Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-02 / 28. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. február 2., szombat Természetgyógyászat „A keze aranyat ér Mármint azon természetgyógyásznak, aki a kezével adja át a gyógyítást a rászorulóknak. Hazánkban most kezd szabad utat kapni a kiropraktika, amelyet az ősi elnevezés után — nem túl helyesen — csontkovácsolásnak fordítanak. Megdöbbentő adat az, hogy ma az emberek 90 százaléka gerincferdüléssel él. A hátfájásos panaszok több mint kétharmada a helytelen tartás, a mozgásszegény életmód és a helytelen étrend miatt alakul ki. A csodálatosan felépített, rugalmas gerincoszlop csigolyái elcsúsznak, elmeszesednek, a feszes szalagok meglazulnak, és a támasztórendszerünk csigolyái nyomják a gerincből kilépő idegeket, ereket. Például nem is gondolnánk, hogy egy gyakori fülfájás oka a második nyaki csigolya elváltozása, az alacsony vérnyomásnak az 5. háti, a menstruációs panaszoknak a 3. ágyéki, az aranyérnek a keresztcsonti csigolya állapota is oka lehet. A kiropraktikus az izmokat, a szalagokat kilazítja, a csigolyákat helyreteszi, és így helyreállítja a szerv vérellátását. Egy felmérés szerint kiropraktikus kezeléssel a gyomorpanaszok 80, a nyaki fájdalmak 93, a reuma 87 százalékos hatékonysággal gyógyítható hosszabb-rövidebb idő alatt. A kezelést nagyban segíti a természetes életmód (étrend, re- laxáció, gyógytorna stb.). A természetes gyógymódok talán legegyszerűbb eljárása a reflexológia. A talp- és tenyérmasszázs hatezer éves terápia, amelynek lényege, hogy a talp, lábfej, illetve a kezek zónáira mély masszázst gyakorolunk, s ezzel segítjük a hozzájuk tartozó szervek vérkeringését, javítjuk működésüket!, A reflexzóna- masszázs serkenti a vér- és nyirokkeringést, erősíti az immun- rendszert, elősegíti a salakanyagok kiválasztását, szabályozza a hormontermelő mirigyek működését, csillapítja a fájdalmat, oldja az idegr^saeri feszültségeket. A talpmásSzőrök szerint ez a terápia az angina pectoristól a vesebántalmakig mintegy kétszázféle betegség gyógyítására alkalmas. A keleti gyógyítás szerint az egész testet egy vezetékrendszer hálózza be. Mindegyik belső JJ Az epehólyag-vezeték és akupunktú- rás pontjai szervhez (rendszerhez) tartozik egy meridián. A 12 meridiánon kívül van még 8 extravezeték. Ezekben a csatornákban kering az életenergia meghatározott sorrendben, melyet egymással szembenálló, de egymást kiegészítő természeti erők irányítanak. Az akupunktúrás kezelés abból áll, hogy tűket (acél, ezüst) szúrnak a bőrbe meghatározott helyeken (akupunktúra-pontokba), s így a meridián megpvart funkciója helyreáll, és ezáltal a szerv működésé normalizálódik. (Csak a fülkagylón több mint 130 pont található, a testen 700- nál is több!). Gondolnánk, hogy a fülkagylón az egész test vetüle- te megtalálható? A különböző akupunktúrás módszerekkel eredményesen gyógyíthatók a mozgásszervi, légzoszervi, fül- orr-gégészeti, szemészeti, emésztőszervi, urogenitális, ideggyógyászati betegségek, s jól alkalmazható műtéti érzéstelenítésre is. Az akupunktúrás pontok égő fűvel (moxarúd, pamacs, henger) való kezelése a moxate- rápia (moxibusztió). A hazai természetgyógyászati kezelésben is terjedő eljárás igen jó eredménynyel alkalmazható petefészekgyulladásnál, asztmánál, reumatikus bajoknál, ágybavizelésnél, veseproblémáknál, hólyaghurutnál és más betegségeknél. Életerőnk irányítását segíti elő az ősi kínai gyógymód, az akupresszúra. Az akupunktúrás pontok nyomásával serkentjük az adott szervek működését, megszüntetjük a fájdalmat, helyreállíthatjuk egészségünket. A kínai, japán ujjnyomás-terápiás masszázs szintén az akupunktúra-pontok nyomással, nyújtással, testgyakorlatokkal történő ingerlése. Sikeresen alkalmaznak nálunk stressz, idegbecsípő- dés, reuma, baleset okozta betegség gyógyítására hagyományos masszázst, mélymasszázst, svédmasszázst stb. is. Hazánkban is egyre népszerűbb a bioenergo-terápia, melynek lényege a bioenergia kézzel történő átadása az erős szervezetből a gyenge szervezetbe. Az erős szervezet birtokosa képes a beteg szerv meggyógyítására, nagy pontosságú diagnosztizálására. (Valószínű, így gyógyíthatnak a manilai pszichosebészek, kézgyógyászok is). A radioeszteziológusok ingájukkal képesek a föld alatti víz- erek lakásban lévő energiapontjait meghatározni (fejfájás, rossz alvás oka lehet a rossz helyen lévő ágy is), vizet és más természeti kincseket megkeresni, sőt, a test betegségeit kimutatni. Aki beteg, az az utolsó szalmaszálat is megragadja... Fűrész János Mindennapi nyelvünk Közéleti és politikai nyelvhasználatunk ellentmondásos jelenségei Közszerepléseink, politikai tevékenységeink változatos színterein jelentkező nyelvhasználatunk ellentmondásos jelenségeit tekintve válik számunkra egyértelművé, hogy a nyelvet használó ember, mint társadalmi tényező is jelentős szerepet vállal a különböző közlésformák hatékonyságának vagy éppen hatástalanságának kialaKÍtásában. Közéleti és politikai szereplésünk a nyelvi kapcsolatteremtés minőségétől függően formálódik. A tömegtájékoztatás hitelességének és hatástényezőinek erősítésében vagy gyengítésében szerepet vállaló nyelv- és szó- használati formák és módok különösen előtérbe kerültek. Nem véletlen például, hogy a sajtóban is egyre gyakrabban olvashatunk a túlfogalmazásról, a túlfogalmazó verbalizmusról, a felesleges szócséplésről, szószaporításról. Különösen bosszantó az a nyelvhasználati jelenség, hogy az üres híresztelés, az alaptalan szóbeszéd miatt elbizonytalanodik a közhelyes szavak mögött lappangó tartalom. Kisi- várkodik írásainkból, beszédünkből a tárgyszerűség, „nyögvenyelősek definícióink.” Az információk „erőszakos áramlásában odalett a stílus, az írott szó méltósága” (Magyar Nemzet, 1990. dec. 28.). Elfelejtettünk a tények nyelvén írni és szólni, s helyette a mesterkélt pátosz jelentkezik. A tartalmas, az értelmes nyelvhasználat, a szókincsbeli gazdagság egyre ritkább jelenség, párosulva a szellemi és erkölcsi elszegényedés jeleivel. Erről árulkodik ez a szövegrészlet is: „Nem éppen ezt mondtam, vagy legalábbis nem éppen így gondoltam” (Népszabadság, 1990. dec. 21.). Sajnos, gyakran érzékeljük, hogy csak szavakban gazdag a nyelvi formálás, gondolatokban szegényes, s a logika is megbotlik, s ilyenkor „begörcsöl a beszéd” (Balázsovics: Párbeszéd). A jó stílus előfeltétele, hogy a szó és a gondolat egymásra leljenek, s „szavaink észrevétlen tudják hajlítani a gondolatot” (Szabó Lőrinc: Tücsökzene 169.). Az sem véletlen, hogy e fogalmi körben nem lát tisztán az olvasó, pedig megszaporodtak azok az írások, amelyek az együttgondolkodás témakörét érintve nem a tényeket állítják a középpontba, hanem az „értelmiségi szépelgés” virágnyelvén közvetítik politológusaink gyakran elvontnak tetsző, s célszerűtlenül szakszerűsködő gondolatait napjaink politikai mozgalmakban betöltött szerepéről, a „professzionális politika menedzselésének” esélyeiről, szellemi és intézményi jellegű feltétel- rendszeréről. Ha ilyen megfogalmazásban kap ismereteket az olvasó, elbizonytalanodik, s elege van az „öblögető mellébeszélésből”. Nehéz örökség jutott osztályrészül: az egyes szókimondásnak, a kimondhatatlan egyértelmű megfogalmazásának csapdáit még ma is kerülgetjük. Megtanultuk anyanyelvi fokon a sajtóbeli virágnyelvet, amelyben „a szóvirágok is nélkülözhetetlenek voltak” (Magyar Nemzet, 1990. dec. 17.). Megszívlelendő ez a szövegreszlet is: „A Nyugat nem pénzel diplomáciai szóvirágokat” (Népszava, 1990. dec. 23.). Az európai párbeszéd érdekeben, az európai színvonalú sajtó mesterfogásainak érvényre juttatásáért tartalmilag és stilárisan a nyíltság és a nyilvánosság korszerű követelményeinek is illik eleget tennünk. Sajnos, nyíltságunk indulatokkal és durvaságokkal telített gyakran. Szabaddá vált közléslenetőségeinkben a bizonytalan információkat közvetítő sajtóértesülések is irritálnak bennünket. Arról sem véletlenül olvashattunk elítélő kritikát, hogy „mostanában a tiszteletlen riporteri kérdések divatja járja” (Magyar Nemzet, 1991. jan. 7.). Nem szakszerűek a kérdések: sok a felesleges és pontatlan kérdés, főszereplő a kérdező, az egymás iránti tiszteletet az aláás folérendelés tudata és éreztetése váltja fel. A félreértés és a félremagyarázás így válik közéleti nyelvhasználatunk ellentmondásosságának nemkívánatos megnyilvánulásává. ~ Dr. Bakos József A dísznövény, a virág az ember környezetét szépíti, esztétikai igényeket elégít ki, és csak nagyon ritkán az étvágyat. Vannak ugyan olyan növények, amelyeknek fogyasztható része maga a virág vagy virágkezdemény (karfiol, brokkoli), de ezeket viszont nem gyakran használjuk díszítésre. Játékos kedvükben bizonyára sokan megkóstolták már az akác virágát, ami magas méztartalma miatt egészen élvezhető, „cukros csemege”. Néhány receptet szeretnék ismertetni a virág fogyaszthatóvá tételére, amivel két funkciót is be- tölthetünk: díszítünk és táplálunk. Nagyon sok növény (virág és levél) kandírozással tartóssá tehető. Ez a metódus alkalmas arra, hogy természetes szépségüket megőrizzék, és ugyanakkor ehetők legyenek. Kandírozott virágokkal díszíthetünk tortát, süteményt, jjoharas krémet, de pikáns ízű meleg- és hidegtálat is. Arra viszont gondosan ügyelnünk kell, hogy a virág egyébként is „ehető” legyen, vagyis ne tartalmazzon az emberi szervezetre ártalmas mérget. Tilos kan- dírozni a nadragulya, bürök, farkasalma, csattanó maszlag, tavaElmés megállapítás A rejtvényábra fő sorai Galambos Szilveszter egyik elmés megállapítását tartalmazzák. Megfejtendők a vízsz. 1., 25., 53., valamint függ. 20. sz. sorok. VÍZSZINTES: 1. A mondás első része (zárt betűk: O, E, T, E, T) 12. Fegy- vérrel tüzel 13. Neheztel valamiért 14. Német költő volt (Heinrich) 15. Felteszi az ... a pontot 17. Férfinév 19. Hosszú — németül 20. Vajon szabad? 22. Vél, gondol — régiesen 24. Bosszúságot kifejező indulatszó 25. Az idézet harmadik része (zárt betű: S) 27. Esetleg 29. Mexikói őslakos 30. Rangjelző szócska 31. Húros fegyver tartozéka 32. Kiváló súlyemelő volt (András) 33. Nagy magyar költő (Endre) 34. Heves megyei település 35. Ezen időponttól számítva 36. Valakit püfölne 37. Hélium 38. Fejér megyei település lakója 39. Álomba ringat 40. Tárgyat kutatva megtalálni 42. Te és ő 44. Esőn áll 45. Féktelenül vad 47. Áz idők végezetéig tartó 49. Elé betűi keverve 50.... mars (takarodj!) 51. Komárom-Esztergom megyei település lakója 53. A mondás negyedik, befejező része 55. Nagy szovjet folyó 56. A béke jelképe. FÜGGŐLEGES: 1. Arab fiúnév 2. Hízásra fogott szarvasmarha 3. Kiütés a ringben 4. Testileg, szellemileg szí hérics, őszi kikerics, piros gyűszűvirág, gyöngyvirág, aranyeső virágát, amelyek különböző veszélyességű méreganyagot tartalmaznak. A kandí- rozás két módja terjedt el. Ha hosszabb ideig, mondjuk több hónapig kívánjuk a kandírozott virágot eltartani, gumiarabikum- mal csináljuk. Tegyünk negyed csésze hideg vfebe 12 g gumiara- bikumot, keverjük el, majd állítsuk vízfürdőbe. Főzőlapra téve addig hevítsük, míg teljesen fel nem oldódik. Vegyük le, és hagyjuk az oldatot kihűlni. Ezalatt készítsünk cukorszirupot. Negyed csésze vízben 100 g cukrot feloldunk, felforrósítunk, és ugyancsak hűlni hagyjuk. Puha ecsettel kenjük be a kan- dírozni kívánt virág vagy levél mindkét oldalát a gumiarabi- kum-oldattal, majd a cukoroldattal. Száradás előtt finom szemcséjű kristálycukorral behintjük úgy, hogy mindenütt egyenletesen fedje. Zsírpapírra fektetve szántjuk. Lehet tojásfehérjét is alkalmazni gumiarabikum helyett. Amit ezzel kandírozunk, szebb, mint az előbbi, de sajnos, rövi- debb ideig áll el (4-5 napig). De mivel torta, sütemény vagy visszamaradt személy 5. Rücskös felületű 6. A holló c. vers írója (Edgar Allan) 7. Gázló része! 8. Luxemburg és Magyarország gk-jele 9. Kövérkés testalkatúak 10. Torbággyal összecsatolt település 11. Táplálkozna 16. Az ennivalót fogyaszthatják 18. Lajtorja (névelővel) 20. Az idézet második része (zárt betűk: E, A, B, E) 21. Egyenlő 22. Nőkkel erőszakoskodó, beteges hajlamú személy (névelővel) 23. Cselekvést, történést kifejező szavak 26. Olimpiai bajnok csehszlovák futó volt (Emil) 28. Lefolyástalan sós tó Ausztráliában 30. más — hasonlóan romlandó — étel díszítésére használjuk, ez tulajdonképpen nem is olyan nagy probléma. Verjünk fel tojásfehérjét kemény habbá, hogy egyenletes konzisztenciájú legyen. Kenjük be vele a virág minden részét, majd szórjuk be kristálycukorral, mint az előző módszernél. Az így kezelt virágokat fektessük zsír- papírra, illetve egy zsírpapírral fedett sütőlemezre, és tegyük meleg helyre, például fűtőtestre, ha nem túl forró. Pár óra múlva megszárad, és használható. A kandírozott virágok egészen különleges ízt, illatot adnak az édességnek, illetve ételnek. Leggyakrabban használt és ajánlott vtrágok: árvácska, akác, cseresznye, alma, körte, rózsa, viola, primula. A hagymás növények virága általában kellemetlen ízű, kivéve talán a nárciszt. A kandírozott levelek is szépen mutatnak, különösen, ha süteményt díszítünk. A csokoládétorta ízéhez különösen illik a borsmenta levele, vagy gerániumlevél. A természetes virágok vagy levelek sok munkával járó, szokatlan, de hatásos díszei ételeinknek. V Pénzes Judit Ajándékozna 32. Tép 33. A hunok királya volt 35. Járművet maga mögött hagy 36. Széken helyet foglalni 38. Hirtelen mozdulattal alája nyúl 39. „A” lekaszált fű 41. Könyörög, rimánko- dik 43. Ország Elő-Ázsiában 46. Állati fekhely 48. A maga tulajdona 49. Életév — oroszul 52. Aroma 53. Lorán Lenke monogramja 54. Tova. A megfejtéseket február 7-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati lapszámunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”. Báthory Attila
