — a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Tanácsa döntött legutóbbi ülésén. A lézersebészeti ambulanciát, valamint oktatási és tudományos központot magába foglaló intézmény az alapítvány együttműködésével, egyelőre a SOTE épületében kezdi meg munkáját. Túltermelés az állattenyésztésben Bár az elmúlt évben a termelés csökkent, mégis értékesítési gondokkal küzd az állattenyésztés. A Központi Statisztikai Hivatal 1990. december 31-ei állapotot tükröző felmérése szerint az ország szarvasmarha-állománya az év végén 1 millió 570 ezer volt, az előző évinél 1,7 százalékkal kevesebb. Figyelmet érdemel, hogy miközben a gazdálkodó szervezetek állatállománya 3,1 százalékkal csökkent, a kistermelőké 4,9 százalékkal növekedett. Az év végi sertésállomány 8 millió, az egy évvel korábbinál 4,4 százalékkal nagyobb volt. Az állománynövekedés valószínűsíthető oka, hogy mintegy 300- 400 ezer hízósertést nem tudtak a termelők értékesíteni. Bemutatkozás Svédországban Szeretnénk minél nagyobb tőkéhez jutni abból az egymilliárd svéd koronás, Kelet-Európának szánt keretből, amelyet a svéd kormány a térség gazdasági fellendítésére fordít, ám Magyarország még nem szerepel teljes súlyával a svéd vállalkozók térképén — mondotta Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter az MTI-nek. A stockholmi eszmecsere-sorozat célja elsősorban az, hogy a svéd üzleti körökkel, illetőleg az ottani állami szervezetekkel megismertesse a magyarországi gazdaságpolitikai elképzeléseket, hogy a jövőben a skandináv ország jelenlegi súlyánál nagyobb szerepet kapjon a magyar gazdaságban. A községháza megértő. Képviselnie kell az önkormányzat választóit, s nem szabad elleneznie, ha a Mátragyöngye adósságokkal terhelt „szekerén” vezetői könnyíteni akarnak. Az utóbbinak, szíve szerint Kóta Péter jegyző is örülne — vallja beszélgetésünk alkalmával az irodájában — de, hogy végül is sikerül-e ez igazán, tényleg úgy lesz-e jó, mint akarják ma a változtatások kiötlői, ugyan, ki mondhatná biztosnak..? — Tetemes veszteséget örökölt elődjétől az új tisztikar — magyarázza — s ez két lehetőség elé állította: vagy szanálásra kerül a közös, vagy megkeresik a kiutat a hullámvölgyből. A talpra állással inkább ez utóbbi módon kísérleteznek. Adósságuk jelentős részét már törlesztették is, de jócskán hiányzik még az üdvösséghez. Ezért próbálkoznak az újabb lépésekkel. Átalakították a megszokott szervezetet. Az új a falu számára ismeretlen. Fél tőle. A tavalyi — várható — 10 millió forintos nyereség sem túlságosan győzi meg a törekvések helyességéről. Az idevalósiakban úgyszólván a leglátványosabb eredmények ellenére is él valamiféle bizalmatlanság az Egerből, Füzesabonyból, Gyöngyösről bejáró — ingázó — főnökök iránt. A szervezett új gazdasági társaságokban csakis az egyéni előnyöket, az irreális meggazdagodást gyanítják. A kisembernek — a termelőnek — már tavaly is mindössze 40 forint jutott azért a málnáért, amit a hűtőház közismerten magas áron exportált — hajtogatják. — S ha így volt az elmúlt esztendőben — találgatják —, mi lesz az idén, amikor már bérlők kezén van a szövetkezet dédelgetett, féltve őrzött üzeme is? Miközben pedig az egész környék jeles terményének adás-vé- telét firtatják, talán eszükbe sem jutnak a vállalkozásnak azok a további költségei, amelyek az illatos, Ízletes gyümölcsöt drágítják, amíg a külföldi piacra ér. Egyszóval ilyesfélékről van mostanában szó mifelénk. Ezek okozták a „haragosdit” — ami egyébként úgy tűnik, hogy a legutóbbi, a napokban tartott fórum után, mintha már csillapodnék... (Folytatás a 3. oldalon) Privatizációs legendák Privatizációs mítoszok címmel tartott előadást a Fiatal közgazdászok salgótarjáni országos találkozóján vasárnap Angyal Ádám, az Economix Közgazdász Egyetemi Rt. privatizációs ügynökségének igazatója. Az állami eladósodottság mellett a magyar gazdaság második nagy legendájának nevezte a privatizációt, arra utalva, hogy sokak szerint amint a gazdaság jelentős része magánkézbe kerül, máris beléptünk Európába. Szerinte az államigazgatási módszerekkel vezényelt privatizáció idegen a piacgazdálkodástól, a folyamat irányítása tehát nem lehet aktuális kormányzati feladat. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem készítik fel az embereket eléggé a privatizáció káros következményeire, mint például az álmunkahelyek felszámolásával járó elbocsátásokra. Gulácsi Gábor, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára vitatkozott azzal a véleménnyel, hogy az állam- igazgatás vonuljon ki a privatizációból. A helyettes-államtitkár szerint 1991 a privatizációs áttörés éve lesz. Palotás János, a VOSZ elnöke szerint a gazdaság mai irányítói nem igazán komolyan gondolják a privatizációt, érdemi elképzeléseik sincsenek rá. A privatizációs bevételek felhasználásról viszont kijelentette, hogy a gazdasági invesztíció módja lehet az államadósság csökkentése is. A legújabb fejlemények alapján úgy tűnik, jogos volt a Magyar Szocialista Párt aggálya, amikor hónapokkal ezelőtt az Alkotmánybírósághoz fordult: értelmezze a társadalmi szervezetek vagyonelszámolásáról szóló törvénynek azt a passzusát, amely szerint a kormány a szükséges intézkedésekre a vagyonelszámolást követően javaslatot tesz. Az Alkotmánybíróság határozata még várat magára, ám a kormány már meghozta döntését: az Állami Számvevőszék jelentésére hivatkozva és annak alapján törvényjavaslatot kíván a Parlament elé terjeszteni, amelyben négy, a szocialisták számára elfogadhatatlan intézkedést javasol. A kormány módosítani szeretné a vagyonelszámolásról szóló törvénynek éppen azt a paragrafusát, amelynek értelmezését kérte az MSZP az Alkotmánybíróságtól. A módosítás lényege, hogy a Parlament döntése alapján a kormány kapjon felhatalmazást a szükséges intézkedések megtételére. A szocialisták úgy ítélik meg, hogy a tervezetben foglaltak politikai üggyé változtatják a vagyonelszámolást. A kormány előterjesztésének elfogadása egy parlamenti párttal szembeni diszkriminációt törvényesítene. A szocialista párt ezt semmiképp sem hagyja annyiban: a kormány szerepét módosító passzust elfogadása esetén mindenképpen megtámadja, s kezdeményezni fogja ez ügyben a hat parlamenti párt konzultációját. Ezen túlmenően nemzetközi politikai támogatásra is számíthat, hiszen az MSZP ellehetetlenítéséről van szó. (MTI) Eredménytelen népszavazás: maradt a korábbi helyzet Kál javára dőlt el a területvita Parázs hangulatban telt el a káli-kompolti hétvége, a hamu alatt még ezúttal is izzott a csaknem egy évtizede kirobbant „területvita” lappangó zsarátnokja. A szópárbaj, a pro és kontra érvek csatája annak ellenére folytatódott, hogy ezt az időszakot egyre többen a megbékélés napjaként óhajtották beírni a két „szomszédvár” közös történelmébe. A közöttük elmérgesedett helyzetről többször is tudósító Hírlap munkatársai a megelőző estéken is telefonhívások tucatját kapták: álljanak ki az egyik, vagy a másik falu lakossága mellett. Holott mindenki tudta: a döntés nem az újság, hanem az érintettek kezében van, miután a területvitában február 3-ra népszavazást írtak ki. Kilenc esztendeje, hogy a nagyközségi tanács a kompolti területből — megfelelő cserével — 37,5 hektárt Kál javára írt, hogy azon felépíthessék többek között a közös egészség- ügyi centrumot, a községházát, az OTP-t, ABC-áruházat. Ez annak idején is vitákat szült. A „hármas szövetség” — Kál, Kompolt és Kápolna közigazgatási egysége — megszűnt, a kompoltiak területük „visszanevesítését” követelték. A minden létező fórumot megjárt ügy végére ügy kerülhet pont — határoztak végül is az illetékesek -, hogy az érintett településrész (az Újtelep) lakói népszavazással döntenek a 37,5 hektár hovatartozásáról. Ezért tegnap reggel 6 órakor kinyitották a községházán lévő szavazóhelyiséget, hogy mindenki leadhassa voksát. Az urnát pontosan este 6 órakor zárták le, s azonnal megkezdődött a szavazatok értékelése. Erről a választási bizottság elnöke, Nagy Ignác tájékoztatta lapunkat: — Nem volt nagy érdeklődés a lakosság részéről, mert a szavazásra jogosult 323 polgár közül mindössze 153-an (47,4 °/o) járultak az urnához. A terület visszacsatolásához 2/3-os többség(215 voks) kellett volna, így maradt a népszavazás előtti helyzet.
