Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
HÍRLAP, 1991. február 1., péntek FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 13. népszavazás Kaiban Kilenc éve annak, hogy a káli nagyközségi tanács a kompoltiak kezdeményezésére 37,5 hektár területű földet Kálnak írt a javára, hogy többek között felépíthessék rajta az új községházát, egészségügyi centrumot stb. Tekintettel arra, hogy a „hármas szövetség” tavaly megszűnt — Kál, Kompolt, Kápolna különvált —, ezért most a kompoltiak visszakövetelik ajándékukat. A kérdésben vasárnap, február 3-án reggel 6 órától este 18 óráig tartó helyi népszavazáson dönt a több mint 300 — szavazásra jogosult — káli és kompolti lakos. Falugyűlés Feldebron E hét elején falugyűlést hívott össze Feldebrő önkormányzata, ahol ismertették az elmúlt év költségvetési bevételét és annak felhasználását. Ezt követően Kelemen József polgármester a várható idei gazdálkodás tervezetéről adott számot, elmondván azt is, hogy 19 millió forint áll majd rendelkezésükre, s ebből csupán kétmillió forint marad az intézmények működtetése után az egyéb célok megvalósítására. Ebből a keretből kívánják a művelődési ház tetőszerkezetének felújítását és az utak karbantartását elvégezni. Új burkolatot kap a Jókai, az Árpád, a Toldi, a Petőfi, az Ády utca, míg az Aba Sámuel utcában új utat építenek. A községházán gyógyszerszobát létesítenek, körbekerítik az iskolát, és rendbe teszik a temetőt is. Március: választás Makiáron Többször írtunk már arról, hogy lemondott tisztségéről Makiáron a falu első szabadon választott polgármestere, s az iroda vezetését is átadta a helyi önkormányzatnak. A község vezetése a közelmúltban Szabó Gézának, a Zöldért helyi felvásárlóboltja vezetőjének személyében alpolgármestert választott, aki az új polgármester beiktatásáig intézi a szükséges tennivalókat. A makiári polgármester megválasztására március 10-én kerül sor. Telefonok egri számokkal Sok bosszúságra ad okot a három, egymás mellett lévő község, Kápolna, Kompolt és Kál lakóinak, hogy telefonon nehezen tudnak összeköttetésbe kerülni a világgal. Ezért szeretnék társulási formában javítani, korszerűsíteni a távhívásokat. Már felvették a kapcsolatot a Miskolci Postaigazgatósággal. Ha minden az elképzelésük szerint alakul, akkor 1992-95 között már egri al- hívószámokkal tudnak telefonálni a három községből. A beruházási költség megközeh'ti majd a 60 millió forintot. A kerecsendi eminens Azért merem ezt a címet adni ennek az írásnak, mert mielőtt találkoztam volna Sarang Attilával, az egri Gárdonyi Géza Gimnázium tanulójával, ezzel a kerecsendi fiúval, előtanulmányt folytattam. Diáktársai „jó fejnek”, szaktanára, Hevesi László korosztálya zseniális képességekkel megáldott tanulójának, dr. Nagy Andorné igazgatónő pedig a jó és a kitűnő tanulók közül is kiemelkedő, eminens, tehetséggel rendelkező fiatalembernek titulálta Attilát, akit bármely tanár szívesen elvállalna tanítványának. Példája is igazolja, hogy vannak még községeinkben olyan tanítók, akik kitűnő pedagógiai érzékkel fedezik fel kis tanítványaikban a szunnyadó tehetséget, és igyekeznek segíteni annak mielőbbi kibontakozását. Külsőleg Attila nem sokkal üt el korosztályától. Magas, vékony, fekete hajú, csillogó szemű, serdülő bajuszú srác, aki megfontoltan válaszol a kérdésekre. Előtte gondolkodik, mint a matematikai, fizikai vagy kémiai feladatán az iskolatáblánál, a dolgozatírásnál, a pályázati munkák készítésénél. E három területen szinte verhetetlen az országban a kerecsendi általános iskolából kitűnő bizonyítvánnyal induló és a gimnáziumban ezt a színvonalat tartó diák. A számok, a képletek, a törvények világában ugyanis nem lehet félrebeszélni, blablázni. — Hogyan lehet ilyen kemény, száraz tantárgyakat megszeretni? — kérdem őszinte csodálattal, amikor elmondja, hogy hetedikes korától kezdett el érdeklődni először a kémia iránt, be is járt Egerbe szakköri foglalkozásra, és már az első megyei egyéni matematikai pályázatát is megnyerte. Egy évvel később ezt megismételte. Közben az országos Hevesi György kémiai versenyről is elhozta a babérkoszorút. Már első gimnazista volt, amikor a gimnázium és saját „dicsőségét” az országos Irinyi Já- nos-kémiaversenyen szerzett első, az Arany Dániel-matemati- kaversenyen kapott dicsérettel és a Mikula Sándor országos fizikai versenyen elért második helyezésével gyarapította. — A logikájukat szeretem. A (Gál Gábor) megfejtés győzelem számomra— mondja. — Meg kedvem is van hozzájuk... Hogy nem pillanatnyi felvillanásról van szó, hanem tartós állapotról, az abból is megállapítható, hogy második osztályos korában is nevezte a gimnázium az országos kémiai, matematikai és számítástechnikai versenyekre, ahol megtartotta a „dobogós” helyezéseit. Odahaza, a leckekészítés után a szakkönyvek kerülnek elő az elfáradásig, amikor áttér pihentetőül a szépirodalomra vagy az angol nyelv tanulására. A krimit nem szereti. — Mi lesz a továbbiakban? — Az idei első forduló pályázatát elküldtem. Még nem volt eredményhirdetés. A döntők tavasszal lesznek. Ha leérettségizek, Budapestre szeretnék menni. Még nem tudom, hogy a fizikát vagy a kémiát tanuljam-e tovább. Ha az országos versenyen az első 10 közé kerülök, a felvételim biztosítva van... Attila egyébként egyszerű szülők gyermeke. Édesapja erdész, édesanyja az MNB dolgozója. Egy fiútestvére van, Zsolti, aki első gimnazista, négyes az átlaga. Tanulási módszere igen egyszerű: odafigyel az órákon, kevés jegyzetet készít, mert azokat megtalálja a tankönyvben. Szereti a csendet, diszkóba nem jár, mert bántja a fülét az erős zene. Inkább tanul, olvas, művelődik... — Ennyi az egész — teszi még hozzá. Valóban ennyi lenne az egész...? Demjéní pillanatkép Hazafelé az új házsoron... (Fotó: L-s) Regionális értekezlet Kálban Ezen a héten Kál adott helyet annak a regionális értekezletnek, amelyen a volt füzesabonyi járáshoz tartozó községek polgármesterei és jegyzői vettek részt. Megjelentek Füzesabony város vezetői, valamint Szihalom, Mezőszemere, Egerfarmos, Kál, Kompolt, Kápolna, Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Nagyút, Mezőtárkány, Dormánd, Besenyőtelek, Poroszló és Sarud képviselői. A résztvevőket Tompa Vilmos, Kál polgármestere köszöntötte, majd tájékoztatót adott a községét érintő aktuális gondokról, feladatokról. Felszólalt a résztvevő önkormányzati képviselők között dr. Pásztor József, Füzesabony polgármestere is, aki többek között elmondotta, hogy a város nem tudja átvenni a településfejlesztési és gyámügyi hatáskört, ez marad a helyieknél. Füzesabonyban az év vége felé szociális otthont létesítenek 100-120 férőhellyel, mintegy 8 millió forintból. Épül az egészségügyi körzeti központ is, amelynek befejezéséhez még 20 millióra van szükség. Előzetes számítások szerint a községeknek 3,5 millió forint útiköltség-megtakarítást jelent majd, mivel az érintett területek lakosságának orvosi elátását is Füzesabony biztosítja. A sok felvetést vita követte. Abban megegyeztek, hogy a közbiztonság erősítéséhez segítséget nyújtanak a rendőrségnek, szeretnék, ha rendőrőrsök működhetnének a Tisza és a Tama mentén. Elképzeléseikről írásban is értesítik az illetékeseket. Azon is gondolkodnak, hogy a jövőben hogyan tudnák településeiket jó minőségű, több fajta kenyérrel ellátni, mert a mostani helyzet tűrhetetlen. Füzesabonyi level: Városból falura — szórakozni... Általában teljes névvel és címmel ellátott levelet igyekszünk közölni újságunkban, mert így tartjuk tisztességesnek. Most azonban azért teszünk kivételt, mert az írás alapján gondoljuk, hogy egy fiatal hölgyről van szó, aki a füzesabonyi fiatalok nevében ragadott tollat, s tart attól, hogy az érintettek még megrónák a leírtakért. A napi gondok megoldásáért Besenyőtelken Több közeli, szinte naponta jelentkező gond megoldásán törik a fejüket a besenyőtelki önkormányzat tagjai. A polgármesteri hivatalban elmondották például, hogy legfontosabbnak tartják a kenyér, a tej, az értékesítési és infrastrukturális problémák rendezését. A lakosság napi cikkekkel való ellátása valamennyiünk érdeke. Az elmúlt időszakban megszaporodott a panasz a kenyérellátásra, a választékára, minőségére, árára. Tárgyaltak ebben az ügyben a sütőipar illetékeseivel, de megnyugtató megoldásra nem jutottak. Most annak lehetőségeit keresik, hogy a lakosság pénztárcájának is megfelelő, jó minőségű kenyeret biztosítsanak a községnek. Hasonló szorongató téma a tej kedvező áron történő értékesítése. A helyiek jobb minőségű tejjel és tejtermékkel való ellátását a községben lévő tejátvevő helyiségben szervezik meg. Valamikor kialakult hagyomány volt Besenyőtelken, hogy a termelők a község központi helyén lévő piacon kínálták áruikat. Ettől a lehetőségtől fosztották meg őket, amikor a piac helyén KRESZ-parkot létesítettek. Ezt most megszüntetik, mert nem váltotta be a reményeket, és a környezetbe illő üzletsort alakítanak ki bérleti díj ellenében. Már vannak jelentkezők, akik szívesen építenének üzleteket a területen. Ez utóbbi azért is látszik igen fontosnak, mert szükséges a településen új munkahelyek teremtése. Az elmúlt év végén 24 munka- nélkülit tartottak számon, és ez a létszám azóta is növekszik a faluban. Sürgetik a telefonvonal bővítését is, mert a jó üzleti élethez ez is hozzátartozik. Kalóz András polgármester tájékoztatása szerint felülvizsgálják az öregek napközi otthonának térítési igénybevételét. Szeretnék megvalósítani az igazságosabb teherviselést, s az iskolai és az öregek napközije étkeztetését saját konyhájuk létesítésével megoldani. Később ezt a konyhát a lakosság is igénybe veheti majd. „ Tisztelt Szerkesztőség!" Nagy megelégedéssel és kíváncsisággal olvastam a Hírlapban a Füzesabony várossal kapcsolatos fejlesztési terveket. Azt hiszem, amennyiben ezek megvalósulnak, valóban hiányzó és problémát okozó gondokat oldanak majd meg. Van azonban egy igazán fontos, fel-felmerülő, majd elsüllyedő gond: a fiatalok kérdése, amely már hosszú évek óta megoldatlan és nevetséges a városban. Nincs megfelelő szórakozóközpont a fiatalok számára Füzesabonyban. Hol kapcsolódjanak ki kulturált körülmények között? Hová menjen szombatonként 11 óra után a még táncolni vágyó fiatal? Sajnos, erről beszélni kell, a hétvégi programokról, s főleg a diszkóról. Hosszú ideig az Ámor presszóban volt ilyen, még megfelelőnek mondható feltételek között. Ez azonban megszűnt. így a diszkó a mozi előterébe szorult. Ezzel együtt a fiatalok is beszorultak, mert oda bizony sem a levegő, sem — egy idő múlva — az emberfia nem fért be. Ha valaki ki akart menni a levegőre, „kapudíjat” kellett fizetnie. Leülni csak a munkálatok alatt álló fűtőtestekre lehetett. Ám ennek az időszaknak is vége szakadt. Azóta újra az Ámorban mulathatnak a diszkóra vágyók. Összepréselődve és magas belépési díjjal, 100 forint kötelező fogyasztással. Azt hiszem, sokkal színvonalasabb helyeken sem éri el a belépő ára a 100 forintot. Vannak még ugyan emberek, akik ide járnak, a többségük viszont nem füzesabonyi. Meg lehet nézni minden pénteken és szombaton este a Sziha- lomra induló vonatot, buszt, amelyet megtölt a „szórakozni vágyó” füzesabonyi fiatalság. Szégyen, hogy a városból a falura járunk, ahol ugyan nem jobbak a körülmények, de az árak még reálisak, és talán még megtalálják velünk az emberi hangnemet, és arra törekszenek, hogy jól érezzük magunkat. Ha a hangulatjó és a társaság táncolni szeretne, nem lökik ki az utcára. A hétvégeken nem lehet a diszkó után — vagy már közben sem — beülni egy nyugodt helyre Füzesabonyban. Egyetlen normálisnak mondható volna, ez a Márka presszó, amely sokszor szűknek bizonyul. A fiatalság így kiszorul az utcára, onnan pedig a hideg időben a kocsmákba, büfékbe, talponállókba, és persze a resti éjszaka is nyitva tartó részébe. Elképzelhető, hogy milyen vélemény alakul ki róluk, amikor az idegenek látják őket bohóckodni. Azt hiszem, ennek a helyzetnek senki sem örül. Ideje lenne már ebben az ügyben is tenni valamit. Füzesabony város fiataljai és az éjszakákat végigizguló szülők nevében is kérhetem az ön- kormányzatot, hogy segítse elő a hétvégi kulturált szórakozásunk lehetőségének megteremtését. ” Lidis Novai: a hazajáró falu A házhely, az orvos, a telefon — mint megtartóerő Árkuspapírok között böngészgetjük a múltat a polgármesteri irodában, ahol Berecz János polgármester és dr. Fazekas Mihály jegyző számokkal támasztják alá a szomorú valóságot. Az utóbbi negyedszázad alatt kétszázzal fogyott a népesség, azt megelőzően ugyanennyivel. Most 1387 a lakosok száma, ebből 662 a gyerek vagy nyugdíjas öreg. Úgyszólván lenyűgöz a makacskodó, elszánt akarat, amelyet a polgármester szavaiból érzek, mert nem kevesebbet akar a törvényes választott honatyákkal együtt, mint megfordítani a történelem kerekét. — 1988-tól megszűnt az elvándorlás! — jelenti ki. Nagy szó ez egy olyan faluban, ahonnan naponta 600-an kelnek kenyérkereső útra, és a fiatalok közül sokan már véglegesen hátat fordítottak a falujuknak. — A megyében nálunk a legolcsóbb a közművesített telek. Most is van még néhány eladó, négyzetméterenként 40 forintért. Egy új lakótelep arculata bontakozik ki, és évente mintegy tíz ház épül ott, ahonnét eddig szinte menekültek a fiatalok. Áz eddig elkelt 17 telek gazdái falubeliek, egriek, erdélyiek, de ami a legfontosabb: itt akarnak építkezni és élni Novajon. — Ez évre adtak-e ki építési engedélyt? — Tizenkettőt. Felsorolni is elég a megtartóerőket, amelyek következtében megszűnt az elvándorlás, és a falu szeme láttára alakulnak ki az új utcák, egy későbbi lakótelep körvonalai. — Saját orvosa is van már a falunak... Minden ember óvja, félti a kincseit, így a legdrágábbat, az egészségét nyilván a legjobban. A megépült új orvoslakás, a jól felszerelt, az alapellátást megbíz(Fotó: Szántó György) hatóan, színvonalasan ellátó orvosi rendelő, a gyógyszerláda ma már úgyszólván éjjel-nappal a lakosok rendelkezésére áll. Dr. Gál Henriett és munkatársai, a megye legújabban alakult orvosi körzetének a dolgozói bizonyítani akarnak. A templomdomb magasságából már távolinak tűnnek a Bükk nyúlványai, de a szelíd haj latú völgyek Ostorost elhagyva lágyan simulnak bele az alföldi rónába. Novaj két megye határán fekszik, tíz kilométerre Egertől, de nem sokkal közelebb vagy távolabb van Mezőkövesd, a matyó főváros. A falu 1950-ig Borsodhoz tartozott, a polgármester és a jegyző urak remélik, hogy ezután sem lesz mostoha kistestvére Egernek, a megyei jogú városnak. A jelek nem biztatóak! A választások időszakában Füzesabony választási körzetéhez tartoztak felsőbb döntések alapján. Novaj nem féltené az önállóságát, ha Eger megyei jogú városa, illetékes építési hatósága és egyéb közreműködő szervei a jövőben sem felejtenék el, hogy Novajról hajnalonta hatszáz embert szálh'tanak a megyeszékhelyre a sárga autóbuszok... A másik visszavonzó és megtartóerő a telefon. A három nyilvános crossbar-fülke és a már most bekötött 80 lakástelefon — amely a közeljövőben várhatóan megkétszereződik — büszkesége lenne egy városnak is. Gondoktól és tervektől terhelten járjuk a falut, amely önmaga átformálásával remélhetőleg mind vonzóbbá válik azok részére, akiket haza vagy ide várnak. Ennek az évnek a feladata — közösen Ostorossal — a szennyvízgond végleges megoldása. A gázprogram már a jövőbe néző szándék, amely azonban jól kapcsolódik ahhoz a tervhez, amely Novajt a falusi turizmus szolgálatába kívánja állítani. Valaki mosolyogva kérdezi:- Mi itt a nevezetesség? Az nincs! A Szent István alapította Egervári kispréposti birtok nem örökített sem várat, sem vadaskertet, még egy árva kastélyt sem, de a bükkaljai tiszta levegő, a dolgos nép mindennapi munkája példaképül, sőt idegen- forgalmi látványosságként is bemutatható a városok füstös levegőjéből ide látogató bel- és külhoni embereknek. Kevesen tudják, hogy Novaj Heves vármegye legvirágosabb faluja. Százezer forint ütötte a markukat ezért a megyétől. Lé- legzet-visszafojtva hallgatom a lelkesítő szavakat, az új híreket, amelyek ha nem is ősi örökségek, de annál becsesebb, nehezen szerzett értékek, amelyeket már a jövő reményei szőnek át. Életfilozófiájuk a teknősbéka- elmélet: bárhonnan is, de el kell indulni a tenger felé... Szalay István
