Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-20 / 43. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. február 20., szerda Bagdadot még nem érte ilyen heves bombázás Hová tűnt az iraki külügyminiszter? A Gorbacsov-terv A legnagyobb példányszámú német napilap, a Bild-Zatung keddi számában közölt négy pont nagyjából egyezik az Öböl- konfliktus rendezését szolgaló Gorbacsov-tervvel, amelyet hétfőn nyújtottak át Moszkvában Tárik Aziz iraki külügymi­niszternek — közölte Bonnba eljutott hírek szerint az egyik szovjet szóvivő, Szergej Grigorjev, az ITN brit televíziós aUo- máson sugárzott interjúban. A Bild-Zeitnng mértékadó kö­rökből úgy értesült, hogy a Gorbacsov-terv a következő eleme­ket tartalmazza: 1. Irak feltétel nélkül visszavonja csapatait Kuvaitbót, hogy lehetővé váljon a gyors béke. 2. A Szovjetunió mindent megtesz azért, hogy „Irak állami struktúrája és határai” érintetlenek maradjanak. 3. A Szovjetunió „minden büntető intézkedést” ellenez, ideértve a Szaddám Húszéin ellen tervezetteket is. 4. Tárgyalások az összes többi közel-keleti problémáról, be­leértve a palesztin kérdést is. Nyugat-európai Unió Manfred Wörner, a NATO fő­titkára támogatásáról biztosítot­ta azokat a terveket, amelyek ér­telmében a Ny ugat-európai Uni­ót az Európai Közösség védelmi szervezetévé kell átalakítani, és székhelyét Londonból Brüsszel­be kell áthelyezni. Az 1954-ben létrehozott Nyugat-európai Unió az egye­düli olyan nyugat-európai szer­vezet, amely katonai kérdések­kel foglalkozik, s jelenleg az EK 12 országa közül kilenc vesz részt benne. Az Öböl-válság kezdete óta a Nyugat-európai Unió — amely eddig lényegében katonai kérdé­sekről tárgyaló politikai vita­klubként működött — szerepet vállalt a tagállamok által az Öböl-válság keretében tett kato­nai erőfeszítések összehangolá­sában. Katonai és belügyi költségvetés A román törvényhozás jóvá­hagyta a Victor Stanculescu vé­delmi miniszter által kért 10,2 milliárd lejes kiegészítést az idei év katonai költségvetéséhez, akárcsak a belügyminiszter, Dó­réi Viorel Ursu által igényelt 4 milliárd lejes pótlást tárcájának büdzséjéhez. Új bolgár valutaárfolyam A bolgár kormány új valutaát­váltási árfolyamot vezetett be, amely szerint 1 dollárért csak­nem kétszer annyi levát ad, mint amennyit a feketepiaci árusok. Az új árfolyam alapján 28,25 le­va ér egy USA-dollárt. (A hét elején még 7:1 volt az arány, a fe­ketepiaci pedig 15-16:1). Az in­tézkedéssel a bolgár kormány azt szeretné elérni, hogy egyrészt az államkasszába vonzza a magán- személyeknél „dunnacihákban” tartogatott, s 1 milliárd dollár­nyira becsült keményvalutát, másrészt, hogy letörje a feketepi­aci árfolyamot, harmadrészt pe­dig, hogy fékezze a nyugati valu­ták használatát, s a leva kiszoru­lását a gazdasági életből. Csapatkivonás ' végső stádiumban Végső szakaszához érkezett a szovjet csapatok Csehszlovákiá­ból történő kivonása — közölte kedden a prágai védelmi minisz­térium. Február 19-ére ugyanis befejeződött a középső hadse­regcsoport harci egységeinek a kivonása, egyetlen gépesített lö­vészezred kivételével. Ez az ez­red lényegében immár csak a mi- lovicei főparancsnokság objek­tumainak biztosítását látja el. Ki­vonása május végére várható. így a Csehszlovákia területén állo­másozó szovjet haderő immár csupán 29 harckocsit, 152 pán­célozott szállító harcjárművet, valamint 30 ágyút és aknavetőt számlál. A háború kezdete óta a legsú­lyosabb bombatámadást mérték a szövetségesek hétfő éjjel Bag­dadra. A helyi idő szerint este nyolc órakor kezdődött nagy erejű bombázás reggelig tartott. A támadás olyan heves volt, hogy az óvóhelyre kényszerült 40 külföldi újságíró beszámolója szerint a jól szigetelt szállodai vé­dőhelyiséget is elöntötte a füst. Az ARD német tévétársaság forgatócsoportja több szárnyas­rakétát is látott repülni a város utcái felett. Iráni sajtójelentés szerint az immár csaknem négy hete folyó Öböl-háborúnak több tízezer halottja és sérültje van Irakban. A Dzsomhuri Eszlami című teheráni napilap szerint maga Szaadun Hammádi iraki minisz­terelnök-helyettes közölte Ali Mohammed Besharáti iráni kül­ügyminiszter-helyettessel, hogy a bombázásokban eddig 20 ez­ren lelték halálukat, s 60 ezerre tehető a sebesültek száma. A lap szerint Hammádi közölte azt is, hogy a háború eddig 200 milliárd dollárnyi kárt okozott Iraknak. Iszonyatos a zsúfoltság, nincs elég gyógyszer, kötszer, akado­zik a víz- és áramszolgáltatás az iraki kórházakban — erről szá­molt be egy arab orvos, aki tíz napig dolgozott a bagdadi Khark kórházban. A 240 ágyas kórház­ban nincs folyó víz, áramot az in­tézmény generátora biztosít, de azt is csak két-két órás idősza­(Folytatás az 1. oldalról) Acz ebédszünet után az Or­szággyűlés interpellációkkal és kérdésekkel folytatta munkáját. A késedelmes kezdés, valamint a témák hosszabb taglalása miatt ezúttal csak hat interpellációra került sor. Kőrösfői László (MSZP) a magyar sportolók és természet- járók számára eddig biztosított vasúti kedvezmény megvonását sérelmezte, amely szerinte el­lentmond a kormány meghirde­tett programjának, hozzájárul a kis egyesületek ellehetetlenülé­séhez, ellentmond az egészség- megőrzés nemzeti programjá­nak. Siklós Csaba miniszter kö­zölte, hogy a költségvetés — is­mert helyzete miatt — az utazási kedvezmények felülvizsgálata kokra, mivel nincs elegendő üzemanyag működtetéséhez. Ilyenkor beindul a rohammunka a négy sebészeti műtőben. Az orvos szerint a bagdadi kórházak zöme általában igen korszerűen felszerelt, de egyálta­lán nincs felkészülve a súlyos égési sérültek kezelésére. — Nin­csenek vízágyak, sem steril helyi­ségek. A múlt szerdai óvóhely­bombázás után számos pácienst láttam súlyos égési sérülésekkel, egyszerűen takarókba burkolva — ezek az emberek mind halálra vannak ítélve — mondta az or­vos. Tárik Aziz iraki külügymi­nisztert kedden Teheránban fo­gadta Hasemi Rafszandzsani iráni államfő. A közel kétórás során csak a szociálpolitikailag kedvezményezettek körét, azaz a diákokat, a nyugdíjasokat és a nagycsaládosokat vehette figye­lembe. Speidl Zoltán salgótarjáni képviselő a térség távközlési nyomora miatt emelt szót. Me­gint csak Siklós Csaba válaszolt, aki elmondta, hogy ebben az év­ben tervezik az országnak azon a részén több mint 17 ezer új vonal létesítését. Hatvani Zoltán (SZDSZ) a lakáskamat-emelés miatt nehéz helyzetbe került állampolgárok érdekében interpellált. Szabó Tamás pénzügyminisz­tériumi államtitkár közölte, hogy a lakosság eddig rendkívül nagy arányban fizette vissza kölcsön­tartozását. Kilátásba helyezte, hogy a kormány csütörtöki ülé­megbeszélésen Aziz tájékoztatta vendéglátóját hétfői moszkvai tárgyalásairól. Rafszandzsani mindössze annyit mondott, hogy Irán folytatni fogja a harcok be­szüntetése érdekeben tett erőfe­szítéseit. Tárik Aziz hollétéről egyéb­ként ellentmondásos jelentések érkeznek. Iraki hivatalos forrá­sok szerint teheráni tárgyalásai után a külügyminiszter kedd dél­előtt hazautazott Bagdadba, s onnan néhány órán belül vissza­indul a válasszal Moszkvába. Ezt az információt erősítette meg — diplomáciai forrásokra hivat­kozva — a moszkvai rádió kedd déli adása is, az iráni külügymi­nisztérium viszont délben még arról számolt be, hogy a minisz­ter továbbra is Teheránban tar­tózkodik. sén az ő és a népjóléti miniszter javaslatára megtárgyalja, hogy bizonyos összegeket kormány­zati tartalékból felszabadítsa­nak-e a nehéz helyzetbe került családok támogatására. Kedden este 6 órakor befejez­te munkáját az Országgyűlés ülé­se. A Parlament utolsó napirendi pontként határozott Bejczy Sán­dor és Bogárdi Zoltán ország- gyűlési képviselő mentelmi jogá­nak felfüggesztéséről. A hon­atyák ellen rágalmazás címén kezdtek eljárást. A törvényhozás úgy határozott, hogy Bejczy Sán­dor mentelmi jogát nem függesz­ti fel. Bogárdi Zoltán viszont sa­ját maga kérte mentességének felfüggesztését, mondván, pre­cedens-értékűnek tartja a bíró­ság előtti megmérettetést, mivél továbbra is vállalja kijelentéseit. Kegyelmet gyakorolt a Parlament Interpelláció a lakáskamatadó miatt Meciar a horthysta és nyilas kitelepítettekről Kárpótlási vita Csehszlovákiában is Csehszlovákiában nagy érdeklődéssel várják, hogy miként sikerül a Szövetségi Gyűlés e héten esedékes újabb kísérlete az úgynevezett bíróságon kívüli rehabilitációról — vagyis az elmúlt évtize­dekben okozott, nem elsősorban büntetőjogi jelle­gű, hanem gazdasági tartalmú jogsérelmek orvoslá­sáról — szóló törvény elfogadására. A kormány törvényjavaslatát a parlamenti bi­zottságok már többször visszadobták, pedig olykor kézzelfogható közelségbe került a megállapodás. Az alapvető nézeteltérések abból fakadnak, hogy a kormányzat minél előbb minél szélesebb játékteret kívánna biztosítani a privatizáció, vagyis a vállala­tok értékesítése számára. Csakhogy a hazai — és fő­ként a külföldi — beruházók addig nem jelentkez­hetnek, amíg nem világos, hogy mit fognak repriva­tizálni, vagyis mely vállalatokra jelenthetnek be igényt az egykori tulajdonosok, vagy azok örökö­sei. Egyes parlamenti csoportok minél szélesebb körű, és — ha lehet — természetbeni kárpótlást szorgalmaznak. Sokan azt követelik, hogy ne 1948- ig, hanem 1945-ig menjenek vissza a restitúciós igé­nyek elismerésével. A kormány az elmúlt napok­ban — értesülések szerint — messzemenő hajlandó­ságot kezdett mutatni a kompromisszumra. Ebben a helyzetben különös figyelmet keltett Vladimir Meciar szlovák kormányfő tévébeszéde, amelyben egyszerűen rossznak minősítette a bíró­ságon kívüli rehabilitációról szóló törvényterveze­tet. Az évszámok fölötti vitának nemzeti kisebbségi vonzata is van. A második világháború után ugyan­is Szlovákiában a magyarságot — csakúgy, mint a németeket — kollektive háborús bűnös nemzetté nyilvánították, és megfosztották nemcsak állam­polgárijogaitól, hanem jórészt vagyonától, ingatla­naitól is. Akiket aztán még ki is telepítették, azok már később „hűségeskü” letételével sem nyerhet­ték vissza jogaikat. A szlovákiai magyar politikai mozgalmak ezt úgy látják: szükség van az ilyen, 1948 előtt okozott jog­sérelmek orvoslására is. Meciar aztán az általános érvényű, gazdaságossági szempontokra való hivat­kozással „egy lélegzetre” ezeket az igényeket is visz- szautasította. „Én voltam az első, ciki megmondta, hogy nem minden kitelepített magyar volt horthys­ta és nyilas. De az összes horthystát is és nyilast kite­lepítették. És most tőlük kérjünk bocsánatot, és ne­kik fizessünk?” — tette föl a kérdést Vladimir Meci­ar. Kárpáti János Jeszenszky Géza Genfben Nemzetközi szervezetek kép­viselőivel találkozott kedden délelőtt Genfben Jeszenszky Géza külügyminiszter. A Világgazdasági Fórum ve­zetőivel, Klaus Schwab elnökkel és Julianna Schwager-Jeppink igazgatóval egyebek között a magyar gazdaság kérdéseiről folytatott eszmecserét. S. Oggata asszonnyál, az Egyesült Nemze­tek Szervezete menekültügyi fő­biztosával a jelenlegi menekült- ügyi kérdésekről, s az elkövetkező években várható menekülthul­lámról folytatott tárgyalást. A magyar külügyminiszter hétfőn este nagy érdeklődés mel­lett tartott előadást a genfi ma­gyar egyesület tagjai számára. f Nyugati ^ személygépkocsik javítása, jól felszerelt műhelyben. Kocsis László autószerelő Gyöngyös, Pesti út 70. (Tejüzemmel l szemben) J Autóbusz-közlekedés — új menetdíjakkal (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak sürgősségi javas­lattal tárgyalták meg Bíró József képviselő, idegenforgalmi és ke­reskedelmi bizottsági elnök ko­rábbi előterjesztését, miszerint emeljék fel Egerben és a körzeté­ben a gyógy- és idegenforgalmi díjakat, s az ebből származó hat­milliós többletbevételt fordítsák fejlesztési célokra. Az új díjter­vezetet — a testületi döntés alap­ján — 15 napra közszemlére te­szik ki, majd rendeletben szabá­lyozzák. Ilyen közszemlén való "meg­mérettetés” után tért vissza a közgyűlés arra a tervezetre, amely a helyi autóbusz-közleke­dés új tarifáit tartalmazta. Láng András, a költségvetési és gaz­dálkodási bizottság elnöke a ren­deletalkotás vitája előtt elmon­dotta: mind a szakbizottság tag­jai, mind pedig az Agria Volán il­letékesei — annak ellenére, hogy a kalkulációk elkészítése óta is­mét emelték a gázolaj árát — az első variáció elfogadását javasol­ják. Az immár egy hónapja ese­dékes tarifaemelésről végül is döntés született: a vonaljegy ára 14, az egyvonalas bérleté 320, az összvonalasé 420, a tanuló­nyugdíjas havijegyé pedig 105 fo­rint lesz március 1-jétől. Ennek arányában változnak az egyes helyi autóbusz-különjáratok ta­rifái, valamint a pótdíjak is. To­vábbra is díjtalanul utazhatnak viszont a szövetségi tagsági iga­zolvánnyal rendelkező vakok és gyengénlátók, a 70 éven felüli ál­lampolgárok, valamint a fegyve­res erők sorállományú tagjai. Az ülés további részében dr. Ringelhann György polgármes­ter, illetve dr. Estefán Géza jegy­ző térj esztette a testület elé a pol­gármesteri hivatal szervezeti fel­építésére, illetve működésére vonatkozó koncepciót. Mint eb­ből kiderült: szükségessé vált egy új belső szervezeti átalakítás, amely biztosítja a korszerű köz- igazgatási munkát, megszünteti a párhuzamosságokat, s a jelenlegi szakembergárdát nyugtalanító „státusbizalmatlanságot”. Ez utóbbi miatt immár számos jól képzett hivatalnok hagyta el a pályát, gondot okozva ezzel a fo­lyamatos önkormányzati tevé­kenységben. Az átszervezés ter­mészetesen érinti a munkahelyi közösséget: mintegy 10-15 dol­gozóval kevesebbre lesz majd szükség a hivatali működéshez, mint korábban volt. A téma vitá­jában főként arról szóltak a kép­viselők, hogy miként lehet rugal­massá és egyértelművé tenni a hatósági, illetve az ügyintézési munkát. Összecsaptak a vélemé­nyek arról is, hogy hová kerüljön a környezetvédelem, a gyámügy, valamint a város jellemző gazda­sági ágazatának — a szőlészeti- borászati kultúrának —felügye­lete, netán az idegenforgalom patronálása. A közgyűlés végül elfogadta a beterjesztett — ám a hétköznapok gyakorlata alapján még bizonyára formálódó — koncepciót, amelynek lényege, hogy a polgármesteri hivatalt nyolc szervezeti ágazatba tömö­ríti. így hozták létre a Jegyzői és Képviselői Irodát, a Főmérnöki Irodát, a Lakossági Szolgálati Irodát, a Gazdasági Irodát, a Művelődési és Sportirodát, a Népjóléti Irodát, az Adó- és Ille­tékhivatalt, valamint az Idegen- forgalmi és Kereskedelmi Irodát, amelyeknek vezetői posztját pá­lyázat útján töltik majd be. Az egri önkormányzat ülése egyéb ügyek megbeszélésével ért véget. (szilvás) Gázkifúvás a földgáz-távvezetéken Erős gázkifúvás történt kedden a kora reggeli órákban a Szovjetu­nióból Jugoszláviába tranzitgázt szállító 800 milliméteres vezetéken Gyomaendrőd és Városföld, Öcsöd, Mesterszállás térségében. A gázömléshez a kunszentmártoni, mezőtúri és a szarvasi tűzoltó- egységeket is riasztották, amelyek öt gépjárművel vonultak a hely­színre, és gondoskodtak a robbanásveszély elhárításáról. A rendőr­ség a közeli közutat lezárta, a környező tanyákat pedig kiüríttette. A feltevések szerint a földben húzódó vezeték vagy elrepedt, vagy eltö­rött. A 42 bar nyomással mintegy 200 méter széles területre kiáramló gázt szakemberek délelőtt megfékezték, a veszélyes szakaszt lezárták. Várhatóan szerdán befejezik a hibás távvezetékszakasz javítását, il­letve szükség szerinti cseréjét. Svájc még mindig semleges Svájc szívesen átadja tapaszta­latait a mih'cia rendszerű hadse­regéről — jelentette ki kedden, a Honvédelmi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón Kaspar Villiger svájci védelmi miniszter, aki Für Lajos honvédelmi mi­niszter meghívására vasárnap ér­kezett háromnapos hivatalos lá­togatásra Magyarországra. Kaspar Villiger elmondta: Svájc az Öböl-háborúval kap­csolatban is megőrizte semleges­ségét, nem engedélyezte a szö­vetséges erők számára, hogy át­repüljenek az ország légterén.

Next

/
Thumbnails
Contents