Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-28 / 23. szám

HÍRLAP, 1991. január 28., héttő PÉTER VÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5­Polgárőrség Ivádon is Sok más megyénkbeli község­hez hasonlóan a közelmúltban Ivádon is megalakult a polgárőr­ség. A harmincfős csoport a helyi polgármesteri hivatal irányítása alatt néhány hete már tevékeny­kedik, s a cél — természetesen — a bűnözés visszaszorítása. Üj házhelyek Egerszalókon nemrég húsz új házhelyet parcelláztak az általá­nos iskola melletti területen. A telkekre az elektromos áramot még a múlt év végén bevezették, idén február 28-ig az ivóvízháló­zat is elkészül, s ezután már csak az útépítés lesz hátra. A helyi ön- kormányzat az értékesítést meg­hirdette, az elképzelések szerint egy-egy 720 négyzetméteres te­lek ára 350 ezer forint körül ala­kul majd. Pártrendezvényen jártak A Fidesz Országos Választ­mánya az elmúlt hét végén foga­dást tartott a budapesti József Attila Gimnáziumban, ahol a vá­lasztmány és a parlamenti pártf­rakciók vezetői voltak a házigaz­dák. Az eseményen a Republi­kánus Nemzeti Párt nevében Pa- rádsasvárról négyen vettek részt, Jánosi Péter, az említett párt He­ves megyei elnöke vezetésével. A díjat felezni nem lehet Tv­gondok Mikó­falván Olvasóink panaszolták Mikó- falvárói, hogy a faluban, amely egy kisebb hegy tövében bújik meg, nem lehet fogni a Magyar Televízió második műsorának, vagyis a TV2-nek az adásait. Túl sokat persze nem vesztenek az­zal, hogy e programot nélkülözni kénytelenek, s elsősorban nem is ez zavarja őket, hanem hogy ugyanúgy kell fizetniük a (foly­ton emelkedő) televízió-előfize­tési dijat, mint más szerencsések­nek, akik élvezhetik a nagyszerű nemzeti média összes műsorait. Érthető a probléma: miért fizes­sék mind a kettőt, mikor csak az egyiket lehet nézni? Ezzel kapcsolatban a díjbe­szedést intéző egri postán érdek­lődtünk, ahol azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a két adót csak együtt lehet lemondani. A díj fe­lezésére egyszerűen nincs lehe­tőség („nem felezzük meg”), meg különben is, az sem fizet többet — legalábbis a postának —, aki egyebek mellett például az RTL-t is nézi. így, bizonyos lo­gikai szabályok alapján az követ­kezik, hogy ha a többért nem kell többet áldozni, akkor a keveseb­bért sem lehet kevesebbet... Az oldalt készítették: Koncz János Rénes Marcell Meghívás Német- és Franciaországból Ha az asszony kórus dalol Sírokban... (Tudósítónktól) Az országos kiváló minősítés­sel rendelkező siroki asszonykó­rus értékelte az 1990-ben vég­zett tevékenységét, s egyben ter­vet készített 1991-re. A múlt év­ben az együttes eredményesen végezte munkáját. Igaz, a lét­szám az'év folyamán ingadozott, a 18 felnőtt tag közül 14 járt rendszeresen a próbákra és a szereplésekre. Négy általános is­kolás kislány szeptemberben ki­vált a csoportból: nyolcadikosok lettek, s már a továbbtanulásra készülnek. A próbákat minden hétfőn es­te rendszeresen tartották a Mát­ra Művelődési Házban, ezeken fegyelmezétt munka folyt. Fel­léptek Verpeléten, Egerben és Sírokban a nyugdíjas-találkozó­kon, valamint a bükkszék! napo­kon. Évek óta részt vesznek a Kecskeméti Tavaszi Fesztiválon. Az együttes 1990-ben ünnepelte megalakulásának 15. évforduló­ját. Ebből az alkalomból népze­nei hangversenyt rendeztek a kecskeméti énekkarral közösen. A hangulatos, szép rendezvényt videóra rögzítették. Ugyancsak felvétel készült egy vallásos té­májú hagyomány felelevenítésé­ről is. Az év végén még a recski nyugdijasklubban léptek fel nagy sikerrel. Decemberben levelet kaptak Németországból és Franciaor­szágból, mind a két országból szereplésre hívják a csoportot. A tavaszra szóló meghívások elfo­gadása a pénzügyi helyzet függ­vénye. Próbáikat ebben az évben is rendszeresen meg kívánják tartani, s fontos céljuk a fiatalí­tás. Továbbra is szoros kapcsola­tot és együttműködést kívánnak tartani a kecskeméti énekkarral, s márciusban ismét részt kíván­nak venni a tavaszi fesztiválon a hírős városban. Állandó meghí­vottak Budapestre, a városligeti népzenei rendezvényekre (1990-ben anyagi okok miatt nem vehettek részt ezeken). Ter­vezik a helyi és megyei rendezvé­nyeken, nyugdíjas-találkozókon való szereplést. Megkezdik a fel­készülést az országos minősítő vizsgára, ahol ismét a „kiváló” minősítés megszerzése a cél. Azt szeretnék, ha az énekkar továbbra is lelkes, egységes, ha­gyománytisztelő és -őrző közös­ség maradna. Bmiak abban, hogy a működéshez szükséges anyagi feltételek ezután is bizto­sítottak lesznek. Szerintük csak ezen múlik a további sikeres sze­replés. Molnár Csaba Bélapátfalvi kábelgubanc A „levegőben lógott” a pénz... Már korábban hírt adtunk arról, hogy Bélapátfalvát „bekábe­lezik”, azaz a község lakóinak nagy része élvezheti majd a Ma­gyar Televízió adásai mellett a műholdas programokat — össze­sen hatot —, valamint a helyi stúdió összeállításait Ls. A kábelte­levíziós rendszer kiépítésére három társulás alakult: a Műholdas Társulás 81, a Bocskay Társulás 63, és a Petőfi Társulás 38 csa­láddal (utóbbi a cementgyári lakótelepen élőket fogja össze). Egy-egy családra nyolcezer forint jutott — a gyári lakótelepen négyezer —, ezt a pénzt három részletben lehetett befizetni. A kábelrendszer kiépítésének határideje eredetileg 1990. decem­ber 31. volt, azonban — mint egy olvasói levélből kiderült — az átadás csúszott. Ennek okáról Mező Ervint, a helyi tv adásainak készítőjét kérdeztük. Mint elmondta, a helyi polgármesteri hivatal tavaly 650 ezer forintot utalt át a rendszert kiépítő Parabola Társaság­nak az új központ megvételére, azonban ez a pénz adminisztrá­ciós hiba folytán (a takarékszövetkezet helyett a termelőszövet­kezetnek küldték) egy ideig „a levegőben lógott”. Az ügyben érdekelt falubelieket a közelmúltban egy megbeszélésen tájé­koztatták erről. A kivitelező egyébként január 12-e óta folyamatosan dolgo­zik, s mostanra már bekötötték a gyári lakótelep (a Petőfi Tár­sulás) összes családjának, a Bocskay Társulásból négy család­nak, a Műholdasból pedig harmincnyolc igénylőnek. A munkák rövidesen befejeződnek, s remélhetőleg mindenkihez odaérnek végre az „égi jelek”. Egerszalókí napsütés... Végtelennek tetsző ködös-nyálkás idő után végre kisütött a nap, és mi nyomban kirohan­tunk Egerszalókra néhány fotót készíteni, mert ilyenkor sokkal szebbek a fények. (Igaz, az ár­nyékok is sötétebbek.) Nem volt konkrét cé­lunk, csak sétálgattunk — kamatadóról, inflá­cióról, helyi adókról, kötelező felelősségbizto­sításról megfeledkezve — a napon, hogy minél több D-vitamin képződjön bennünk a borús napok után. S lám, ami a szemünk elé került, lekattintottuk. (A fotósnak is kell néha egy kis relaxáció.) így került a képre új házsor és régi homlokzat, borfeldolgozó és templomtorony, kőből vésett szent és eleven gyerek. A béke pillanatai, egy kis egerszalóki anziksz, amo­lyan faluportréféle... Parádi beszélgetés „A kezdeti nehézségeken még nem jutottunk túl” (Tudósítónktól) Mozgalmas, eseményekben gazdag évet hagytunk magunk mögött, ezért arra kértem Párád polgármesterét, Nagy Oszkárt, hogy röviden foglalja össze az 1990-es esztendő fontosabb eredményeit. — A beruházások és a felújí­tások még elődöm, Barna Mik­lós elnökségének idején kezdőd­tek el, hisz en csak a helyhatósági választásokat követően lettem a község polgármestere. Az általá­nos iskola mellett épülőben van egy közművelődési komplexum, eddig közel 6 millió forintos be­ruházással. Végleges kivitelezé­séhez körülbelül még 20 millió forintra lenne szükségünk, mely­nek előteremtése kérdéses. Sor került Parádfürdőn a Fehérkő út kiépítésére, Párádon a Hársfa, Parádóhután pedig a Clarissa- forráshoz vezető Vöröshadsereg utca fejlesztésére. Megnyitottuk az Ifjúság utcát a Béke út felé, ez egy lakóház megvásárlásával, majd annak lebontásával vált le­hetővé. így a felvégben lakók könnyebben érhetik el a közszol­áltatások épületeit. A múlt év­en végezték el a tanácsadó és a rendőri szolgálati lakás felújítá­sát is. Nem helyi költségvetésből, hanem átadott pénz és póthitel segítségével sikerült egy szenny­vízszikkasztó medert, s az oda vezető utat kiépíteni. Itt is szeret­ném köszönetünket tolmácsolni a volt megyei tanácsnak, vala­mint a Mátra — Eger — Nyugat- Bükki Intézőbizottságnak (ME- BIB) az anyagi támogatásért. Lehetővé vált három, a környe­zetbe jobban illeszkedő faszer­kezetű autóbuszváró felállítása is, szintén a MEBIB segítségével. Továbbra is számítunk támoga­tásukra, hiszen — üdülőterület lévén — szükség lenne még a má­sik két megálló felújításara is... Községünkben az év végén 600 állomásos Crossbar-telefonköz­pont kezdte meg működését. Igaz, jelenleg csak az eddig is te­lefonvonallal rendelkezők élhet­nek a lehetőséggel, de reméljük, ebben az évben a többi igénylőt is sikerül kielégíteni. Visszatekintve az elmúlt esz­tendőre, fontosnak tartom el­mondani, hogy Bodony, hajdani társközségünk január 1-jétől önállóvá vált, Parádsasvár szin­tén önálló község. A végleges va­gyonmegosztás jelenleg is folya­matban van. — Hogyan összegezné az ön- kormányzati testület tevékeny­ségét és a hivatalba lépése óta el­telt időt? — A testület kilenctagú. Ha­vonta egyszer, szükség esetén többször is ülésezik. Sajnos, a kezdeti nehézségeken még nem jutottunk túl. Lehetséges, hogy még nem élvezem teljességgel bi­zalmukat. Egyesek zárkózottak, nem vesznek részt aktívan a tes­tület munkájában, mások pedig csak személyes véleményüket mondják el. A jövőben igyek­szem az eddigieknél korábban tájékoztatást adni nekik az ülé­sek napirendjéről, hogy legyen idejük a felkészülésre. Az ott élő lakosok kezdemé­nyezésére létrejött Parádfürdő településrészi önkormányzata, amely már megtartotta alakuló ülését. Január második felében kerül sor az önvédelmi csoport alakuló közgyűlésére, melyre már kész az egyesület alapsza­bályzata... Jegyzőnk még nincs, ezt a feladatot egyelőre két meg­bízott helyettes látja el. Válaszolva kérdése második felére: hivatalba lépésem óta egymást érik az emberek az iro­dámban. Elsősorban személyes problémáikkal keresnek fel, sok­szor még a lakásomon is. A biza­lom elnyerése érdekében szá­momra nagyon fontos az embe­rek meghallgatása, segítése lehe­tőségeinkhez mérten, hiszen tár­sadalmi, gazdasági helyzetünk alakulása, s az eltelt idő rövidsé- e eddig még nem igazolhatta onkrét tényekkel vállalt megbí­zatásom eredményességét. Örömmel s bizakodva fogadtuk annak idején a rendszerváltás adta lehetőségeket, de visszatekintve három hónap távlatából, úgy tű­nik, egyre nehezebb lesz élni e le­hetősegekkel... Simon Sándorné A „grófi szérűn... ” Tisztelt Szerkesztőség! Legalább harminc éve az olva­sójuk vagyok, az újság a minden­napi életünkhöz tartozik, és na­gyon érdekel. De amit a január 14-i újságban olvastam, nem hagy nyugodni, és a pétervásárai idősebb embereket is érinti;.. Miért közölték le ennek a Laka­tos János bácsinak a meséjét anélkül, hogy itt érdeklődtek volna a grófné sorsáról? Hazug­ság, hogy a grófnőt disznópász- tomak alkalmazták volna a kom­munisták. Pestre ment fel a há­ború után az egész család, pedig maradhattak volna, mert nem volt félnivalójuk a pétervásárai néptől. Sokat köszönhettünk ne­kik, mert sok mindent ránk hagytak, sok lakóház épült fel a gróf földjén. Csak olyat írjanak, ami igaz, és kérem, szíveskedje­nek közölni az újságban a péter- vásáriak nevében, hogy valóban mese volt, amit a Lakatos bácsi elmondott önöknek — hogy megnyugodva vehessem kezem­be az újságot. Tisztelettel: özv. Földi Pálné Pétervására * * * Kedves Földi néni! Máris tessék megnyugodni, mert senki egy szóval nem bántotta a péterkei grófot és családját, annál is inkább, mert jóformán szóba sem került az említett cikkben. Mindössze annyi derült ott ki, hogy az egyik Barkóczy-lány hozzá ment feleségül. És ha figyelmesen el tet­szik olvasni az írást még egyszer, kiderül belőle, hogy Lakatos bácsi nem a grófnőről állította, hogy disznópásztorkodnia kellett, hanem a grófról. Egy család ugyan, de azért nagy kettő. Nem akaijuk egyéb­ként Lakatos bácsit védeni, nem is szorul rá, mert ártó szándék nél­kül, szeretettel beszélt a grófról, a recski grófról, és nem a péterkeiről, akit valószínűleg nagyon nem is ismert. így hát: az ön haragja alapta­lan, szeressen, olvasson továbbra is bennünket, mi sem haragszunk a grófokra (míg okot nem adnak rá)... (A Szerk.)

Next

/
Thumbnails
Contents