Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-08 / 6. szám

HÍRLAP, 1991. január 8., kedd SPORT 7. Egycsapásra világbajnok és csúcstartó az újabb Széchy-fióka — Férfi pólósaink csoportelsőként az elődöntőben Mindenki Rózsa Norbertnak tapsolt... A magyar — német vízilabdás ütközet előtt félórával indították az űszódöntőket a délelőtt „lese­lejtezett” öt számban. A magyar tabor figyelme a 100 m mell finá­léjában a 4-es és a 6-os rajtkoc­kára, tehát Rózsára és Güttlerre irányult. Fantasztikusan izgalmasan alakult a döntő. Güttler valami­vel jobban kezdett, mint újdon­sült társ-világcsúcstartó honfi­társa. A forduló után azonban Rózsa felvette Moorhouse rit­musát, előbb mindketten utolér­ték a sokáig vezető Volkovot, majd a végén jött a huszáros haj­rá: az ellenállhatatlan Rózsa Norbert, aki tavaly még csak a 22. volt a világranglistán, nem­csak elsőként ütött a célba, ha­nem további századokat lefarag­va délelőtti idejéből, 1:01.45 perces óriási új világcsúcsot is el­ért. A Himnusz alatt egy megha­tódott fiatalember állt a dobogó tetején, hogy aztán készséggel várja az újságírók rohamát. — Ötven méternél láttam, hogy milyen sokan rajtam van­nak, s hogy nem is én vezetek, hát rákapcsoltam. A hajrá töké­letesen sikerült, 90 méternél kezdtem bízni benne, hogy én le­szek a világbajnok — mondta a szimpatikus Rózsa, aki február­ban lesz 19 éves, dombóvári szü­letésű és csak pár éve budapesti. Güttlert sem érheti zokszó, holtversenyben az ötödik helyen végzett, pontosan olyan idővel, mint amilyennel Szöulban, az olimpián második lett. Az 1:02.05 akkor ötkarikás ezüstöt ért... — Sajnos, most csak ennyire voltam jó — mondta a kissé csa­lódott versenyző. Magyarország — Németor­szág 9-8 (4-1,2-2,2-4,1-1) Rózsáék még a vízben voltak, amikor a magyar férfi vízilabda­válogatott már elkezdte mérkő­zését a németek ellen. Az előze­tes várakozásokban több volt a szkepszis, mint a remény, ám a női pólósok töretlen derűje, a két kapus, Nemes és Kuna feleségé­vel, Szalkayval és Takáccsal megerősített hölgy szurkolókó­rus remek hangulatot varázsolt az uszodába, külön biztatást adott a csapatnak. Merthogy előbb a „Konrád-fi- úk” kaptak lábra, Mészáros gól­jára érkezett még ugyan válasz (1:1), aztán viszont 4:1-ig meg sem állt a gárda. Sőt, a második negyedben már 5:1 volt az ered­mény, jó védekezés, hatékony támadásszövés jellemezte ekkor a magyarok játékát. Ezután 5:3- ra feljöttek a németek, de mintha csak felbosszantották volna a vá­logatottat, olyan szériát produ­kálták Petővaryék, amire ritkán van példa, különösen egy Euró- pa-bajnok ellen ritkán! (Igaz, az ellenpéldát is eljátszotta a csa­pat, de erről később.) Szóval egészen 8:3-ig meg sem állt az együttes, testvéries elosztásban vették be a németek kapuját. A harmadik negyed közepétől jött viszont a drámai fordulat, ért­hetetlen fejvesztettség lett úrrá a magyarokon, s miután a kontinens- elso némi bírói segédletet is ka­pott, viharos támadásokba kez­dett. A németek meg sem álltak 8:7-ig, s ha nincs vége a negyed­nek, esetleg még ki is egyenlíte­nek. S ebben a helyzetben volt ere­je összeszednie magát a magyar válogatottnak, vége lett a csap­kodásnak, a kishitűségnek, s így nem ismétlődött meg a múlt: az 1989-es bonni Europa-bajnok- ság magyar — német összecsapá­sa, ahol 7:3-as magyar vezetésről nyertek a vendéglátók 11:9-re! Itt, Perthben a 8:7-et követően már a befejező játékrészben újjá­éledtek Petőváryék, s Vincze, aki talán a mezőny legjobbja volt, pazar bal felső sarkos golt lőtt, majd Theismann állította be a végeredményt. Jóformán még célba sem ér­kezett a Superdrome uszodában, amikor az MTI munkatársai is­mert hazai sportolókhoz, sport­vezetőkhöz fordultak: mi a véle­ményük e nagyszerű diadalról. Tóth Ákos: Csak titokban reménykedtem... — Hazai úszósportunkban eddig csak nagyon ritkán történt meg, hogy valaki alig egy év alatt robbant be a világ élvonalába, került az ismeretlenségből a csúcsra — mondta az úszószö­vetség általános igazgatója. — A decemberi magyar bajnoki ered­ményei alapjan azonban titok­ban reménykedtem és bíztam, hogy a Szécny-iskola újabb klasz- szisa világbajnok lesz. Számom­ra ez a győzelem is tanulság, hogy bíznunk kell és jobban ki­használnunk a magyar vidéket, az ott fellelhető tehetségeket, hi­szen Rózsa dombóvári születésű, pár éve került a fővárosba. Lehe­tőségeinkhez képest fokoznunk kell a vidék támogatását, s ami­kor a reménységek elértek egy megfelelő szintet, csak akkor célszerű őket a fővárosba hozni, ahol a legjobb körülményeket tudjuk biztosítani. Dr. Gedővári Imre: Ilyen még a vívásban is ritkaság — Ez a győzelem is azt bizo­nyítja, hogy felgyorsult a sportvi­lág fejlődése, ma már robbanás­szerűen bontakozhatnak ki a te­hetségek, mint régen, s kerülhet­nek a csúcsra — említette az olimpiai bajnok kardozó, a vívó­szövetség főtitkára. — A tehetsé­gekhez jó edzők is kellenek, s ez az úszásban is adott. Megvallom, a vívásra nem jellemző az, hogy valaki ilyen hamar jusson el a csúcsra, csak nagyon ritkán tör­tént meg. Annak idején a magyar kardozó Horváth Zoltán „be- robbanása” volt hasonló megle­petés, egy-két évvel ezelőtt pe­dig a német női tőröző Anja Fichtel neve lett rövid időn belül ismert. Labdarúgó NB III.: 11. Bélapátfalva Idegenben találtak otthonra A röplabda NB l-ben Tíz nap múlva folytatás Teljes gőzzel készül az Eger SE NB I-es női röplabdacsapata a tíz nap múlva folytatódó baj­nokságra. Kosziba István edző keményen tartja a gyeplőt, nincs megalkuvás, hiszen ha az együt­tes be akar kerülni a rájátszás legjobb négy csapata közé, akkor csak a becsületesen elvégzett munkában bízhat. Füstbe ment az a terv, hogy a rajt előtt Jászberényben edzőtá­borozzon a társaság, mivel a he­rényiek végül is nem mutattak túl nagy hajlandóságot, hogy fogad­ják az ESE-t. így aztán a hátralé­vő időben a sportcsarnokban gyakorolnak a lányok, és két, esetleg három edzőmérkőzésen pörögnek fel a bajnoki meccsek ritmusára. Két ellenfél már biz­tos, csütörtökön a BVSC-hez, jövő hétfőn pedig a Tungsram- hoz utaznak tréningezni. Cserkaszova megérkezett, igaz, jobban is kezdődhetett vol­na számára az új év, mivel a cso­magjait még Moszkvában, a re­pülőtéren elkeverték. így aztán egyelőre reménykedik, hogy visz- szakapja a pakkját. Hosszú töp­rengés után Kurucz Mónika és a család úgy határozott, hogy min­dent alárendelnek a röplabdá­zásnak. A fiatal tehetség a jövő­ben magántanulóként folytatja tanulmányait, ami egyben azt je­lenti, hogy teljes erőbedobással a felnőttekkel, napi két edzésen (Fotó: Szántó György) fejlesztheti tudását és gyarapít­hatja erejét. Január 18-án, délután öt óra­kor hazai pályán folytatja a baj­nokságot az ESE, méghozzá azt a Ganz-Danubiust fogadják, amelytől nem kis meglepetésre az ősszel kikaptak. A play off előtti nyolc találkozóra akár ez az első meccs is megadhatja az alaphangot. A megyei válogatottba — Egy újonc csapatnak az esetek többségében valóban nem lehet más célja, mintabentmara- dás biztosítása. Az NB Ill-as Bé­lapátfalva a bajnokság félidejé­ben all. helyen várja a folytatást, ami összességében nem rossz po­zíció. Ön is így vélekedik? — Feltétlenül — válaszolta Várallyay Miklós edző —, hiszen 50 százalékos szereplést irányoz­tunk elő, és attól eddig mindösz- sze egyetlen ponttal maradtunk el. — Az őszi végeredmény azon­ban meglehetősen sajátos módon alakult ki, mivel idegenben több pontot szereztek, mint otthon. — Csak a rajt előtti utolsó hé­ten tudtuk meg, hogy nem a me­gyei bajnokságban, hanem az NB Ill-ban indulhatunk a vissza­lépő Recsk helyén. így, igazából nem hangolódtunk rá a maga­sabb osztályra. A papírforma alapján több csapattal szemben is egyértelműen a győzelemre tö­rekedtünk otthonunkban, és ez esetenként balul ütött ki. A jó kezdés, a Balassagyarmat legyő­zése után csak a Pásztó és a lista­vezető Bag elleni hazai mérkőzé­sünkre emlékszem szívesen. A váratlan vereségek okoztak szá­momra néhány álmatlan éjsza­kát. — Idegenben viszont többször vigasztalódhatták. — Jól játszottuk a „kontrá­kat”, számos gólhelyzetet alakí­tottunk ki, amit ha részben érté­kesítettünk, akkor is nyertünk. Főleg a szezon vége sikerült fé­nyesen. Rákóczifalván különö­sen „csillogott” a csapat és ked­vére nyert, akár csak a H.Gáspár SE pályáján.-A sorsolás szerinti utolsó előttifordulóban viszont a GYSE tartott bemutatót a Bélkő alján, az Építők nagy bánatára. — Játékosaim már kifejezet­ten tartottak a hazai mérkőzé­sektől, az önbizalomhiány a ven­dégeinknek kedvezett. Minden megingásunkat kihasználták a gyöngyösiek, ezért kénytelenek voltunk elviselni a súlyos veresé­get. — A Bélapátfalva mérkőzése­in általában számottevő a gólter­més mindkét oldalon. — Azért, mert támadó és vé­dekezőjátékunk egyaránt gólké­pes. A középpályások is inkább a támadásokat kedvelik, a védeke­zéshez a hátsó sorokban gyor­sabban kellene rendeződnünk. A tényékhez tartozik, hogy két tapasztalt labdarúgó Zágonyi és Szeri távozásával gyengültünk hátul, a kapus posztján is ingado­zott a teljesítmény. — Egyénileg kivel elégedett leginkább? — Nem dicsérhetek maradék­talanul senkit, de különösebb el­marasztalásra sincs okom. Még­is, talán Horváth T, Lehnert és Szilágyi tett legtöbbet az ered­ményekért. — Amikor a szezon közepén mélyponton voltak, sokan úgy gondolták, hogy rövidesen „megmozdulhat” a kispad a bé­lapátfalvi edző alatt. — Tartom annyira tapasztalt edzőnek magam, hogy tudjam eldönteni, mikor kell átadni a he­lyem. Akkor semmiképpen, amikor a vezetőkkel és a játéko­sokkal jó az edző kapcsolata, és érzi a szükségs bizalmat. Eddig még mindig lejárt szerződés, il­letve befejezett bajnokság után változtattam egyesületet és álta­lában nem egy, hanem inkább három-négy év múltán. — Milyennek ítéli a mostani NB III. színvonalát? — Közepesnek, kiegyensú­lyozottnak. Kevés tudásbeli kü­lönbség van a csapatok között, ennek következménye a sok ide­genbeli győzelem, amin már nem is csodálkozunk. — Persze, csak jobban kedve­lik azokat a csapatokat, amelyek saját közönségüket örvendezte­tik meg. — Mi is erre törekszünk, hi­szen tudjuk, a mai szűkös anyagi helyzetben és a jelenlegi társa­dalmi viszonyok között főleg ha­zai győzelmekkel tudjuk biztosí­tani magunk számára a szimpáti­át. Amit „forintosítani” lehet és itt elsődlegesen nem közvetlen jövedelmre, hanem a hosszabb távú NB Ill-as szereplés egyéb, nélkülözhetetlen feltételeire gondolok. Fesztbaum Béla Súlyemelő-toborzó A SEM-KSE súlyemelő szakosztály várja azoknak a tíz éven felüli fiúknak a jelentkezését, akik kedvet éreznek a sportághoz. Az érdeklődők hétfőn, szerdán és péntekenként délután öt órától a csapat edzőjét, Szeredi Ferencet keressék az északi lakótelep hőközpontja melletti edzőteremben. Huszonhat jelölt A hét végi edzőtovábbképzé­sen a jelenlévő szakemberek ja­vaslata alapján összeállították a február eleji Hírlap-Sámson-ku- pa kispályás labdarúgótornán szereplő megyei válogatottban szóba jöhető játékosok névsorát. A csapat első számú szakvezető­je erre az alkalomra a siroki Csáki Béla lesz, segítői pedig a recski Megyesi Ferenc és a gyön­gyöshalászi dr. Ördögh István. Hogy végül is a huszonhat jelölt közül kik vesznek részt a kétna­pos tornán, azt a három edző, a január 29-i és 31-i közös tréning után dönti el. E foglalkozásokra Egerben, a városi sportcsarnok­ban délután 1 órakor, illetve 11.30-kor kerül sor. A bő keret: Skoda (Domosz- ló), Fülep (Novaj), Pásztor (Á­tány), Bencsik, 'Hegyi, Kolozs- va'n'(Recsk), Dudás, Tóth J. (he­ves), Bujáki, Horváth A., Szán­tai, Sipos, Jacsmanik (Sírok), Farkas R. (Kompolt), Habóczki (Poroszló), Fehér (Füzesabony), Kurucz (Selyp), Szabó, Soltész, Nádudvari, Molnár (Nagyréde), SikeA., Utasi(Tarnalelesz), Ve­res, Komjáti, Horváth (Gyön­gyöshalász). Petry helyett Koszta utazik Indiába Amolyan névsorolvasással kezdődött ez a hét a magyar lab­darúgó-válogatott számára. Az MLSZ-ben ugyanis az indiai Nehru Kupára készülő keret tag­jai hétfőn délelőtt gyülekeztek, és haladéktalanul edzésre is in­dultak a Vasas Fáy utcai pályájá­ra. Korábbról ismert hír, hogy a siófoki Aczél mégsem utazik el Indiába, hiszen a Koreai Köztár­saságba szerződik. — További változások is van­nak — újságolta Havasi Mihály, a válogatott technikai vezetője. — Olyan híreket kaptunk Német­országból, hogy Limperger meg­sérült. A ferencvárosi labdarú­gók az elmúlt hétvégén Ham­burgban jártak, és egy informá­ció szerint a kiváló védő harc­képtelenné vált. Ezért a bizton­ság kedvéért gyorsan elkészítem Lipcsei (szintén Ferencváros) utazási okmányait, mert ha a Limperger kieséséről szóló hírek igazak, úgy az ifjú zöld-fehér fut­ballista utazik velünk. Mészöly Kálmán szövetségi kapitány nem számíthat Petry kapusra sem, mert iránta Angliából ér­deklődnek. Ezért Mészöly úgy döntött, hogy inkább itthon ké­szül — s ha lehet, tárgyal — a Bp. Honvéd kapusa. Helyette a váci Koszta kapott „behívót”. — Kiírás, részletek a Nehru Kupa előtt? — Semmi ilyesmivel nem szol­gálhatok. Annyit tudunk, hogy a torna körmérkőzéses. Szerdán uta­zunk és 31-én érkezünk majd haza. Totó­nyere­mények A Szerencsejáték Rt. tájékoz­tatása szerint a Totó 1. játékheté­re 6 472 412.5 darab szelvény ér­kezett be. A nyeremények: 13 plusz egy találatos szelvény 8 darab, nye­reményük egyenként 817 854 fo­rint, 13 találatos szelvény 7 da­rab, nyereményük egyenként 503 295 forint, 12 találatos szel­vény 408 darab, nyereményük egyenként 12 336 forint, 11 talá­latos szelvény 6115 darab, nyere­ményük egyenként 823 forint, 10 találatos szelvény 52 983 da­rab, nyereményük egyenként 142 forint.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents