Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-30 / 25. szám
ÚGY TŰNIK, OLYKOR A SZERENCSE IS RENDKÍVÜL FÁRASZTÓ (3. oldal) HEVES 1" HÍRLAP 1991. JANUÁR 30. SZERDA n ÉVFOLYAM 25. SZÁM ÁRA: 5,80 FORINT Holnap a HÍRLAP beharangozza az egri teremlabdarúgótornát SPORTMŰSORFÜZET Második részletben: 260 millió EK-hitel hazánknak Tegnap az Európai Közösség brüsszeli székhelyén, a Berlaymont palotában az EK Magyarországnak nyújtott 1 milliárd dolláros kölcsönének második részletéről, 260 millió ECU-ról szóló megállapodást írt alá Henning Christophersen a közösség bizottságának alelnöke, Karel van Miért bizottsági tag, Kupa Mihály pénzügyminiszter és Surányi György a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A kölcsön első részletét, 350 millió ECU-t 1990 áprilisban bocsátották rendelkezésre, az utolsó részletet 1992 tavaszán fogják. (1 ECU = 1,37 dollár) Magyarország a NATO-parlament társult tagja Az Országgyűlés tegnap délelőtt határozatot hozott arról, hogy a Magyar Parlament elfogadja az Észak-atlanti Közgyűlés legutóbbi, londoni értekezletén felajánlott társult-tagi státuszt. Ennek megfelelően a magyar törvényhozás képviselői a jövőben részt vesznek a NATO- parlament tanácskozásain, a plenáris üléseken csakúgy, mint a bizottsági munkában, s tanácskozási, javaslattételi joggal részt vállalhatnak az európai együttműködés formálásában. Ingyen osztják Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban Miért készülnek Jelenleg 2,8 milliárd liter tejet termelnek az országban a nagy- és a kisüzemek. Ez a mennyiség lehetővé tette, hogy 1987-ben az egy főre jutó fogyasztás eléije a 200 litert. 1990 végén radikálisan változott a helyzet, miután az átlagfogyasztás 152 literre csökkent, ami szorosan össszefügg a lakosság szegényedésével. Ez a mennyiség viszont már az életta- nilag ajánlatos minimum. Ebből következik, hogy a tejipar 700 millió liter alapanyagot kénytelen nagy veszteségek árán exportálni, tejpor, sajt vagy vaj formájában. Ezért naponta 5 millió forint a vesztesége. A tejtermelésben kialakult helyzet okairól és a megoldásra vonatkozó javaslatokról az érdekképviseleti szervezetek már tavaly júliusban tájékoztatták a kormányt. (Folytatás a 3. oldalon) Tájékoztatók a működés alapelveiről Pártok és polgármesterek a megyeházán Jeszenszky Géza Stockholmban Háromnapos látogatásra tegnap reggel Stockholmba utazott Jeszenszky Géza külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője eredetileg Dániát, Norvégiát és Finnországot érintő körutat tett volna, azonban az Öböl-háború kitörése miatt a külügyminiszter kénytelen volt a körút egy részét lemondani. Az utolsó állomásaként szerepelt stockholmi látogatásra viszont az öbölbeli helyzet és az erőviszonyok valamelyes tisztázódása után végül most mégis sor kerülhetett. Japán—magyar tárgyalások A magyarországi rendszerváltás óta az első japán — magyar külügyi konzultációkat tartották Tokióban. Somogyi Ferenc kül- ügyminisztériumi államtitkár részletekbe menő eszmecserét folytatott a japán külügyminisztérium, majd pedig a külkereskedelmi és ipari minisztérium vezetőivel. A tárgyalások során megállapodás született arról, hogy Antall József miniszterelnök tokiói látogatására várhatóan az év második felében kerül majd sor. A szovjet laktanyák sorsáról AJ volt szovjet ingatlanok hasznosításával foglalkozó tárcaközi bizottság február 1-jén tartja következő ülését. A tervek szerint megtárgyalják a Szentendre, Baj, Fertőd, Győr, Dombóvár, Komárom, Székesfehérvár és Szolnok területén, valamint a Budapestén a XVIII. kerület Halomi úton található laktanyák sorsát. Több találkozón, megbeszélésen is számot vetettek a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal vezetői a működés alapelveiről. Hétfőn a parlamenti pártokat hívták meg, közülük, a KDNP, az MSZP es az FKgP képviselői jelentek meg. A közgyűlés elnöke, dr. Jakab 1st ván beszámolt a hivatal belső felépítéséről, feladatairól és az önkormányzatokkal való kapcsolattartás rendszeréről. Külön szó volt a közeli napok feladatairól, a megyei intézmények működésével, fenntartásával kapcsolatos kérdésekről, a költségekről, a megyei kölcsön- alap létrehozásáról. A jelenlévő pártok képviselői kiemelték, hogy hasonló együttműködésre a jövőben is számítanak, és támogatásukról biztosították a célkitűzéseket. Tegnap a megye polgármesterei találkoztak a megyei önkormányzati hivatal vezetőivel. Itt is beszámoltak a közgyűlés által jóváhagyott szervezeti felépítésről, s írásban is ismertették, hogy az önkormányzatokkal milyen területeken működhetnek együtt az önkormányzati hivatal munkatársai. Kiemelték, hogy a szolgáltatásokkal igény szerint élhetnek. Semmiképp sem csorbítja az önállóságot a megyei hivatal, hanem szakmai segítségre vállalkozik. Partneri viszonyt alakítanak ki, annak konkrét formáival. A polgármesteri értekezleten szót kaptak a volt megyei tanács szolgáltató vállalatainak igazgatói, a Pedagógus Szakszervezet és a Közalkalmazottak Szakszervezetének titkárai, illetve a megyei környezetvédelmi szövetség megbízott elnöke is. A polgármesterek a mindennapos feladatokra vonatkozó kérdéseken túl keresték a további együttműködés lehetőségeit is. Megegyezés született abban, hogy megfelelő keretek között negyedévenként alkalom nyílik e fórum megrendezésére. Juszt, Franka — szilencium Gépjármű-alkatrészek: 60-ról 10 százalékra A vám csökken, az ár aligha... Még legalább 8-10 évet kell várni arra, hogy Európához való csatlakozásunk eredményeként nullára csökkenjék az ipari termékek vámja — állította Nagy Sándor, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának főosztályvezető-helyettese azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen az idei vámrendelkezések hátteréről informálta az újságírókat. A néhány hét múlva megjelenő lista 500 olyan terméket sorol majd fel, amelyeknek vámtételei kisebb-nagyobb mértékben csökkennek. Igaz, ezek zöme termelési eszköz és nyersanyag, de néhány közszükségleti cikk is kisebb teherrel juthat majd be az országba. A varrógépek vámja például 50-ről 8,5 százalékra, a villanyborotváké 50-ről 12,1 százalékra, a porszívóké 50 százalékról 30 százalékra mérséklődik. Csökken a gépjármű-alkatrészek vámja is, mégpedig igen jelentős mértékben, átlagosan 60-ról 10 százalékra. Ez azonban sajnos nem jelenti azt, hogy a belföldi árak is alacsonyabbak lesznek, a szállítók ugyanis — a dollárelszámolásra való áttérés következtében — lényegesen magasabb árat kémek az alkatrészekért. A gépkocsik vámja viszont — mint ez már ismeretes — emelkedni fog, az eddigi 10 százalékról 18 százalékra. Kivételt képeznek a katalizátoros autók, amelyeknek vámja csak 3 százalékkal növekszik. Kérdésre válaszolva a főosztályvezető-helyettes elmondta, hogy értesülései szerint a MERKUR nemrégiben közzétett idei gépkocsiárait már a magasabb vámokkal kalkulálták, mert a Pénzügyminisztérium „súgott” nekik. Áz új vámok egyébként a kihirdetés napján, körülbelül 2-3 hét múlva lépnek érvénybe. Juszt László és Franka Tibor január 30. és március 31. között nem szerepelhetnek a Magyar Televízió műsoraiban. így szól az a levél, amelyet Pálfy G. István, a Hét főszerkesztője tegnap kapott Hankiss Elemér tévéelnöktől. A levél a két újságíró Tor- gyán Józseffel készített interjúja nyomán született. A riporterek sértően támadó fellépése, illetve szakmai felkészületlensége lejáratta mind Tor- gyán Józsefet, mind a televízió hírnevét — ismertette a döntés okait Bányai Gábor. A letiltás nem érinti a büntetés alatt levők munkaviszonyát, a Munka törvénykönyve szerint ugyanis erre nincs lehetőség — hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. Az (érintett) olvasók és a lakásértékesítési vita A lakók pénzét kiszívja a huzat... „Ha én ebbe belemegyek, nyolcszázról 5-6 ezerre ugrik a havi költségem...” — közölte velünk alapos számítgatások után egyik egri olvasónk, akit — számtalan sorstársával együtt — levélírásra, telefonálásra késztettek azok a tudósítások, amelyek az elmúlt év végétől a volt tanácsi bérlakások értékesítésének terveiről számoltak be. Úgy tűnik, a vita nemcsak a városi ön- kormányzatban zajlik, de jókora hullámokat ver immár az érintettek körében is. Az alábbiakban az olvasói reagálások figyelemre méltó „eszenciáját” adjuk közre azzal, hogy a téma valóban izgalmas, s a „vélemény szabad...” Az mindenki előtt ismert, hogy az önkormányzatok tulajdonába került — volt állami tulajdonú, tanácsi — bérlakásoktól a város új vezetése közösségi érdekből meg kíván szabadulni. Egyrészt azért, mert ezekre megszűnt az állami támogatás, s így nem tudja vállalni a felújítás tetemes költségeit, másrészt pedig azért, mert a lakásértékesítés bevételt jelent számára. Épp ezért jellemző, hogy a múlt év második felében megkezdett lakáseladási akcióban azok az épületek szerepelnek többségében, amelyek közelednek az úgynevezett „30 éves felújítási ciklusidőhöz. ” Tehát ahhoz a korhoz, amikor a közös épületrészek (egy-egy lakásra eső) felújítási költségei — szerény becslések szerint is — elérhetik, vagy meghaladhatják a mai áron kalkulált 300 ezer forintot. Ehhez társul még hozzá a lakáson belül is szükségessé váló felújítás, így a kettő együtt hozzávetőlegesen elérheti a 400- 500 ezer forintos költséget. Mindezekről a várható kiadásokról a lakáseladási ajánlat mélységesen hallgat, már miért is ne, hiszen tiszta sor: a vásárlás után már minden gond és felelősség az új tulajdonosé...! A lakások, a közös épületrészek műszaki állapota es a forgalmi értékbecslés között több ellentmondás van, a lényeges műszaki állapot ismertetése hiányos: nem tartalmazza például azt, hogy az épület részesült-e már — s mikor — teljes felújításban, vagy sem. Ilyen ügyekben sok bérlő még tavaly októberben megkereste az egri IKLV-t, de onnan nem kaptak kielégítő yálaszt. (Folytatás a 3. oldalon) Marad-e a polgármester? Verpeléti szócsata Lényegében a polgármester, dr. Prokai János lemondásának elfogadásával, illetve elutasításával foglalkozott tegnap késő délután Verpelét önkormányzata. A helyi elöljáróság vezetője a múlt heti testületi ülésen szólt arról, hogy visszamehetne régebbi munkahelyére, a Mátravidéki Fémművekhez 40-45.000 forintos fizetésért. A testület ezt elutasította, mivel a képviselők úgy vélekedtek, hogy a falunak „24 órás” polgármesterre van szüksége. Prokai ekkor azt kérte, hogy legalább a helyi Dózsa Termelőszövetkezet ügyeiben járhasson el esetenként hivatása g yakorlásaként, mivel jogász. zt a képviselők akkor mintegy 7 órás zárt ülés után elfogadtak, s egyúttal a miniszteri fizetés 60 százalékát 39.000.- Ft havi járandóságot szavaztak meg a polgármesternek. Ezt követően többen is kifogásolták, hogy a polgármester tulajdonképpen tórvenytelenül rendelte el a zárt ülést, mivel a képviselők egyszerű többsége szükségeltetne ennek tartásához. Ezután került sor a tegnapi lénumra, ahol a verpeléti ön- ormányzat tagjai hosszasan vitatkoztak a polgármester fizetésének nagyságáról, a termelőszövetkezeti másodállás lehetőségéről, összeférhetetlenségéről. Dr. Prokai János, — ha ezt az állást nem szavazta volna meg számára a testület — a lemondását is kilátásba helyezte, azonban végül jóváhagyta az említett múlt heti ülésen nozott döntését a verpeléti önkormányzat. A polgármester tehát egyenlőre marad tisztségében. (rénes) Csütörtökön kifüggesztik az új rendelettervezetet A tarifaemeléssel - ,,22-es csapdájában” az egri önkormányzat Városszerte érezhetően nagy érdeklődés előzte meg a tegnapi önkormányzati közgyűlést: a napirendek között szerepelt ugyanis a helyi autóbuszjáratok új tarifájának megállapítása. Dr. Ringelhann György polgármester tanácskozási temajavalata után azonban máris „felborult” a tervezett menetrend, ugyanis dr. Gyurkó Péter, az ügyrendi bizottság elnöke bejelentette: a hatósági ár megállapítására tett költségvetési és gazdálkodási bizottsági javaslatról ezúttal nem dönthetnek, mert a testület Szervezeti és Működési Szabályzata értelmében a rendelettervezetet 15 nappal korábban közszemlére kellett volna kifüggeszteni — ezt azonban sajnálatos módon elmulasztották....! így csupán arról lehet szó, hogy az érintett bizott- ság és az Agria Volán közös elképzelései felett csak vitát nyithatnak. Ezt megelőzően azonban — számítva a hosszas véleménycserére — sort kerítettek arra a napirendre, amelynek témája (mintha ez lenne a legfontosabb gondja Egernek!} a város egyes utcái és terei nevének megvaítoztatása volt. Belebonyolódva bizonyos régi nevek politikai és földrajzi vonatkozásaiba, s azokba a javaslatokba, amelyek az új elnevezésekről szóltaK — másfél órás vita után megszületett a döntés, miszerint július 1 -jéveltöbb mint húsz egri utca, tér kap más nevet. Javaslat hangzott el arról is, hogy egyúttal változtassák meg a város északi lakótelepének, Csebok- szárinaka nevét is, de végül úgy határoztak, hogy a városrészek elnevezését az uj rendezési terv elkészültével egyidőben határozzák meg. (Folytatás a 2. oldalon)
