Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. január 26., szombat Természetgyógyászat [gyógyászát Ép testben ép lélek „Nincs más betegsége a testnek — írja Szókratész —? csak az, ami a szellemből ered.” A létért (néha a puszta megél­hetésért) való harc közben egyre több negatív érzelem (gyűlölet, harag, elkeseredettség, kudarc, bosszúvágy) halmozódik fel bennünk. Nincs időnk pihenni, kikapcsolódni, halmozódnak a problémák otthon s munkahe­lyünkön. Állandó fokozódó nyugtalanságán, feszültségén nyugtátokkal, serkentőkkel, al­tatókkal, zsongítókkal (ital, kof­fein, nikotin stb.) próbál segíteni az ember. A megoldatlan prob­lémák sokasodnak, egyre több a használt narkotikum, és a bűvös ördögi kör bezárul: a túlingerelt szervezet fellázad, s szervi beteg­ségekkel (szívinfarktus, gyomor­fekély, tüdőasztma, idegkime­rültség, neurózis, rák stb.) vála­szol. Mi a természetgyógyászati megoldás? Elsősorban a görcsol­dó pszichoterápia, az öngyógyí­tásra is alkalmas relaxáció (auto­gén tréning, önszuggesztió). Ze­nei aláfestéssel, szavak, monda­tok segítségével; ellazult ülő vagy fekvő helyzetben az egyén oldja testi-lelki görcseit. Ha pl. szívtáji szorító fájdalma, szívidegessége van, a szuggesztiót erre a szervre irányítja, a sző vegbe beépítve: egész testem elernyed, elneheze­dik, kellemes, meleg érzés járja át. Szívem lassabban ver, szívem teljesen nyugodtan ver, szívem­ben bőven, egyenletesen áramlik a vér, mellkasom átmelegszik, kitágul... stb. ” Relaxációvalsike­resen gyógyíthatók a neurózis különböző csoportjai, a vegetatív idegrendszer szabályozatlansága miatt létrejött betegségek, az emésztőrendszeri tünetek, uroge- nitális zavarok, alvászavarok, mozgás- és beszédzavarok, fej- és reumatikus fájdalmak stb. Bármennyire is hatásosak a nyugtató gyógyszerek pillanat­nyilag, ha elbomlanak vagy ki­ürülnek a szervezetből, a pana­szok változatlanul megmarad­nak. Az autogén tréning hatása évekig tarthat, sőt életre szóló is lehet. Egy másik gyógyító lelki-tu­dati eljárás a hipnózis, egy „kü­lönleges, lebegő állapot alvás és ébrenlét között.” Hipnotikus ke­zelés hatására megszűnnek a szívpanaszok, normalizálódik a vérnyomás, véglegesen gyógyul < a gyomorfekély vagy az ekcéma, gyógyíthatók a pszichés, idegi eredetű betegségek, rákos daga­natok, alkalmazható nyugtatás- ra, fájdalomcsillapításra (sőt elő­ző életek, eljövendő életek feltá­rására!). Veszélye az önállótlan- ság rögzülése, függőség a hipno­tizőrtől. A meditáció— Humpreys sze­rint — „eleinte erőlködés, aztán szokássá válik, végül örömteli szükséglet.” A meditáció mód­szer arra, hogy megteremtsük magunkban a nyugalom és béke központját. Ezzel az öngyógyítá­si módszerrel az önmagunkban zajló változó érzések, gondola-, tok, vágyak áramlásának tárgyi­lagos megfigyelőjévé válhatunk. Eszköz a stressz csökkentésére, gyötrő gondolatok leküzdésére. Napi 15-30 perc megfelelő hely­zetben, időben és módon segít elérni, visszahozni a lelki nyugal­mat, segíti a test gyógyulását (pl. alfa-állapot — Silva-féle agy­kontroll), felébreszti az értelmet, pozitív gondolatokat gerjeszt. Miért fontos a nevetési Mert jó hatással van az arc- és nevető­izmokra, energiát szabadít fel, fékezi az öregedési folyamatot, az emésztésünk könnyebbé vá­lik, a vérnyomás csökken. Kaliti- ades úja valahol: „Egy sikollyal születünk, és sóhajjal halunk meg, élnünk pedig kacagással kellene.” A nevetésterápiát ál­landóan gyakorolni kellene, mert ez is ellazít, közelebb visz egymáshoz, visszaadja az egész­ségünket. A táncterápia a test, a lélek, a szellem egységére épít. A lazítás olyan módja, amikor az erősen elfojtott érzelmek felszínre ke­rülnek, az önfeledt mozgás fel­oldja a testi-lelki görcsöt. A játék, mint terápia igen hasznos öngyógyító eljárás lehet. A játék során nincs szükség órá­kon át való töprengésre, rideg, kiszámított gondolatokra, sza­bad folyást lehet engedni düh­nek, sértődöttségnek, stb. Játszd ki magad — megkönnyebbülsz. A jóga-fejenállás fokozza az agy vérellátását, segíti a vissz- erek kiürítését, a szervek ellen­kező helyzetbe hozásával ser­kenti azok működését Az ének, zene felszabadítja a lelki görcsöket, szabad szárnya­lást enged az érzésnek, gondolat­nak, kikapcsol, örömet ad, ellazít és pihentet. A színek is gyógyítanak, s a fénykezelés akár otthon is elvé­gezhető. Pl. sárga fény (szín) erősíti az idegeket, serkenti a gyomor, epe működését, elűzi a búskomorságot. A sötétkék megnyugtat, segít álmatlanság­nál. A zöld ellazít, pihentet; a pi­ros segít vérellátási zavaroknál, stb. Sokáig titokzatos tudomány a jóga légzéstechnikája (pranaja- ma), testtartásai (ászonák) és mozdulatai (mudrák), a befelé fordulás, a gondolkodáskon­centráció, a teljes elmélyedés ál­lapota óriási testi-lelki gyógyulá­si lehetőséget hordoz magában. Tehát az „ép testben — ép lé­lek” bölcselet oda-vissza igaz. Ha a lélek beteg, a test is megbe­tegszik — a kiegyensúlyozottság gyógyító erejű. Fűrész János ÉÉ*t*ÉÉÜÉ Mindennapi nyelvünk Mai szóhasználatunk szerepvállalásainak lehetőségei Mai szóhasználatunk jelensé­geit és gyakorlatát tekintve erre a kérdésre keressük a megfelelő választ: Mit teljesíthetnek a sza­vak nyelvhasználatunkban? A válasz: elsősorban azt, hogy sza­vaink pontosan simuljanak az ér­telemhez, az érzelemhez, a mon­danivaló tárgyához, a szövegfor­máló szándékához és céljához, a megfelelő beszédhelyzethez, a megfogalmazás beszélt vagy írott változatához, a legmegfelelőbb stiláris lehetőségekhez, s minde­nekelőtt ahhoz a feladatvállalás­hoz, hogy tekintettel legyünk ol­vasóinkra, beszélőpartnereink­re, hogy „ne éljünk vissza a türel­mével, s felkeltett figyelmét ne fojtsuk szóáradatba” (Illyés Gyula: Naplójegyztek 1946- 60.). Ne ejtsük az egyre inkább megszaporodó divatszavak, a megkopott, lapos közhelyszerű­ségek, a feleslegesen felhalmo­zott idegen szavak csapdájába. A közhelyes brosúrákon fel­nevelkedett nemzedékünk meg­sérült nyelvi ízlése, a sematikus és üres járatú nyelvi formálás ál­talánossá válásában nem kis sze­repet vállaló tankönyvíróink nyelvhasználati általánossága mai szóhasználatunkkal való tö­rődésünket is foglalkoztatja an­nál is inkább, mert nap mint nap ingerel bennünket a nevetsége­sen és feleslegesen szakszerűs- ködő reklámszövegeink, hirde­téseink ilyen szóhasználati gya­korlata: „Hagyományos ételáru­inkat bővítettük olcsó árfekvésű ételféleségekkel! (?) ” A szóhasználati elsivárosodás elleni védekezés jelenségeiről árulkodnak azok a próbálkozá­sok, amelyek a középszer, a szó- használati szürkeség, kifakultság példáiról árulkodó szavakat a feleslegeseen kimódolt, érzelgős, sőt szenvelgős, szépelgő és kel- lemkedő szóformák váltják fel. Ennek eredménye, hogy „a szé­pelgő eszmefuttatások a tények ellenében elárasztják a lapokat” (M. Nemzet, 1990. november 26.). Ezért avul ki lassan szó- használatunkból a borbély szó­alak, és szerepét a szépkedő, fi­nomkodó férfifodrász veszi át. Újságaink hasábjain megje­lent közleményekben sokszor a tárgyszerűség rovására is na­gyobb szerepet kapnak az „emelkedett” stílus és szóhasz­nálat példái, s erre még külön is felhívják az olvasók figyelmét: „A nagyközönség — hogy emel­kedettebben mondjam: a nép” (M. Nemzet, 1990. november 19.). — „Győzelme jogos és tör­vényes, kissé emelkedettebben: legitim” (Népszabadság, 1990. szept. 15.). Az emelkedettség, mint stílus és nyelvhasználati je­lenség a választékosság, az igé­nyesség fogalomkörébe tartozó megnevezés is egyre gyakrabban jelentkezik szóhasználatunkban. Ezt példázza ez a szövegrészlet: „A romániai magyar kisebbség nyelve régies formákat, emelke­dettségeket is konzervál” (M. Nemzet, 1990. november 19.). A szóhasználati árnyalatok iránti érzékenységünk is a fino­modás útját járja. Egy fogalmi körön belüli árnyaltság érzékel­tetésére szolgáljon e példatá­runk: A közömbös, a hivatalos szóhasználati forma: házasságot köt; társalgási nyelvhasználati szinten: összeházasodtak; vá­lasztékoson: egybekeltek; ódon finomkodással; felvették Hymen rózsaláncát, tréfálkozva, humo­rosan: a házasság igájába hajtot­ták fejüket; népiesen: bekötötték a fejét, stb. Illyés Gyula sem véletlenül sorakoztatja fel példáit ”a szavak tapintatosságának” érzékelésé­re: „Rákóczi Ferencről nem azt írnám (amint olvastam), hogy börtönbe csukták, őt zárták. Arad vértanúit sem fölkötötték, hanem felakasztották. A kutyát kötik fel. Ez is nyelvrontás, ez is szavakkal elkövetett merénylet emberi méltóságunk ellen” (Naplójegyzetek, 1973-74.). Hogy szóhasználatunk válto­zatos szerepvállalásának lehető­ségeit felhasználhassuk: gazdag, színes és változatos egyéni szó­kincs az előfeltétel. Ezen a téren, sajnos, még nem dicsekedhetünk anyanyelvi műveltségünk fejlett­ségi fokáról árulkodó eredmé­nyekkel. Dr. Bakos József Kertész leszek Hydrokultúra A hydrokultúra a növényneve­lés viszonylag egyszerű, korsze­rű, modern módja. Lényege, hogy a növényeket nem földbe (talajba) ültetik, hanem ennek helyettesítésére úgynevezett agg­regátumot használnak, ami ugyanúgy megtartja a növényt, mint a föld. Tápanyag-utánpót­lás céljából az edényt időnként olyan vízzel töltik fel, ami a szük­séges tápelemeket a megfelelő töménységben és összetételben tartalmazza. A módszer nem új. Legegy­szerűbb, legrégibb változatát há­ziasszonyok, hobbikertészek gyakorta művelik, amikor szapo­rítás céljából leválasztott hajtá­sokat vízben gyökereztetik. Egyik kedvelt szobai kúszónövé­nyünk, a Scindapsus hajtásai jól gyökeresednek, majd hosszú ideig élnek, szépen fejlődnek egyszerű csapvízben. Kertészeti üzemek korszerű technológiát dolgoztak ki erre az elvre építve, elsősorban azért, hogy a rengeteg növényi kóroko­zót, állati kártevőt, fertőzési le­hetőséget magában tartó talaj használatát a termelési folya­matból kiiktassák. A hydrokul­túra előnyei lakásban, szobai nö­vények nevelésénél, tartásánál is számottevőek. Mindennapos otthoni használatát nem elsősor­ban a fentebb említett növény­patológiai tisztasága indokolja, hanem az ápolási feladatokat le­egyszerűsítő tulajdonságai. Aki rendszeresen öntözi cserepes nö­vényeit, az tudja, milyen sok pi­szokkal és munkával jár, amikor az alul vagy felül túlfolyó víz a ta­lajszemcséket magával sodorva foltot hagy. Vízkultúránál ez nem fordulhat elő. A növények kevesebb törődést igényelnek, ugyanakkor szebben, egészsége­sebben növekednek, hiszen a számukra szükséges tápanyagot abban az összetételben és abban a töménységben tudjuk adni, ami a legkedvezőbb. Ha már kellően felkeltettem érdeklődésüket, nézzük meg, milyen növények alkalmasak erre a célra, és ho­gyan kell kivitelezni. Szinte vala­mennyi növény nevelhető ilyen módon. Ezek közül is azok, ame­lyeket vízben gyökereztetünk. Ez azzal magyarázható, hogy a vízben képződött gyökerek kissé különböznek attól, mint amilye­nek a földben nőttek volna. Első kísérleteinket könnyen, gyorsan gyökeresedő növényekkel vé­gezzük, mint a már említett Scin­dapsus vagy a Tradescatia (pletyka), Cyperus (vízipálma). Állandó helyére akkor ültessük, ha már elég fejlett gyökeret eresztett. Földből vízkultúrába nehe­zebb áthelyezni a növényt, de természetesen nem lehetetlen. A gyökéren lévő földet óvatosan távolítsuk el, langyos vízzel mos­suk le. A közeg, ami a földet pótolja, lehet perlit, mosott kavics, vagy erre a célra készített speciális szemcsés anyag, anyaggranulá­tum. Ez a legjobb, de sajnos a legdrágább. Ipari technológiával készített, eltérő nagyságú szem­csék, belül üregesek, így a vizet jól felszívják. A vízkultúrás növények neve­lésére különböző edényt hasz­nálhatunk. Ha csak egyszerű (egyes) mellett döntöttünk, az legyen vízhatlan. (Vigyázat! A fém nem jó, mert a tápoldattal reakcióba léphet, és annak ösz- szetételét károsan befolyásolja.) Ajánlható az üvegedény, ami de­koratív megjelenése mellett a benne lévő vízszintet is láttatja. Egyre terjednek a betétes (dupla) edények. A külső ebben az esetben is vízhatlan, díszítő funkciót is betölt. A belső a nö­vényt tartja, alján, oldalán lyu­kak vannak, amelyeken a víz, a levegő és természetesen a gyöke­rek át tudnak hatolni. Az edény­hez nívójelző tartozhat, ami a benne lévő víz, tápoldat mennyi­ségét három fokozatban — mini­mum, optimális, maximum — jelzi. Magyarországon a vízkultúrás nevelés legtökéletesebb kellékeit Budapesten, az IKEA Áruház­ban vásárolhatjuk meg. V. Pénzes Judit így reagált a feleség Hangversenyre viszi a félj kis­sé műveletlen feleségét. Ahogy a telt idomú énekesnő áriázni kezd, elragadtatva mondja a férj: — Isteni a koloratúrája! A feleség felháborodott sza­vait a rejtvényábra vízsz. 1. és függ. 32. sz. soraiban olvashat­ják. VÍZSZINTES: 1. A feleség szavainak első ré- sze(zárt betűk: D, V, Z) 14. Erő­dítményt hevesen támadó 15. Rulettnél a játék vezetője 16. Ki­csinyítő képző 17. Becézett Oli­via 18. Állami Biztosító, röv. 20. ... Creek (város Belize területén) 21. Román gépkocsimárka 23. Minden részletre kiterjedő, pre­cíz 26. Csökken a víz szintje 27. Gaprindasvili személyneve 29. Földfelszínt lepusztít 31. Vonat­kozó névmás 32. Női név 34. ... mars (lódulj) 35. Kiejtett mással­hangzó 37. Ételízesítő (ford.) 38. Vízinövény közt élő énekes­madár 40. Egyre kövérebbé váló 41. Kálium és kén 42. Ilyen hatá­sú a sav 43. Katalin becézve 44. Helyrag 45. A szemével érzékel­ni tudó 46. Szakmát elsajátító 48. Bór és kálium 50. Éneklő szócska 51. Kettő 52. Földfelszín a rajta levő tárgyakkal 54. A kecske hímje 56. Kastélyáról is­mert település Nógrád megyé­ben 59. Férfinév 60. Hajó része (névelővel) 62. Olaj, gáz hirtelen a felszínre hatol 64. Titokban fi­gyel 65. Tőszámnév 67. Szintén ne 68. Feleség 70. Azonos más­salhangzók 71. Hasonló, meg­egyező 73. Zászlót lobogtatni. FÜGGŐLEGES: 1. Nagy számban 2. Fenyege­tés útján pénz kicsikarása 3. Szó- összetételekben táplálkozásra utaló szó 4. Filmesztéta volt (La­jos) 5. Város Nigériában 6. Ide­gen férfinév 7. Lorán Lenke mo­nogramja 8. Paripát gondozó személy 9. Magnetofonmárka 10. Művészet — latinul 11. Agy­vérzés, szélütés 12. Az egyik nagyszülő (névelővel) 13. Áram- fejlesztő berendezés 19. Kos- suth-díjas fizikus (Zalán) 22. Helység Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében 24. Francia csilla­gász (Dominique) 25. Visszaás! 28. Buzdít, lelkesít — idegen szó­használattal 30. Valakit részeggé tesz 32. A feleség szavainak foly­tatása (zárt betűk: Á, N, F) 33. Nyári idénymunka 36. Tarka 39. Regények szerzője 40. Fél tucat 43. Szájat nagyra nyit 44. Anali­zálná 46. Rimánkodik neki 47. Hegység a Szovjetunióban 49. Fészkes virágzatú kórós növény 51. Vonzó táj jelzője 53. Valakit gyengéden csókol 55. A sertés gerinc melletti húsa 57. Fűzfa ré­sze! 58. Szemünkből csordul ki 61. Taszította — régiesen 63. Mi­tikus történet 66. Otelló népe 69. Megkülönböztetésre szolgál 72. Gallium 74. Egressy Gábor 75. Néma tanú! Báthory Attila

Next

/
Thumbnails
Contents