Heves Megyei Hírlap, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-11 / 35. szám

FÜZESABONY ÉS KÖRZETE HÍRLAP, 1991. február 11„ hétfő 5. Sokat várnak a falusi turizmustól Célratörő a feldebrői önkormányzat fellebbeznek A közelmúltban már többször beszámoltunk Kál és Kompolt községek területvitájáról. Mint ismeretes, a vitás kérdések tisztá­zására, illetve a hovatartozás el­döntésére népszavazást írtak ki az érintett terület — Újtelep — lakóinak. S bár az urnákhoz járu­lók 90 százaléka az eredeti birto­koshoz, vagyis a Kompokhoz va­ló csatlakozásra adta a voksát, a népszavazás eredménytelennek bizonyult, hiszen a kiírás értel­mében csak a szavazni jogosul­tak kétharmados többsége után születhetett volna a döntés. A kompoltiak azonban továbbra sem adták fel a harcot, s a napok­ban megfogalmaztak egy levelet, amelyet az Alkotmánybíróság­nak el is juttattak. Ebben kérik, hogy képviselőik személyes meghallgatását tegyék lehetővé. Önkormányzati ülés Füzesabonyban Kedden, február 12-én 16 órai kezdettel ülést tart a városházán Füzesabony önkormányzati tes­tületé. Napirenden a város ön- kormányzatának költségvetése szerepel. A fontos témát Je- szenszki István, a pénzügyi ellen­őrző bizottság elnöke teijeszti a testület elé. Emlékezés a kápolnai csatára 1849. február 26-27-én zajlott le a híres kápolnai csata. Az év­fordulón, február 26-án 16 óra­kor megemlékezést tartanak a helyi MDF szervezésében az úgynevezett Hársfáknál, a Dem- binczky-emlékparkban. Itt két megemlékezés és két ünnepi be­széd is elhangzik. Egy órával ké­sőbb a római katolikus templom­ban istentiszteletre kerül sor. Ez idő alatt gyertyaégetés is lesz a Hársfáknál. Kétnapos farsang Kétnaposra tervezik az idei farsangi mulatságot a Füzesabo­nyi 2. Számú Általános Iskola diákjai. Február 16-án, szomba­ton a felsősök, másnap délután pedig az alsó tagozatosok hálóz­nak. A felkészülés már javában folyik a „suliban”: árusítják a tombolát, varrják-festík a jelme­zeket, és szorgalmasan gyakorol­nak a tánciskolába járó tanulók a nyitótáncra. A tavalyi népszámláláskor ki­derült, hogy Feldebrő községben 1286-an laknak, s ez 13 száza­lékkal kevesebbet mutat a 10 év­vel ezelőtti összeírásnál. A to­vábbi lélekszámcsökkenés meg­akadályozására, a falu otthonos­sá tételéért, a községükért szor- goskodók már abban az időben is — falugyűlés jóváhagyásával — több elgondolás megvalósítá­sához hozzákezdtek. A rendel­kezésükre álló 15 millió forintot elsősorban az alapvető ellátá­sokra, az óvodára, az iskolára, az öregek napközijére, az egészség­ügyre, a kulturális tevékenység­re, útjavításra, valamint a hivata­li, igazgatási működésre fordí­tottak. A szándék nemes célját senki sem vitatja el az akkori tanácstól, de hogy a hatalomváltás után, a polgármesteri hivatal létrejötté­vel nagyon sok teendőt hagytak, szakítottak a héttagú önkor­mányzat nyakába, az biztos. Rá­juk maradt többek között olyan összegek kifizetése is — ezt „át­húzódó beruházásoknak” titu­lálják —, mint például a kazán cseréje, a javítások, az iskolai fel­szerelések, tüzelő és más anya­gok beszerzése. Pereskedésekre is sor került Ezt Kelemen József polgármester szemléletesen ecsetelte: eddig a 324 ezer forin­tos kötbérigényüket az új torna­terem ügyében megnyerték, és így ennyivel kevesebbet fizettek az építés végszámlájára. Közben a hivatal létszámát is radikálisan csökkenteniük kellett: ez év ja­nuár 1-jével nyolc személynek szüntették meg a munkaviszo­nyát Tavaly közel 400 ezer fo­rintot fizettek csupán a „rend­szeres” szociális segélyre szoru­lóknak. Az ügyet felülvizsgálták, és az önkormányzat január 1-jé- től valamennyi ilyen kifizetést felfüggesztett. Az önkormányzat első lépései közé tartozott Katonáné Nagy Márta személyében jegyző vá­lasztása. A három jelölt közül őt találták a legmegfelelőbbnek. Megszervezték a polgárőrséget is. Kisebb zökkenők után 50-en adnak szolgálatot éjjelente Kincs József kisgazdapárti elnök pa­rancsnoki beosztása szerint. Nem találta megnyugtatónak az önkormányzat a tulajdonába és kezelésébe került földek keze­lését sem. Ezért kigyűjtötték a haszonbérletbe adható ilyen te­rületeket, és egy forintért négy­zetméterenként évente az érde­keltek figyelmébe ajánlották. Érdekes az is, hogy a helyi terme­lőszövetkezettel — amelynek ha­tára átnyúlik három községen is —, a kapcsolatuk tartózkodóan óvatos, de korrekt. A szövetke­zetiek segítséget nyújtanak a diá­kok iskolába való szállításához, és térítésmentesen elvégzik majd a szeméttelep földmunkáit is. A lakosság kezdeményezésére egyeztető tárgyalás után olyan megállapodás született a téesz és az önkormányzat között, hogy a törvény megszületése után a pá­linkafőzőt, a magtárt, a bikaistál­lót és egyéb épületeket, valamint az érintett földeket a legnagyobb készséggel visszaszolgáltatják a falunak. Tragikomikusnak, de mégis eredménynek tartják: egyetlen nyilvános telefonfülkéjüket be­kapcsolták az országos és a nem­zetközi távhívórendszerbe. Ör- vendetesebb hír viszont, hogy ta­valy nyolc család kapott telefont, s talán 1992-re a káli medencé­ben lévő községek összefogásá­val Feldebrőn is megvalósul a korszerűbb telefon-összekötte­tés. Reális az esély rá, hiszen az elmúlt évben majdnem kétmillió forintból felújították és bővítet­ték a település postahivatalát. Persze még sok tervük van a lakosság jóváhagyásával az ön- kormányzatnak a falu megtartó­erejének növelésére — erről a Hírlap is többször beszámolt már, — de mégis újdonságnak mondható, hogy ez ideig har­minc kisiparosi működési, illetve vállalkozói engedélyt adtak ki. Látványosan bővült az üzletek ellátása, választéka, gyarapodott a hitelnyújtás lehetősége, és egy­re több az új munkahelyek létesí­tésének valósága: a dehidratáló üzem 25, s a most alakult kft. pe­dig 15 lakost vett fel. A tavaszi si­keres működés után állásszám- gyarapodásra számítanak, mert közben a falusi turizmus megte­remtésének lehetőségéről sem mondtak le a faluban, ahol sok az érdeklődésre számot tartó mű­emlék, no és a kedvet serkentő édes hárslevelű bor is. Átadás ebben az évben? Jól halad Kaiban több millió forint beruházással az egészségügyi központ építése, amely — várhatóan idei átadása után — jelentő­sen megkönnyíti a környékbeli lakosok egészségügyi kiszolgálását, orvosi ellátását. (Fotó: Gál Gábor) Twjan-tárlat Az évtizedekkel ezelőtt hazánkba települt, s jelenleg Füzesabonyban élő festőművész M. Trojan a közelmúltban a városi könyvtárban rendezett kiáUítást. Most Egerben, a Megyei Könyvtárban látható a tárlata, amelyet februárban tekinthetnek meg az érdeklődők. Mi lesz, ha letelik a gyes? Ma itt volt az orvos Beszédes számok Újlőrincfalva: a megyei lista utolsó helyén Az ÉGSZI SENIOR Kutató és Szervező Kft. rangsorolta a megye településeit ellátottságuk szerint. Ebből világosan kiderül, hogy a 296 lakosú Újlőrincfalva a megye legutolsó helyezettje e tekintetben. Országosan is a csöppet sem előkelő 131. helyet foglalja el. A társadalmi megbí­zatású Soltész András polgár- mester tényekkel ecseteli a valós helyzetet. — Iskola, óvoda a faluban nincs, egyedüli intézmény a 20 fős idősek napközi otthona. A lakosok több mint fele óvodás, iskolás korú, illetve nyugdíjas. A munkaképes lakosság réme, a munkanélküliség már jelentke­zett, mivel egyedül a poroszlói termelőszövetkezet ad munkale­hetőséget. Kovács Lajosné ügyintéző az említett kimutatásból idéz össze­hasonlító adatokat. Elsőként az egy főre eső személyi jövedelem- adót említi, amely kommentár nélkül beszél: Újlőrincfalván ez az összeg 1700 forint (Noszvajon 3100, Makiáron 3900, Besenyő- telken 3300, Abasáron 5100 fo­rint.). Ez évtől a faluban körjegyző- ség működik, és a választott tes­tület megkísérli a lehetetlent: változtatni próbál a több évtize­des lemaradáson, amely ezt a kis, kihaló falut már-már lehetetlen helyzetbe hozta. Eddig némi reményt nyújtott a műanyagüzem, amely három műszakban dolgozott, de jelen­leg szanálás alatt áll, és ha hozzá­vesszük azt is, hogy a sarudi ke­verőüzem csökkenti a dolgozók számát, akkor érthető a gyesen lévő kismama aggodalma, aki at­tól retteg, hogy a gyes után nem kerülhet vissza a korábbi munka­helyére. — Mit tart az egyik legsúlyo­sabb gondnak? A polgármester tűnődés nél­kül válaszol, és elmondja, hogy csupán az évek óta tartó aszály­nak tudható be, hogy a falut megkímélte a belvíz. A hetvenes évek óta itt nem történt semmi­féle belvízvédelmi munka, a le­vezető árkok tele vannak, vagy nem léteznek. Gondolni is rossz arra, hogy milyen veszélyt zúdít­hat a falu nyakába egy időjárási gyökeres változás, netán egy ta­vaszi árvíz. Ennyi rossz után néhány bizta­tó szót is szeretnék hallani, ami előremutat, netán kiutat a jelen­legi zsákutcából. — Elsőként említeném — mondja a polgármester —, hogy a lakossággal való kapcsolatunk javult. Állandó ügyintézőnk van, akihez bármiben fordulhatnak az emberek, a körjegyző is kijár hetente Poroszlóról. — Úgy tudom, hogy a község­ben egyetlen értelmiségi sincs, sőt nem is lakik, még a két felekezet temploma is pap nélkül várná a szomszéd lelkészt... — November 1-jétől hetente egyszer már kijön az orvos, két alkalommal lehet gyógyszereket is vásárolni. Alkalmi könyvtárt is nyitottunk, sőt az ifjúsági klub­ban is mozdulni látszik az élet... Vigasztalásnak tűnik minden biztató szó, sőt még a kilátások is a jövőre vonatkozóan. — És a közbiztonság? — Megalakítottuk a 20 fős polgárőrséget, sőt helyet kínál­nánk egy körzeti megbízott rendőrnek, de ilyen még Porosz­lón sincs. — Ezek szerint indokolt volt a polgárőrség létrehozása? — Sajnos igen. A lopások, a betörések szaporodnak. A múlt héten az ABC-be, illetve a kocs­mába törtek be... Idős asszonyok érkeznek az orvosi rendelőből, lévén, hogy ma itt a körzeti orvos. Vérnyo­mást mérettek. Biciklisek tejért iparkodnak, itt ugyanis rövid úton megoldot­ták a lakosok a tejproblémát: háznál mérik, literenként 15 fo­rintért. (Sz. I.) Fizet a takarékszövetkezet Részközgyűlés — 21 körzetben Makiáron Ici-pici ABC Két éve építették — egy éve nyitottak! Szóval, ilyen gyorsan megy ez Makiáron is, ha megvan rá az igény és a vállalkozó. A köijegyzóségen hallottam Szé­kely Jánoséktól, akik belevág­tak, és. megnyitották az Ici-pici ABC-t. — Megbánták? — Szó sincs róla! Megélünk belőle. A féljem a vállalkozó, én a kisegítő vagyok, és ha sok is a munkám, de idehaza vagyok... Székelyné az Agria Bútor­gyárban dolgozott, aztán gon­doltak egy nagyot és merészet, átnyergeltek a kereskedőszak­mára. — Mit szól a falu? — Az ittenieknek messzire volt a nagy ABC. Igyekszünk, hogy itt mindent megkapjanak, amire szükségük van, beleértve a hentesárut is. — Drágábbak vagy olcsób­bak? — Néhány cikket — olajat, tésztaféléket, édességeket — va­lamivel olcsóbban adunk, bár az utóbbi időben sok a gondunk a beszerzéssel, rengeteget me­gyünk, hogy a kedves vevők semmiben ne lássanak hiányt... Sz. I. Mától egészen február 18-ig folyamatosan rendezik meg a részközgyűléseket a Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet működési területén, 21 körzet­ben: Egerben, Füzesabonyban és 15 községben. Hétfőn Füzes­abonyban tartják meg a múlt évi munkáról készült beszámoló is­mertetését, vitáját, majd holnap Dormánd, Besenyőtelek és Me- zőtárkány következik. Február 13-án Szihalom, Mezőszemere és Egerfarmos kerül sorra. Csü­törtökön Poroszlón, Újlőrincfal­ván és Sarudon jön össze a tag­ság, míg másnap Kálban, Kom­pokon, Kápolnán, Kerecsenden és Demjénben lesz gyűlés. A sort az egriek zárják február 18-án, három helyen (felnémeti iskola, GMSZ és a lajosvárosi általános iskola). Minden esetben 17 óra­kor kezdődnek az ünnepélyes összejövetelek. Azokon a tele­püléseken, ahol a füzesabonyi áfész is működik, oda az áfész- tagok is hivatalosak, mert közö­sen tartják beszámolóikat. A takarékszövetkezet kül­döttgyűlésére — a legfelsőbb fó­rumra — ezek után kerül majd sor március első felében a Füzes­abonyi Városi Művelődési Köz­pontban, s ha ott a küldöttek el­fogadják a beszámolót, úgy ápri­lisban megkezdik a tagok részje­gye osztalékának, kamatának a kifizetését.

Next

/
Thumbnails
Contents