Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-16 / 40. szám

­HEVES MEGYEI EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1991. FEBRUÁR 16. SZOMBAT HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA n. ÉVFOLYAM 40. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 316. sz. TÜZÉP-telep Füzesabony Telefon: 39/41-248 E heti ajánlatunk építkezőknek: Hevesi bejárati és belső ajtók Bramac és békés­csabai cserép Normál és Bramac V tetőléc. Visegrádi csúcstalálkozó Tegnap a Parlamentben plenáris tárgyalással kezdődött meg Ma­gyarország, Lengyelország, Cseh-Szlovákia állam- és kormányfői­nek csúcstalálkozója. A hármas csúcs nyitóeseményeként a küldöttségek teljes létszám­ban tárgyalóasztalhoz ültek a Parlament nemzeti lobogókkal díszített delegációs termében. A magyar tárgyalócsoportot Antall József mi­niszterelnök vezette, a küldöttség tagjai között volt Jeszenszky Géza külügyminiszer, Kádár Béla külgazdasági miniszter. A csehszlovák tárgyalócsoportot Václav Havel köztársasági elnök vezette. A dele­gációban foglalt helyet Marián Calfa szövetségi miniszterelnök és Jirí Dientsbier külügyminiszter. A Lech Walesa államfő vezette lengyel küldöttség tagjaként jelen volt Krzysztof Bielecki miniszterelnök és Krzysztof Skubiszewski külügyminiszter. Az esemény összefoglalóját a 2-es oldalon olvashatják. Iraki kivonulási készség — feltételekkel Irak tegnap kilátásba helyezte, hogy bizonyos feltételek mellett kivonja csapatait Kuvaitból. A Forradalmi Parancsnokság Ta­nácsának a déli órákban nyilvá­nosságra hozott közlemény sze­rint Irak kész „foglalkozni az ENSZ Biztonsági Tanácsa 660. határozatával, hogy méltányos és elfogadható megoldást találja­nak íaz Öböl-válságra), beleért­ve a Kivonulást is”. (Folytatás a 2. oldalon) Bérlakáselosztás Egerben... A listáról a rászorulók is kiszorulnak? KGST-záróülés A KGST 46., záróülését feb­ruár végén Budapesten tartják. A magyar tárgyalóküldöttség­ben a miniszterelnök mellett a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok minisztere, a külügyminisz­ter, valamint az ipari és kereske­delmi miniszter, vagy e tárca ál­lamtitkára foglal helyet. Az ülé­sen várhatóan jóváhagyják egy új, sokkal „lazább”, egyelőre a Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Szervezet nevet viselő csoportosulás alapokmányát. Kulturális alapítvány 1996-ban lesz ezer éve, hogy a pannonhalmi bencés apátság fa­lai között megalapították az első magyarországi iskolát. A millen­niumra készülve az Országos Pe­dagógiai Könyvtár és Múzeum ötmillió forintos alaptőkével — „Ezer éves a magyarországi isko­la”, elnevezésű — alapítványt hozott létre. Az alapító okirat szerint az alapítvány célja egy ál­landó magyar iskolatörténeti ki­állítás létrehozása, a millenni­ummal kapcsolatos rendezvé­nyek és kiadványok finanszíro­zása. Erős ipart A magyar gazdasági helyzet­ről tartott nagy érdeklődéssel kí­sért előadást a párizsi Magyar In­tézetben a Párizsban élő kiváló magyar gazdasági szakértő, Ká­rász Artúr. A Nemzeti Bank há­ború utáni elnöke, a Világbank volt vezető gazdasági szakértője arra a következtetésre jutott, hogy bár a Nyugatnak segítséget kell nyújtania a gazdaság talpra- állításához, az alapvető feladatot csak a magyar gazdaság szerkze- tének átalakításával és minde­nekelőtt az ipar saját erejével le­het megvalósítani. Nem emelkedett a sugárzás szintje A Nukleárisbaleset-elhárítási Kormánybizottság Operatív Törzsének vezetője az alábbiak közzétételére kérte az MTI-t: Tudomásunkra jutott, hogy egyes napilapok változatlanul olyan híreket terjesztenek, hogy a szovjet atomerőművi baleset következtében hazánkban meg­növekedett a környezeti sugár­zás szintje. Ismételten és határo­zottan leszögezzük, hogy ezek a híresztelések minden alapot nél­külöznek. Leszerelés A héten sorkatonai szolgála­tuk befejeztével 24 ezren szerel­tek le, közülük 2430-an a BM Határőrség alakulataitól. Fe­gyelmi okok miatt 438 katona­fiatal még nem szerelt le. Nem szereltek le azok sem, akik a le­szerelés napján fogdában voltak, ők fenyítésük letöltése után tér­hetnek vissza a polgári életbe. Végy hatszáz nehéz helyzetű embert, s válaszd ki közülük azt a húszat, akiknek legnehezebb a sorsa. Szinte lehetetlen igazságot tenni. Még a leglelkiismerete­sebb intézkedés is csak tűzoltásra jó. Z. úr még negyvenöt előtt bér­lő volt. Aztán a lakást, amelyben élt, államosították. Hogy, hogy nem, a hatvanas években gon­dolt egyet az akkori ingatlanke­zelő, s a házat lakóstul minde­nestül eladta. A vevő abban bí­zott: majd csak kiürül a lakott házrész, és az egészet birtokol­hatja. Z. úrnak volt hol laknia, de nem volt lakása. Míg idős édesanyjával és saját családjával élt, abból a kevés ke­resetből is megpróbált kuporgat- ni. Talán vehetett volna egy OTP-s lakást, de házassága meg­romlott közben. Nem csoda, a szoba-konyhás, komfort nélküli lakrészben két generáció nehe­zen fért össze. Válás lett a vége. Z. úr hiába adta be a kérelmet bérlakásra. Tíz év után közölték vele: az egy főre eső jövedelme miatt nem jogosult ilyenre. Arra meg, hogy OTP-s lakást vegyen, nem is gondolhatott, hiszen kö­zel a hatvanhoz, kevéssé re­ménykedhetett a hitelekben. Le­mondott az igénylésről és a kom­fortos lakhelyről is. Csütörtökön este jó érzéssel távozhattak a városháza tanács­terméből Hatvan város képvise­lő-testületének tagjai. S elsősor­ban azért, mert közel húsz témá­ban született döntés, illetve állás- foglalás. Egyébként a legnehe­zebb, a legfogósabb napirenddel kezdődött az ülés, éspedig az SZMSZ, azaz a testület szerve­zeti és működési szabályzatának megvitatásával. A beterjesztő, dr. Bajusz Imre hangsúlyozta, hogy az előkészítő bizottságnak kéthónapos munkája fekszik a szabályzatban, de ennek ellenére — érzése szerint — még sok javí­tani, csiszolni való akad rajta. Ám jelenlegi állapotában is al­kalmasnak tartja arra, hogy a tes­tület, a bizottságok és a polgár- mesteri hivatal, valamint az ön­kormányzati intézmények meg­felelő rend szerint működhesse­nek. Több képviselő hozzászólásá­ban egyetértett dr. Bajusz Imre Z. úr nem tartozott a legrászo­rultabbak közé. Igaz, ismert olyanokat, akik az elmúlt évtize­dekben tanácsi lakást kaptak, könnyebben is, kevesebb indok­kal is. Dehát naiv és őszinte em­ber volt (lehet, ezt sokan úgy mondanák, tehetetlen, mert nem „intézte” az ügyet). Mindez per­sze nem most történt. De az évti­zedek alatt felgyülemlett indulat, a keserűség, a tehetelenség ott munkál benne is, s abban a hat­száz igénylőben, akik Egerben szociális bérlakáshoz szeretné­nek jutni. Nem volt könnyű dolga az ön- kormányzat szociális bizottságá­nak: ebből a hatszázból kellett kijelölni azt a huszonhármat, akinek az idén fedél lesz a feje fö­lött. S mindezt egy régi törvény és egy régi tanácsi rendelet szel­lemében. Farkas Zsuzsának, a szociális bizottság vezetőjének a testületi ülésen bizony harcosan ki kellett állnia a döntésük mellett. Érték bírálatok őket jobbról is, balról is. Nagyon nehzéz igazságot ten­ni, mint ahogy nem lehetett köny- nyű megvédeni azt az elhatáro­zást, hogy két család az önkényes lakásfoglalók közül is fedélhez jutott. Dehát a törvényességen túl is vannak kétségbeejtő hely­zetek... (Folytatás az 5. oldalon) megállapításával, mások viszont ellenvéleményüket fogalmazták meg. így egyesek túlszabályo- zottnakvélték a rendeletterveze­tet, mások a bizottságok felada­taira, döntési jogkörére vonatko­zó részek alaposabb megfogal­mazására hívták fel a figyelmet, vagy éppen az alpolgármester, a tanácsnokok feladatainak, sze­repkörének konkrétabb rögzíté­sét kérték számon a beterjesztő­től. Végül a testület — első olva­satban — elfogadta a rendeletter­vezetet azzal a kitétellel, hogy a képviselők, valamint a város mintegy 40 érdekképviseleti gaz­dálkodó szerve, melyek megkap­ták az érintett tervezetet, záros határidőn belül adják le módosí­tó javaslataikat. Ezek figyelem- bevételével, illetve feldolgozásá­val március 21-én kívánja a tes­tület — végleges formában — a rendeletet megalkotni. (Folytatás a 3. oldalon) Ülésezett a képviselő-testület Amire Hatvanban jut pénz, s amire nem Vajon hogyan érzékelik a dolgozók a fejük fölött dúló vihart? (Archív fotó: Szántó György) Elbocsátották a füzesabonyi gyár vezetőjét Miért kapta meg az igazgató a munkakönyvét? A Mátravidéki Fémművek Füzesabonyi Gyárának igazgatóját, Blahó Istvánt január 17-én felfüggesztette állásából Verhóczky András vezérigazgató. A füzesabonyi gyár egyes termékeire ugyan­is az elmúlt esztendőben reklamáció érkezett, amelynek következ­ménye többmilliós kár lett. A felfüggesztés indokait azonban sokak szerint nem is itt, hanem a füzesabonyiak önállósulási törekvései­ben kell keresni. — A vállalatvezető és a hosz- szútávfutó személyiségjegyei, feladatai hasonló vonásokat mu­tatnak. Többek elgondolása sze­rint a maratonista csak a követ­kező lépésre koncentrál, holott éppen ellenkezőleg cselekszik, tudatosan felépíti magában a versenyt — kezdte mondandóját Blahó István. — Tisztességesen fel kell készülni, figyelembe kell venni a körülményeket, s a távra az erőt be kell osztani. Menet közben az ember elfáradhat, de A kiskörei rendszerben Olcsóbb az öntözővíz Mérséklődik az öntözővíz dija a kiskörei öntözőrendszerhez kapcsolódó térségben a közép Tisza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság, valamint a Jász-Nagykun- Szolnok megyei tsz területi szö­vetség közös versenypályázatá­nak eredményeként. A térség­ben eddig szinte kizárólag a Ti- szamenti Regionális Vízmű szol­gáltatta az öntözővizet, így a ter­melő gazdaságok — saját meg­ítélésük szerint — kiszolgálta­tottjai voltak a vízmű monopol­helyzetének. A versenypályázatra érkezett ajánlatok alapján a jövőben az öntözővíz diját a szolgáltatás he­lyétől és üzemelési költségétől függően, a legkedvezőbb válto­zatban állapították meg; s így az idén az öntözési idényben átla­gosan 30-40 százalékkal csök­ken az öntözővíz dija. A vízlép­cső jászsági főcsatornájához kapcsolódó öntözőrendszerben például a Jászkiséri Vízgazdál­kodási Társulat szolgáltatja ol­csóbban a vizet. A jászkisériek egyéb kedvezményt is nyújtanak a térség öntözőgazdaságainak, a csökkentett vízdijat csak az ön­tözési idény befejezése után kell kifizetni. A nagykunsági főcsatorna vi­zét igénybe vevő gazdaságok — egy csatorna kivételével — to­vábbra is a TRV útján jutnak ön­tözővízhez, ám a konkurencia hatásaként már ezek is csökken­tett áron kapják. Az üzemeltetők már az új vízdíjak alapján kötik meg a szerződéseket. az eredmények, a sikerek után az elnehezedett, ólmossá vált vég­tagokat is a frissesség járja át. Je­lenlegi helyzetemben másokon talán az elkeseredés, a kilátásta- lanság lenne úrrá. De tudtam, mire készülök, milyen célok van­nak előttem, ezért nem lepett meg a vezérigazgató döntése. Tavaly augusztusban gyárunk vezetése — a dolgozók egyetér­tésével — kezdeményezte, hogy január elsejétől váljunk önálló­vá. Az utóbbi három évben a Mátravidéki Fémművek nyere­sége a füzesabonyi gyár produk­ciójának függvénye volt. Mun­katársaim figyelmét felhívtam, hogy szándékaink komoly érde­keket sértenek, s fel kell készül­nünk arra, hogy bármelyikünket bármikor elmozdíthatnak. Be­adtuk tervezetünket, s a korábbi vezérigazgató ígéretet tett arra, hogy hamarosan ők is felvázolják elképzeléseiket. Időközben a fémművek élén változás történt, ezért tervünk megvalósulása is elhúzódott. Verhóczky úr meg­ígérte, hogy február 4-ére elké­szül a törzsgyári anyag. Nem sok­kal később ellenem fegyelmi el­járást kezdeményezett, és azon­nali hatállyal felfüggesztett állá­somból. (p0iytatfc a 2 oldalon) Amerikában kutatják Petőfit Morvái Ferenc most Amerikában keresteti a Petőfi-rejtély kul­csát. Miként tegnap Budapesten a sajtó képviselőinek elmondta, a költő feltételezett csontjait a múlt héten a moszkvai akadémiáról átszállíttatta az Egyesült Államokba. Bejelentette, hogy a tenge­rentúli szakértők az eddigi eredmények alapján 90 százalékig bizto­sak abban, hogy Petőfit találták meg a barguzini sírban, de minde­nesetre egy férfit. Ezt bizonyítja az előkerült gé­geporc vizsgálata is. Az amerikai intézetek — a jeles tudomány­pártoló véleménye szerint — fel­ismerték az ügy nemzeti jelentő­ségét, ezért készek arra, hogy mérsékeljék a dollárezrekbe ke­rülő vizsgálatok árait. Kérik azonban, hogy juttassanak el hozzájuk Petőfi rokonságából származó csontokat is. Morvái úr természetesen állja a sírbontás, szállítás és visszahantolás költsé­geit. Az anyagiakról szólva a saj­tótájékoztatón elhangzott, hogy a Petőfi-kutatás eddig 20 millió forintjába került a nagyrédei vál­lalkozónak. Morvái Ferenc a fórumon is elfogultsággal vádolta a Magyar Tudományos Akadémiát, és két­ségbe vonta a vizsgálatokat vég­ző tudósok szakmai hozzáérté­sét. Több alkalommal utalt arra, hogy ezek a professzorok azono­sították az 56-os miniszterelnök, Nagy Imre földi maradványait is. Állítása szerint bebizonyoso­dott, hogy a megtalált koponya mindkét oldalán megreszelték a csecsnyúlványt, ami a férfiaknál tudvalevőleg jóval erősebb, mint a nőknél. Véleménye szerint ez is kísérlet az egyesek számára oly fájó igazság elkendőzésére. Á vállalkozó-kutató kirohant a te­levízió vezetése ellen is,, amely mint mondotta, elzárkózott a szibériai kutatások során készí­tett film sugárzása elől. Egy kérdés kapcsán szóba ke­rültek a Pefitajev néven jegyzett, orosz nyelvű versek, amiket egyes kutatók Petőfinek tulajdo­nítanak. A megjelent szakértők szerint a költő már a családi ház­ban megismerkedett a szláv nyel­vekkel, nem volt tehát nehéz ne­ki orosz nyelven írni. A költemé­nyek gondolatvilága, verstani jellemzői is bizonyítani látsza­nak, hogy szerzőjük Petőfi Sán­dor. Azt a furcsa körülményt, hogy burját földön, orosz nyelven ma­radtak fenn a versek, azzal ma­gyarázták, hogy Petőfi főleg ott élő oroszokkal és ukránokkal érintkezett. Az azonosítást végző amerikai kutatók néhány héten belül le­zárják a vizsgálatokat. Morvái Ferenc nem fél az eredménytől: „Nekünk nem lesz baj, ha nem Petőfi, de az igazságnak ki kell derülni!”

Next

/
Thumbnails
Contents