Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-23 / 46. szám
HÍRLAP, 1991. február 23., szombat PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Optimista beszélgetés Tarnaszentmárián „Bizony, olyan elhanyagolt mostohagyerekek voltunk...” Kamatadósegély: Érkeznek a kérelmek az önkormányzatokhoz Az útra fagyott jég visszaveri a télben erőlködő nap fényét, szinte bántja a szemet, amint az öreg épület falán lévő táblát böngészi az ember. Mert a bejárati ajtó zárva, bemenni csak a könyvtári órák idején lehet, meg egy héten egyszer, amikor a polgármesteri hivatal fogadóórái vannak. Szerdánként... A férfiról, akit megszólítok, kiderül, hogy nem véletlenül áll meg mellettem: ő ugyanis a polgármester Tarnaszentmárián. Éppen a boltba tart, nyugdíjas lévén, van ideje, hát meginvitál a közeli „mindenes” klubba, ahol meleg is van, meg csend is a beszélgetéshez. — Hát, nézzen körül nálunk —mondja —, kisfalu ez, mindösz- sze 404-en lakjuk, s többnyire idős emberek. A fiatalok nem nagyon maradnak itthon, másfelé viszi őket a megélhetés... Néhány éve a MÁV-tól ment nyugdíjba a mai faluvezető, Hídvégi Pál is, akit a választási kampány idején „felkértek” erre a tisztségre. Először nem gondolta komolyan, idézi az eseményeket, de a szavazás úgy hozta, hogy a három jelölt közül ő kapta a legtöbb voksot. így hát, a nyakába vette a falu gondját-baját... — Öt képviselővel együtt kezdtünk munkához: Majoros Gyulával, Halmai Istvánnal, Gál Józseffel, Czipó Lászlóval és Hídvégi Lászlóval. S a segítőtársunk lett Zrónik István köijegy- ző. Mert körjegyzőséget alakítottunk Verpelétiéi, ahová annak idején is tartoztunk, mint társközség. Csakhogy ez már más, mint korábban volt... — Miben történt változás? — Röviden össze lehet ezt foglalni: bizony, olyan „mostohagyerekek” voltunk mi a verpeléti tanácsnál. De, ne hánytor- gassuk a múltat, az nem vezet jóra, odavan, új életet kezdtünk, tiszta lappal. Ez azt jelenti például, hogy függetlenek vagyunk már, saját bankszámlánk van, mi döntünk arról, mire fordítsuk a pénzünket. — Milyen összeggel gazdálkodhat a település? — Nem nagy pénzzel: 6 millió 150 ezer forintunk van, ebből úgy 3-3,2 milliót költhetünk fejlesztésre. Miután Verpeléttel közös az iskolánk, az óvodánk, a napközink, s az egészségügyi szolgálatunk, így ezért bizonyos összeggel hozzájárulunk az ottani ellátási, nevelési költségekhez. Naponta húsz alsó és felső tagozatos és hat óvodás kisgyermek jár át, mert itt nincs értelme fenntartani nekik külön intézményeket. Ezekkel így nincs is gondunk... — Mi foglalkoztatja hát a helyi önkormányzatot? — Nekünk egy nagy és néhány apróbb tervünk van erre az esztendőre... Itt van például a vízvezeték-hálózat, amelyre nagyon nagy szükség lenne, mert errefelé szennyezett az ivóvíz. Most kérünk a kútfúráshoz, meg a hálózat építéséhez céltámogatást, ha megnyerjük a pályázatot, 50 százalékkal járul hozzá a költségekhez az állam, s így minden utcánkba eljutna az egészséges ivóvíz. Márciusban tartunk falugyűlést, akkor szeretnénk részletesen megbeszélni a dolgokat a lakossággal. — S a további tervek? — Szeretnénk leaszfaltozni a Tabán utcát, rendezni a Géza fejedelem idejéből származó műemlék templom környékét, egy szép parkba illene bele ez az értékes épület. Aztán még egy támfalat kellene felhúzni a temetőnél, mert leomlott ott egy domboldali rész, bontási követ, anyagot biztosítunk. Ez hozzávetőlegesen 100 ezerbe kerül, az egyházzal megosztva elő tudjuk teremteni a szükséges pénzt, s a segítő emberi kezeket is. Számítanunk kell a lakosságra, mert különösebb bevételi forrásunk nincs: az egyetlen iparos adója, valamint az„szja ” mindössze 5153 ezer forintot tesz ki, helyi adó kivetését pedig nem tervezzük. Nincs megoldva a község egy részén a szemétszállítás, illetve a tárolás, ebben is keresni kell a megoldást, bár a verpeléti téesz már segített egy konténerrel, amelyet a Tárnán túli falurészen helyeztünk el, ahová nem tudnak bemenni a kukáskocsik... Szóval, van mit tennünk a községért... Az ablakon át látni, simogatja a napfény a szép házak elejét. Mondja a polgármester, évekig nem épült új családi otthon, tavaly megtört ajég, felhúztak egy új házat a közelben. Olyan ez, mint a faültetés, bizalom a jövőben, itt pedig — a falu fejlődésében. A posta felé menet válunk el egymástól. — Vagy 8-10 boríték vár rám, hivatalos papírok, amelyeket át kell tanulmányoznom, hamarosan testületi ülésünk lesz, naprakész szeretnék lenni mindennel. S ha ezekkel végzek — köszön el Hídvégi Pál—, akkor kimegyek a kertbe, van egy 200 négyszögöles területem, s pihentetőül megmetszem a gyümölcsfákat. Lassan megeszi a kutya a telet, megpezsdül az élet... A sokak szerint törvénytelenül bevezetett kamatadó továbbra sem hagyja nyugodni a kedélyeket, hiszen a havi ezerötszáz forint (vagy több hitel esetén ennek a többszöröse!) nagy érvágás még azoknak is, akik be tudják fizetni. Ám mi lesz azokkal, akik emiatt fizetésképtelenné válnak? Az ő támogatásukra lakosonként kettőszáz forintos fejkvótát kapnak az önkormányzatok. A körzetünkben található polgármesteri hivatalokban arról érdeklődtünk, jelentkeztek-e már segélyigénylők, elég lesz-e támogatásukra ez a keret, és milyen kritériumok szerint ítélik majd oda a pénzt. Párád: A hivatalban közel tizenöt család érdeklődött eddig, hogyan lehet majd segélyt kérni, de kérelmet eddig csak ketten nyújtottak be. A fejkvóta alapján négyszázkilencvenezer forint fordítható ilyen célra, ám remélik, hogy kevesebb is elég lesz, hiszen a költségvetés — mint mindenütt — szűkre szabott, minden forintra szükség van más területeken is. Szilvásvárad: Négyszázezer forint fordítható az idén erre a célra, és eddig tizennégy kérelmet adtak be a polgármesteri hivatalhoz. Ha csak ennyi lenne, azt tudnák finanszírozni a pénzből, ám a döntés előtt természetesen a kérelmezők' rászorultságát meg fogják vizsgálni. Verpelét. A községben eddig harmincán kértek a kamatadófizetéshez támogatást. A kérdésről szerdán tárgyalt az önkormányzati testület, és úgy döntöttek, hogy kidolgoznak egy rendszert, melyben figyelembe veszik majd a kérelmezők jövedelmi viszonyait, szociális helyzetét, a családban élő gyermekek számát és még számos szempontot, hogy csak azok kapjanak segélyt, aki valóban rászorulnak. Nagyvisnyó: Több érdeklődő is járt a polgármesteri hivatalban, de kérvény még egy sem született. A pénzt természetesen itt is elkülönítették. Tamalelesz: Itt elsősorban azokat akarják támogatni, akik a többféle építési kölcsön miatt most halmozottan hátrányos helyzetbe kerültek, mert kétszer- háromszor ezerötszáz forintot kell havonta befizetniük. Az eddigi három kérvényező is ebbe a kategóriába tartozik, esélyük tehát van, bár a döntésnél itt is többféle szempontot érvényesít majd a testület. önkormányzati ülés előtt Recsken „Gazdálkodj okosan” — 55 millióból... Polgárőrség Nagyvisnyőn Feltört boltok és hétvégi házak jelezték Nagyvisnyőn is a közbiztonság romlását. A további bűncselekmények megelőzésére most ebben községben is önvédelmi csoportot alakítottak. A társulás eddig 16 tagú, de folyamatosan jelentkeznek az új tagok, akik rendszeres járőrözéssel vigyáznak a falu nyugalmára. Munkájukat az önkormányzat anyagilag is támogatja. Falugyűlés Tarnaleleszen Hétfőn este hat órától falugyűlést tartanak Tarnaleleszen, a művelődési házban. Itt a község lakói tájékoztatást kapnak a hetedik ötéves terv lezárásáról, az idei költségvetés tervezetéről, valamint a képviselő-testület eddigi tevékenységéről. Nem lakosonként — lakásonként Legutóbbi körzeti oldalunkon számoltunk be arról, hogy milyen helyi adók kivetését tervezi a szilvasváradi önkormányzat. Az erről szóló rövid írásba sajnos sajtóhiba csúszott: a kommunális adót természetesen nem lakosonként, hanem lakásonként kell fizetniük a községbelieknek. Az egykori filmcímet kicsit átalakítva: tizenegy vitatkozó em- bq; ül le jövő hétfőn az önkormányzati „kerékasztalhoz”, s megpróbálja okosan elosztani a község pénzét. Mint a felelős társaság tizenkettedik tagja, Fekete József polgármester elmondta: ezernyi helye lenne annak az 54,9 millió forintnak, amely a költségvetés tárgyalásakor elosztásra vár. Annyi már biztos, hogy ebből 45,4 millió kell Recsken a működési kiadásokra. — Mire jut majd a fennmaradó 8,4 millióból? — A gazdasági bizottság már meghányta-vetette a lehetőségeket, s azt javasolja a testületnek, hogy (ordítson 900 ezer forintot a Petőfi útfelújítására, 300 ezret pedig a József Attila wícajárdájá- nak rendbehozására. Jó lenne még megerősíteni a menza mögötti udvarrész támfalát, s korszerűbbé tenni az iskolai termek világítását, ezekre is kell majd körülbelül egymillió forint. Az idei elképzelések között szerepel még a Rákóczi-telep szennyvízhálózatának bővítése. Ott nyolcvan családi házat már rákötöttek a gyűjtőcsatornára, a többi 240 lakásnál viszont még megoldatlan a szennyvíz elvezetése. A tervek már elkészültek, a testület most kívánja benyújtani a céltámogatási kérelmet a 12 milliós költség 60 százalékára. A fennmaradó összeg 50-50 százalékban megoszlik majd az önkormányzat és a lakosság között. Tanulmánytervet szeretnének továbbá készíttetni a község más, regionális szennyvízgyűjtőjére és -elvezetésére. Mint a képviselő-testületi ülésen is szó esik majd róla: régi vágya már a lakosságnak a gáz bevezetése a faluba. Az egyik lehetőség, hogy Mátraderecskéről hoznák a három kilométer hosz- szú vezetéket az úgynevezett „negyvenlakásos lakótelephez”, onnan az értékesítésre váró kastélyig — egy érdeklődő leendő tulajdonos is csatlakozna a vállalkozáshoz —, majd pedig a község további részeire. — ...S ha még marad pénz, akkor jó lenne a távközlésben is előbbre lépni — sorolta a polgár- mester. A faluban elkelne már a crossbar-hálózat, közösen Derecskével, Ballával. A posta szakemberei szerint a bekapcsolásra 1993-ban nyílik lehetőség, de úgy lehetne biztosítani — esetleg előbbre is hozni — a hálózatépítést, ha korábban össze lehetne gyűjteni a rávaló összeget. — Mindez döntés kérdése, ez vár most az önkormányzatra, amelynek hétfőn állást kell foglalnia a költségvetési kérdésekben... — mondta végezetül a polgármester. Újra a parádfürdői parkolóról... Befejeződött a szakértői vizsgálat ( Tudósítónktól) Amint arról már korábban beszámoltunk, pár hónappal az ön- kormányzati választások előtt adott ki építési engedélyeket a parádi tanács Parádfürdőn, a Cifraistálló mellett lévőparkolóban, különböző pavilonok felépítésére. Párád önkormányzata közvetlenül megalakulása után — lakossági észrevételek, kifogások alapján — már hangot adott nemtetszésének az ügyben. Nagy Oszkár polgármester felkérte a megyei főépítészt a szükséges vizsgálat lefolytatására, melynek eredményét a közelmúltban kapta kézhez a testület. A vizsgálat a helyszín megtekintésével, Párád összevont rendezési tervének, s a rendelkezésre bocsátott iratok tanulmányozásával kezdődött. Ki kellett térni arra, hogy mit ír elő a rendezési terv a szóban forgó területre, mó- dosította-e ezt az egykori tanács, megtörténtek-e a szükséges egyeztetések, s így szabályos volt-e az eljárás? Az említett rendezési tervben szerepel a település „egyutcás” jellegének megszüntetése. A patak északi oldalán húzódó Fel- szabadulás utca vonalát a rendezési terv keleti irányban a volt (most beépített) parkolóig, majd onnan a SZOT-szanatórium mögé vezeti, s „beköti” a Peres út 24. számú főút összekötő útjába. A Felszabadulás út, s a tervezett további összekötés teljes szabályozási szélessége 16 méter (ez már a szakhatóság engedménye az egyébként szabályos 20-22 méterrel szemben). Ha nem épült volna a parkolóban a patak melletti épület, amely teljesen lehetetlenné teszi a 16 méteres szabályozási szélességet — hisz az épület és a bisztró kerítése között kb. 6 és fél méter a távolság —, akkor a másik épületnél az útszakasz nyomvonal-módosítással még megvalósítható lett volna. Kiderült tehát, hogy nincs összhang a terv és az engedélyezett építmények között, s nem nyújtottak be a rendezési tervet módosító tanácsi határozatot sem. Mindemellett a terv a szóban forgó területet parkolónak jelöli, egy fontos idegenforgalmi üdülőhely parkolójának. A terv szerint a Cifraistállótól keletre eső terület is parkoló. Itt ugyancsak történt ráépítés, de nem jelentős. Viszont egy újabb parkoló más célra történő felhasználása súlyos gondokat okozhat — jegyzi meg a szakértő. Még egyszer érdemes hangsúlyozni: a rendezési terv a területre nem engedi pavilonok építését. Csak abban az esetben lett volna menthető a szabálytalanság, ha átmeneti hasznosításról lenne szó. Újabb problémaként vetődött fel az is, hogy a közterület-használati engedélyben jelölt helyrajzi számok nem egyeznek meg teljesen az építési engedélyhez csatolt, s a földhivatali határozatban szereplő helyrajzi számmal. A megyei főépítész szükségesnek tartja a pontosítást. Az épület tervezésével kapcsolatban csak annyit: mindkét pavilon tervét az ÉSZB átdolgozás után tartotta engedélyezhe- tőnek. E javaslat ellenére a terveket készítőik nem dolgozták át. Az építési engedélyezési eljárásról: a patak menti épület engedélyezési eljárása nem szabálytalan. A másik épület esetében a megyei főépítész a rendelkezésére bocsátott iratanyagban nem találta sem az építési engedély kiadási időpontját, sem tartalmát, sem pedig az eljárással kapcsolatos szakhatósági egyeztetési iratokat, kizárólag csak a terveket és a jogerőre emelkedéskor rávezetett záradékot. Az egyértelmű, hogy már a helyszíni vizsgálat idején sem lehetett volna az engedélyeket visz- szavonni, sőt az új községi ön- kormányzat, a polgármester megválasztásakor sem, hiszen akkor már javában tartottak az építkezések. Terjedelmi okokból a fentiek a szakvéleményt csak részletekben tartalmazzák. A leírtakhoz még annyit tennék hozzá: múlt kedden éjszaka az egyik pavilonsor teteje leomlott. A romokat már eltakarították, de az esetnek nyilván köze van a szakvéleményben is említett szabálytalanságokhoz. Simon Sándorné Az oldalt készítették: Szilvás István Koncz János Rénes Marcell Nagy lapra ébredünk Elit cég (Rénes György karikatúrája)
