Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-25 / 47. szám
RABOLTAK, AUTÓKAT TÖRTEK FEL — RENDŐRKÉZEN A VERPELÉTI BŰNBANDA (3. oldalon) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1991. FEBRUÁR 25. HÉTFŐ HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA II. ÉVFOLYAM 47. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT Negyedmillió szövetséges katona támadása A Sivatagi Vihar már a szárazföldön is végigsöpör A közép-európai idő szerint vasárnap hajnali két órakor kezdődött szárazföldi támadás hírét az NBC amerikai televízió jelentette először. George Bush Camp Dávidból visszatért Washingtonba, ahol közép-európai idő szerint négy órakor tévébeszédében bejelentette a támadás megkezdését. A hírt ezzel egy időben jelentette be Londonban John Major brit kormányfő és Párizsban Francois Mitterrand francia elnök. Nem sokkal később sajtóértekezletet tartott Richard Cheney amerikai védelmi miniszter. Elmondta, hogy a támadás időpontját eredetileg is február 23- ra tűzték ki. Egyben közölte, hogy biztonsági megfontolásokból egyelőre semmi tájékoztatást nem adnak a hadműveletekről. A támadás megkezdésének hírére ismét összeült a Biztonsági Tanács, de húsz perccel később az ülést meghatározatlan időre elnapolták. A brit független ITN televízió szaúd-arábiai tudósítói azt jelentették, hogy a támadás a front teljes hosszában folyik, több irányban, és nemcsak kuvaiti területen. Értesüléseik szerint negyedmillió szövetséges katona vesz részt a harcokban. Úgy tudják, hogy az egyik első hadicél a kuvaiti főváros visszafoglalása harminchat órán belül. Meg nem erősített hírügynökségi jelentések szerint iraki katonák ezrei adták meg magukat a támadó szövetséges csapatoknak. A szövetségesek visszafoglalták a kuvaiti főváros melletti öböl bejáratánál fekvő Failaka- szigetet, itt 500-1000 iraki katonát ejtettek fogságba. Kuvait ENSZ-képviselője szerint a kuvaiti fővárosban az iraki megszállók gyújtogatnak és robbant- gatnak. Polgári személyeket hurcoltak el, fiatalokat végeztek ki. (Az Öböl-háborúról a 2. oldalon.) Agrárszövetségi kongresszus A hét végén az Építők Székházában összeült az Agrárszövetség kongresszusa. A küldöttek meghatározták a pártként tevékenykedő szövetség új alapszabályát és a közös munka további feladatait. Nagy Tamás, az Agrárszövetség elnöke beszámolójában többek között azt hangsúlyozta: a párt a következőkben nyitottabbá kíván válni, és főként az agrárválság gondjainak megoldását keresve, konstruktív ellenzéki pozícióba akar jutni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy megrekednek az agrártémáknál, éppen ellentétesen fontosnak tartják, hogy a jövőben széles körben hallathassák véleményüket a társadalom- és szociálpolitika, a kereskedelem, a külpolitika és külgazdaság kérdéseiben. A párt nyitott akar lenni minden, számára elfogadható program befogadására. A szövetség, mint Nagy Tamás külön hangsúlyozta, nem kötött paktumot a kisgazdapárttal. Pro Life konferencia Az első magyar Pro Life konferencia két napon át tartott a Magyar Testnevelési Egyetem auditóriumában. A tudományos eszmecserén — amint azt magyar neve, Az életért — jövőnkért is jelzi — az emberi élet értékét kívánta tudatosítani. A tanácskozáson neves magyar és külföldi előadók szóltak egyebek mellett az abortuszkérdésről, különös tekintettel az eutanáziáról, vagyis a halál tudatos előidézéséről. Szó esett a szülészorvosok lelki- ismereti szabadságáról, a természetellenes családtervezésről, s arról, hogy mit tudnak a fiatalok az abortuszról. A civil társadalomért Magyarországon van civil polgár, de még nincs civil társadalom. A Polgári Mozgalom a Köztársaságért hozzájárul ahhoz, hogy az öntevékeny polgárok kialakíthassák a civil közösségeket — hangsúlyozta Varga Csaba, a mozgalom ügyvezető elnöke a Polgári kezdeményezések esélyei című háromnapos nemzetközi konferenciájuk befejezésekor vasárnap, a Fészek Klubban. Zárszavában elmondta: mozgalmuk több mint szociális mozgalom, de nem kíván tömegmozgalommá válni. Nem állnak szemben a kormánnyal, viszont olyan rendszer kialakítását szorgalmazzák, amelyben nem a központi vezérlés, hanem az alulról jövő kezdeményezés érvényesül, s a kormány figyelembe veszi a civil törekvéseket. Az első demokratikus falugyűlésen Számot vetettek Kisköre ügyeivel Nagy érdeklődés kísérte a szombati első demokratikus falugyűlést Kiskörén. Az önkormányzati választások óta első ízben nyílt arra alkalom, hogy a lakosság előtt eddig végzett munkájáról számot adjon a polgár- mester és a képviselő-testület. Ennek időszerűségét mi sem támasztotta jobban alá: a községben többen hangot adtak véleményüknek, miszerint az elöljárók „édes semmittevéssel” töltötték napjaikat, s legjobb esetben is csak ültek a babéijaikon. — Ez nem felel meg a valóságnak — kezdte mondandóját Orosz István polgármester. — Higgyék el, életem legnehezebb hónapjait tudhatom kollégáimmal együtt a hátam mögött. A megfelelő törvények hiánya, a költségvetésünk bizonytalansága szinte megoldhatatlan feladat elé állított. Az elvégzett munka ismertetése után az MDF alelnöke, dr. Farkas Gabriella beszélt a kárpótlási és a földtörvényjavaslatról. Mondandójából kiderült, hogy a demokrata fórum és a kisgazdák közötti ellentétek közel sem olyan élesek, mint azt a tömegkommunikációs eszközök munkatársai ábrázolják. Sőt, megtudhattuk, hogy közel a megegyezés. (Folytatás a 2. oldalon) Együtt az államiak, a vállalatiak és az önkéntesek Újjáalakult a Heves Megyei Tűzoltó Szövetség Több évtizedes kényszerű szünet után alakult újjá műit hét szombaton a Heves Megyei Tűzoltó Szövetség. Az eseménynek szűkebb hazánk legfiatalabb városa, Pétervására adott otthont, s talán éppen a házigazda szerepének vállalása fejében, az odaérkező tűzoltók színes programot nyújtottak a városi polgároknak is. A polgármesteri hivatalban már reggel megnyílt a tűzoltó-kiállítás, amelyet minden érdeklődő megtekinthetett, Pétervására központjában pedig az állami tűzoltók bemutatója —jó néhány járművel vonultak ki — és a somogyi hagyományőrzők „fellépése” szórakoztatta a népes közönséget. Az előbbiek valószínűleg az emelőkosaras bemutatóval aratták a legnagyobb sikert, az utóbbiak a régi tűzoltók öltözékében és eszközeivel „játszották el”, hogy miképpen is oltották egykoron a tüzet, hogyan fékezték meg sok-sok évvel ezelőtt az elharapózó lángokat. (Folytatás a 3. oldalon) Műtrágyával töltik fel a repülőgépet Tamaszentmiklós határában (Fotó: Perl Márton) Veszélyes mértéktartás A túlzott takarékosság földjeink kifosztásához vezet Napjainkban sok megalapozatlan vélemény hangzik el a műtrágyákról. Ezeket természetidegen anyagoknak minősítik, amelyek rontják növényeink minőségét, elszennyezik az élővizeinket, károsítják a környezetet. A legszélsőségesebbek száműzni kívánják őket növénytáplálási rendszerünkből. Nemrég érdekes felmérést végeztek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóintézetében. Megállapították, hogy 1990 őszén az előző évinél legalább 40-50 százalékkal kevesebb műtrágyát szórtak ki a gazdaságok a földekre. Ez rendkívül veszélyes takarékosság, amelynek hatása hosszabb távon jelentkezhet. Okairól kérdeztük dr. Krisztián József címzetes egyetemi docenst, a kompolti intézet tudományos főmunkatársát. — A szántóföldi növénytermelés kezdetétől zsaroljuk — pontosabban zsarolták elődeink — a termőföldet. A műtrágyák használatát megelőzően a növények által felvett tápanyagok kis hányadát juttatták vissza a talajba. Soha nem volt annyi istállótrágya, amennyi pótolta volna a növények által felvett tápanyagokat, az úgynevezett talajgazdagító, nitrogéngyűjtő növények pedig a tápanyagszükséglet töredékét ha fedezték. A zöldtrágyázás nem tudott számottevően elterjedni Magyarországon. A vetésváltás, a föld pihentetése sem pótolta a kivont tápanyagokat, legfeljebb időlegesen helyrehozta a termelés során elkövetett hibákat. A vázolt okok miatt az 1950-es években a jelenlegi termésátlagok alig több mint kétharmadát tudtuk betakarítani két legfontosabb gabonafélénkből. Ugyanakkor még két évtizeddel ezelőtt is a mai terméshozamok felét érték el szántóföldjeinken. (Folytatás a 3. oldalon) Szolidaritás Ózddal A Magyar Szocialista Párt munkástagozata szolidaritásáról biztosítja az ózdi dolgozókat, akik végső elkeseredésükben február 26-ra tömegdemonstrációt hirdettek. A munkástagozat hét végi ülésén elfogadott állásfoglalás — amelyet távirat formájában megküldenek az ózdiaknak — egyebek között leszögezi: a tömörülés tiltakozik az olyan módszerek ellen, amikor a tömeges elbocsátást nem követi új munkahelyek teremtése. A munkástagozat tagjai és szimpatizánsai azért is támogatják az ózdiak küzdelmét, mert megítélésük szerint a megalapozott gazdaságpolitikai koncepció hiánya miatt — a gazdaságirányítási kísérletezések következtében — nem lehet tudni, mikor, melyik vállalat és város jut Ózd sorsára. ■ Létrejött az MDF Országos Választmánya A Magyar Demokrata Fórum új Országos Választmánya szombaton tartotta alakuló ülését a párt Bem téri székházában. Az országos gyűlések közötti legfontosabb politikai döntéshozó fórum saját tagjai sorából nyolctagú, ideiglenes ügyvivő testületet választott. E grémium feladata az Országos Választmány ügyrendjének kidolgozása, a szervezeti-működési szabályzat előkészítése. A választmány üléséről beszámoló sajtótájékoztatón Fur- mann Imre, az MDF általános alelnöke hangsúlyozta: az MDF az egyetlen olyan párt, amelynek legfőbb politikai döntéshozó testületé területi alapon szervezőKitekintés vidékre Az Országos Választmány olyan bizottságot kíván alakítani, amely segíti, felülvizsgálja a vidéki kis szervezetek életét, létfeltételeit. Mint mondták: a szervezeteknek meg kell újulnia ahhoz, hogy a helyi politikában betölthessék azt a döntő szerepet, amelyet az MDF az induláskor felvállalt. dött, a helyi szervezetek háromnégy főt delegáltak a 88 tagú tömörülésbe. A testület meghallgatta Antall József miniszterelnök felszólalását az ország kül-, bel- és gazdaságpolitikájáról, elfogadta helyzetértékelését. A választmány egyben biztosította a kormányzatot és az MDF vezetőségét lojalitásáról, s általános politikai nyilatkozatot fogadott el. (Folytatás a 2. oldalon) Kárpótlási közeledés Számos kérdésben közös álláspontra jutott a két párt, bár a végső megállapodás még nem született meg a kárpótlási törvényjavaslat ügyében az MDF képviselőcsoportja és az FKgP küldöttsége között az elmúlt héten folytatott tárgyalások során — nyilatkozta vasárnap Kónya Imre, az MDF országgyűlési frakcióvezetője. A Parlamentben ma folytatódik a kárpótlási törvényjavaslat vitája, amelynek hangulatát meghatározhatja, hogy amíg Torgyán József, az FKgP parlamenti frakcióvezetője pénteken a tárgyalásokról beszámolva a még meglévő nézetkülönbözőségekre helyezte a hangsúlyt, addig Kónya Imre az azonos álláspontokról beszélt. Tájékoztatójából kiderült: a felek egyetértettek abban, hogy a jogtalan tulajdonelvonásokkal okozott sérelmek orvoslását egységes elvek alapján, a Parlament által most tárgyalt kárpótlási törvény keretein belül kell megoldani. Pozitív diszkriminációval biztosítani kell, hogy azok, akik kárpótlási jegyüket termőföldre kívánják váltani, a törvényjavaslat módosításával minél nagyobb mértékben, az elvett termőfölddel azonos aranykorona-értékű termőföldhöz jussanak. Ma, Budapesten: Temetik a VSZ-t Újabb történelmi mérföldkőnek számító nemzetközi esemény házigazdája lesz Budapest: ma a Duna Intercontinental Szállóban megnyílik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének soron kívüli ülése. Az NDK kiválása után soraiban megfogyatkozott politikai-katonai tömörülés külügy- és honvédelmi miniszterei azzal a céllal gyűlnek össze a magyar fővárosban, hogy immár hivatalosan is kimondják a paktum de facto hónapok óta halott katonai struktúrájának végét. Eszerint a tagállamok kimondják: 1991. március 31-ig megszűnik a Varsói Szerződés valamennyi katonai szerve és testületé. Továbbá megszűnik minden, a Varsói Szerződés keretébe tartozó katonai tevékenység. A VSZ-nek mint politikai szervezetnek a sorsa további konzultációkat igényel. A katoDélben szentesítik A VSZ Politikai Tanácskozó Testületé ma reggel 9 órakor kezdi meg soron kívüli tanácskozását. Az előzetes programnak megfelelően a résztvevők délben írják alá a tanácskozás dokumentumait, majd délután 3 órakor Antall József kormányfő a Parlamentben fogadja a külügy- és védelmi minisztereket. A résztvevők délután 4 órakor nemzetközi sajtókonferencián számolnak be az elvégzett munkáról az Intercontinental Szállóban. nai struktúra teljes felszámolásáról intézkedő soron kívüli budapesti ülés után várhatóan a Politikai Tanácskozó Testület soros ülése lehet az újabb állomás a VSZ jövőjének tisztázásában, július 1-jén Prágában.
