Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-05 / 4. szám
2 VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. január 5., szombat Az ENSZ BT bírál Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap hajnalban közleményben bírálta Izraelt a megszállt területeken élő palesztinokkal szemben elkövetett erőszakos cselekedetek miatt. A közlemény elítélte a gázai-övezetben az elmúlt hetekben tapasztalt erőszakos tetteket, „különös tekintettel az izraeli biztonsági erőknek a palesztinok elleni akcióira”. A dokumentumot az Egyesült Államok is megszavazta. Finn—észt megbeszélések Harri Hoiked finn miniszter- elnök csütörtökön a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatokról, valamint a baltikumi helyzetről tárgyalt Edgar Savisa- ar észt kormányfővel. A finn kormányfő megerősítette: országa a balti köztársaságok és Moszkva vitájának tárgyalásos rendezését támogatja. A megbeszéléseket követően az észt politikus elmondotta, hogy a tárgyalásokon kiemelten foglalkoztak a határmenti kereskedelem, az észtországi finn tőkebefektetések kérdésével. Nagy a bizonytalanság a tőzsdén Nyomottak lesznek a tőzsdék a világpolitikai és a gazdasági bizonytalanság miatt az év első felében, de a másodikban már valószínűleg emelkednek majd az értékpapír-árfolyamok — jósolják nyugati tőzsdei elemzők. A legsötétebb árnyékot természetesen az öbölválság Vetíti a tőzsdékre, s emiatt a legnehezebb jóslásokba bocsátkozni. Már 21 napos a sztrájk Tegnap már 21. napja sztrájkoltak a Tarom román légiközlekedési vállalat dolgozói. Munka- beszüntetésükkel december 19- ike óta a cég teljes bel- és külföldi forgalmát megbénítják. A belföldi járatokon december 15-én kezdődött, s négy nappal később a nemzetközi vonalakra is kiterjedő sztrájk szervezői azt követelik, hogy a szektor dolgozóit részesítsék megkülönböztetett figyelemben a különböző alkalmazotti rétegek között. Tüntetések Albániában Legalább 90 ezren vettek részt csütörtökön az Albánia két városában tartott tüntetéseken, amelyeken a februárra tervezett választások elhalasztását és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelték. Az ellenzéki Demokratikus Párt szóvivője, Gene Polo közölte, hogy Shkodrában hatvanezren, Durresban pedig harmincezren vonultak az utcára „Le a diktatúrával!”, „Szabadságot!”, „Demokráciát!” jelszavakat kiabálva. Baker nem optimista Irak dönthet: elfogadja-e az utolsó ajánlatot James Baker amerikai külügyminiszter alig néhány órával az Iraknak szóló újabb washingtoni tárgyalási ajánlat elhangzása után meglehetősen visszafogottan vélekedett az öbölbeli válság békés megoldásának lehetőségéről. Az ABC amerikai televíziós hálózat egyik csütörtök esti műsorában elmondta: bár még reménykedik a probléma békés rendezésében, már nem olyan optimista, mint karácsony előtt volt. — Ha az irakiak nem vonulnak ki Kuvaitból, akkor január 15. után bevethetjük, s minden valószínűség szerint be is fogjuk vetni a haderőt — mondta. Baker szerint Szaddám Húszéin még mindig blöffnek véli az amerikai álláspontot, pedig alaposan téved. A külügyminiszter végezetül megerősítette: a csütörtökön elhangzott amerikai tárgyalási javaslat az utolsó ilyen jellegű ajánlat Irak számára. Bagdadban egyébként még nem reagáltak az amerikai indítványra, sőt, az iraki tömegtájékoztatás egyelőre be sem számolt róla. Az Egyesült Államok bagdadi ügyvivője csütörtökön hivatalosan is átadta a javaslat szövegét az illetékeseknek, s a CBS amerikai tv-társaság egy magas rangú iraki tisztségviselőre hivatkozva azt jelentette, hogy Szaddám Húszéin valószínűleg beleegyezik majd a tárgyalásokba. Ezzel egyidőben egyébként Javiér Pérez de Cuéllar ENSZ- főtitkár bejelentette: kész Bagdadba utazni, ha ezzel hozzájárulhat a fegyveres konfliktus elkerüléséhez. A világszervezet vezetője csütörtökön újságírók előtt úgy vélekedett, hogy a január 15-ei határidőig hátralévő napokban „mindenkinek rendkívül aktívan kell tevékenykednie azért, hogy ne kerüljön sor katonai akcióra”. — Elutazom Bagdadba, ha (az irakiak) kapcsolatba akarnak lépni velem — mondta Cuéllar. A Daily Telegraph Magyarországról A pesszimizmus nemzeti karakter? A magyarok valószínűleg a világ legpesszimistább népe, jelentette a londoni The Daily Telegraph című lap, a Gallup közvélemény-kutató intézet 38 országban végzett újévi felmérését idézve. A Gallup emberei minden országban egyetlen kérdést tettek fel: „Mit gondol, jobb lesz-e Ön számára 1991, mint 1990 volt?” Erre a kérdésre a Magyarországon megkérdezettek 2 százaléka bizakodóan, 84 százaléka viszont tagadólag felelt. Ezzel Magyarország az élen áll mind a 38 ország közül. A pesszimisták rangsorában a magyarokat Moszkva lakossága, illetve a kanadaiak követik, de a borúlátók jóval kisebb arányával. A bizakodás bajnokai sorrendben Izland, Chile és Tajvan. A The Daily Telegraph szerint Kelet-Európától eltekintve nem biztos, hogy a felmérés mindenütt jól illusztrálja a valóban várható helyzetet. A köny- nyed hollandok csekély többsége például optimista, míg a szomszédos és valamivel még gazdagabb Belgium lakói inkább pesszimisták. Ez arra vall, hogy a válaszok sokhelyütt inkább a nemzeti karaktert jellemzik, mint az országok kilátásait. (MTI) KGST — radikális megújhodás? Moszkvában tegnap délelőtt megnyílt a KGST Végrehajtó Bizottságának 134. ülésszaka. A magyar küldöttséget Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere vezeti, aki egyben elnököl is a moszkvai tanácskozáson. A KGST titkárságának szóvivője az ülésszak megnyitóját megelőzően azt nyilatkozta a sajtó képviselőinek, hogy a tagországok kivétel nélkül a szervezet radikális megújhodásáért szállnak síkra. A KGST válaszút elé került, hiszen kimentette tartalékait és lehetőségeit. Az ülésszakon szót ejtenek maid a szervezeten kívüli országokkal és gazdasági szervezetekkel fenntartandó kapcsolatokról, meghatározzák az idei ideiglenes költségvetést, s döntenek vagyonjogi kérdésekről, a KGST ingatlanainak és ingóságainak sorsáról is. (MTI) A Közös Piacban Mezőgazdasági reform Az Európai Közösségek Bizottságának ülésén tegnap először esett szó a Közös Piac agrár- politikájának alapvető megreformálásáról — közölte a bizottság illetékese. Ha a reform valóra válnék, nagyobb esély nyílnék arra, hogy a küszöbön álló genfi GA'IT-targyalásokat eredmény koronázna, és végre sikerülne megállapodni a mezőgazdasági ártámogatások sokat vitatott kérdéseben. A tárgyalások — szakemberek szerint — a mezőgazdasági túltermelés és a megrekedt GATT-tárgyalások harapófogójában várhatóan csak áprilisra noznak majd eredményt. Jólértesült források szerint a tervezett reform — amerikai mintára — a mezőgazdasági termelőknek juttatott közvetlen segélyeket részesíti előnyben a termelői jövedelemmel szemben, és az automatikus piactámogatás rendszerével szemben a termelők kárpótlására helyezi a hangsúlyt. A hamburger, a rántott csirke és a kokain veszélyei Foként a fekete borítékét célozzák meg? Hamisítatlanul amerikainak és korszerűnek számítanak a McDonald’s és társai: jóízű ennivaló, percek alatt (kivéve a moszkvai üzletet...) és olcsón. A hamburgertípusú étkezdék így világszerte terjednek — miközben őshazájukban most riadót fújtak a szakemberek, mondván: a McDonald’s és a többi gyorsétkezde termékei károsak az egészségre, és életreszólóan rossz táplálkozási szokásokra nevelik törzsközönségüket, amely éppen amúgyis hátrányos helyzetű, s a legalacsonyabb képzettségű rétegekből kerül ki. A minap történetesen a The Wall Street Journal, a vezető gazdasági napilap szentelt cikksorozatot az amerikai szegénység egyik sajátos vonásának: annak, hogy a szerény jövedelmű fiatalok és idősek lényegében az olcsó hamburger- és csirkesütödék kosztján élnek, ami hosszabb távon életveszélyes. A gyorsétkezdék ugyanis pontosan azt hozzák forgalomba vonzó környezetben, tálalásban és olcsón, amire a szervezetnek a legkevésbé van szüksége: ételeik tele vannak zsírral, sóval és cukorral; laktatnak, de „megalapozzák” a szívós keringési betegségeket, a vesebajt és sok minden egyebet. A helyzet bírálói, köztük a színesbőrű kisebbségek képviselői azzal vádolják a nagy gyorsét- kezde-hálózatokat, hogy vonzó hirdetéseikkel tudatosan éppen az egészséges táplálkozásról, a koleszterinszintről, a testsúly és az egészség összefüggéseiről vajmi keveset tudó színes rétegeket célozzák meg. Akárcsak a dohánygyárak és a szeszesital-termelők, akik hasonlóan célzott reklámkampányokat folytatnak. A vád nehezen tagadható, mivel tény, hogy a McDonald’s és társai tv-hirdetéseinek 20 százaléka a feketéknek szól, akik csak az ország lakosságának 12 százalékát teszik ki. S tény az is, hogy míg a hamburgeresek a 60-es, 70-es években a túlnyomórészt fehér polgárok lakta alvóvárosokban építették ki hálózatukat, a 80-as évekre (a fehérek csökkenő érdeklődése miatt is) a nagyrészt a szegény színesborű- ek lakta belvárosokban nyitották meg új boltjaikat. „Az alsó osztályt a gyorsétkezdék táplálkozási börtönében tartják, ahol csak betegséget szereznek” — nyilatkozott a lapnak egy philadelphiai lelkipásztor. Az érintett cégek többek között azzal védekeznek, hogy szerepük lényegében pozitív: az étkezdék éppen az ott dolgozó szegény színesek tömegeinek jelentenek munka- és felemelkedési lehetőséget. S a leromlott belvárosokban egy fényes-tiszta McDonald’s, vagy csirkesütöde messze-távol az egyetlen kultúrált és elérhető hely, ahol az emberek találkozhatnak és biztonságban érezhetik magukat. Vannak polgáijogi szervezetek is, amelyek túlzottnak találják a vádakat. Miért törődjünk azzal, mondják, hogy túl zsíros, sós vagy édes az élelmiszer, amikor sokan ezek közül a fiatalok közül soha nem lesznek betegek — mert nem is élik meg az idősebb kort, elviszi őket a kábítószer, a bűnözés. A kokain sokkal egészségtelenebb, mint a zsírban kirántott csirke... (MTI) Panama kétségek között A diktatúra egyszerűbb a demokráciánál Egy év telt el azóta, hogy az amerikai inváziót követően a vatikáni nagykövetségre menekült Manuel Noriega, Panama erős embere feladta magát az amerikai katonáknak. Egy év elteltével most az ország azért küzd, hogy demokráciát, megfelelő igazságszolgáltatást és gazdasági stabilitást teremtsen. Az elcsigázott panamaiak mindenesetre azt mondják, hogy most legalább nem olyan rossz, mint korábban volt. „Az 1989. december 20-án történt invázió előtt halálra voltunk ítélve” — mondta képletesen Fernando Manfredo volt külügyminiszter, majd hozzátette: „Mindenki azon törte a fejét, hogy melyik országba meneküljön”. Ismeretes, hogy George Bush amerikai elnök elrendelte az inváziót. A több amerikai bíróság által kábítószer-kereskedelemmel vádolt Noriega a vatikáni nagykövetségre menekült, mivel azonban nem kapott menedékjogot, tavaly január 3-án megadta magát. Egy év elteltével most az amerikai és a panamai kormány-tisztségviselők az elért eredményeket emelik ki, a hangsúlyt az új vezetésre, a szabad sajtóra és az új bíráskodásra helyezik. Évek óta először rendelkezik valóságos költségvetéssel a kormány, a munkanélküliség valamit enyhült, a bankbetétek nőttek. A politikai légkörre mégis düh, nyugtalanság és az elkeseredett bírálat a jellemző. Sokak szerint az újdonsült vezetés nem képes megbirkózni a problémákkal. Guillermo Endara kormánya, amely az invázió után néhány órával esküdött fel, még mindig nem javasolta az alkotmány módosítását, amelyre Ricardo Arias Calderon alelnök szerint azért volna szükség, hogy az országot átvezessék a diktatúrából a demokráciába. Az elnök szóvivője szerint Panama legfőbb problémája a demokratikus tapasztalatok hiányában keresendő. „E tekintetben nincs vezérfonal, az emberek csalódottak és zavarodottak. A múltban csak Noriega létezett, a beköszöntött demokratikus rendszer azonban sokkal bonyolultabb. Míg a demokrácia kaotikus, addig a diktatórikus vezetés sokkal egyszerűbb” — mondta. Ahogy a kormány látja (Folytatás az 1. oldalról) A forint konvertibilis fizető- eszközzé válásával kapcsolatosan ugyan nem bocsátkozott jóslásokba, ám annak a reményének adott hangot, hogy 1993-tól a lakosság számára is érzékelhetővé válik a külföldi valutanemekhez való közeledés. Ezt erősítette meg Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is, amikor kijelentette: a külföldi befektetők részéről már jelenleg is de facto konvertibilisnek tekinthető a forint. A bankelnök — aki hangsúlyozta, hogy messzemenően egyetért a 15 százalékos leértékeléssel — azon az állásponton volt, hogy az árfolyamváltozás ellenére sem lesz a tervezettnél magasabb az infláció, sőt úgy vélekedett, hogy annak mértéke nem haladja meg az elmúlt évit sem. Surányi György mindemellett elmondta: várhatóan január végén megszületik a Nemzetközi Valutaalappal a hároméves középtávú gazdasági megállapodás, amelynek révén januárban 300 millió dollár, majd februárban újabb 200 millió dollár kölcsönt folyósítanak hazánknak. A Nemzeti Bank elnöke ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy a valutaalap pozitívan értékelte a magyar gazdaság múlt évi fordulatszerű változásait, így a kereskedelmi mérlegtöbbletet és a folyófizetési mérleg aktívumát. Ezt követően Surányi György .bejelentette, hogy a Magyar Nemzeti Bank javaslatára a kormány eltörli a hat hónapnál hosz- szabb lekötésű betétek kamatplafonját. A bankelnök úgy értékelte: ennek révén elérhető, hogy a lakossági megtakarítások reálértéke ne csökkenjen, azaz az állampolgárok ne kényszerüljenek pénzüket valutába, vagy más értéktárgyba fektetni az inflációs hatások elkerülésére. Hozzátette: a kamatplafon eltörlése után a megtakarítások szempontjából még jobb pozícióba kerül az, aki pénzét forintban tartja, mint az, aki devizaszámlán. A tájékoztatón szóba került még a jövő héten várható üzem- anyagár-növekedés is. Ennek kapcsán Kupa Mihály ígéreteit tett arra, hogy az útalappal nem fogják megterhelni a benzinárat, így várhatóan 8-8,50 forintos árhatáron belül marad az emelés. Egyidejűleg emlékeztetett arra, hogy az útalap annak idején kényszerintézkedésként — pontosabban egy benzináremelés indoklásaként — épült be az üzemanyag árába, éppen ezért más forrásokból kell fedezni az úthálózat fenntartásának költségét. (MTI) A Pénzügyminisztérium a megváltozott lakáshitel-feltételekről Választhatnak az adósok (Folytatás az 1. oldalról) Aki a határidőn belül nem tesz nyilatkozatot, annak az évi 15 százalékos kamatot kell fizetnie. Fontos tudni, hogy a változások életbelépésével — azaz január 1-jétől — megszűnt az a lehetőség, hogy a teljes tartozás visz- szafizetésekor 25 százalékot elenged az állam. Azok a családok, amelyek szociális helyzetük miatt nem képesek a felemelt kamat megfizetésére, a helyi önkormányzattól kérhetnek támogatást. Áz ön- kormányzatok e célra 2 milliárd forintot — állandó lakosonként 200 forintot — kaptak az ez évi költségvetésben. A megemelt kamatot nem kell fizetniük azoknak, akik volt állami tulajdonú ingatlant részletfizetési kedvezménnyel vásároltak, s azoknak sem, akik a munkáltatóktól és a helyi tanácsoktól kamatmentes kölcsönt kaptak, továbbá nem terheli a magasabb kamat a változó kamatozású lakáscélú kölcsönöket. * Az OTP arról tájékoztatja az ügyfeleket, hogy a postán kiküldött pénzintézeti felhívás kézhezvétele előtt is, körülbelül január közepétől, nyilatkozatot tehetnek a takarékpénztári fiókoknál arról, hogy a hitel-visszafizetésnek melyik változatát választják. A nyilatkozattételhez az adatok pontos rögzítése érdekében az 1990. szeptember 30-án fennállt tartozásról készült egyenlegértesítőt kell bemutatni. Akinek több szerződés alapján van hiteltartozása, választási lehetősége szerqződésenként fennáll. Aki tartozását rendezni szeretné, annak az egyenlegértesítőn kívül a kölcsönszerződést és az 1990. október, november, december — esetleg január — havi befizetést igazoló szelvényt, illetve átutalási betétszámla-kivonatot is magával kell vinnie a kerületi hitelszámla kezelő fiókhoz, illetve vidéken bármelyik OTP-hez. Az OTP egyúttal közli, hogy a lakáscélú, változó kamatozású kölcsön után 1991 januárjától évi 32 százalékos kamatot számít fel. Nagy gond a közigazgatási bíráskodás bevezetése Magyarországon az igazság-' szolgáltatást olyan magas színvonalra kell juttatni, amilyen egy jogállamban megilleti — mondta Balsai István igazságügy-miniszter tegnap Szekszárdon, Tolna megye bíráinak értekezletén, ahol a miniszter számos kérdésre válaszolt. Balsai István felhívta a figyelmet arra, hogy az igazságszolgáltatási reformot csak több szakaszban lehet végrehajtani, bármennyire kívánatos lenne is, hogy a jogalkalmazás megváltozott viszonyai között, részben váratlan kihívásoknak is megfelelve minden gondot egyszerre oldjon meg a Parlament, a minisztérium, illetve a bírói testület. Nehezíti a helyzetet, hogy a bírák pályaelhagyása még mindig tart — három-négyszeres fizetéssel csábítják őket más munkahelyekre —, így a miniszter szóhasználatával „irtózatos munkateher”, hárul az ítélkezőkre. A törvényalkotás lehetséges gyorsítása ugyanúgy feladat, mint az egységes bírói szervezet megvalósítása. Az igazságügyminiszter szólt arról, hogy megszűnnek az önálló katonai bíróságok, a katonai jellegű bíráskodás beépül az egységes szervezetbe, ahol továbbra is szakértő bírák ítélkeznek majd. Várhatóan a munkaügyi bíráskodás sem sokáig különül el a bíróságoktól. Az egyik legsürgősebb és nagy gondot okozó feladat a közigazgatási bíráskodás bevezetése, ugyanis az alkotmánybíróság mintegy háromnegyed évvel előbbre hozta ezt a munkát. Balsai István emlékeztetett arra, hogy egyelőre sem pénz, sem helyiség nincs az új típusú bírói munkához, ezért kérni fogja a Parlamenttől a feltételek megteremtését. A miniszter elmondta: valamennyi közigazgatási határozat felülvizsgálható lesz a bíróságok előtt, így bizonyos, hogy évente több tízezer ügyet tárgyalnak majd.
