Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-23 / 46. szám

lllil VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. február 23., szombat Bulgária: nemzetiségi feszültség Második hete diákok tízezrei nem járnak iskolába a török- nyelv-oktatás kísérleti jellegű be­vezetése miatt támadt nemzetisé­gi feszültségek következtében. A török anyanyelvűek a török nyelv azonnali és kötelező érvé­nyű bevezetéséért, a bolgár anyanyelvűek pedig a nyelvok­tatás bevezetésének megakadá­lyozásáért léptek sztrájkba. Több iskolánál élőlánc akadá­lyozza meg, hogy bárki is belép­hessen az oktatási intézmények épületeibe. A bolgár sajtó beszámolói sze­rint már kisebbfajta incidensek —, közöttük ablakbetörések —, is történtek Kardzsaliban. ,Sugárzó kalasnyikovok” A Borba kevéssé valószínű­nek nevezi pénteki számában azt az állítást, hogy a kalasnyikovok, amelyeket Magyarországról Horvátországba szállítottak, su­gárszennyezettek lehetnének. A mértékadó belgrádi lap az egész történetet inkább politikai bom­bának tekinti, semmint tudomá­nyosan igazolható ténynek. A jugoszláv néphadsereg mindazonáltal olyan utasítást adott ki, hogy az esetleg leadott kalasnyikovokat vizsgálják meg, veszélyesek-e a kezelőkre nézve. A zágrábi illetékes radiológiai intézet már csütörtökön cáfolta azt, hogy bármilyen vizsgálatot végeztek volna a fegyverek eset­leges sugárszennyezettségének megállapítására. jPavlov sajnálkozik Sajnálatát fejezte ki Valentyin Pavlov szovjet miniszterelnök pénteken amiatt, hogy a Szovje­tunió elleni gazdasági puccskí­sérletről tíz napja mondott sza­vait úgy értelmezték, mintha nyugati üzletembereket táma­dott volna. „Semmiféle szemre­hányást sem kívántam tenni üz­leti partnereinknek” —, mondot­ta a kormányfő, s érthetetlennek nevezte a nyilatkozata által ki­váltott heves reagálást. A jugoszláv tagköztársaságok sorsáról Az Egyesült Államok nyújt­son közvetlen segítséget Jugo­szlávia nem kommunista tagköz­társaságainak —, javasolta csü­törtökön Washingtonban Robert Dole szenátor a szenátus külügyi bizottsága előtt. Erre Dole sze­rint a központi kormány és Szer­bia kikerülésével kerülhetne sor, akiket az Egyesült Államoknak „nem szabad megjutalmaznia erőszakos, elnyomó politikáju­kért”. A bizottság Jugoszláviával kapcsolatos meghallgatása során James F. Dobbins külügyi állam­titkár-helyettes ezzel szemben leszögezte: Washington Jugo­szláviának a jelenlegi határok közötti területi egysége mellett kötelezte el magát, így nem tá- mogathatia a szeparatizmust és a kiválás politikáját. c mozi EGRI URÁNIA (Telefon: 11-888) Du. 3, 5 órakor Kedves ellenségem Színes, szinkronizált amerikai sci-fi kalandfilm Este 7 órakor Havanna Színes, amerikai film EGRI PRIZMA De. fél 11 órakor (matiné) A brémai muzsikusok Grimm-mese rajzfilm 24-én 3 és este 6 órakor Nagymenők Gengsztertörténet GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. 4 órakor Szemenszed ett szenzáció Szihes, amerikai filmvígjáték Este 6 és 8 órakor Palimadár Színes, szinkronizált amerikai film vígjáték HATVANI APOLLÓ Du. 4 és este 6, 8 órakor Arachnopho­bia (Pókiszony) Színes, szinkronizált amerikai film HATVANI KOSSUTH Este 6 órakor Ford Fairlane Színes, amerikai film FÜZESABONY Selyemgubó Tart a diplomáciai csatározás, miközben dúl a háború a sivatagban Tervek és ellentervek a békéről Vitalij Ignatyenko szovjet el­nöki szóvivő a szovjet-iraki tár­gyalások után péntekre virradó éjszaka Moszkvában tartott saj­tóértekezletén nyolc pontban foglalta össze az Irak által elfoga­dott javaslatokat. Ezek a követ­kezők: 1. Irak azonnal és feltétel nél­kül kivonja csapatait Kuvaitból; 2. Az iraki erők kivonása a hadmozdulatok leállítását köve­tő napon kezdődik meg; 3. Az iraki csapatok kivonását meghatározott időn belül kell végrehajtani; 4. Az iraki csapatok kéthar­madának kivonása után az ENSZ által Irakkal szemben meghirdetett gazdasági szankci­ók hatályukat vesztik; 5. Az iraki csapatok teljes ki­vonulása után hatályukat vesztik az Irakkal szemben hozott ENSZ BT-határozatok; 6. A tűzszünet életbe lépése után azonnal szabadon enged­nek minden hadifoglyot; 7. Az iraki csapatkivonást az ENSZ B T megbízásából azok az országok ellenőrzik, amelyek nem vesznek részt az Öböl-konf­liktusban; 8. Folytatódik a fentiek részle­tes kidolgozása. Az eredményről még pénteken tájékoztatják az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagállamait és a világszervezet' főtitkárát. A Szovjetunió Irak által elfo­gadott béketerve nyilvánvalóan elfogadhatatlan az Egyesült Ál­lamok számára —, jelentette ki péntek reggel egy magas állású amerikai kormánytisztviselő. A nevének mellőzését kérő tisztvi­selő azután nyilatkozott, hogy az elnök biztonsági tanácsadóival folytatott mintegy kétórás meg­beszélést. A következtetés az, hogy a szovjet javaslat feltételek­hez kötött visszavonulást ajánl, és ez jóval túlmegy az ENSZ BT határozatainak hatályán. A bé­keterv a gazdasági szankciók megszüntetését és az ENSZ ha­tározatainak feloldását irányoz­za elő. Ez tulajdonképpen felté­telekhez kötött kivonulást jelent, amely elfogadhatatlan az Egye­sült Államok számára —, tette hozzá a tisztviselő. Egy amerikai kormányzati forrás szerint Bush elnök csak akkor állítja le a szárazföldi of- fenzíva előkészületeit, ha ko­molyjavaslat érkezik, amely ma­gában foglalja a következőket:- az Irak elleni embargót lega­lább részlegesen, a fegyvereladá­sokra vonatkozóan kell tartani; —, a Kuvaitnak okozott károk helyreállításából adódó költsé­geket Iraknak meg kell fizetnie; —, A szövetségesek hadifogság­ba esett katonáit azonnal szaba­don kell engedni; —, semlegesíteni kell Irak atomfegyvergyártókapacitását. A Fehér Ház két órával a moszkvai tájékoztatás után jelez­te: kétségei ellenére komolyan fontolóra vette az Irakkal való megegyezésre irányuló szovjet kezdeményezést. Mihail Gorba­csov szovjet államfő csütörtökön este telefonon tájékoztatta Ge­orge Bush amerikai elnököt az Irakkal folytatott tárgyalásokról —, közölte a Fehér Ház szóvivő­je. Bush köszönetét mondott Gorbacsovnak annak beható, hasznos erőfeszítéseiért, de ko­moly aggodalmának adott kife­jezést a terv több pontjával kap­csolatban. A javaslatot tanulmá­nyozzák, majd azután döntenek, milyen formában válaszoljanak. Amerikai törvényhozók, poli tikai és katonai szakértők több­nyire pozitívan foglaltak állást a fejleményekről; így Edward Kennedy szenátor közölte, hogy bár több pont nyilvánvalóan nem elfogadható, tárgyalni kell, hiszen most először tettek nagy lépést a béke felé. Nem kevesen azonban felhívták a figyelmet a rövid és hosszú távon fenyegető nehézségekre. Az egyik az, hogy az amerikai politika egyik fő célja Szaddám Huszeinnek a hatalomból való eltávolítása, a térségre veszélyes nagy katonai erejének szétzúzá­sa. Amennyiben Irak további harcok nélkül kivonulhat Kuva­itból, e célok nem érhetők el, sőt: Amerika attól tart, hogy az iraki elnök politikai győzelemnek ál­lítja majd be a történteket. Was­hington számára nem csekély te­kintélyveszteséget jelentene, töb­bek között arab szövetségeseinél, hogy az általa nagy áldozatokkal szervezett háborúnak a másik nagyhatalom vet véget; ezzel a szovjet vezetés bel- és külföldön egyaránt nagy sikert tud felmu­tatni. A Bush-kormány bizal­matlanul tekint arra a lehetőség­re is, hogy a békét olyan, a koalí­cióban részt nem vett országok ENSZ-erői biztosítsák majd, amelyek távol maradtak az erő­feszítésektől. Drámai vonakodás a megyei színháztól (Folytatás az 1. oldalról) — 44 igennel és két tartózkodás­sal — dr. Jónás Pál támogatása mellett. Egyben arra kérte dr. Kiss Imrét, az ORFK jelenlévő képviselőjét, hogy erről tájékoz­tassa az országos főkapitányt, akihez a testület levélben is eljut­tatja véleményét. A kemény vita akkor alakult ki, amikor a megyei intézmények —, köztük a kulturális szférába tartozók —, pénzügyi támogatá­sáról hangzott el javaslat. Töb­ben megkérdőjelezték a koráb­ban megyei —, immár az Eger­nek átadott —, művelődési köz­pont, könyvtár, pedagógiai inté­zet működési fontosságát, nem egy esetben —, pl.: MMK —, lét- jogosultságát. Végül is, bizonyos fenntartásokkal —, a költségve- tés második vitájára elvégzendő további, finanszírozási vizsgáló­dásokig —, elfogadták a javasolt támogatási összeget, kivéve az MMK-ét, amelyet csaknem két­millióval csökkentettek. Az addig sem éppen nyugodt légkör akkor izzott fel, amikor az egri Gárdonyi Géza Színház sor­sáról esett szó, miután működé­sét csak úgy lehet a továbbiakban biztosítani, ha a megye és a város közösen tartja fenn. A több tíz­milliós költségvetési hiány pótlá­sára —, egyeztek meg a felek —, a megye és a város vállalatainak, gazdaságainak támogatását ké­rik. A még hiányzó pénz össze­adásának arányában viszont nem tudtak megállapodni, ugyanis a közgyűlés tagjainak többsége úgy vélekedett: a me­gye településeinek nem áll mód­jában támogatni „Eger színhá­zát”. Mint Keresztes György (Gyöngyös), Szamosvölgyi Pé­ter (Gyöngyöstarján), VargaAn- tal (Lőrinci), Krizsán Gyuláné (Atkár), dr. Hegedűs György (Heves), ifj. Csombok József (Visznek) és Nagy Imre (Apc) hangsúlyozta: Eger „kettős” költségvetésből kíván ismét hasznot húzni, s hogy a megye más városaiban, községeiben fontosabb ügy a víz, a betegellá­tás, az iskolagond, mint a „hu- szad-harmincadrendű kultú­ra...!” S ha támogatják is a szín­házat, csupán az idén, fokozato­san csökkentve a költségvetési juttatást, s újabb takarékosságra késztetve az intézményt. Végül már abban sem tudtak megálla­podni, hogy a korábbi tárgyalá­sokon a megye, illetve Eger város önkormányzata milyen támoga­tási százalékot ajánlott fel a kö­zös kasszába. A veszélybe került színháznak végül is megszavaz­ták az eredetileg tervezett ötmil­liós támogatást azzal, hogy —, akárcsak jövő kedden az egri képviselő-testület —, a költség- vetés újabb tárgyalási fordulójá­ban „megnézik: mire lesz még le­hetőség...” A színház ügye —, amely im­már egy szegénységi bizonyít­ványként lebeg az ország-világ színe előtt —, itt feneklett meg tegnap este, mint megkövült pél­dája az egykori „államtámogatá­si vagy nem támogatási” sérel­mek eltorzulásának. Szilvás István A határidő: február 28. Az egyéni vállalkozók adóbevallási kötelezettsége A magánszemélyek, jövedele­madó fizetésére kötelezett vál­lalkozók adóbevallásuknak az 53. számú és a 7. számú nyom­tatványokon tehetnek eleget. A vállalkozással kapcsolatos adó­bevallást 1991. február 28-ig kell benyújtani a telephely szerint il­letékes megyei adófelügyelősé­gekhez. Ahhoz, hogy az adóbe­vallást pontosan el tudják készí­teni, szükségük van a pénztár- könyv és az analitikus nyilván­tartások zárására. Az analitikus nyilvántartások részletesen tartalmazzák a pénz­tárkönyv adatait, és ebből lehet megállapítani az állóeszköz ese­tében az elszámolható amortizá­ció összegét is. A nyomtatvá­nyok kitöltése előtt (7., 53. sz. nyomtatványok) át kell olvasni a mellékelt tájékoztatót, amely részletesen ismerteti a kitöltés módját. A bevallás a bizonylatok alapján könyvelt pénztárkönyv adatain alapul. A pénztárkönyv rovatait összesíteni kell: a bevé­telek és kiadások (adóalapba be­számító bevételek, adóalapba beszámító kiadások) egybeveté­se alapján állapítjuk meg a vállal­kozás eredményét. Ha az analiti­kus nyilvántartások nem állnak rendelkezésre, akkor először a pénztárkönyvből kell kigyűjteni a szükséges adatokat. Ez végső soron egy számítási, adatrögzítő papír, melyen utólag is rekonstruálható a bevalláshoz használt adatok helyessége vagy éppen a tévedés. Minden számítást ezen a papíron végez­zünk el. A 7. sz. nyomtatvány 1-14. és 16. soraitcsak az analiti­kus nyilvántartásból tudjuk gyorsan kitölteni. A C oszlopban kell szerepeltetni az áfa-kötele­zettséget. Ide kerül a vevők által fizetett áfa, a vásárolt és kiegyen­lített számlákban szereplő áfa különbözete. (Mint ismeretes: csak a pénzügyileg bonyolított számlában szereplő áfa-t kell fi­gyelembe venni. A D oszlopba csak a vállalkozás keretében fog­lalkoztatottak jövedelméből le­vont személyi jövedelemadót kell beírni. Nem szerepelhet itt a vál­lalkozó által kivett jövedelem után járó jövedelemadó-előleg, mivel azt majd az 53. bevallás 93. sorában kell szerepeltetni. A D oszlopban az alkalmazottaktól levont adóelőleget abban a hó­napban kell szerepeltetni, ame­lyikre a bért elszámolták. PL: ha a bért november hónapra de­cember 2-án fizették ki, akkor az abból levont szja-t a november soron kell kimutatni. Ha egyszeri megbízásra, alkalmi fizikai mun­kára, vagy segítő családtagnak fi­zetünk jövedelmet, akkor az ab­ból levont szja-t a kifizetés hó­napjára kell bevallani. Pl.: ha május 18-án fizettünk egyszeri megbízásra, akkor az abból le­vont szja-t május hónapban kell szerepeltetni, kimutatni. Az E, F, G oszlopokkal nem foglalko­zunk, mert azok gyakorisága ki­csi. Amennyiben felvilágosításra van szükség, kéijük, keressék fel az adófelügyelőség ügyfélszolgá­latát. (TeL: 20-898) Mindegyik adónemre vonat­kozik az úgynevezett 10 ezer fo­rintos szabály: csak akkor kell az adott hónapra bevallani összege­ket, ha az év elejétől halmozott pénz a 10 ezer forintot elérte, vagy meghaladta. A 7. sz. lap további rovataihoz meg kell szerkeszteni a segédtáb­lázatokat. A most bemutatott példa csak A) táblázat: 1. 1990. évi bevételek: B) táblázat 1. 1989. évtől áthozott veszteség: 3. 1990-ben felmerült költség: a) pénztárkönyvben könyvelt: b) analitika szerint élsz. ért. csökk.: c) gyorsítottan elszámolt ért. csökk.: 4. Összes term, és kezelési ktg. (2+3): C) táblázat 5. 1990. évi bevételek (A tábla 1. sor) 6. 1990. évi összes költség (B tábla 4. sor) 7. Jövedelem (5. sor-6. sorkülönbözete) egy a sokféle lehetőség közül, hi­szen mindenki a saját számláit, bevételeit, kiadásait, kedvezmé­nyeit stb. használja. 8.500.000.­0 7.500.000. ­500.000. ­100.000. ­8.100.000. ­8.500.000. ­8.100.000. ­400.000.­Az 1989. évi zárásnál az átmeneti törvény által lehetővé tett tarta­lék három évre történő megosztását kiszámoltuk, mivel a tartalék na­gyobb volt, mint az 1989. évi szja-köteles jövedelem 50 százaléka, 1989- ben ennek egyharmadát már, 200.000 Ft-ot elszámoltunk, most lehetőség van a másik egyharmad elszámolására. 8. 1989-ről áthozott bevételek: 200.000.­9. Egyéni váll. szárm. ossz. jöv. (7+8. sor): 600.000.­1990- ben is vannak adókedvezményként elszámolható jogcímek, pl.: 10. Szakmunkástanuló foglalkoztatása 1 fő x 1.000.- Ft x hó 12.000.­11. Összes kedvezmény (10. sor) 12.000.­12. Kedvezménnyel csökkentett jöv. (9-11. sor) 588.000.­A 34. sor adatát az 53. számú szja-bevallás 5. sorába kell írni. A bevallásokat a magánvállal­kozóknak 1991. február 28-ig kell beküldeni, vagy személye­sen beadni. Amennyiben az éves gazdálkodás eredménye negatív szám, vagy a megszerzett jövede­lem nem éri el az 55 forintot, il­letve nyugdíjas esetén a 108 ezer forintot, az 53. számú nyomtat­ványt akkor is be kell küldeni. A 7. sz. nyomtatványt minden eset­ben ki kell álh'tani: függetlenül attól, hogy a vállalkozónak van-e jövedelme, melyet be kell valla­ni, vagy nincs. Mindkét bevallást egy példányban (bizonylatok csatolása nélkül), aláírással ellát­va kell beküldeni a Heves Me­gyei Adófelügyelőséghez (Cím: 3300 Eger, Szvorényi út 52.). A személyhez vagy vállalko­záshoz kötődő adatok kitöltése igen fontos (pl. visszaigénylés­nél). Bizonylataikat, saját beval­lási példányaikat 5 évig őrizzék meg. Dr. Kovács Sándor APEH Heves Megyei Igazgatóság vezetője Kormányrendelet: Az E-hitel Az állami vagyon privatizálá­sát segítő Egzisztencia Hitelt Magyarországon „valuta belföl­dinek” számító személyek vehe­tik igénybe állami vagyontár­gyak, illetve állami tulajdonban lévő üzletrészek megvásárlására. A rendelet értelmében a hitel törlesztése az államadósságot csökkenti. Az önkormányzati tulajdonrész esetében a vásárló nem hitelt kap, hanem részletfi­zetési kedvezményt, mégpedig a hitellel azonos feltételeldcel. A hitelt a magánszemélyek­nek az erre vállalkozó kereske­delmi bankok folyósítják a Ma­gyar Nemzeti Bank-i refinanszí­rozási hitelkeretből, s ezért évi négyszázalékos kamatfelárat számíthatnak fel kezelési költ­ségként. A hitel és a részletfize­tési kedvezmény alapkamata a mindenkori jegybanki alapka­matláb 75 százaléka. Ez jelenleg mintegy 15 százalék. A hitelfelvevőnek meg kell felelnie a bankok, illetve pénzin­tézetek hitelbírálati követelmé­nyeinek. A bankok megvizsgál­ják a vállalkozások várható jöve­delmezőségét, a befektetők hi­telképességét. A kölcsönhöz csak azok juthatnak, akik egyéni vállalkozói igazolvánnyal ren­delkeznek, illetve gazdasági tár­saságok vagy szövetkezetek tag-, jai. A vásárolni szándékozóknak rendelkezniük kell bizonyos sa­ját résszel is. Ennek nagysága a hitelösszegtől függ, így 5 millió forintos kölcsönig csak 2 száza­lék. Ezenfelül 10 millióig a saját rész már 15 százalék, saz50 mil­lióig terjedő sá vban pedig 25 szá­zalék. A törlesztési idő az igényelt összegtől függően 6-8, illetve 10 év, egy vagy két év türelmi idő­vel. A türelmi idő alatt csak a ka­matokat kell fizetni, a törlesztő­részleteket nem. A hitelt egy-egy vásárló többször is igénybe vehe­ti, de az egy személy által felvett kölcsönök teljes összege így sem haladhatja meg az 50 millió fo­rintot. Az Állami Vagyonügynökség a Magyar Hírlapban és még egy másik napilapban hirdeti meg a privatizálásra szánt állami va­gyonra a pályázatot. Ennek 30 nappal az árverés időpontja előtt kell megtörténnie. Akik az árve­résen indulni akarnak és igénybe kívánják venni a vásárláshoz az Egzisztencia Hitelt, azok a ban­koktól kapják meg kedvező dön­tés esetén a saját pénzforrásukról szóló igazolást és az ígérvényt. Az ígérvényben a bank vállalja a hitel folyósítását a vásárláshoz. A banki ügyintézés ideje változó, de általában tíz nap. Az árverésre jelentkezéskor ezeket az iratokat be kell mutat­ni. Lényeges a bánatpénzbeűze- tése is —, ez maximum a meghir­detett összeg 5 százaléka lehet. A pénzt mindenki visszakapja a nyertes kivételével. Neki csak akkor juttatják vissza, ha a vásár­lás a meghatározott időben lebo­nyolódik. (MTI) temetésén megjelentek és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család oszönetünket fejezzük minden kedves rokonnak, munkatársnak, ismerősnek, akik férjem, édesapánk, nagyapánk, dédnagyapánk KOVÁCS ORBÁN temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek és fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents