Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-27 / 49. szám

AZ ÚJSÁGBÓL TUDTA MEG, HOGY RÖVIDESEN LETARTÓZTATJÁK MAJD. HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1991. FEBRUÁR 27. SZERDA HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA H. ÉVFOLYAM 49. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT I ÉG8ZI 8ZINVA BEMUTATÓTEREM ECER HRDNRCV U. 38. TEL: 80-see, 10-063 A PACKARD BELL EGY DARAB AZ AHER|XAI CSÚCSTECHNOLÓGIÁBÓL! AltM«telt; hálózatban is kiprJból HOVJELl MINŐSÉGI 8ZRMIT06EPEIHK OK LOZF TÖK. ECTEKIHTHETO HRTO KEDVEZŐ RRRKI NYITVA: HETFO-PENTEK 9-15 Kuvait felszabadult Szaddám Húszéin iraki elnök tegnapi rádióbe­szédében bejelentette, hogy csapatai még aznap be­fejezik a teljes kivonulást Kuvaitból. A kuvaiti főváros repülőterén már megjelentek az első amerikai tengerészgyalogos egységek. A kuvaiti emír országában 3 hónapos rendkívüli álla­potot rendelt el. Az amerikai kormány minden valószínűség sze­rint továbbra is elutasítja majd Irak fegyverszünetre törekvő kísérleteit. Jóllehet a BT-határozatok csak Iraknak Kuvaitból való kivonulását írják elő, a ki­mondatlan amerikai cél az, hogy megtörjék az iraki haderő gerincét, és megakadályozzák, hogy Bag­dad olajjövedelméből hamarosan ismét katonai ha­talommá váljék. (Az Öböl-háború fejleményei a 2-es oldalon.) Tovább csökkenhet a benzin ára Mivel februárban esett a motorbenzin világpiaci ára, és ez a fo­lyamat folytatódik, rö­videsen további árcsök­kenés várható az üzem­anyagokat illetően. Az OKGT-ben hangsúlyoz­ták: a motorbenzin árát annak világpiaci ára alapján alakítják ki és az, nogv mennyibe kerül nem a kőolaj ármozgá­sával függ össze. Mivel a 98-as oktánszámú mo­torbenzin január 21-én 233 dollár volt tonnán­ként, ennek alapján ala­kították ki a motorben­zin árát is. Február 22- én az üzemanyagot ton­nánként már 214 dollá­rért lehetett vásárolni. Az üzemanyag ára a vi­lágpiacon tovább csök­ken, ezért a napokban további, bár szerény mértékű benzinárcsök­kentés várható. (MTI) Átmeneti KGST Új fejlődési pályára álltak az egri „autósok” Küutnak-e a privatizáció útvesztőiből? Az elmúlt év decemberétől követjük figyelemmel egy egri gyár, a Csepel Autó helyi gyáregysége hányatott sorsát. Már a kezdetek­ben is úgy éreztük, hogy ez az eset példaértékű: a privatizáció ne­hézségei, a régi és új harca egész gazdaságunk átalakulásáról ad kórképet. Több lépésről beszámoltunk, több konfliktusról számot adtunk. Ezen a héten következett az újabb „fejezet" ebben a nagy „családregényben". Mivel 1200 dolgozó sorsáról, mindennapi megélhetéséről van szó, a Hírlap kötelességének érezte, hogy kö­vesse a fejleményeket. Az azóta új néven szereplő üzem, a Gear Csépiéi Autó Se­Tegnap volt 142 éve annak, hogy lezajlott a kétnapos, híres kápolnai csata. Az évforduló alkalmá­ból kedden délután emlékünnepséget rendeztek Kápolnán a Dembinszky-emlékparkban. Ezt kö­vetően a helyi római katolikus templomban a szabadságharcosok emlékére, lelki üdvükért isten­tiszteletet celebráltak. (Fotó: Szántó György) Országgyűlés Vége a titoknak Szabad György házelnök javaslatára tegnap délután nyílt ülésen döntöttek a képviselők a Honvédelmi és a Külügyi Bizottság együttes indítványáról, amelynek lényege, hogy a decemberi zárt ülésen, az Öböl-háborúval kapcsolatos titkos határozatot hozzák nyilvánosság­ra. Az indítványt a Képviselők öt ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett elfogadták. Ezt követően Szabad György felolvasta a határo­zatot. Ennek első pontja lehetővé teszi, hogy hazánk légterét használ­hassák a szövetséges erők repülőgépei. A képviselők a keddi plenáris ülésen lezárták a társadalmi szerve­zetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló 1990. évi LXX. tör­vény módosításával foglalkozó javaslat általános vitáját. A plénum a kora esti órákban 1991. szeptember 30-ig meghosszabbította az ide­iglenes vagyonpolitikai irányelvek időbeli hatályát, s módosította a külföldiek magyarországi befektetéseivel foglalkozó 1988. évi XXIV. törvényt. Füzesabonyban: felszámolják a városgazdálkodási üzemet Az elhalasztott budapesti KGST-csűcsot pótolandó az e hét végére szóló prágai meghí­vásnak azonban aligha tud eleget tenni Kádár Béla miniszter, mi­után már korábban rögzített programja van, s minden bizony- nyaía másik nyolc tagállam szak- minisztere számára is váratlan ez az időpont. Magyar vélemény szerint az új szervezetre csak át­menetileg lehet szükség, addig, amig a volt tagállamok nem csat­lakoznak az Európai Közösség­hez. A kamatemeléssel érintettek támogatására Várhatóan az adósok mintegy fele — közel 650 ezer lakástulaj­donos — fizeti vissza február ve­géig a kedvezményes hiteleket. A megmaradó 650 ezer adós kö­zül sokan lesznek, akik a kedvez­mények ellenére sem tudják ren­dezni tartozásukat, így kénytele­nek vállalni a magasabb kamat­terheket. A kormány már dön­tött, és parlamenti jóváhagyás esetén az önkormányzatoknak a 2 milliárd forinton felül újabb 1,5 milliárd forintot biztosít a költ­ségvetés a leginkább rászorultak támogatására. Malév-járatok a Közel-Keletre A Malév azonnal újra indítja közel-keleti járatait, amennyi­ben a biztosítási árak olyan szint­re esnek vissza, amelyek lehető­vé teszik a gazdaságos üzemelte­tést — közölte tegnap Urbán Fe­renc, a vállalat kereskedelmi igazgatóhelyettese. Az Öböl-há­ború kezdete óta első ízben hét­főn útnak indult egy járat Tel Aviv-ba. További járatok indítá­sára is csak akkor kerülhet sor, ha az utasok és a repülőgép biz­tonságának elsődleges figyelem- bevétele mellett ejaratok veszte­ség nélkül üzemeltethetők. Nagybani piac Májusban, a tervek szerint megnyitja kapuit a főváros új nagybani zöldség-gyümölcs pia­ca. A nyári szezonban olykor már kaotikus zuglói, Bosnyák té­ri piac helyét-szerepét veszi át. A Nagykőrösi úton jó ütemben épülő új piac közlekedési csomó­pontban helyezkedik el, több irányból is viszonylag könnyen megközelíthető lesz. A piac el­árusítóhelyeinek mintegy felét bérlőknek adják ki, a jelentke­zőkkel máris kötik a szerződése­ket. A megmaradó részre napi jegyeket adnak majd ki. Megállapodás bességvaltogyar Részvénytársa­ság tulajdonosai — a dolgozók kezdeményezésére — közgyűlést tartottak. Három témát tárgyal­tak: a részvénytársaság alaptő­ke-emelése lehetőségeit, a buda­pesti gyár jogi helyzetének ren­dezését, s a dolgozói részvények kibocsátási elképzeléseit. A Csepel Autó — mint főrész­vényes — képviseletében dr. Ré- dei László, a szanáló szervezet igazgatója jelent meg, a MO- GÜRT Szederkényi András mű­szaki osztályvezetőt delegálta, valamint eljött Csikász Géza svéd állampolgárságú, alapító részvényes is. Az itt történtekről kérdeztük Pelyhe Csabát, a Gear Rt. általános ügyvezető igazgatóját. — A tárgyalások konstruktív légkörben zajlottak — hangsú­lyozza —, a tulajdonosok vala­mennyi kérdésben egyhangú ha­tározatot hoztak. Egyetértettek abban, hogy mielőbb a társaság tulajdonába kerüljön minden olyan vagyonrész, ami a műkö­déshez szükséges. Megbízták az igazgatóságot, hogy 1991. május közepére készítsen elő egy köz­gyűlést, amelyen az alaptőke­emelésről kívánnak a tulajdono­sok dönteni. A részvényesek ez­után elutasították a budapesti gyár dolgozóinak azt a kérését, hogy a társaság átalakításával te­gyék lehetővé számukra az önál­ló jogi-pénzügyi működést. Vé­gül a tulajdonosok elvi határoza­tot hoztak arra, hogy a vagyoni, illetve a jogi feltételek létrejötte esetén a társaság dolgozói részé­re biztosítják a kedvezményes részvényvásárlási lehetőséget. (Folytatás a 2. oldalon) Finis az OTP-nél Csütörtök — február 28-a — az utolsó nap, amikor a korábbi kedvezményes lakáshitelek 50 százalékának befizetésével ren­dezhetik adósságukat az OTP ügyfelei, anélkül, hogy január­februárra az 1500 forintos több­letkamatot be kellene fizetniük. Természetesen nincs akadálya annak, hogy az év hátralévő hó­napjaiban akármikor felezés út­ján szabaduljanak meg kötele­zettségüktől az adósok, ám ek­kor januártól hónapról-hónapra be kell fizetniük az 1500 forinto­kat, és ha ezzel elmaradnak, büntető kamatot is felszámít a ta­karékpénztár. Az OTP-nél elmondták: a február közepéig feldolgozott adatok szerint 22,5 milliárd fo­rint kedvezményes kamatozású kölcsönt fizettek vissza a fiókok­nál, és az 1,5 millió hitelszámlá­ból 550 ezer szűnt meg. Tegnap Füzesabonyban ülést tartott a város képvisélő-testüle- te. Először megvitatták a tavalyi költségvetésről és annak végre­hajtásáról szóló beszámolót. Nos, 1990-ben a város vezetése jól sáfárkodott a rendelkezésére álló pénzzel, mert a tervezett be­vételt sikerült 3 millióval „meg- toldaniuk”. így a kiadásokra is többet fordíthattak, sőt, több mint 5 milliót áthozhattak erre az évre. Az említett összegből 134 milliót tett ki a fennálló költség- vetési szervként működő intéz­mények fenntartása, de ez nem érte el a tervezettet, mert a több­ség igyekezett különböző bevé­telekkel költségeit csökkenteni. De így is nagyobb volt a lemara­dás a véltnél a kultúra és a sport területén. A beszámolóból ki­emelhető még, hogy az önkor­mányzat jelentős összegeket for­dított a közvilágításra, a közút- és járdaépítésre, a szolgálati és állami lakások felújításara, szo­ciális segélyekre, stb. A piaccsar­nok építése 2,7 millió forintot vitt el, a hatósági vágóhíd és hús­bolt céljára megvásárolt lakásért 1,3 milíiót kellett fizetniük. A hozzászólások után az ön- kormányzat egyhangúlag elfő-­gadta a beszámolót, majd meg­tárgyalta a Gulyás György üzemvezető által készített ösz- szegzést a városgazdálkodási üzem elszámolásáról. A koráb­ban nyereséges cég két éve már nem rentábilis, s tavaly 3 millió 941 ezer forint veszteseget köny­velhetett el. Ez év elején 6 milliós kölcsönt vettek fel működésük biztosítására. Sok gondot okoz például a környező Községekből a szemét elszállítása, szabálysze­rű tárolása, stb. A lakossággal ugyan egyedi szerződést kötöt­tek, emelték is a dijakat, de a munkájuk mégsem eredményes, s pénzügyileg ellehetetlenültek. Kritika is érte mindezekért az üzem vezetését. Megoldást az önkormányzatnak kell keresnie. Éppen ezért úgy döntöttek, hogy megindítják a költségvetési üzem felszámolását, és megbíz­zák az illetékes osztályokat a szükséges folyamatok lebonyolí­tásával. A karbantartó részleg az önkormányzat hatáskörébe Ke­rül át, a személyszállítóknál pe­dig a II. félévben kezdeményezik a privatizációt. A többi dolgozót elbocsátják. Az önkormányzat ezt követően több javaslatot fogadott el. F.l. A siroki erődítés Három várunk a nemzeti örökség része Egerben: Kétmilliárdos igény — szerényebb pénztárca Delegáció élén Magyaror­szágra látogatott Eric Schaible, a Német Szövetségi Köztársaság Belügyminisztériumának sport­főigazgatója, s ennek keretében sor került a két ország közötti sportegyüttműködésről szóló jegyzőkönyv aláírására. Ebben többek között rögzítették, hogy a jövőben a közép-kelet-európai országok a sportban összeurópai együttműködésre törekednek. Megállapodtak abban, hogy a két ország között már meglévő jó sportkapcsolatok alapján az együttműködést a mindenkori hatáskörön belül továbbfejlesztik. Megyénk három kiemelkedő műemléke immár hivatalosan is a nemzeti örökség része. Az egri, a siroki és a kisnánai erődítés ki­tüntető címének odaítéléséről a pénteki megyei közgyűlésen tá­jékoztatják a közvéleményt. — Mit jelent nekünk ez a cím? - kérdeztük Ott László megyei főépítészt.-Ismert, hogy az ENSZ kultu­rális szervezetének támogatásá­val megalkották a világörökség fogalmát, s ennek részévé nyilvá­nítottak számos olyan építészeti és kultúrtörténeti emléket, amely méltó arra, hogy történel­münk fennmaradt, kiemelkedő építészeti értékeit reprezentálja. A közfigyelem egyfajta védelmet is jelent. Nos, ennek mintájára 1989-ben létrehozták a magyar nemzeti örökség fogalmát. — Tehát ez ugyanazt jelenti mint a világörökség,' csak nem­zeti értelemben? — Erre az írásban is rögzített szempontokkal tudnék válaszol­ni. Eszerint: „A Nemzeti Örök­ség hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan, és épí­tészeti, történeti, régészeti, kép­ző-, ipar- vagy kertművészeti, néprajzi vagy műszaki szem­pontból kimagasló jelentőségű olyan ingatlan emléke, amely az ország történelmének, gazdasá­gi-társadalmi és kulturális fejlő­désének meghatározó tárgyi bizo­nyítékául szolgál, s ezáltal nemzeti létünk megtestesítője. S mint ilyen, az állam és a társadalom ré­széről feltétlenül védelemre, ki­emelt gondoskodásra tart számot.” (Folytatás a 2. oldalon) Ha „csendesnek” ígérkezik az önkormányzati ülés — lehet­ne ez immár mottó is —, végy elő egy korábbi témát, fordíts rajta egyet, s lásd, mindjárt fel­forrósodik a levegő... így történt ez az egri önkormányzat tegna­pi ülésen, ahol — napirend előtt — négy sürgősségi indítványt teij esztettek elő. Köztük azt, amelyben a kulturális bizottság — Kovács Attila előtéri észt ősé­ben — javasolta: fontolják meg korábbi állásfoglalásukat: a Ke- pes-gyűjteményt ne az Ifjúsági, hanem mégis a Vitkovics-ház- ban helyezzék el. S az indoklás: a 6,5-10 milliós ifjúsági házi átala­kítási költség, a június 15-i tár- (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents