Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-14 / 38. szám
HÍRLAP, 1991. február 14, cütörtök GYÖNGYÖS ÉS KÖRNYÉKE Füstölgés HAFügyben Hosszabb ideje fellángoltak a viták a lakossági tiltakozást kiváltó HAF-építkezés esetleges folytatása körül. A beruházók külföldi szakértőket is bevonva próbálják bizonyítani azt, hogy lehet környezetkímélő módon is megvalósítani ólomhulladékfeldolgozást a nyugat-európai előírásokat is meghaladó, szigorúbb feltételeknek megfelelően. A telepítést ellenzők egy része politikai érdekeltségéből fakadóan szembefordult a telepítéssel, és érzelmi indulatokat kavarva, politikai ambícióihoz használta fel a pártállami döntésekkel elégedetlen lakossági réteg hangulatát. Az ellenzők másik része szakmai oldalról idealisztikusán közelítve érvel azon állítása mellett, hogy a korábbi szmes- fémbányászat okozta nehézfémtartalmú szennyezés tófhelését semmilyen módon, még feltételesen se növeljék. Az ellenzők érvei között a térség mezőgazda- sági termelésére, az új üzem okozta negatív hatások is jelentős hangsúlyt kapnak. Az építés mellett kardoskodó szakemberek a nemzetközileg is elismert, magas színvonalú technológiai megoldásokat, a korszerű szűrőberendezések beépítését, az esetleges szennyezést azonnal kimutató ellenőrző mérőrendszer alkalmazását, újabban pedig pótlólagos (elkerülő- út, gázvezeték-építés, jelentős önkormányzati bevételnövelés) tényezőket hangoztatják a fogadó település előnyeiként. Számomra csak az a furcsa, hogy a rendszerváltás ellenére a vita résztvevői kezdenek ismét a régi hibába esni abban az értelemben, hogy egymással vitáznak szűk szakmai és politikai csoportok — sőt, az új önkormányzat vezetői és tagjai — ahelyett, hogy a lakosságot próbálnák meg saját érveik ismertetését követően egy helyi népszavazás keretében állásfoglalásra késztetni. Továbbá kezdettől fogva furcsa számomra, hogy gyöngyösi lokálpatrióták érvelnek a gyöngyösoroszi telepítés ellen, bizonygatva, hogy ez mennyire rossz lesz az ottani lakosságnak. Igaz, ehhez később helyi lakossági támogatást is szereztek. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy az új önkormányzat és a település fejlődése — de mégin- kább a régi környezeti gondok felszámolása — csak egy jogutódként működő gazdálkodó szervezet esetén képzelhető el, mivel az OÉÁ megszűnése gyöngyösoroszi esetében reménytelen helyzetet teremtene a régebbi gondok felszámolásában. Komoly feszültségforrás lehet az a fajta jogi szabályozatlanság is, hogy nem tisztázott az egymással szembenálló, illetve egymás érdekeit figyelmen kívül hagyó önkormányzati döntések feloldásának mechanizmusa sem. Füstölgésem végkövetkeztetése az, hogy a HAF körül kialakult vita már méltatlan a szakmát és a politikát színvonalasan végzőkhöz, és ezért azt mielőbb le kell zárni, mégpedig egy helyi népszavazással. Az ellenzőknek és a telepítés mellett érvelőknek is el kell fogadni az „istenadta nép”, gyöngyösoroszi lakossága véleményét végleges döntésnek, még ha az kellemetlen is lesz az egyik tábornak. Bízzanak az emberek bölcsességében, és vonják le majd a tanulságokat a résztvevők. Biztos vagyok abban, hogy a lakosság az eddig kapott pro és kontra érvek, az előnyök és hátrányok alapján el tudja dönteni, hogy mi a jó neki, illetve akar-e előnyöket élvezni az új üzem működéséből, vagy a hátrányokat látja súlyosabbnak. Bízzuk az emberekre, a falu lakosságára a döntést, és végre záijuk le ezt a méltatlan kereteket öltő szóözönt, mert negatív döntés esetén is kell megoldást találni az országos környezeti gond megszüntetésére, és az energiáinkat inkább erre használjuk. Bodó Mihály A falusi turizmus „apostola” Újabb jelentés a Toka-patakról Nem pánikkeltés — tényleg intézkedni kell... Az alföldről Gyöngyösre „keveredett” — s itt családostól megtelepedett — Oldal Zsolt későbbi abasári építkezésekor új házának kialakításánál elsősorban látogató rokonságuk, baráti körük elhelyezésére gondolt, amikor a szükségesnél valamivel tágasabb otthont teremtett maguknak élete páijával. Lakásuk idegenek számára is történő hasznosítása csupán később került szóba közöttük. így kerültek kapcsolatba a falusi turizmussal — kétszeresen is. Mivel a — jelenleg a városi GAESZ-nél dolgozo — fiatal építész időközben az említett idegenforgalmat felkaroló országos szövetségnek is munkatársa lett. — Ez utóbbi megbízásom alapján elnökségünkkel vagyok szinte állandó „összeköttetésben” — magyarázza találkozásunk, beszélgetésünk alkalmával —, s magam is részt veszek egy- egy új belépő jelentkezésének elbírálásában Komárom, illetve Nógrád megyében. Azért nem közelebb, nehogy esetleg elfogult legyek a megítélésnél. így „sportszerűbb”, etikusabb... Örvendetes észrevennem, hogy egyre nő az érdeklődés a napjainkban bontakozó sajátos vendégfogadás iránt, s csupán területemen húsz körüli a friss kérelmező. A kijelölés szerint valamennyit felkeresem, s mindnek alaposan körüljárom a házát, hogy igazán meggyőződhessem: alkalmas-e az elképzelt célra, megfelel-e a várakozásnak. Sajnos, nemcsak jó tapasztalatokat szerzek útjaimon. Ki-kiderül, hogy a felkínált elhelyezés, kiszolgálás kevésbé vagy éppenséggel korántsem találkozik vágyainkkal, törekvéseinkkel, s ilyenkor bizony az illető nem kerülhet a Magyar Falusi Vendég- fogadók (Falusi-Tanyasi Turizmus) Szövetségébe. — S Oldalék már eleget tesznek a követelményeknek, tagjai is ennek az országos szervezetnek?— kérdem nem minden kíváncsiság nélkül. — Igen, elfogadták a feleségem belépését. S házunkban már külföldiek is megfordultak, amióta a tevékenységgel intenzívebben foglalkozunk. Szálláshelyünket háromnyelvű prospektusban is ajánljuk amellett, hogy természetesen a központi katalógusból sem maradt ki a nevünk, címünk. Egyelőre három szoba és egy társalgó áll vendégeink rendelkezésére, s — tekintve, hogy más munkánk is van — többnyire csak az elhelyezéstbiz- tosítjiik egyszerűbb programokkal. „Saját” turistautat készítettem a hegyek felé jelzéssel, hogy a kirándulásra kedvet kapó ember akár egyedül is nekivághasson céljának. Ugyanakkor — ha időnk engedi, többnyire a hétvégeken, ünnepnapokon — készséggel vállalkozunk a kalauzolásra is gyalogosan, vagy gépkocsival. A környék sok szép részét bejártuk már így látogatóinkkal, sőt, távolabbi tájak egész sorát is bemutattuk a hozzánk érkezetteknek. Jó érzés, hogy tetszik ez a vidék mindenkinek, elégedettek élményeikkel, már visszatérő vendégünk is akadt. — Mik a további terveik? — Nyilvánvalóan szeretnénk előbbre lépni, fejleszteni egy kicsit. A sütésre-főzésre rendszeresen még ezután sem vállalkozunk, de esetenként egy-egy reggelit azért szívesen adunk a vendégnek, míg az egyébhez kis konyhát biztosítunk a számára. Elképzelésünk szerint később annyival bővítjük szolgáltatásainkat, hogy huzamosabb tartózkodás esetén a családi étlapról ellátást is választhat majd valamelyik napra, aki nálunk megszáll, s ezt amolyan ajándékul, ingyen adjuk saját asztalunknál... Az udvaron a gyermekeinknek épített hintát, homokozót, amit a jövevény apróságok is használhatnak, talán még kiegészítjük egy s más hasonlóval A bográcsok), a szalonnasütőhely után pedig — mostam gazdasági épületünk területén — valamiféle átriumot próbálunk kialakítani napozáshoz. A házhoz csatlakozó nyári konyhából esetleg szerényebb minibár lesz. Persze, kimondottan ’’belső" használatra. Aztán — hadd említsem ezt is — kacsintgatunk a Mátra-sétare- pülésre is. Úgy érzem, talán kísérletezgethetnénk mi is ennek az ajánlásával, ha a lehetséges környékbeli programokról érdeklődik a látogató. Azt, hogy az idén milyen lesz a mozgás vidékünkön — jelentősebb, vagy éppenséggel erősen visszaeső turizmussal számolhatunk —, most még nem is sejtjük. Az említetteket azonban mégis feltétlenül szeretnénk elvégezni a portán. Hiszen ha „csak” magunknak is gyarapítjuk az otthonunkat valamivel, akkor sem kidobott pénz, amit a házra költünk. Mert utóvégre az sem kevés, ha a család jobban érzi magát kellemes „fészkünkben”. Gy. Gy. Méreg nélkül — Gyöngyösön Biokert Egyesület alakul Gyöngyösön a mérgek használatát nem kedvelő mezőgazdasági kistermelők egybefogására. Az érdeklődőket a Mátra Művelődési Központban várják február 26-án, illetve március 12-én 17 és 19 óra között. Más áruház Abasáron Átalakítják a domoszlói áfész abasári, emeletes iparcikk-áruházát. Áz elképzelések szerint — egyebek mellett — csemege és háztartási osztály, s büfé is helyet kap majd az épületben. A tervek megvalósítására előreláthatólag márciusban kerül sor. Rendelőfejlesztés Gyöngyöspatán Hosszú évek óta van már Gyöngyöspatán is fogászati rendelés, de ha a kijáró orvos röntgent is szükségesnek lát, a felvételt bizony legközelebb csak a városban lehet elkészíttetni. A helyzeten kívánt javítani a helyi önkormányzat, amikor röntgen- berendezést is rendelt. A mintegy 300 ezer forint értékű műszer már a közeli hetekben megérkezik, s várhatóan márciustól szolgálja a betegeket. Református kincsek A gyöngyösi református levéltár kincseiről hallgathatnak ma délután előadást a helybeliek. A Mátra Múzeumban 17 órakor kezdődő esemény vendége Ber- zéti László lelkész lesz, aki a múzeum baráti körének és a Körnek a meghívását fogadta el. Kezdj el élni! Ugyancsak ma 17 órakor lesz egyházi témájú előadás színhelye a gyöngyösi gyermek-szabadidőközpont. A hétről hétre megrendezendő sorozaton az érdeklődők hallhatnak a Jelenések könyvéről, és szemináriumot is rendeznek a számukra. (Folytatás az 1. oldalról) A mérési eredmények alapján megállapították, hogy Szabó János telkén (ez egyébként megegyezik a Turcsányi Gábor által vizsgált telekkel} mind a talajfelszín, mind a melyebb rétegek a határértéket meghaladó mértékben szennyezettek. A legszeny- nyezettebb réteg 60-80 centiméteren található, a kadmium hétszeres, a cink több mint tizenhatszoros, az ólom közel háromszoros mértékben lépi túl a megengedettértékeket. A „ veszélyes" rétegek sárgás-vöröses színű homoktalaj jellegű képződmények. Kedvezőtlen az a körülmény, hogy valamennyi vizsgált talajminta többé-kevésbé savas karakterű (!), ami a növények fémfelvételét megkönnyíti... Ez utóbbi mondathoz tartozik némi magyarázat. Dr. Záray Gabriellával, a Heves megyei Köjál igazgató-főorvosnőjével többször is beszélgettem már Toka-patak ügyben. Mindannyiszor megemlítette, hogy a Köjál feladata az emberi szervezetbe bekerülhető élelmiszerek (köztük a növények) vizsgálata. A talajt pedig — tudvalévő — nem eszi meg az ember. Vizsgáltak olyan sárgarépát, burgonyát és zöldséget, ami az ominózus, Szabó János-féle telken termett. Egyikben sem volt a megengedettnél több nehézfém-szennyeződés. Csakhogy — és ezt Záray főorvosnő megerősítette — egy mintavétel nem mintavétel. Lehet, hogy másik kilenc sárgarépában már kimutathatóan több lett volna a kadmium, vagy az ólom (ezek a legveszélyesebbek az emberi test számára...). Egy szál növény elemzése 5000 forintba kerül — a Köjálnak viszont nincs pénzügyi kerete arra, hogy ilyen kivételes esetekben a vizsgálatot finanszírozza. Itt említjük meg újból, hogy a Köjál sürgősen koordinációs megbeszélést szeretne összehívni, s az ügyberf kérte a gyöngyösi és a gyöngyösoroszi polgármesterek segítségét. Reméljük, minden érintett komolyan veszi azt a figyelmeztetést, amelyet a Tokapatakról napvilágot látott adatok jelentenek... Doros Judit A TOKA-patak árterületén mért nehézfémértékek mély- katími- réz ólom cink ség um cm ppm ppm ppm ppm Szabó J. (lyuk 1) 20 2.7 95 172 436 40 1.3 45 162 221 60 1.0 59 480 263 Szabó J. (lyuk 2.) 20 4.1 130 280 770 40 5.2 157 335 990 60 21.4 101 290 4850 80 11.0 45 44 1950 Szabó J.(burgonya-veteménykert) 20 3.3 102 212 530 40 1.9 75 147 370 Szabó J. (zöldségveteménykert) 20 2.1 77 199 330 40 1.0 32 103 138 Zöldségkert,Toka-p.(jobb o.) 20 5.5 135 360 1200 40 4.0 76 150 720 Szántóföld, Toka-p.(bal old.) 20 3.2 180 152 670 40 3.4 194 174 674 HATÁRÉRTÉKEK (ppm) 3.0 100 100 300 wr / 1 / • Kálvária Gyönyörű templommal találkoztunk Gyöngyös szélén — ám bemenni nem tudtunk, körbe volt kerítve, be volt zárva. Némiképp elhanyagoltnak is tűnt... Pásztor József, a Szent Bertalan-plébánia káplánja kérdésünkre elmondta, hogy a „Kálváriádként tisztelt épületegyüttes szolgálja a híveket, hamvazószerdától hűsvétig minden nap litániát tartanak benne, azonkívül húsvét előtt két héttel fekete vasárnapra zarándokolnak ide a környékbeliek. Megemlítettük a csodaszép templom kissé kopottas külsejét. A káplán úr azt válaszolta: egyelőre a Fő féri templom renoválása a legsürgetőbb, s amíg az nincs kész, addig a Kálváriának csak az állagmegóvásával törődhetnek... — de tervezik az átfogó rekonstrukciót is. (Fotó: Jakab László) Vendégségben: Kati néninél Kati néninek híre van, méghozzá jó híre. Ez már akkor világossá vált számunkra, amikor Gyöngyöshalász egyik szomszédos községében akartunk ebédelni, ám egy helybeli semmit nem tudott ajánlani falujukban, hanem azt mondta: menjenek el Kati nénihez Halászra, ott van a büféje a falu Gyöngyösre vezető útjának a végén. Egy valóban népszerű helyre akadtunk, hiszen délidőben parkolt néhány autó a ház előtt, kiküldetésben lévők álltak meg egy-egy falatra. Az áhított nagy választék persze elmaradt, hurka, kolbász, lacipecsenye szerepelt az étlapon — és mindenhez kovászos uborka —, de Kati néni szerint ez is kielégíti az itteni igényeket. Mi viszont valami bőségesebbre vágytunk volna — fene a belünkbe —, így csak néhány pogácsát rendeltünk kései tízórai gyanánt. Nem csalódtunk, hiszen Kati néni maga készítette pogácsáját kaptuk, s az még szinte meleg volt. Ezúttal nem öblítettük le az elemózsiát semmivel — bár volt minden —, a pultnak támaszkodva néztük a tátogó Konrád Györgyöt — ugyanis a televízió le volt halkítva. (-ács)
