Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-14 / 38. szám

HÍRLAP, 1991. február 14, cütörtök GYÖNGYÖS ÉS KÖRNYÉKE Füstölgés HAF­ügyben Hosszabb ideje fellángoltak a viták a lakossági tiltakozást ki­váltó HAF-építkezés esetleges folytatása körül. A beruházók külföldi szakértőket is bevonva próbálják bizonyítani azt, hogy lehet környezetkímélő módon is megvalósítani ólomhulladék­feldolgozást a nyugat-európai előírásokat is meghaladó, szigo­rúbb feltételeknek megfelelően. A telepítést ellenzők egy része politikai érdekeltségéből faka­dóan szembefordult a telepítés­sel, és érzelmi indulatokat kavar­va, politikai ambícióihoz hasz­nálta fel a pártállami döntések­kel elégedetlen lakossági réteg hangulatát. Az ellenzők másik része szakmai oldalról idealiszti­kusán közelítve érvel azon állítá­sa mellett, hogy a korábbi szmes- fémbányászat okozta nehézfém­tartalmú szennyezés tófhelését semmilyen módon, még feltéte­lesen se növeljék. Az ellenzők érvei között a térség mezőgazda- sági termelésére, az új üzem okozta negatív hatások is jelen­tős hangsúlyt kapnak. Az építés mellett kardoskodó szakemberek a nemzetközileg is elismert, magas színvonalú tech­nológiai megoldásokat, a kor­szerű szűrőberendezések beépí­tését, az esetleges szennyezést azonnal kimutató ellenőrző mé­rőrendszer alkalmazását, újab­ban pedig pótlólagos (elkerülő- út, gázvezeték-építés, jelentős önkormányzati bevételnövelés) tényezőket hangoztatják a foga­dó település előnyeiként. Számomra csak az a furcsa, hogy a rendszerváltás ellenére a vita résztvevői kezdenek ismét a régi hibába esni abban az érte­lemben, hogy egymással vitáz­nak szűk szakmai és politikai csoportok — sőt, az új önkor­mányzat vezetői és tagjai — ahe­lyett, hogy a lakosságot próbál­nák meg saját érveik ismertetését követően egy helyi népszavazás keretében állásfoglalásra kész­tetni. Továbbá kezdettől fogva furcsa számomra, hogy gyön­gyösi lokálpatrióták érvelnek a gyöngyösoroszi telepítés ellen, bizonygatva, hogy ez mennyire rossz lesz az ottani lakosságnak. Igaz, ehhez később helyi lakossá­gi támogatást is szereztek. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy az új önkormányzat és a te­lepülés fejlődése — de mégin- kább a régi környezeti gondok felszámolása — csak egy jog­utódként működő gazdálkodó szervezet esetén képzelhető el, mivel az OÉÁ megszűnése gyöngyösoroszi esetében re­ménytelen helyzetet teremtene a régebbi gondok felszámolásá­ban. Komoly feszültségforrás le­het az a fajta jogi szabályozatlan­ság is, hogy nem tisztázott az egymással szembenálló, illetve egymás érdekeit figyelmen kívül hagyó önkormányzati döntések feloldásának mechanizmusa sem. Füstölgésem végkövetkezte­tése az, hogy a HAF körül kiala­kult vita már méltatlan a szakmát és a politikát színvonalasan vég­zőkhöz, és ezért azt mielőbb le kell zárni, mégpedig egy helyi népszavazással. Az ellenzőknek és a telepítés mellett érvelőknek is el kell fogadni az „istenadta nép”, gyöngyösoroszi lakossága véleményét végleges döntésnek, még ha az kellemetlen is lesz az egyik tábornak. Bízzanak az em­berek bölcsességében, és vonják le majd a tanulságokat a résztve­vők. Biztos vagyok abban, hogy a lakosság az eddig kapott pro és kontra érvek, az előnyök és hát­rányok alapján el tudja dönteni, hogy mi a jó neki, illetve akar-e előnyöket élvezni az új üzem működéséből, vagy a hátrányo­kat látja súlyosabbnak. Bízzuk az emberekre, a falu lakosságára a döntést, és végre záijuk le ezt a méltatlan kerete­ket öltő szóözönt, mert negatív döntés esetén is kell megoldást találni az országos környezeti gond megszüntetésére, és az energiáinkat inkább erre hasz­náljuk. Bodó Mihály A falusi turizmus „apostola” Újabb jelentés a Toka-patakról Nem pánikkeltés — tényleg intézkedni kell... Az alföldről Gyöngyösre „ke­veredett” — s itt családostól megtelepedett — Oldal Zsolt ké­sőbbi abasári építkezésekor új házának kialakításánál elsősor­ban látogató rokonságuk, baráti körük elhelyezésére gondolt, amikor a szükségesnél valamivel tágasabb otthont teremtett ma­guknak élete páijával. Lakásuk idegenek számára is történő hasznosítása csupán később ke­rült szóba közöttük. így kerültek kapcsolatba a falusi turizmussal — kétszeresen is. Mivel a — jelenleg a városi GAESZ-nél dolgozo — fiatal építész időközben az említett idegenforgalmat felkaroló orszá­gos szövetségnek is munkatársa lett. — Ez utóbbi megbízásom alapján elnökségünkkel vagyok szinte állandó „összeköttetés­ben” — magyarázza találkozá­sunk, beszélgetésünk alkalmával —, s magam is részt veszek egy- egy új belépő jelentkezésének el­bírálásában Komárom, illetve Nógrád megyében. Azért nem közelebb, nehogy esetleg elfo­gult legyek a megítélésnél. így „sportszerűbb”, etikusabb... Ör­vendetes észrevennem, hogy egyre nő az érdeklődés a napja­inkban bontakozó sajátos ven­dégfogadás iránt, s csupán terü­letemen húsz körüli a friss kérel­mező. A kijelölés szerint vala­mennyit felkeresem, s mindnek alaposan körüljárom a házát, hogy igazán meggyőződhessem: alkalmas-e az elképzelt célra, megfelel-e a várakozásnak. Saj­nos, nemcsak jó tapasztalatokat szerzek útjaimon. Ki-kiderül, hogy a felkínált elhelyezés, ki­szolgálás kevésbé vagy éppen­séggel korántsem találkozik vá­gyainkkal, törekvéseinkkel, s ilyenkor bizony az illető nem ke­rülhet a Magyar Falusi Vendég- fogadók (Falusi-Tanyasi Turiz­mus) Szövetségébe. — S Oldalék már eleget tesz­nek a követelményeknek, tagjai is ennek az országos szervezet­nek?— kérdem nem minden kí­váncsiság nélkül. — Igen, elfogadták a felesé­gem belépését. S házunkban már külföldiek is megfordultak, ami­óta a tevékenységgel intenzíveb­ben foglalkozunk. Szálláshe­lyünket háromnyelvű prospek­tusban is ajánljuk amellett, hogy természetesen a központi kata­lógusból sem maradt ki a ne­vünk, címünk. Egyelőre három szoba és egy társalgó áll vendé­geink rendelkezésére, s — tekint­ve, hogy más munkánk is van — többnyire csak az elhelyezéstbiz- tosítjiik egyszerűbb programok­kal. „Saját” turistautat készítet­tem a hegyek felé jelzéssel, hogy a kirándulásra kedvet kapó em­ber akár egyedül is nekivághas­son céljának. Ugyanakkor — ha időnk engedi, többnyire a hétvé­geken, ünnepnapokon — kész­séggel vállalkozunk a kalauzo­lásra is gyalogosan, vagy gépko­csival. A környék sok szép részét bejártuk már így látogatóinkkal, sőt, távolabbi tájak egész sorát is bemutattuk a hozzánk érkezet­teknek. Jó érzés, hogy tetszik ez a vidék mindenkinek, elégedettek élményeikkel, már visszatérő vendégünk is akadt. — Mik a további terveik? — Nyilvánvalóan szeretnénk előbbre lépni, fejleszteni egy ki­csit. A sütésre-főzésre rendsze­resen még ezután sem vállalko­zunk, de esetenként egy-egy reg­gelit azért szívesen adunk a ven­dégnek, míg az egyébhez kis konyhát biztosítunk a számára. Elképzelésünk szerint később annyival bővítjük szolgáltatása­inkat, hogy huzamosabb tartóz­kodás esetén a családi étlapról ellátást is választhat majd vala­melyik napra, aki nálunk meg­száll, s ezt amolyan ajándékul, ingyen adjuk saját asztalunk­nál... Az udvaron a gyermeke­inknek épített hintát, homoko­zót, amit a jövevény apróságok is használhatnak, talán még kiegé­szítjük egy s más hasonlóval A bográcsok), a szalonnasütőhely után pedig — mostam gazdasági épületünk területén — valamifé­le átriumot próbálunk kialakíta­ni napozáshoz. A házhoz csatla­kozó nyári konyhából esetleg szerényebb minibár lesz. Persze, kimondottan ’’belső" használat­ra. Aztán — hadd említsem ezt is — kacsintgatunk a Mátra-sétare- pülésre is. Úgy érzem, talán kí­sérletezgethetnénk mi is ennek az ajánlásával, ha a lehetséges környékbeli programokról ér­deklődik a látogató. Azt, hogy az idén milyen lesz a mozgás vidé­künkön — jelentősebb, vagy ép­penséggel erősen visszaeső turiz­mussal számolhatunk —, most még nem is sejtjük. Az említette­ket azonban mégis feltétlenül szeretnénk elvégezni a portán. Hiszen ha „csak” magunknak is gyarapítjuk az otthonunkat vala­mivel, akkor sem kidobott pénz, amit a házra költünk. Mert utó­végre az sem kevés, ha a család jobban érzi magát kellemes „fészkünkben”. Gy. Gy. Méreg nélkül — Gyöngyösön Biokert Egyesület alakul Gyöngyösön a mérgek használa­tát nem kedvelő mezőgazdasági kistermelők egybefogására. Az érdeklődőket a Mátra Művelő­dési Központban várják február 26-án, illetve március 12-én 17 és 19 óra között. Más áruház Abasáron Átalakítják a domoszlói áfész abasári, emeletes iparcikk-áru­házát. Áz elképzelések szerint — egyebek mellett — csemege és háztartási osztály, s büfé is helyet kap majd az épületben. A tervek megvalósítására előreláthatólag márciusban kerül sor. Rendelőfejlesztés Gyöngyöspatán Hosszú évek óta van már Gyöngyöspatán is fogászati ren­delés, de ha a kijáró orvos rönt­gent is szükségesnek lát, a felvé­telt bizony legközelebb csak a városban lehet elkészíttetni. A helyzeten kívánt javítani a helyi önkormányzat, amikor röntgen- berendezést is rendelt. A mint­egy 300 ezer forint értékű mű­szer már a közeli hetekben meg­érkezik, s várhatóan márciustól szolgálja a betegeket. Református kincsek A gyöngyösi református levél­tár kincseiről hallgathatnak ma délután előadást a helybeliek. A Mátra Múzeumban 17 órakor kezdődő esemény vendége Ber- zéti László lelkész lesz, aki a mú­zeum baráti körének és a Kör­nek a meghívását fogadta el. Kezdj el élni! Ugyancsak ma 17 órakor lesz egyházi témájú előadás színhelye a gyöngyösi gyermek-szabad­időközpont. A hétről hétre meg­rendezendő sorozaton az érdek­lődők hallhatnak a Jelenések könyvéről, és szemináriumot is rendeznek a számukra. (Folytatás az 1. oldalról) A mérési eredmények alapján megállapították, hogy Szabó Já­nos telkén (ez egyébként meg­egyezik a Turcsányi Gábor által vizsgált telekkel} mind a talajfel­szín, mind a melyebb rétegek a határértéket meghaladó mérték­ben szennyezettek. A legszeny- nyezettebb réteg 60-80 centimé­teren található, a kadmium hét­szeres, a cink több mint tizenhat­szoros, az ólom közel háromszo­ros mértékben lépi túl a megenge­dettértékeket. A „ veszélyes" réte­gek sárgás-vöröses színű homok­talaj jellegű képződmények. Kedvezőtlen az a körülmény, hogy valamennyi vizsgált talaj­minta többé-kevésbé savas ka­rakterű (!), ami a növények fém­felvételét megkönnyíti... Ez utóbbi mondathoz tartozik némi magyarázat. Dr. Záray Gabriellával, a Heves megyei Köjál igazgató-főorvosnőjével többször is beszélgettem már To­ka-patak ügyben. Mindannyi­szor megemlítette, hogy a Köjál feladata az emberi szervezetbe bekerülhető élelmiszerek (köz­tük a növények) vizsgálata. A ta­lajt pedig — tudvalévő — nem eszi meg az ember. Vizsgáltak olyan sárgarépát, burgonyát és zöldséget, ami az ominózus, Sza­bó János-féle telken termett. Egyikben sem volt a megenge­dettnél több nehézfém-szennye­ződés. Csakhogy — és ezt Záray főorvosnő megerősítette — egy mintavétel nem mintavétel. Le­het, hogy másik kilenc sárgaré­pában már kimutathatóan több lett volna a kadmium, vagy az ólom (ezek a legveszélyesebbek az emberi test számára...). Egy szál növény elemzése 5000 fo­rintba kerül — a Köjálnak vi­szont nincs pénzügyi kerete arra, hogy ilyen kivételes esetekben a vizsgálatot finanszírozza. Itt említjük meg újból, hogy a Köjál sürgősen koordinációs megbeszélést szeretne összehív­ni, s az ügyberf kérte a gyöngyösi és a gyöngyösoroszi polgármes­terek segítségét. Reméljük, min­den érintett komolyan veszi azt a figyelmeztetést, amelyet a Toka­patakról napvilágot látott adatok jelentenek... Doros Judit A TOKA-patak árterületén mért nehézfémértékek mély- katími- réz ólom cink ség um cm ppm ppm ppm ppm Szabó J. (lyuk 1) 20 2.7 95 172 436 40 1.3 45 162 221 60 1.0 59 480 263 Szabó J. (lyuk 2.) 20 4.1 130 280 770 40 5.2 157 335 990 60 21.4 101 290 4850 80 11.0 45 44 1950 Szabó J.­(burgonya-veteménykert) 20 3.3 102 212 530 ­40 1.9 75 147 370 Szabó J. (zöldségveteménykert) 20 2.1 77 199 330 40 1.0 32 103 138 Zöldségkert,Toka-p.(jobb o.) 20 5.5 135 360 1200 40 4.0 76 150 720 Szántóföld, Toka-p.(bal old.) 20 3.2 180 152 670 40 3.4 194 174 674 HATÁRÉRTÉKEK (ppm) 3.0 100 100 300 wr / 1 / • Kálvária Gyönyörű templommal találkoztunk Gyöngyös szélén — ám bemenni nem tudtunk, körbe volt kerítve, be volt zárva. Némiképp elhanyagoltnak is tűnt... Pásztor József, a Szent Bertalan-plébánia káplánja kérdésünkre elmondta, hogy a „Kálváriádként tisztelt épületegyüttes szolgálja a híveket, hamvazószerdától hűsvétig minden nap litániát tartanak benne, azonkívül húsvét előtt két héttel fekete vasárnapra zarándokolnak ide a környékbeliek. Megemlítettük a csodaszép templom kissé kopottas kül­sejét. A káplán úr azt válaszolta: egyelőre a Fő féri templom renoválása a legsürgetőbb, s amíg az nincs kész, addig a Kálváriának csak az állagmegóvásával törődhetnek... — de tervezik az átfogó rekonstrukciót is. (Fotó: Jakab László) Vendégségben: Kati néninél Kati néninek híre van, még­hozzá jó híre. Ez már akkor vilá­gossá vált számunkra, amikor Gyöngyöshalász egyik szomszé­dos községében akartunk ebé­delni, ám egy helybeli semmit nem tudott ajánlani falujukban, hanem azt mondta: menjenek el Kati nénihez Halászra, ott van a büféje a falu Gyöngyösre vezető útjának a végén. Egy valóban népszerű helyre akadtunk, hiszen délidőben par­kolt néhány autó a ház előtt, ki­küldetésben lévők álltak meg egy-egy falatra. Az áhított nagy választék persze elmaradt, hur­ka, kolbász, lacipecsenye szere­pelt az étlapon — és mindenhez kovászos uborka —, de Kati néni szerint ez is kielégíti az itteni igé­nyeket. Mi viszont valami bősé­gesebbre vágytunk volna — fene a belünkbe —, így csak néhány pogácsát rendeltünk kései tízórai gyanánt. Nem csalódtunk, hi­szen Kati néni maga készítette pogácsáját kaptuk, s az még szin­te meleg volt. Ezúttal nem öblí­tettük le az elemózsiát semmivel — bár volt minden —, a pultnak támaszkodva néztük a tátogó Konrád Györgyöt — ugyanis a televízió le volt halkítva. (-ács)

Next

/
Thumbnails
Contents