Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-29 / 24. szám

2, VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. január 29., kedd Szabad György Strasbourgban Tegnap délután Strasbourg- ban megnyílt az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének téli ülésszaka, amelyen ezúttal elő­ször van jelen teljes jogú résztve­vőként a magyar Országgyűlés küldöttsége. Ebből az alkalom­ból Strasbourgba látogatott Sza­bad György, az Országgyűlés el­nöke, akit hétfőn délelőtt külön- külön fogadott Anders Björck, a hazánkkal együtt 24 európai or­szág törvényhozásának küldött­ségeiből álló parlamenti közgyű­lés elnöke, továbbá Catherine Lalumiere asszony, az Európa Tanács főtitkára. Barre elmenekült A Szomáliái kormányzat ellen küzdő Egyesült Szomáliái Kong­resszus (USC) csapatai vasárnap elfoglalták a Sziad Barre elnök­höz hű erők utolsó fővárosi bázi­sát, a mogadishui repülőteret. Ami az államfő hollétét illeti, az ellenzéki szervezet szóvivője sze­rint Sziad Barre délre, a szülő­földje felé tart, nyomában az USC fegyvereseivel. Az államfő­nek állítólag egy harckocsin sike­rült elmenekülnie. A ROAD első kongresszusa A hét végén tartotta meg első kongresszusát Varsóban Tade- usz Mazowiecki volt lengyel mi­niszterelnök táborának harcos magja, az Állampolgári Mozga­lom —Demokratikus Akció (ROAD) nevű párt. A legna­gyobb vita akörül volt, megőriz- ze-e a szervezet önállóságát, vagy olvadjon bele a Mazowiecki vezette Demokratikus Unióba. Végül az önálló párttá alakulás mellett döntöttek, de azzal, hogy megkezdik a Demokratikus Uni­óval való egyesülési kongresszus előkészítését. Merényletek Athénban Két merényletet követtek el Athénban tegnapra virradóra amerikai érdekeltségek ellen. Először pokolgép robbant az In- teramerican elnevezésű biztosí­tótársaság épületénél, majd né­hány perc múlva ismeretlen tet­tesek rakétát lőttek ki az Ameri­can Express Bank athéni köz­pontjára. A robbanások csak anyagi károkat okoztak, s a tá­madásokért egyelőre senki sem vállalta magára a felelősséget. Halasztás Ismét elhalasztották a jugo­szláv államelnökség ülését, ame­lyet tegnap tartottak volna meg. Áz új időpont csütörtök, a ha­lasztás indoka az, hogy így jelen tud lenni minden érintett. Az ál­lamelnökség kibővített ülésére meghívták a képviselőház elnö­két, a miniszterelnököt, a köztár­saságok elnökeit is. — A tíznapos, óriási mértékű légibombázás nem okozott szá­mottevő kárt az iraki haderőben —jelentette hétfőn a The Was­hington Post. A katonai repülő­terek kétharmada használható, a 30 helyhez kötött rakétaállásból 22 működik, akárcsak a haderő hírforgalma, és bombabiztos bunkerekben vár bevetésre 700 harcigép. Az Öböl-háború a múlt pén­teken a „környezeti hadviselés” megkezdésével újabb veszélyes fordulatot vett: Irak szándéko­san olajjal fertőzi a Per- zsa(Arab)-öböl vizét. Amerikai becslések szerint a hét végéig több mint egymillió tonna kőola­jat engedett a vízbe. Összeha­sonlítási alapul álljon itt alább az utóbbi idők legsúlyosabb tengeri olajszennyeződéseinek áttekin­tése. Az összehasonlításból kitű­nik, hogy a jelenlegi rosszabb bármely előzőnél. Mértékét te­kintve is súlyosabb, és jellegében is, hiszen ezt a mostanit —az elő­zőektől eltérően —szántszán­dékkal okozzák. 1978. március 17-én Brest francia kikötőváros közelében zátonyra futott és szétroncsoló- dott egy libériái zászló alatt köz­lekedő tartályhajó. 230 ezer ton­na nyersolaj folyt ki belőle: 15 ezer tengeri madár elpusztult, 200 kilométeres sávban elszeny- nyeződtek Bretagne-ban a ten­gerparti fürdőhelyek. 1979. június 3-án a Mexikói­A lap sztár-riportere, Bob Woodward meg nem nevezett hi­vatalos forrásokra hivatkozva idézett az amerikai légitámadá­sok hatását értékelő jelentésből. Eszerint Irak atomfegyver-kapa­citását elpusztították, de vegyi- és biológiai fegyverüzemeit csak 50 százalékban. Péntekig a 30, helyhez kötött rakétaindító-ál- lásból csak 8-at sikerült teljesen öbölben egy torony fúrórudaza- tának cseréje közben olaj tört a szabadba, és szétfröcskölt az öböl vizébe. A kitörést csak hónapok múl­tán, 1980 március végére tudták megfékezni. A kilövellt olaj mégis kevesebb volt, mint ameny- nyit most a hét végén a Per- zsa(Arab)-öbölbe vezettek. 1980. február 2-án a szaúd- arábiai partok közelében felrob­bant egy tengeri fúrótorony, és több ezer tonna kőolaj áramlott szabadon az öböl vizébe. A fel­színen szétterülő olaj odébb úszott, és 90 kilométeres szaka­szon belepte Katar, Bahrein és Irán partvidékét. 1984. februárjában egy héten át naponta mintegy 280 tonna olaj ömlött a Perzsa(Arab)-öböl vizébe Irán tengeri fúrótornyai­ból. E létesítményeket az iraki légierő bombázásai előzőleg sú­lyosan megrongálták. (Ákkor még javában dúlt, „félidejénél” tartott az iraki —iráni háború.) A 280 tonnás adat durva becslésen alapul, a harci cselekmények használhatatlanná tenni. Feltéte­lezik, hogy több, helyváltoztató indítóállást is lebombáztak, de erről felvételek nincsenek. Tény ugyan, hogy bármely repülőteret „semlegesíteni” tudnak, de azo­kat az irakiak gyorsan ismét használhatóvá teszik. A légierő 700 gépe olyan, NATO-normák alapján épített betonacél bunke­rekben van, amelyeket csak lé­zerirányítású nehézbombák teli­találatával lehet elpusztítani. A 8.000-9.000 légvédelmi üteg túlnyomó része működőképes és nincs megbízható adat arról, mi­lyen veszteségeket okoztak a bombázások a több, mint félmil­liós iraki földi erőknek. A csapa­tok élelmiszer- és lőszerutánpót­lását a bombázások alig érintet­ték s a rendkívül korszerű beren­dezéseknek köszönhetően -mű­ködik a hírforgalom Szaddám és a haderők egységei között. A fenti adatok birtokában döntött úgy az amerikai katonai vezetés, hogy a légitámadások­nak még hetekig folytatódniuk kell, s végül elkerülhetetlen a föl­di csapatok bevetése —írta a lap. (MTI) megakadályozták a pontos mé­rések elvégzését. 1986. február 27-én a Mexi­kói-öbölben kigyulladt egy fúró­torony. A felizzás miatt defor­málódott olajkútból egy héten át napi 3 ezer tonna olaj jutott az öböl vizébe. Ennek 80 százaléka ugyan mindjárt a kitörés helyén lángra lobbant és elégett, azon­ban még így is összefüggő „olaj­szőnyeg” terült a fúrótorony kö­ré a maradék húsz százalékból. 1989. március 24-én az Egye­sült Államokhoz tartozó Alasz­ka partjai közelében zátonyra fu­tott és léket kapott az Exxon Val­dez nevű óriás-tartályhajó. 42 ezer tonna kőolaj szökött ki tar­tályából. A szétterpeszkedő olaj 15 500 négyzetkilométeres vízfelületet lepett el, körülbelül 33 ezer ten­geri madár vesztét okozva. A tengerpart 1600 kilométeres sza­kaszán éktelenkedtek hatalmas olajfoltok. Szakértők az Egye­sült Államok legsúlyosabb kör­nyezeti katasztrófájáról beszél­tek az eset kapcsán. Litvánia: Belügyi rajtaütés a vámőrségen Két litván vámőrséget is támadás ért vasárnap es- tokát, s mindent felforgattak, begyűjtötték iratokat, te: a belorusz határ mentén lévő Lavariskesben és Litvániai kormányforrások szerint —amelyek Medininkaiban a hétfői Izvesztyija jelentése szerint egyértelműen újabb provokációnak minősítették az katonai járőrök, vilniusi források szerint viszont esetet —az egyenruhások bántalmazták is a vám­belügyi alakulatok rohanták le az ellenőrzési posz- őröket. Megpróbálkozik-e Irak a vegyi fegyverekkel? Irak havi 60 tonna mustárgáz és 8 tonna ideggáz termelésére volt képes a háború kezdetéig —jelentette ki a NATO fegy vere­it ellenőrző holland kutatóintézet vezetője. A szakember a CBS vasárnap esti műsorában elmondotta: az irakiak által gyártott bénító ideggáz rendkívül veszélyes, 15 milligramm elegendő az élet kioltásához. Az irakiak várhatóan tüzérségi lövedékkel próbálják majd továbbítani vegyi fegyvereiket, amelyekhez nyngat-európai, elsősorban német cégek támoga­tásával jutottak. Az amerikai hadsereg nem fog Irakban neutronbombát, vagy más tömegpusztító fegyvert alkalmazni —erősítette meg vasárnapi interújában John Sununu, Bush elnök kabinetfőnö­ke. Snnunu egyébként közölte, hogy a háború a folyó pénzügyi évben (szeptember végéig) várhatóan 50 milliárd dollárba ke­rül, ebből a szövetségesek eddig 30 milliárdot vállaltak. Füg­getlen becslések szerint elhúzódó földi háború jóval többe ke­rülhet, a költségek elérhetik a 86 milliárdot. Olajkatasztrófák a világban A károk felbecsülhetetlenek J. Gazdálkodó szervezetek figyelem! Kedvező befeketetési lehetőség a KINCSTÁRJEGY AUKCIÓ A legutolsó aukciókon elérhető éves hozamok az alábbiak voltak: 90 napos 30 napos maximum: 34.50 % 32,48 % átlagos: 34,02 % 32,35 % minimum: 32,88 % 29,92 % Az aukciókon bármely jogi személy részt vehet. Páros héten 30 napos, páratlan héten 90 na­pos aukciót tartunk. Az ajánlati lapokat minden szerdán 9-ig kérjük eljuttatni az MNB Heves Megyei Igazgatóság Közgazda- sági Osztályára. További információ: 20- 127, vagy 13-444/113-as telefonon kérhe­k6- f f^Varga Miklós-koncerfl Az egri Gárdonyi Géza Színház feb­ruár 3-án, este 7 órai kezdettel tartja meg Varga Miklós­koncertjét, 130—150 forintos jegyárral. Jegyek válthatók a színház pénztárában, illetve a rendezőirodában. Az egri koncert a nagy sikerű mű­vész országos tur­néjának egyik állo­mása lesz. Ausztria-lottó A 4. heti osztrák lottó nyere­ményei: 6 találatos 3 darab, nyereményük egyenként 4 655 457 schilling. Az 5 plusz 1 talá­latos szelvény 517 273 schillin- get, az 5 találatos 21 686 schil- linget, a 4 találatos 486 schillin- get, a 3 találatos 32 schillinget ér. A Jokerszámra fizetett nyere­mény: 3 065 102 schilling. ^ Mély fájdalommal ^ tudatjuk, hogy MAJOROS FERENCNÉ sz. Keskeny Anna 1991. január 27-én hosszú szenvedés után meghalt. Temetése 1991. január 30-án 13.30 órakor lesz az egri Rozália temetőben. A gyászoló család Az Észak-atlanti Közgyűlés felé (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak sürgősséggel kerül majd napirendre a Külügyi Bi­zottság által elkészített határoza­ti javaslat az Észak-atlanti Köz­gyűlés által a Magyar Ország- gyűlés részére felajánlott társult tagság elfogadásáról. Torgyán József, az FKgP frak­ció vezetője, bár korábban be­nyújtotta önálló indítványát, hogy a kárpótlási törvényjavas­latot két fordulóban tárgyalják meg, a hétfői napon visszavonta ezt a javaslatát. A képviselők az ülés berekesz­tése előtt lezárták az állami nép­egészségügyi és tisztiorvosi szol­gálatról szóló törvényjavaslat ál­talános vitáját. Az ülésnap végén bejelentet­ték, hogy az alkotmányügyi és a külügyi bizottság együttes ülést tart a Vilniusban, illetve Buda­pesten felállítandó magyar-balti parlamentközi irodákról szóló országgyűlési határozati javas­latról és az Észak-atlanti Köz­gyűlés által az Országgyűlésnek felajánlott társult tagság elfoga­dásával foglalkozó parlamenti határozatról. A kérdésekről a mai ülésna­pon dönt a törvényhozás. Akció a tőzsdén Benzinár-letörési kísérlet A Mineralimpex Külkereske­delmi Vállalat igazgatója, Tóth József bejelentette: cége, a Ma­gyar Nemzeti Bank, valamint a Magyar Kereskedelmi Bank kö­zös kockázatvállalása mellett februárban mintegy 150 ezer, márciusban pedig 170 ezer tonna kőolaj mostani áron való vásár­lásának érdekében tőzsdei ha­táridős üzletet köt. Az akciótól azt várják,-»hogy megakadályoz­zák a benzin árának további emelkedését, a piaci verseny le­hetőségeinek kiaknázásával esetleg kikényszerítsék az üzem­anyag árának némi csökkenté­sét. Mi lesz a kisiparosok vagyonával? (Folytatás az 1. oldalról) — Hogyan alakultak a nem­zetközi kapcsolataik? —Időközben az Ipartestületek Országos Szövetsége a német kamarával, az olasz ipartestüle­tekkel és az osztrák iparosokkal hatékony kapcsolatot épített ki. így a németek vállalták, hogy mintegy 8 millió márkát biztosí­tanak a hazai iparosok átképzési rendszerének kialakítására. Ez lehetővé teszi, hogy valóban eu­rópai színvonalú képzést kap­hassanak. Ugyanakkor az ola­szok egy pénzügyi rendszer meg­valósításához nyújtanak segítsé­get, amely már náluk bevált, jól működő garanciarendszer. A január 26-i országos kül­döttgyűlés határozata szellemé­ben tegnap délelőtt ülésezett az Ipartestületek Heves Megyei Szövetségének elnöksége. Ezen Gyetvai József beszámolt az or­szágos testület üléséről, annak határozatairól. Ezt követően fontos dolgokról döntöttek: —Felkértem a megye ipartes- tületeit —említette az elnök —, hogy február 11 -ei megbízatásfa egy-egy küldöttet delegáljanak annak érdekében, hogy felmér­jék a volt megyei KIOSZ-va- gyont. Tegyenek javaslatot an­nak további sorsára, illetve mű­ködtetésére. Február 25-én ki­bővített elnökségi ülést tartunk, ahol a felmérés alapján döntünk a vagyon sorsáról, annak mű­ködtetéséről, a nevesítésről. Te­hát nagy horderejű elhatározásra készülünk. (mentusz) Drágul a távközlés (Folytatás az 1. oldalról) -ságához fordult, ahol Lipp Ist­ván osztályvezető adott tájékoz­tatást. Lipp István elmondta: A fej­lesztéshez szükséges tőkét a táv­közlési szolgáltatások jelenlegi nyeresége nem termeli meg, ezért szükségessé vált a távközlés árszínvonalának 45 százalékos emelése. Cserébe viszont a kö­vetkező három évben mintegy félmillió telefonállomást helyez­nek üzembe. A nemzetközi dijak közül a forint leértékelése miatt emelke­dik az európai és a mediterrán országokba irányuló beszélgeté­sek dija. A szomszédos orszá­gokba 3 forinttal, a többi ország­ba pedig 10 forinttal emelkedik a tarifa. Ä tengerentúli országok­ba irányuló beszélgetések dija vi­szont nem változik. A táviratdíjaknál a távirat első öt szavának minimális dija 30- ról 50 forintra, minden további ötszavas szócsoport dija 10-ről 15 forintra módosul. Továbbra is 50 százalékos kedvezménnyel adhatók fel a levéltáviratok, és a meghatározott napon kézbesí­tendő táviratok. Az előfizetési dijak átlagosan 100 százalékkal növekednek. Ennek mértéke a közületeknél kisebb, míg a lakosságnál —a gé­pi kapcsolású központok előfi­zetői esetén —eléri a 150 százalé­kot. Fontos tudnivaló azonban, hogy az alapdijak emelésével egyidejűleg a gépi központba kapcsolt magán-előfizetők a fel­emelt alapdíj ellenében 100 fo­rintig ingyen telefonálhatnak. A februári számlán már az új alap­díj, de még a régi árakon elszá­molt beszélgetési díj szerepel, a márciusi számlák már viszont az új árakat tartalmazzák. Mi történt Esztergomban? „Bűnöző-elit” Budapestről Esztergom még hétfőn is föl- bolydult méhkashoz hasonlított: a város főterén kisebb-nagyobb csoportokba verődve tárgyaltak az emberek arról a bűnbandáról, amelynek tagjai az elmúlt hét csütörtökjén „meglepték a vá­rost”. A rendőrség teljes hírzár­latot rendelt el, a hivatalos közle­ményre még várni kell. Hogy va­lójában mi is történt, azt egyelőre csak a szemtanúk elmondása alapján lehet rekonstruálni. Eszerint egy 40 tagú „bűnöző­elit” néhány napra áthelyezte székhelyét Budapestről Eszter­gomba, mégpedig zsarolás céljá­ból; nagy összegeket akartak be­kasszírozni a vendéglőtulajdo­nosoktól azok „védelméért.” Szerencsére a csütörtökre ter­vezett hadműveletről az egyik megfenyegetett és fizetni nem akaró vendéglőstől tudomást szerzett a rendőrség, s így időben lefegyverezték a több helyről ér­kezett és fölbérelt csoportot. Több szemtanú szerint a rendőr­ség gázpisztolyokat, rohamkése­ket, nuncsakukat, sőt komman­dós géppisztolyt is zsákmányolt a Prímás-szigetre beszorított len­gyel, olasz és cigány bűnözőktől. Senki sem menekülhetett a Prí­más-szigetről. A sikeres akció után megbilin­cseltek vagy 40-45 embert. Esztergomban még napok múltán is félnek az emberek. (MTI) Washington Post: Az iraki haderőt alig károsították a bombázások

Next

/
Thumbnails
Contents