Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-16 / 40. szám
12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. február 16, szombat Természetgyógyászat _________________ „ A méreg nélküli kertészkedés” Kertész leszek „ Zöld ujjakkal99 A vegyeskultúrás vetés egyik változata... A kavicságyásra helyezett növény esztétikus, a túlfolyó vizet felfogja, ugyanakkor a nedves kavics a páratartalmat növeli A természetgyógyászat határ- területe a biokertművelés. Egy tanácskozáson hangzott el ez a megdöbbentő adat: „A kiskertekben mintegy 40 fajta növényvédő szert használnak a kertész- kedők. Az „össznépi” vegyszerezés következtében hektáronként átlagosan több mint 7 kg vegyszert permeteznek, szórnak ki a kistermelők, 2 kg-mal többet, mint a nagyüzemekben”. S erre mindnyájan ráfizetünk. A műtrágyázás növeli a növények betegségre való hajlamát, a talajvizek elnitrátosodnak (hazánkban több mint 1000 településre lajttal viszik az ivóvizet!), szíkesíti a talajt, rontja az élelem minőségét, tárolhatóságát. A növényvédő szerek nemcsak a kórokozókat és kártevőket pusztítják el, hanem a hasznos élőlényeket is, s így felborul a természeti egyensúly; a vegyszeres termékek fogyasztása esetén a mérgező anyagok összegződhetnek (agy-, tüdő-, vastagbél-, májdaganatokat, fejlődési rendellenességeket okozhatnak), a növényekben is anyagcsere-zavarokat idéznek elő, stb. A biogazdálkodás a szeh'd növényvédelem és tápanyag-utánpótlás komplex alkalmazását je- lenti. : A biogazda elsősorban a talaj- I életet segíti. Azt tartja, hogy a ta- I lajforgatás tönkreteszi a talajré- : tegződést, s a talajéletben zavart kelt, és így az egyes baktérium- ! fajták számukra idegen (káros) életfeltételei közé jutnak. A | megtömődött talajt nem felásni, | hanem szellőztetni kell ásóvillával, agyarkapával. A kapálás he- I lyett a jótékony hatású talajtaka- i rást (felületi komposztálás) és az agyarkaparásos talaj lazítást alkalmazza. A biogazda a tápanyag-utánpótlást saját érlelésű komposzt- tal (tápanyaga kétszerese az is- tállotrágyáénak)x növényi és állati trágyaíevekkel, természetes kőzetáhyafok földbejütfátásával1 oldja meg. A növények tudatos összevá- logatásával vegyes vetéses (ültetés) kultúrát alkalmaz, felhasználva a növények egymás növekedését segítő (gátló) és gomba- baktérium-gátló anyagokat termelő tulajdonságát. A növénysorok évenkénti eltolódásával helyes vetésforgó alakul ki. A biokertész a kórokozók és kártevők ellen fizikai-mechanikai védekezéssel (fertőzött levelek, ágak megsemmisítése, sebkezelés, illat-, fény-, szín-, talajcsapdák, hemyófogóövek, -gyűrűk), agrotechnikai védekezéssel (talajművelés fenti módon, optimális vetési, ültetési idő, tápanyag-utánpótlás leírt módja, vegyes ültetés, gyümölcsritkítás, hajtásválogatás, stb.), biológiai védekezéssel, természetes „segítőtársakkal” (riasztó, védő, jpusztító növényi levelek) küzd. Például levéltetvek ellen — három nép egymás után — kenőszappannal (10 liter vízhez 10- 20 dkg kenőszappan) permetez. A biokertészkedés tehát több munkával, néha kudarccal is jár, de napjainkban, amikor szinte mindenütt mérgezett a talaj, a levegő, s a magasból savas eső hullik, nem lehet más út. Nem divat, se nem hobbi kérdése tehát, hogyan és mivel termelnek egészséges zöldséget, gyümölcsöt a jövő kertjeiben. Sorozatunkban — amint az eddig is látható volt —, rövid áttekintést adunk a természetes élet- és gyógymódokról. Ha csak egy pillanatra is megállásra, el- gondolkoztatásra késztetjük Önöket, már nem hiába dolgozunk. S hadd ajánljuk a figyelmükbe Georges Ohsava gondolatait: „A természet maga gyógyít. Nem ismerjük a természet törvényeit^ és ebiből ered minden boldogtalanság, betegség, bűn... Szeress mindent' a világon, a zsenge füvet, az állatokat, a homokszemet, a vízcseppet. Ha ezt eléred — boldog leszel...” Fiirész János Ismerőseim gyakran fordulnak hozzám a következő kéréssel: ugyan, nézd meg már, légy szíves, mi baja lehet a növényemnek? Azután sorolják a tüneteket: hullajtja a levelét, nem hoz virágot, elvékonyodott a hajtása, stb. A bajok forrása az esetek többségében az, hogy nem megfelelőek a környezeti viszonyok, vagy a növényápolás hibás. A szobanövények ápolását még ma is valamilyen titokzatosság lengi körül. Sokan azt állítják, hogy még a virágboltban csinálnak vele valamit — például körülszurkálják a gyökerét —, így aztán akármilyen szép és egészséges az üzletben, előbb- utóbb elpusztul. Ezzel kényszerítik a fogyasztót az újabb és újabb vásárlásra. Különleges képességű embereknek tartják azokat, akik lakásban is szépen fejlődő növényeket tudnak produkálni. Úgy hívják őket, hogy „zöld ujjú” — ez a kifejezés nálunk még kevéssé ismert, de Ausztriában, Németországban népszerű a Mensch mit „grünem Daumen” jelző, azon emberek jellemzésére, akik szinte ösztöneikben hordják a növényápolás tudományát. Valóban „zöld ujjúnak” kell lenni ahhoz, hogy szép növényünk legyen? Szó- sincs erről! De fontos ismernünk a gyakoribb növényápolási teendőket, az ezekhez szükséges anyagokat, eszközöket. A legtöbb ember szívesen díszíti lakását növénnyel. így van ez már évszázadok óta. A XVII. században kezdődött ennek a divatja, természetesen csak a tehetősebb családoknál, de ma már általánossá, mindenki számára elérhetővé vált. A cserepes szobanövények nagy része nem a mi éghajlatunk növénye, hanem trópusi, szubtrópusi területekről származnak, igen eltérő biológiai igényűek. Elvileg bármilyen innen származó növénynek szépen kellene otthonainkban díszleni, ahol hasonló mikroklímára lelhetnek. A hőmérséklet ritkán süllyed 10 Celsius alá, de ennek napi változása ellentétes a természetes állapottal. Nappal, mikor nem vagyunk otthon, kikapcsoljuk a fűtést, es este kapcsoljuk be, amikor egyébként hűvösebbnek kellene lenni. A hőmérséklet felsorolt hiányosságaira még nem reagál látványos, káros változásokkal a növény, viszonylag jól alkalmazkodik ezekhez. Nagyobb gondot jelent az, hogy a levegő száraz, és az ablaktól 1 méter távolságban már a fény is kevés. A mi klímaterületünk növényei is sokat szenvednek a páraszegény levegőben, a fény nélküli körülmények között (az árnyékkedvelők kivételével). A legtöbb szobanövényt üvegházakban, termesztőberendezésekben nevelték elő, ahol a klíma, a páratartalom, a víz és a tápanyag-utánpótlás a növény igénye szerint biztosított. Az üvegház és a lakás mikroklímája között óriási a különbség, és az sem mellékes, hogy megváltozik a növény „gazdája”. A növény mindig jelzi, hogy valami „baja” van. Mik a párahiány jelei? A hervadást, lankadást mindenki ismeri. További tipikus tünet lehet a levelvégek (csúcs) kiszáradása, a bimbók lehullása, mielőtt kinyílnának. A levegőben lévő vízgőz, azaz pára mennyisége a hőmérséklet függvénye. Meleg levegő több párát képes felvenni, mint a hideg, de több is kell, mivel ilyen körülmények között a növény is fokozottabban párologtat. A levegő nedvességét relatív páratartalomként mérik, ha ezt ismerni kívánjuk, szereljünk fel egyet a szobában. A növények páratartalom igénye fajonként változó, legtöbbnek 60-63 százalék elég. A páratartalom növelésére vásárolhatunk erre alkalmas berendezéseket, de jó szolgálatot tesz a fűtőtestre helyezett vizes edény is. A csoportosan elhelyezett növények azért nőnek szebben, mivel körülöttük nedvesebb a levegő. Levegőbe, növényre vizet permetezve — erre alkalmas eszköz mezőgazdasági, műanyag boltokban kaphatók — hatásos erdményt érhetünk el. A sorozat következő cikkeiben a növényápolás többi teendőire térek ki. V. Pénzes Judit Mindennapi nyelvünk Közéletünk nemkívánatos jelenségei mai szóláshasználatunk görbetükrében Mai egyéni és közéleti nyelv- használatunk jellemző jelensége és gyakorlata, hogy mondatainkba egyre gyakrabban építünk bele állandó szókapcsolatokat, szólásformákat és közmondásokat. Ezek a szólásformák egyrészt mint a közgondolkodás és közerkölcs időszerű problémáit versenypontosságú tőmondatokban érzékeltetik, másrészt társadalmi, gazdasági és művelődési viszonyaink köznapi valóságáról lényegre törően vallanak. Mondataink formáját ésjelentését sajátos módon alakítják át élet- szemléletünket, kritikai magatartásunkat, a valóságról vallott nézeteinket is feltáró, szinte „napra kész” igazságtartalmának közvetítésére alkalmas nyelvi alakulatokká, közlési egységgéHogy milyen változatos beszédhelyzetek megteremtését teszik lehetővé, s mennyire érzékletes kömyezetfestő erővel, alkalomszerűen tréfás, gunyoros áthallásokkal erősítik fel a mondatsorozatba beépült szólások hatástényezőit, arról, a sajtó hasábjairól kiemelt példáink tanúskodnak. A mindennapi közélet és politikai eseménysorozat nagyon is aktuális eseményeit, történéseit gunyoros kritikai szándékkal állítja az érdeklődés előterébe a sajtónyelvi példák sorozata. Az áremelések mindennapjait megélő olvasók ironikus felhangokkal terhelt szólásváltozat mondanivalóját is érzékelhették: amit ma megvehetsz, ne halaszd holnapra. (Népszabadság, 1991. jan. 5.). Az olvasók véleményét kérő újságcikk ezzel a címmel jelent meg: Néma gyereknek lapja sem érti a szavát. (Népszabadság, 1991. jan. 3.). Mindkét idézett példánk arról is bizonykodik, hogy két jól ismert szólás mondanivalóját mentette át köznapi valóságunk történéseinek ábrázolására: Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Néma gyereknek anyja se érti a szavát. Időszerű közéleti és politikai mondanivaló közvetítésére felhasznált mondatok sorába szervültek bele ezek a szólásváltozatok. A riporteri kérdés így hangzott: „Miért indult el a polgár- mesteri választáson? A választ ez a szólásforma teszi hitelessé: ’’Belöktek, mint a sánta embert a táncba.”(Magyar Nemzet, 1991. jan. 17.) Köznapi életünk történései, sajnos, egyre több nemkívánatos jelenségre figyelmeztetnek bennünket. Ebből a jelenségsorból mutatunk be néhányat. Mindennapi szóláshasználatunk görbe- tükrének vetületeiből emeljük ki a ma legjellemzőbbeket: „Sok helyen megfordultam, s elmondhatom, ugyancsak megjártam Tolnát-Baranyát. Azt mégsem hittem, hogy ilyen rövid idő alatt ennyi tülekedőnek, fejbólintójá- nosnak lesz módja fölkapaszkodnia a magyar demokrácia most még elég csenevész uborkafájára . (Népszabadság, 1990. dec. 23.). A régi, jól ismert szólás alkalmas arra, hogy gunyoros felhangokkal erősítse fel azt a valóban nemkívánatos közéleti jelenséget, hogy egyesek gátlás nélkül a becsületes és tisztességes utakról letérve gazdagodjanak meg, és jussanak meg nem szolgált gazdasági és politikai előnyökhöz. Gyakran halljuk és olvassuk e szólasszerűen megformált kifejezéseket is: többen jól boldogulnak még manapság is a kéz kezet mos alapon és a sógor-koma, urambátyám segítségével létrejövő összefonódások révén, s mindezt „magyar módra” megspékelve, közéletünk különböző színterein "piacképes ügyeskedés” megnyilvánulásnak tekintik csupán. (Pesti Hírlap, 1991. jan. 12.). Az ügyeskedés, az élelmesség sokszor jár együtt a csavaros észjárással. Arról azonban nem szabad megfeledkeznünk, hogy "a csavaros ész nem teheti ki a logika szűrét” (Magyar Hírlap, 1990. jan. 4.). Az sem véletlen, hogy újabban gyakran olvashatjuk ezt a szólásformát is: A szomszéd rétje mindig zöldebb. Hogy milyen beszédhelyzetekben es szöveg- összefüggésekben vállal szerepet, arrolaz ugyancsak nemkívánatos jelenséggel, az irigységgel, az irigykedéssel kapcsolatos sajtóközlemény tanúskodik. "A más rétje...”dm külön is felhívó jellegű. A cím utáni három pont feloldását célzó szövegrészlet így folytatódik: „Nem másról van szó, mint arról a jelenségről, amelyet leginkább a más rétje mindig zöldebb bölcsesség foglal össze. Ne a más rétjét szemlél- gessük!” (Bervai Figyelő, 1991. 1. sz.). Okos tanács, csak tartsuk is meg! Dr. Bakos József A házias menyasszony Ellesett párbeszéd: — Hallom, a menyasszonyod nagyon házias! — Igen. A múltkor is... Folytatását lásd a vízsz. 2. és függ. 1. sz. sorokban. Vízszintes: 2. A válasz folytatásának első része (zárt betűk: SZ, T, T). 14. Valakit átkarolva tartanak. 15. Iskolai oktatás tervezete. 16. General Motors, röv. 17. Igen — angolul. 19. A szarvas nősténye. 20. Kicsinyítő képző. 21. Edényféleség. 23. Te egyedül. 25. Retteg. 26. Koros. 27. Híres Pest megyei kertészet. 28. Labda — németül. 29. Jugoszláv város. 30. Helyiséget lakattal biztosít. 31. Pl. a Tisza. 32. Fluor és urán. 33. A hegy leve. 34. Édesburgonya. 36. Egerek és... (Steinbeck). 39. Széria. 41. Keresztülbukik rajta. 43. Méhlakás. 44. Rádium. 45. Háborítatlan, sűrű őserdő. 47. Tartozást kiegyenlít. 49. Gyümölcsíz. 50. Az ókori egyiptomiak főistene volt. 51. Hegység Belső-Ázsiában. 52. A mélyben. 53. Szótoldalék. 54. Szegedi sportkör korábbi neve. 56. A közepén ilyen! 57. Rátonyi Róbert monogramja. 58. Román folyócska. 59. Űj-Zélandon élt futómadár. 61. Fél csók! 62. Zenei kifejezés, jelentése: hangre- megtetés. 65. Válogatott labdarúgó volt (Sándor). Függőleges: 1. A vízsz. 2. sz. sor folytatása (zárt betűk: R, L, A, G, T). 2. Polcos, üveges szekrény. 3. Kiss ...Kate. 4. Ehhez hasonló. 5. Gyomai nyomdászcsalád. 6. Ős — távirati írásmóddal. 7. Római katolikus, röv. 8. Klasszikus kötőszó. 9. A csiriz teszi. 10. Ritka női név. 11. Némán látom! 12. Máthé Erzsi. 13. Balkon. 18. Szögletes mértani test. 22. Kukucskál. 23. Külföldi gépkocsimárka. 24. Kiváló színész (Dezső). 25. Kőműves munkát végez. 27. Gyakori családnév. 28. Válogatott ökölvívó volt (András). 30. Külföldi filmsztár (Sophia). 31. Az izmai emyedni kezdenek. 33. Kemény építőanyag. 35. Borvidék központja. 37. Tetőfedő anyag. 38. Győr-Sopron megyei település. 40. Értékes időmérő szerkezet. 42. Két szénhidrogén-csoportból álló vegyü- let. 46. Abba a távolabbi irányba. 48. A gyorsulás egysége a CGS-rendszerben. 49. Megkülönböztetésre szolgáló rajzolat, ábra 51. Annál lentebbi helyre. 54. Szörpjéről ismert helység Pest megyében. 55. Fakorona. 58. Fohász. 59. Magyar Optikai Művek, röv. 60. Turku svéd neve. 63. Európa Kupa. 64. Ford. állóvíz. 65. Részben mozog! 66. Omszk folyója. A megfejtéseket február 21-ig küldjék be lapunk címére! A nyertesek névsorát szombati számunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény” Báthory Attila
