Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-19 / 42. szám
HÍRLAP, 1991. február 19., kedd EGER ÉS KÖRZETE Köszönöm, jól vagyok A főorvos űr nem pihen... (Fotó: Szántó György) Vendégkiállítás Csehországban Az egri Dobó István Vármúzeum több éves kapcsolatot tart a csehországi Bmo múzeumával. Mint emlékezetes, két éve Spiel- berk vára mutatkozott be városunkban. Most a Barokk Eger címmel láthattak kiállítást korabeli festményekből, egyházművészeti tárgyakból a brúnniek. Lengyel László, művészettörténész az egri múzeum és egyházművészeti gyűjtemények anyagából válogatta és rendezte a tárlatot, melynek igen stílusosan egy helybeli barokk épület adott otthont októbertől januárig. A szép tárgyak most ládákban pihennek, elszállításra várva. Legközelebb egy másik csehországi múzeumban, Teplicén láthatja a közönség az anyagot áprilistól augusztusig. Vetőmagbörze A kiskertek gazdái már a közelgő tavaszra gondolnak. Az idén mindennél fontosabb, hogy megfelelő legyen a termés, annál is inkább, mert a saját gazdaságban termelt gyümölcs és zöldség jelentősen kiegészítheti a háztartást. Ma, 19-én délután öt órától a Megyei Művelődési Központban vetőmagbörze lesz, melyet a helyi kertgazdakör szervez. Szociálpedagógusok a főiskolán A társadalmi változások magyarázzák, hogy az utóbbi időben megnőtt az igény a szociális munkások iránt. A következő tanévtől Egerben nemcsak középfokon lehet elsajátítani a szociális munkához szükséges ismereteket, hanem felsőfokon is. Az egri tanárképző főiskolán szeptemberben indul a szociálpeda- gógiai szak, melyet angol német és biológia szakkal lehet párosítani. Mint megtudtuk, a keretszám szerint harminchat hallgatót várnak, akiknek a másik választott szaktárgy mellett pszichológiából kell felvételizniük, sőt alkalmassági vizsgán is részt kell venniük. Egyébként az alkalmassági vizsga eredménye öt ponttal „számít be” a teljesítménybe. Idegenforgalmi farsang Még rendeznek néhány farsangi vigalmat városunkban is. Ezek közül egy figyelemre méltó: február 22-én pénteken a Flóra Hotelban idegenforgalmi és vendéglátóipari farsangi bál lesz. A mulatság este fél nyolckor kezdődik, s egyebek mellett lesz totó, tombola, farsangszépe-vá- lasztás, és persze zene, meg tánc. A szervező a Welcome Tours. Keresem a lakasan. Egy nyugdíjas csak otthon van ebben a zord időben. Tévedtem. Salgó- taijánba utazott. Másnap telefonálok. Megint nincs szerencsém. Bevásárolni ment. Talán a piacon összefuthatunk. Ez sem jött össze. Eszembe jut volt munkahelye, a mentőállomás. Itt volt, pár perce ment el. Még a kórház. Ma még nem látták. Most már csak ő segíthet. Valamelyik üzenetem csak eléri valahol. így is történt. Vagyis megint ő segített. Mint eddig is tette oly sokszor, s oly sokaknak. Amire csak tellett tőle... Hiába segített „az önként jelentkezéssel,” előbb mégis megrovom. — Kedves nyugállományú főorvos úr! Mire ez a rohanás ? Hát, már elfelejtette a múlt év vége felén tartott ünnepi búcsúztató utolsó mondatát? Vagyis, hogy „a Heves Megyei Mentőszervezet valamennyi dolgozója pihentető nyugdíjas éveket kíván önnek." — Nem, dehogy felejtettem el. Csakhogy az ember nem bújhat ki a bőréből. Pihenni ráérek húsz év múlva is. De jó is lenne... A szakmabeliek, az egriek többsége bizonyára fölismerte mára „pácienst”. Igen, dr. Csapó Istvánhozvan szerencsénk. Nem örül „zaklatásomnak”, a csendet jobban szereti maga körül. De ha megszólítják, ha megállítják egy- egy kedves, bíztató szava mindenkiről mindenkinek van. Jutott nekünk is... — Az az igazság, hogy én most egy átmeneti állapotban levő optimista nyugdíjas vagyok. — Hűha, hát ezt meg hogy értsük? — Menjünk sorjába! Az átmenet azt jelenti, hogy hivatalosan 1991. január 1-jétől vagyok nyugdíjas, de hogy mennyi lesz a nyugdijam, azt még ma sem tudom. Csak úgy saccolgatom. Egyelőre annyi a biztos, hogy negyvenegy éves munkaviszony után kértem, hogy nyugdíjba mehessek. — Mire akkor az optimizmusa? — Egyrészt ilyennek születtem, másrészt a családomtól, a barátoktól nagyon sok melegséget kapok. Nincs ugyan 300 literes fagyasztóládánk, sőt még kutyánk, macskánk sem, de egészségünk, békességünk szerencsére van. És ezek mindennél fontosabbak. Ezért is mondom, ha megkérdezik, hogy mi újság: köszönöm, jól vagyok. — Ha nem vétünk a diszkréció ellen: mi ügyben tette tiszteletét Salgótarjánban ? — Az ottani kollégám is nyugdíjba ment, és felkértek, hogy néhány hónapig segítsek be. Szívesen megyek. — Említettük már, hogy több magas beosztásban dolgozott. Mivel az egészségügy sem egy „apácazárda," önt mégis mindenütt szeretik, s tisztelik. Ma ugyanúgy, mint öt-tíz évvel ezelőtt. — Mindig is az volt a véleményem, hogy a tisztes, az őszinte, humánus emberi szavakkal nemcsak követelni lehet, hanem a legkényesebb ügyeket tisztázni is. A rímek, a rangok mindig is másodlagosak voltak életemben. Talán ennek köszönhetem, hogy valóban szívesen fogadnak a polgármesteri hivatalban, a kórházban, s a mentőállomáson is. Ezért nekem is menetrendszerű az utam hozzájuk. Van, amikor csak pár percen osztozkodunk, de az a lényeg, hogy látjuk s halljuk egymást. Ugyanúgy vagyok a baráti körömmel is. Jókat dumálunk, sokat barangolunk, és mi tagadás, egy-egy fröccs is jólesik ma is. Mindezekkel azt is szerettem volna elmondani, hogy nálam nem okozott semmiféle törést, hogy nyugdíjas lettem. Tudatosan készültem rá, elvégre túl vagyok a hatvanon, jöjjenek a fiatalok, a tehetséges ifjú titánok. — Ön nem egri, mégis annak tartják! — Mi az, hogy nem vagyok egri! Kikérem magamnak. Igaz, hogy nem itt születtem, de már három évtizede lakom itt. Eger csodálatos város, és igenis az enyém is! — Persze, hogy az öné is. Elvégre megszolgált érte. De azért időnként kapcsolja vissza a sebességet, mert ahogyan mondotta, pihenni csak húsz év múlva akar. — Rendben! De azért még beugrók a kórházba, kinézek a piacra, és felhívom az egri és a salgótarjáni mentős kollegákat is... Koos József Az oldalt készítették: Jámbor Ildikó Szüle Rita Magánnyomozók egy társadalmi űrben A testőrök maximálisan diszkrétek — Jó napot kívánok! Van egy kis kellemetlenség: a barátomnak nem akarja az ismerőse se- hogyse megadni a jelentős összegű tartozását. Kérem, segítsenek behajtani az adósságot! A fenti szavakkal kopogtattam be a testőrökhöz, akik Egerben a Maczky Valér utca 2. szám alatti épület negyedik emeletén az év elején rendezték be az irodájukat. A válasz kissé váratlan volt. — Adósság behajtására—szögezte le mindjárt a vezető, Kazai Zoltán — nem vállalkozhatunk. Sem lelki, sem fizikai erőszakot nem kívánunk alkalmazni! A társaságunk jogosítványa egyébként a személy- és vagyonvédelem, továbbá információszerző tevékenység polgári jogi és családjogi kérdésekben. Ezt az 1990. évi V. törvény teszi lehetővé. Bűncselekményekben egyelőre nem nyomozunk, majd ha a megfelelő jogszabály megengedi, magánvádas esetekben is végzünk munkát. Elképzelhető, hogy mód nyűik biztosítási csalások kiderítésére is. A fővárosi székhelyű Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Töprengés — Mit gondolsz? Meddig mehet így, hogy itt senki sem akar dolgozni... Kft. egri — megyei jellegű — képviselete Békéscsaba, Tapolca, Szolnok, Szeged után az ötödik a sorban. — A pestiek kerestek meg bennünket — említi Deli Károly —, mi pedig érdeklődtünk, mekkora igény lenne a munkánkra. Azt tapasztaltuk, hogy sokan hiányolnak ilyen szervezetet. Jelenleg négyen dolgozunk együtt, ketten a rendőrségtől jöttek, kettő viszont nem „szakmabeli”. — Eseti vagy állandó munkaszerződéses megbízással — veszi át a szót Kazai Zoltán — külső munkatársakat is alkalmazunk. Erkölcsi bizonyítvány és feddhetetlenség szükséges hozzá. — Az sem mindegy persze, hogy a testőrök eligazodnak-e a paragrafusok között... — A gyakorlati tapasztalatok többnyire megvannak. Azt is tudjuk, hogy a készülő törvény a magánnyomozati tevékenységet jogi végzettséghez köti. Mellesleg a kft. jogászai most is végeznek tanácsadást. — Akkor tehát újabb szervezettel gyarapodott a rendőrség ve- télytársainak köre? — Nem kívánunk egyáltalán a rendőrség konkurensei lenni! Nem törünk a kenyerükre. Pusztán egy társadalmi igényt akarunk kiszolgálni, egy űrt betölteni. Az állami hatóság — túlterheltsége miatt — nem képes minden feladatot ellátni. így például az őrzés-védelemre, pénzszállításra, vagy netán a sátánok fenyegette gyermekek megóvására mi jobban tudunk vállalkozni. A békéscsabaiak az orosházi üveggyár védelmét is megoldják. — A kulcsmondat munkájukban? — Kölcsönös bizalmon alapuló segítőkészség, de mindenek előtt: maximális diszkréció! (-lay) Ki az az EDE? Senki ne értse félre ezt a fiúnevet, mert nem egy jóképű srácot takar, hanem egy diákszervezetet, az Egri Diákok Egyesületét, amely 1990. március 22-én „született meg”. Alapításuk célja a következő: Eger város diákságát összefogni, közösséget teremteni, különböző szórakozási lehetőségeket biztosítani, sportprogramokat szervezni, tanfolyamokat indítani. Tavaly decemberben alapítottak egy városi diáklapot, melynek címe: Fintor. A kedves olvasó a diákélet problémáival, gondjaival, humorával találkozhat a Fintor hasábjain keresztül. De természetesen ezeken kívül közéleti problémákat, horoszkópot, zeneoldalt, sportrovatot, érdekes rejtvényeket is tartalmaz e diákújság. 1991-ben az EDE legfontosabb feladatai közé tartozik: az egyesület taglétszámának növelése, hasznos érdekes programok, nyári táborok, tanfolyamok szervezése. Az EDE rengeteg változatos és színes programot szeretne megvalósítani ebben az évben is, íme ezek közül egy kis „ízelítő”: füzesabonyi ifjúsági találkozót terveznek, melynek keretében sor kerül különféle önismereti, közösségfejlesztő előadásokra, játékokra. Szervezik a városi diákfarsangot is, melynek színhelye az egri Ifjúsági Ház lesz március 7-én. A „maszkabálon” fellép többek között Éles István a humorfesztivál győztese, és a Sóder-duó. Lesz Arató-disco, büfé, játékkaszinó, ahol minden résztvevő próbára teheti szerencséjét a fergeteges pókerpartikon, a rulett asztalok mellett, és kitalálhatja, hogy hol van a „piros”, az itt a piros, hol a piros? — elnevezésű „népszerű” játékban. A különleges szolgáltatások között szerepel a jósda, ahol a „kíváncsi tanulók” megtudhatják életük további eséményeit”, az elvarázsolt kastély — ahol mindenki kitűnően szórakozhat. Az estély csúcspontjaként pedig megválasztják a farsang legszebb női résztvevőjét szépségkirálynőnek. (schroff) Várhatóan: március 1-jétől Településrészi önkormányzat Szarvaskőn A megyeszékhely közelében fekvő település önállósodási törekvéséről már korábban is hírt adtunk. Akkor arról számoltunk be, hogy falugyűlésen döntött a lakosság megjelent része: egyelőre nem válnak el Egertől, ám önállóan működő településrészi önkormányzati testületet igényelnek. Ez a megoldás országosan is egyedülálló, így „úttörőmunkát” végzett az a bizottság, amely dr. Gyurkó Péter képviselő vezetésével kidolgozta a javaslatot. Ennek értelmében Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése — elismerve és biztosítva az ott élő állampolgárok jogát arra, hogy önállóan és demokratikusan intézzék helyi közügyeiket — azt tervezi, hogy Szarvaskő községben ön- kormányzati képviselő-testületet hoz létre. Az erről szóló rendelettervezetet közszemlére kifüggesztették, hogy a döntés előtt minden érintett megtekinthesse. Mint a tervezet tartalmazza: a településrészi önkormányzat vezetője a város 16. számú választókerületében megválasztott települési képviselő, tagjai pedig a falugyűlésen megválasztott helyi lakosok. Az üléseik nyilvánosak lesznek, ezeken minden érdeklődő állampolgár részt vehet, saját sorsuk alakításában szükség van a véleményükre a döntések előtt. Szó van a tervezetben arról is, hogy az egri testület a szarvaskői önkormányzat működéséhez, feladatainak ellátásához megfelelő anyagi eszközöket biztosít, ennek nagyságáról a városi közgyűlés költségvetési rendelete határoz majd. A helyi döntési jogkörbe tartozik majd az említett, s fejlesztésre szánt összeg felhasználása, illetve a településrész működésével kapcsolatos közszolgáltatások meghatározása, megszervezése. A szarvaskői önkormányzatról szóló rendelet — amennyiben azt a városi közgyűlés elfogadja és megszavazza — március 1-jétől lép érvénybe. Az egri fertálymesterségről Kocsis Bernát és Siller Imre, mindketten a makiári II. negyedben viselték a fertálymesteri tisztséget. Teljes fertálymesteri díszben vannak, és kezükben ott a szalagos bot... Történelmünket újraértékelő korunkban nem érdektelen áttekinteni a helyi települések általánostól eltérő intézményeinek történetét sem. Fontos lehet a mind népességében, mind gazdasági helyzetében megerősödött Eger hajdani — és szinte egyedülálló — jogintézményének, a fertálymesterségnek vizsgálata is. Fontos, mert tanulhatunk belőle. A 18-19. században is érvényes az a megállapítás, hogy a helyi igazgatási szint „communi- tasa” (falu-város) adja keretét a rendi es felekezeti elkülönülésen túl, a mesterségbeli, negyedi, ti- zesi, nagyközségi, erdőközi, pinceközi, életkori és egyéb szerveződéseknek. Ilyen önkormánya zati-igazságszolgáltatási feladatokat ellátó jogintézmény a fertálymesterség is, amely mint „megtisztelő” megbízatás maradt fent, a hagyománytiszteletéről híres egri polgárság körében, századunk közepéig. Egykori fertálymesterként a hivatás avatott kutatója volt Breznay Imre. Az egri fertálya mesterségről címmel 1939-ben megjelent monográfiájában a következőket úja: "Kialakultpedig a török hódoltság megszűntével, a 17. század végén... A körülmények szükségessé tették, hogy minden negyednek legyen a polgárok köréből egy-egy köztiszteletben álló bizalmi embere. ..akinek személyes tekintélye segítségére lehessen a város vezetőségének a közigazgatásban, és az igazságszolgáltatásban. Már az első városi jegyzőkönyvek beszélnek az akkori latinos elnevezés szerint „decunioról” (később tizedesről), akinek neve az idők folyamán fertálymester lett.” A fertálymestereket a város negyedei választották saját polgáraik közül, később azonban már csak azokra hárult ez a megtiszteltetés, akik valamikor viselték e tisztséget. A választásról a következőket írja Breznay Imre: "A kiérdemült fertálymesterek január folyamán a tényleges fertálymesterek házánál vagy pincéjében úgynevezett suttogóra gyűlnek össze. Itt bizalmas beszélgetés során számbaveszik azokat a negyedbeli polgárokat, akiket erre a megtiszteltetésre érdemesnek tartanak. Ha nem tudnak megegyezésre jutni, többször is megismétlődik a „suttogó”, míg végre barátságos poharazás mellett kialakul a vélemények egysége... A választás a lelépő fertálymester búcsúzd vacsorája előtt történik, s erre minden negyedbeli kiérdemült fertálymesr tért meg kell hívni... Mikör a város minden negyedében lezajlottak a letéti és feltéti vacsorák, früstökök és trakták, akkor minden év februáijának kilencedik napján (Szent Apol- lónia-napján) megrendezték az ünnepélyes eskü szertartását. Az új fertálymesterek elődeik az úgynevezett keresztapák, valamint a „barátné-asszonyok” társaságában a nagytemplomban, majd a városházán Isten és a világ színe előtt hitet tettek. Hitet, hogy a kerek egy évre kezükbe tett bizalommal visszaélni nem fognak. (Folytatjuk) Dr. Németh Zoltán
