Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-13 / 37. szám

2. VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. február 13., szerda Robbantás Párizsban Robbantásos merényletet haj­tottak végre tegnapra virradó éj­szaka Párizs központjában, a Szent Lajos-szigeten, annál a háznál, amelyben Georges Pom­pidou egykori elnök özvegye la­kik. A ház garázsának ajtajára helyezett robbanószerkezet csak kisebb anyagi károkat okozott. A merénylők semmiféle üzene­tet nem hagytak a helyszínen, és a reggeli órákig egyetlen szerve­zet sem jelentkezett azzal, hogy magára vállalja az akciót. A moldovai elnök Bukarestben Bukarestbe érkezett hétfőn Mircea Snegur, a moldovai Leg­felsőbb Tanács elnöke. A politi­kust az esti órákban fogadta Ion Iliescu román elnök. A megbe­szélésekről részleteket nem hoz­tak nyilvánosságra. A moldovai vezető látogatásának céljáról ro­mán részről semmiféle értékelés, kommentár nem hangzott el. A Szovjetunió e délnyugati köztár­saságában a 4,3 milliós lakosság nagyobb része román, és Romá­niától 1940-ben csatolták a Szovjetunióhoz. Az USA háborús bűnös? Ramsey Clark egykori ameri­kai igazságügy-miniszter szerint az Egyesült Államok háborús bűnöket követ el Irakban. A volt miniszter hétfőn tért haza egyhe­tes iraki útjáról, és New Yorkban kijelentette: megdöbbentő mér­tékű az a pusztítás, amit a szövet­séges légierő támadásai okoznak Irakban. — Az iraki Vörös Fél­hold szervezet elnöke közölte vele, hogy az eddigi bombázá­soknak hat-hétezer polgári áldo­zata van — mondta. Már ez is baj? Dán Pascariu román bankár véleménye szerint országa egyik legnagyobb problémája más ke­let-európai országokkal szem­ben jelenleg az, hogy nincs jelen­tős külföldi adóssága. A román külkereskedelmi bank nyugat­európai körúton tartózkodó 40 éves vezetője elszánta magát, hogy meggyőzi a szkeptikus nyu­gat-európai és amerikai banká­rokat: érdemes befektetni orszá­gában — írta a Wall Street Jour­nal Europe. Ha csökken az export ••• Egyes szovjet nyersanyagfaj­ták exportjának csökkentése igen komoly hatással lehet a vi­lágpiacra — véli a bécsi világgaz­daság-kutató intézet. A Die Presse-ben megjelent elemzés szerint az esetleges munkabe­szüntetések és műszaki jellegű okok miatt visszaeső szovjet ex­port jelentősen növelné elsősor­ban a réz, a nikkel, a titán és az alumínium világpiaci árát. Csökken a motorbenzin és emelkedik a gázolaj ára (Folytatás az 1. oldalról) Az Érdekegyeztető Tanács határozatának megfelelően 1990. október 30-án a gáz- és tü­zelőolajok termelői árait lénye­gesen a világpiaci árak által indo­kolt szint alá csökkentették. A január 17-i áremelés ellenére — ami csak az adó növelésének fe­dezetét biztosította — ez a prob­léma megmaradt, időközben a forintot is leértékelték. A jelen­legi árak veszteséget okoznak, a kőolaj-feldolgozó iparban nem alakulhatott ki gazdasági egyen­súly. A termelői és fogyasztói árak emelése elengedhetetlen. A szükséges és indokolt árat azon­ban csak több lépcsőben kíván­juk elérni. Február 16-án, szombaton nulla órától a motorikus gázola­jok és tüzelőolajok fogyasztói árai az ÁFOR-hálózatnál a kö­vetkezők lesznek: Közepes kéntartalmú A-B gázolaj 37,00 forint/liter Közepes kéntartalmú C gáz­olaj 38,00 forint/liter Kis kéntartalmú C gázolaj 39,00 forint/liter Könnyű kénmentes F20/40 fűtőolaj 37,00 forint/liter Korábbi jelzésünknek meg­felelőn február 16-án, szomba­ton nulla órától a HTO (háztar­tási tüzelőolaj) fogyasztói ára is nő, az új ár 17,00 forint/liter. Ötmillió font az alapítványnak A Nemzetközi Pető András Alapítványhoz csatlakozott Nagy-Bri- tannia kormánya. A kormányközi megállapodásról szóló dokumen­tumot John Allen Birch nagykövet és Deák Andrea, az alapítvány el­nöke írta alá, tegnap az intézet székházában. Az ezt követő sajtótájé­koztatón az újságírók megtudhatták: a megállapodás értelmében az Egyesült Királyság kormánya 5 millió fontot — négy évre ütemezve — ajánlott fel az alapítvány számára, kiegészítve a brit kormány által koordinált magánadományokkal. A Nemzetközi Pető András Ala­pítvány pedig vállalta, hogy 22 brit konduktorhallgatót képez ki, és 31 gyermek számára gondoskodik férőhelyről az intézetben. Á mozgássérült gyermekek gyógyításában világhírű eredményeket elért intézet számára az egyezmény által lehetővé válik, hogy mint­egy kétszeresére bővüljön. így a mostani épületegyüttes szomszédsá­gában —12 000 négyzetméternyi területen — felépülhet a Pető-mód- szert oktató konduktorképző főiskola, illetve egy szálloda a hallgatók és a szülők részére. Súlyos ítéletek születtek Politikai bűnperek Pekingben A pekingi középfokú bíróság tegnap ítéletet hirdetett az 1989- ben lezajlott diákmozgalom négy fontos szereplőjének politi­kai bűnügyében. A kínai hatósá­gok ily módon még a tavaszün­nep (február 15.) előtt pontot tettek a perek végere. Míg a világ az Öbölre figyelt, a bíróság a de­mokrácia legelszántabb hívei kö­zül négy, illetve hét évre elítélte Vang Tant és Zsen Van-tinget. Tegnap Csen Ci-ming, Vang Csun-tao, Csen Hsziao-ping és Liu Kang ügyében született íté­let. A vádlottakat több mint másfél évig ítélet nélkül, tör­vénytelenül tartották fogva. Csen Ci-minget és Vang Csun-taot, akik — mint az Új Kí­na jelentette — „nagyon súlyos bűnöket követtek el, de nem ta­núsítottak megbánást”, 13-13 évi börtönre ítélték. A bú-óság szerint Csen és Vang „a zavargá­sok idején féktelenül bujtogatott a népi kormány és a szocialista rendszer megdöntésére ...ezen­kívül illegális szervezeteket hoz­tak létre Pekingben”. Mind Csen, mind Vang részt vett to­vábbá „a rendkívüli állapotnak érvényt szerezni hivatott fegyve­res erők feltartóztatásában, az el­lenük elkövetett támadások­ban”. Liu Kangot, aki „súlyos bűnöket követett el, de beismer­te ezeket, és megbánást tanúsí­tott”, hatévi börtönbüntetésre ítélték. Csen Hsziao-ping, aki ugyancsak „súlyos bűnöket kö­vetett el”, mentesítették a bünte­tőjogi következmények alól, te­kintettel arra, hogy „feladta ma­gát a rendőrségen, és kész volt megbánást tanúsítani”. Litvánia védelmet vár az USA-tól Landsbergis engedetlenségi mozgalommal fenyeget A litván parlament hétfőn sza­vazással döntött arról, hogy az állam új alkotmányának alapesz­méje: Litvánia független, de­mokratikus állam. A mindössze egy tartózkodással, ellenszava­zat nélkül hozott határozat sze­rint az új alaptörvény első cikke­lye mondja majd ki a balti állam független státusát. A második cikkely szerint ezt a státust csak háromnegyedes szavazati több­séggel lehet a jövőben megvál­toztatni. A határozat szerint a törvény­hozók a hét végén rendezett nép­szavazás eredményét a függet­len, demokratikus köztársaság megteremtése és megvédése melletti nemzeti elkötelezettség jeleként értelmezik. A szavazás­ban részt vett 2,65 millió litvániai lakos több mint kilencven száza­léka támogatta a függetlenség gondolatát. A parlament egy másik határozatban felszólította a világ országait, hogy támogas­sák Litvánia függetlenségi törek­véseit. Vytautas Landsbergis lit­ván államfő hétfői sajtóértekez­letén külön felhívta az Egyesült Államok figyelmét: Litvánia nagyfokú politikai védelmet vár Amerikától. * Tömeges ellenállást és enge­detlenségi mozgalmat helyezett kilátásba Vytautas Landsbergis litván elnök a ZDF német televí­ziós állomásnak adott interjú­ban, amennyiben Moszkva nem tartja tiszteletben a litvánok füg­getlenségi óhaját. Tegnapi inter­jújában az elnök kijelentette, hogy Litvánia nem vesz részt márciusban a Szovjetunió fenn­maradásáról rendezendő nép­szavazáson, mivel „nem akar be­avatkozni egy másik állam bel- ügyeibe”. — Számunkra Moszk­va nem főváros, ahonnan kötele­ző érvényű törvények érkezhet­nek, s a Szovjetunió sorsának el­döntésébe sem akarunk a szava­zással befolyni. (MTI) Az első lefülelés Fegyver­csempészés Jugoszláviába Egyre több jel utal arra, hogy — az ingatag belpolitikai helyzet miatt is — fegyvereket és lőszere­ket próbálnak Németországból Jugoszláviába csempészni, nem is kis mennyiségben — írta a müncheni Süddeutsche Zeitung tegnapi számában, s az első lefü­lelésről is beszámolt. A bad-reichenhalli vám kü­lönleges csoportja hétezer darab töltényt fedezett fel egy Német­országból távozó jugoszláv autó­busz átvizsgálásakor. A tettest, egy Frankfurtban élő, 37 éves, büntetett előéletű jugoszlávot — kinek nevét nem közölte — őri­zetbe vették a határon. (MTI) A Parlamentben lefegyverezték... (Folytatás az 1. oldalról) A törvény részletesen rendel­kezik a munkanélküliek ellátásá­ról, a járulékra való jogosultság­ról, az összeg mértékéről és a fo­lyósítás időtartamáról. Eszerint az kaphat segélyt, aki munkavi­szonya idején huzamosabb ideig fizette a munkavállalói járulé­kot; továbbá munkát akar vállal­ni, ennek érdekében együtt is működik az illetékes munkaköz­vetítővel, de az nem tud számára megfelelő állást kínálni. A jára­dék mértékét a korábbi átlagke­reset szerint határozzák meg. Az egy napra jutó segély alapja a ko­rábbi havi átlagkereset harmin­cad része; a segélyezés első sza­kaszában ezen alap 70 százalé­kát, másik szakaszában pedig 50 százalékát kapják kézhez az érintettek. Az összeg alsó határa havonta a mindenkori minimál­bér, felső határa pedig a mini­málbér háromszorosa. A pálya­kezdők munkanélküli-segélyé­nek havi összege a mindenkori minimális bér 75 százaléka. Ezeknek az ellátásoknak a fede­zésére a munkaadóknak és a munkavállalóknak járulékot kell fizetniük a Munkanélküliek Szo­lidaritási Alapjába. Foglalkozta­táspolitikai célra pedig a költség- vetésből és a privatizációs bevé­telekből különítenek el pénzt, a Foglalkoztatási Alapra. Antall József: eljárásjogi hibák Nem volt politikai háttere a Jugoszláviába irányuló magyar fegy­verexportnak, az kizárólag üzleti megfontolások alapján történt — je­lentette ki Antall József miniszterelnök a Parlamentben, azt a magyar kormányjegyzéket ismertetve, amelyet Katona Tamás külügyi állam­titkár adott át Belgrádban a jugoszláv kormány képviselőinek. A kormányfő a jegyzékben foglaltakra utalva a továbbiakban ki­fejtette: Magyarország sajnálatosnak tartja, hogy a fegyvereladások kapcsán feszültség keletkezett a két ország kapcsolatában. Hangsú­lyozta ugyanakkor, hogy hazánknak alapvető érdeke a probléma mi­előbbi megnyugtató rendezése. Továbbra is a jegyzéket idézve Antall József elmondta: a fegyvereladások engedélyezésekor eljárásjogi hi­bák történtek, s éppen ezért a kormány megszigorítja a fegyverkeres­kedelemmel kapcsolatos engedélyezési ügymenetet. A jugoszláviai fegyvereladással kapcsolatban az ellenzéki pártok véleménye egybecsengett: az ügyben tudatosan félretájékoztatták a közvéleményt, ezért a teljes igazság felderítését szorgalmazták. A plénum egyébként elvetette azt a két képviselői indítványt, amely egy parlamenti ad hoc vizsgálóbizottság létrehozását java­solta a fegyvereladás körüli személyi felelősség tisztázása érdeké­ben. Az alábbi összeáUításunkban összefoglaltuk a fegyvereladással kapcsolatos vita leghangsúlyosabb felszólalásait. Vélemények a fegyvereladásról MSZP: nem teljes a kép Horn Gyula, a szocialista frakció véleményét megfogal­mazva kijelentette: a miniszter- elnök beszámolója után sem tel­jes a kép. A kormánynak igen is felelőssége van abban például, hogy a jugoszláv érdeklődésre az illetékesek nem adtak korrekt választ. Az ügy nyilvánosságra kerülése után is, a Külügyminisz­térium január 27-i nyilatkozatá­ban tagadták a fegyverek szállí­tását. Kifejezte reményét, hogy a keletkezett kárt helyre lehet hoz­ni, és különösebb presztízsvesz­teség nélkül kerül ki az ország a nemzetközi közvélemény előtt az ügyből. Fidesz: politikai balfogás Rockenbauer Zoltán (Fidesz) a Honvédelmi és a Külügyi Bi­zottság közös jelentését alkal­matlannak minősítette az ügy tisztázására. Egyebek között részletesen kifejtette, hogy nem csupán eljárási mulasztás tör­tént, hanem politikai balfogás is. Nemcsak hibák fordultak elő az ügyben, hanem tudatosan félre­vezették a közvéleményt. Mind­ezek után nem lehet az ügyet le­zárni, mint ahogy azt a bizottsági jelentésben megfogalmazták. Konkrét példák sorával bizonyí­totta, hogy a fegyvereladás idő­pontjában igen is pontos infor­mációk álltak rendelkezésre ar­ról, hogy Jugoszláviában fegyve­res konfliktus is lehetséges. A teljes igazság feltárását sürgette. SZDSZ: megjelölni a felelősöket A jugoszláviai fegyvereladá­sok súlyosan aláásták a kormány tekintélyét külföldön és a hazai közvélemény előtt egyaránt jelentette ki Tamás Gáspár Mik­lós a Parlamentben a fegyver­ügylettel kapcsolatos jelentések nyomán kirobbant vitában. A szabaddemokrata képviselő két­ségesnek ítélte, hogy egységes­nek, összehangolt politikát foly­tatónak tekinthető-e egyáltalán a hazai végrehajtó hatalom, s le­szögezte: legfontosabb a felelős­ség megállapítása az ügyben. Tamás Gáspár Miklós külföldi példákat idézett, így például a Watergate-ügyet, vagy a közel­múltból a szintén fegyvereladá­sokhoz kapcsolódó Iran-gate botrányt, hangsúlyozva: vala­mennyi esetben pontosan meg­jelölték az ügyben felelősök sze­mélyét. Ugyanakkor arra is fel­hívta a figyelmet, hogy az előző, úgymond pártállami Parlament­ben a lehallgatási botrány kap­csán ugyancsak megtalálták és megnevezték a felelősöket, sőt a belügyminiszter is távozni kény­szerült. Hozzátette: most, az im­már demokratikus Parlament­ben egy hasonló politikai ügyet egy semmitmondó kormánynyi­latkozattal próbálnak lezárni az érintettek. MDF: támadás a kormánykoalíció ellen A legnagyobb kormányzó párt nevében Kónya Imre frakció- vezető reagált az ellenzéki véle­ményekre. Tamás Gáspár Mik­lós (SZDSZ) felszólalását filozó­fiai, erkölcsi példabeszédnek, Rockenbauer Zoltánét (Fidesz) „lapszemlének”, Horn Gyuláét (MSZP) „emlékiratnak” minő­sítette. A továbbiakban arra mu­tatott rá, hogy az ügynek nem külpolitikai jelentősége van, ha­nem belpolitikai tartalmában egy egységes összehangolt táma­dás a kormánykoalíció ellen. Ez­zel az akcióval a választásokon nyertes kormánypártok legiti­mációját vonják kétségbe. Ugyanakkor emlékeztetett arra: az SZDSZ elnöke által is aláírt egyezménnyel megszűnt az al­kotmányos lehetősége annak, hogy a kormány tagjaival szem­ben egyenkénti bizalmatlansági indítvánnyal léphessenek fel. Részletesen szólt a korábbi és a jelenlegi külpolitikai lényegi kü­lönbségéről. Hangoztatta, hogy az ügyben külön kell választani a fegyverszállítást és a botrány­részt. Aki pártpolitikai célokból botrányt idéz elő, az lehetőséget teremt az ország tekintélyének csökkentéséhez, és ezt felelőt­lenségnek minősítette az MDF frakcióvezetője. Függetlenek: mekkora is a tétel? A vita megszakítása előtt Ki­rály Zoltán, a függetlenek nevé­ben elhatárolódott Kónya Imre — szerinte — a tárgytól eltérő, és személyeskedéstől sem mentes felszólalásától. A kormányfő el­hangzott tájékoztatója ellenére a képviselő még több olyan kér­dést vetett fel, amely továbbra is homályban maradt. így például megkérdezte: eredetileg mekko­ra tétel szállításáról volt szó, hi­szen egyes híradások szerint húsz, harminc, sőt nyolcvanezer géppisztoly szállításáról tárgyal­tak. Utalt arra, hogy az államtit­kári bizottság engedélyezte az ügyletet, és a szállítás már más­nap megtörtént. Technikailag ez lehetetlen, így feltételezhető, hogy valaki október 10-e előtt prejudikálta a döntést. FKgP: inkább a földről... A független képviselő felszó­lalása után Torgyán József, kis­gazdapárti frakcióvezető java­solta a vita lezárását, azzal érvel­ve, hogy a fegyverügy valójában az égvilágon senkit sem érdekel, és sokkal inkább a földkérdéssel kellene foglalkozni. Ezt még ki­egészítette azzal a véleményével, miszerint „felesleges, hogy a Parlament mazochista módon korbácsolja saját magát”. KDNP: rutinügyben, rutinhibák Gáspár Miklós a keresztény- demokraták véleményét össze­gezve kifejtette: nem értenek egyet az ellenzék által szorgal­mazott vizsgálóbizottság felállí­tásával. Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) felszólalásával pole­mizálva arra hívta fel a figyelmet, hogy a horvátországi fegyverela­dások sem az alkotmányt, sem országgyűlési határozatot nem sértettek. Kifejtette azt is: az ügy kapcsán nem szabad riogatni a közvéleményt azzal, hogy hátrá­nyos helyzetbe hozta a kormány a magyar nemzetiséget, mert a nemzetiségek ügye nem kapcsol­ható össze pártpolitikai célok ér­dekeivel. Leszögezte továbbá, hogy a fegyvereladást rutinügy­ben rutinhibák jellemezték. Ért­hetetlennek tartotta, hogy ami­kor a jugoszláv szövetségi kor­mány már le akarja zárni az ügyet, az ellenzék kívánja azt életben tartani. • Az Országgyűlés többórás, indulatoktól sem mentes vita után elfogadta a külügyi és a honvédelmi bizottságnak a ju­goszláviai fegyvereladással kap­csolatos együttes jelentését. Antall József miniszterelnök a szavazás eredményének ismere­tében köszönetét fejezte ki a Háznak, és hangsúlyozta: bízik abban, hogy megnyugtatóan rendeződnek a magyar—jugo­szláv kapcsolatok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents