Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

VILÁGTÜKÖR HÍRLAP, 1991. január 26., szombat Pillanatképek háború sújtotta városokból Egymilliárd dollár IMF-hitel Romániának . Közel egymilliárd dolláros IMF-hitelben részesül az idén Románia —, közölték a bukares­ti kormányzat és a nemzetközi pénzügyi szervezet képviselői. A milliárdos hitelből 548 mil­lió dollár készenléti hitel, az IMF 356 millió dollárt olajvásárlásra hitelez. További 187 millió dol­lárt irányoz elő a pénzügyi szer- övezet arra az esetre, ha a kőolaj hordónkénti ára a mostani 20-21 dollár fölé szöknék. A hitel első részletét várható­an április elején nyújtják Romá­niának. Prunskiene asszony veszélyben A The Times című londoni napilap pénteken litván forráso­kat idézve azt jelentette, hogy Kazimiera Prunskienevolt litván miniszterelnök politikai mene­dékjogot kért Svájcban. Az idézett források szerint Prunskiene kedden nyújtotta be kérelmét, hangsúlyozva, hogy „élete veszélyben van a Szovjet­unióban”. Prunskiene asszony két hete kényszerült lemondás­ra, egyebek mellett a kormánya áremelésekre vonatkozó intéz­kedése nyomán kialakult esemé­nyek miatt. Az amerikai szenátus szankciókat akar Az amerikai szenátus csütör­tökön egyhangúlag megszava­zott határozatban ítélte el Moszkvának a balti államokkal szembeni politikáját, s felszólí­totta George Bush amerikai el­nököt, hogy alkalmazzon gazda­sági szankciókat a Szovjetunió­val szemben, amennyiben ez a politika folytatódna. A szenátorok 98-0 arányban szavaztak a határozat mellett, amelyet a képviselőház, ugyan­csak egyhangúlag, szerdán már elfogadott. Aboimov átadta Gorbacsov levelét A Miniszterelnöki Sajtóhiva­tal közleménye: Antall József miniszterelnök parlamenti hiva­talában pénteken fogadta Ivan Aboimov szovjet nagykövetet. A nagykövet átnyújtotta a magyar kormányfőnek Mihail Gorba­csov szovjet elnök január 22-én a baltikumi eseményekről tett nyi­latkozatát, és saját szavaival is is­mertette a szovjet vezetés állás­pontját a baltikumi fejlemények­ről. A magyar miniszterelnök és a szovjet nagykövet megbeszélé­sén szót ejtettek a két ország kap­csolatainak különböző kérdései­ről is. Elismerés Tőkés Lászlónak A Helytállásért, a diktatúra el­len alapítvány diját első ízben Tőkés László nagyváradi refor­mátus püspöknek és feleségének ítélték oda a Ceausescu-diktatú- ra ellen tanúsított helytállásáért. Két rakétatámadásos éjszaka után a péntekre virradó éjjelen csak egy téves riasztás volt Izra­elben. Már a lezárt szobákban, gázálarccal a fejükön tudták meg az emberek, hogy nem hullott ra­kéta. Tévedésből vagy más eddig nem megmagyarázott okokból szólaltak meg a szirénák, nem ju­tott Izrael fölé újabb rakéta. Ezt megkönnyebbüléssel vették tu­domásul, de a riasztás komoly iz­galmat okozott most is. Milyen is ez a zárt vagy szige­telt szoba, amelyet még január 15-e előtt előkészítettek az ország minden lakásában, üzletében, középületében? Az ablaknyílá­sokat széles szigetelőszalag bo­rítja. Az ablakon fólia, minden oldalán a falhoz rögzítve. Az aj­tón ugyancsak fólia van, de ez véglegesen csak akkor szigetel­hető, ha már bent van a család a szobában. Ekkor vízben áztatott törülközők kerülnek a küszöbre, eltakarni az ajtó alsó hasadékát is. Készenlétben a gázálarcok. Zárt szekrényben tárolják az élelmiszert, ezt is csak üvegben vagy konzervesdobozokban. Néhány üveg vizet, törülköző­ket, két váltás ruhát tart benn a szobában a család, mindezt több rétegű csomagolásban. A szigetelés a gáztöltetű raké­ták ellen csak akkor használ, ha a lakás többi ablaka, ajtaja is zárva van. Tehát a lakásokat ritkán szellőztetik, ezekbe a szobákba Opelek A General Motors Magyaror­szági Autóforgalmazási Kft. ve­zetői pénteken, a Duna Intercon­tinental Szállóban aláírták meg­állapodásaikat első tíz hazai márkakereskedőjükkel. Az ez alkalomból tartott sajtótájékoz­tatón elhangzott: az egy hete be­jegyzett kereskedelmi kft., amelynek alaptője 55 millió fo­rint, és ebből a GM 67 százalék­kal, a Rába pedig 33 százalékkal részesedik, az idén várhatóan 4000 Opel gépkocsit értékesít forintért. Azért csak ennyit, mert egy korábbi, a magyar kormány­nyal történt megállapodás alap­ján a magyarországi gyártás be­már a tizedik napja szinte egyál­talán nem jut friss levegő. Ilyen­kor télen a lakások többségét gáz- vagy olajkályhákkal fűtik. Ezek szintén fogyasztják az oxi­gént. Félelem és bizonytalanság jel­lemzi az iraki főváros lakosságá­nak hangulatát — jelentette Bag­dadból egy spanyol újságíró, aki a CNN tévéhálózat riportere mellett valószínűleg az egyedüli Irakban maradt külföldi tudósí­tó. Alfonso Rojo, az El Mundo cí­mű madridi lap riportere a hábo­rú kitörése óta csütörtökön adott először életjelt magáról. Tudósí­tásában arról számolt be, hogy a lakosok jelentős része elhagyta Bagdadot, ahol élelmiszer- és ivóvízhiány lépett föl. A spanyol újságíró leírása szerint a szövet­ségesek hihetetlen pontossággal bombázzák a kiválasztott cél­pontokat. Az iraki Parlament, amely egy számára kialakított bunkerben tartja üléseit, egy kedden elfoga­dott határozatában kamikaze- akciókra buzdította az iraki légi­erő pilótáit — közölte a spanyol tudósító. Beszámolt az amerikaiakból, németekből és indiaiakból álló húsztagú pacifista csoportról is, amely a háború elleni tiltakozá­sul még január elején érkezett Irakba, és jelenleg is rendszere­sen Bagdad utcáit rója. forintért indítása előtt forintért csupán ennyit értékesíthet. Szó esett a sajtótájékoztatón az árakról is. Opel gépkocsit je­lenleg 840.500 forint és 2 millió 325 ezer forint között vásárolhat az igényes autós. Ebben már sze­repel a vám összege, az összes il­leték és az áfa is. Viszont az érté­kesítők nem tudják garantálni, hogy a fogyasztói ár év közben nem változik, a vám emelkedése természetesen a fogyasztói árban is megmutatkozik majd. A sajtótájékoztatón elhang­zott: az eredeti ütemterv szerint, valamennyi határidőt betartva folyik az átalakítás Szentgotthár- don. Nem tudnak a tűzpárbajról A magyar határőrségnek nincs információja arról, hogy a szovjet — csehszlovák határszakaszon a napokban tűzpárbaj lett volna, mivel egy ötventagú fegyveres csoport be akart hatolni Csehszlovákiába — közölte az MTI kérdésére Zubek János, a BM Határőrség szóvivője. (Csütörtökön egy csehszlovák parlamenti képviselő nyilatkozott az esetről, hozzátéve, hogy az összecsapásnak 14 halottja is volt.) A szóvivő elmondta, hogy két hete tart a megerősített szolgálat va­lamennyi határszakaszon, s ez idő alatt 714 határsértőt fogtak el. A legkevesebb, mindössze két eset a magyar — szovjet határszakaszon történt. (Egyébként az elmúlt évben a 14 ezer 200 határsértés közül csak 13 történt a szovjet határon.) A Baltikumban pontosan az történik, ami ’56-ban Magyarországon „A szovjet akciók rövid távú sikert hoznak” Az Öböl-háború alakulásá­nak közvetlen kihatása lesz arra, hogy újjáválasztják-e jövőre Ge­orge Bush elnököt, mondotta az MTI tudósítójának adott nyilat­kozatában Edward Luttwak. A neves tudós vezető munkatársa a washingtoni stratégiai és külpoli­tikai kutatóközpontnak, ahol Zbigniew Brzezinski is dolgozik. Luttwak, aki egyúttal a Pentagon tanácsadója, az interjúban kije­lentette: a szovjet vezetés — he­lyesen — úgy számol, hogy az Öböl-háború ideje a legalkalma­sabb a lecsapásra a Baltikumban. A helyzet olyan, mint 1956-ban Magyarországon. Luttwak a kérdésre, miért döntött az amerikai kormány a háború megindítása mellett, ki­fejtette: már amikor megdupláz­ták a térségben az amerikai csa­patok létszámát, nyilvánvaló volt, hogy nem maradnak a gaz­dasági blokádnál, s nem várnak tovább arra, hogy az irakiak megadják magukat. A profesz- szor cáfolta viszont az amerikai sajtó értesüléseit, hogy George Bush elnök már augusztusban, Kuvait megszállása után döntött volna a háború mellett. Ellenke­zőleg: Bush azzal számolt, hogy Szaddám Huszeint megfélemlí­tik, hogy az iraki elnök kivonul Kuvaitból, ha látja, mekkora erővel került szembe. A kor­mány alábecsülte az ellenfelet, s ugyanúgy félreértelmezte, mint korábban, amikor Szaddámot sokáig mérséklő erőnek tartot­ták a térségben. Azzal kapcsolatban, hogy tu­datosan lépett-e fel a szovjet kor­mány éppen most a Baltikum­ban, Luttwak professzor hangsú­lyozta: — A fejlemények nyil­vánvalóan új szakaszba kerültek, amelyben Gorbacsov erős cent­ralizáló szerepet játszik, maga mögött a hadsereggel és a KGB- vel. Úgy vélhették — s ez szem­pontjukból helyes számítás —, hogy az Öböl-háború a megfele­lő időpont a lecsapásra a Balti­kumban. Pontosan ugyanarról van szó, mint amit 1956-ban (a szuezi válság idején) Magyaror­szágon tettek. Akcióik rövid tá­von ugyan sikert hozhatnak szá­mukra, de hosszú távon más a helyzet. Washington most talán még nem reagál olyan hevesen, de próbáljanak a szovjetek 3 hó­nap múlva a kongresszushoz menni és támogatást kérni. Azt megkaphatja majd Litvánia, esetleg Oroszország, de bizonyo­san nem a Szovjetunió. A kérdésre, mi a visszhangja a 3 kelet-európai ország jelképes részvételének a háborús erőfe­szítésekben, Edward Luttwak el­mondotta, hogy arról eddig nem­igen tudnak az Egyesült Álla­mokban. — Amennyiben ezek az országok esetleg többet akarnak tenni, azt most kellene, a háború elején, mondotta. Heltai András Eladni csak azt lehet, ami van Ajánlólevél Citroen aláírással A FIAT Tipo, a Volkswagen Golf és néhány más, hasonló ka­tegóriájú autó versenytársa lesz márciustól kezdve a francia Cit­roen autógyár új márkája, a ZX. Ajánlólevele igen jó: ennek a kocsinak átalakított változata nyerte meg az idén a világ egyik legnehezebb raliversenyét Párizs és Dakar között. A Citroén-gyár már az idén több mint 200 ezer példányt hoz forgalomba, s en­nek felét külföldön akatja érté­kesíteni, az autópiac viszonyla­gos visszaesése ellenére. A válla­lat bízik a sikerben, mert csak­nem hatmilliárd frank beruhá­zással valósítja meg a ZX gyártá­sát. Az új kocsi négy változatban készül, az első kettőt 1360, a har­madikat 1580 köbcentiméteres motorral, a luxusváltozatba 1905 köbcentiméteres motor ke­rül, ezt szervokormánnyal is fel­szerelik, és kapható lesz blokko­lásgátlóval is. A gyár ígérete sze­rint az első két kategóriában az átlagos fogyasztás nem haladja meg a hat és fél litert, de még a kétliteres motor is alatta marad a nyolcliteres fogyasztásnak. Vala­mennyi változatot ólommentes benzinre tervezték. Bulgária Kormány kontra szakszervezetek A tavaly decemberben hiva­talba lépett nagykoahciós kor­mány bejelentette, hogy fdbruár 1-jétől liberalizálja az árakat, a továbbra is kötött áron kapható árucikkek és a kommunális szol­gáltatások ára pedig átlagosan 500 százalékkal (a városi tömeg- közlekedés ára például több mint 1100 százalékkal) nő. A tárgyalásokra szigorú elle­nőrző pillantásokat vet a Nem­zetközi Valutaalap, amelynek küldöttsége Szófiában közölte, helyesnek tartja ugyan a kor­mány nadrágszíj meghúzó politi­káját, de kevesli azt. A kormány és a szakszerveze­tek tárgyalásain — amelyen a ha­gyományos szakszervezetek mellett részt vesz a Podkrepa munkaszövetség is — az árak emelésének mértékéről nem tár­gyalnak, csak a bérekről, a társa­dalmi és a szociális juttatásokról. A kormány szerint a jelenlegi 300 levás átlagfizetés rendszeré­ről olyan viszonyok kialakítására térnének át, amelyek között a szociális minimum 455 leva len­ne. A szakszervezetek álláspont­ja szerint a minimumot 632 levá- ban kellene megállapítani. A kormány nem akaija felemelni a jelenleg havi 165 levás minimális bért, kiegészítésként havi 235 le- vát ajánl, míg a szakszervezetek 310 leva kiegészítés mellett kar­doskodnak. (Folytatás az 1. oldalról) — Tudomásunk szerint már a helyhatósági választások előtt kifogások merültek fel e megol­dás kapcsán... — Az önkormányzati válasz­tások előtt az SZDSZ és a Fidesz ezt erkölcstelennek találta, tá­madta. Közben az ÁFI (Állami Fejlesztési Intézet), amelyet az értékesítéssel megbíztak, meg­hirdette az épületet eladásra. Megtörtént a választás. Kaptunk egyszer egy értesítést, hogy no­vember közepén értékelik az ajánlatokat. Mi ekkor — három napunk volt rá — megnéztük a földhivatalban az okmányokat, amelyekből kiderült, hogy városi pártszékház név alatt ingatlan nem létezik. A tulajdoni lapon az szerepel, hogy az Igazságügyi Minisztéri­umnak a Telekessy utca felőli ré­szen két emeletet kijelöltek, az MSZP pedig egy szintet használ, 196 négyzetméteren. Ez úgy ír­ták át, hogy az általuk használt hasznos alapterületet a telekin­gatlan négyzetméterével osztot­ták, nem a hasznos alapterület­tel, hanem a lényegesen kisebb számmal. Ez eleve rossz. — Akkor került a kezünkbe a használati jog átadásáról szóló okmány — folytatta dr. Gyurkó Péter—, amikor elkezdtünk a ta­nácson papírok után kutatni. Ta­valy szeptember 30-án életbe lé­pett az önkormányzati törvény, amelynek van egy privatizációs rendelkezése. Abban az áll, hogy a tanácsok kezelésében lévő in­gatlanok az önkormányzatok tu­lajdonába kerülnek. A hibás tu­lajdoni hányadokat rendbe hoz­ni nem volt időnk, kértük a föld­hivatalt, hogy a januári megálla­podás szerint jegyezze be a keze­(Folytatás az 1. oldalról) A korábbi években, még a ta­nácstestület idején, új utcanyi­tásra került sor Éjhatvanban, ahol a telekértékesítéskor a város kötelezettséget vállalt a villany- hálózat kiépíttetésére, de ez má­ig nem oldódott meg. A városa­tyák most akként határoztak, hogy az idei költségvetésben e fejlesztés pénzügyi fedezetét biz­tosítani kell, így váltva be a pol­gároknak tett ígéretet. Az éjszakába nyúló ülés vége felé több személyi ügyben is dön­tés született. így a városgazdál­kodási vállalat igazgatója, Ju­hász Ferenc írásban benyújtott felmondását a testület elfogadta, s a munkakör betöltésére majd pályázatot ír ki. Elutasította vi­szont a testület a hatvani kórház lői jogot az egri városi vb javára, és az önkormányzati törvény alapján ugyanerre a tulajdonjo­got az egri városi önkormányzat javára. Nyüvánvaló, azzal a ki­kötéssel, hogy még majd le kell ülnünk a tulajdonostársakkal, hogy ezt a rosszul felvezetett tu­lajdoni hányadot rendezzük. Az önkormányzati törvény 107-es szakaszának megfogalmazása egyébként többféleképpen értel­mezhető. — Mi lett a fellépésük eredmé­nye? — Miután bejegyeztettük a tu­lajdonjogot november közepén, az ÁFI-nál bemutattuk a tulaj­doni lapot, amelyen mi vagyunk a tulajdonosok körülbelül há­romnegyed részben. A vita itt kezdődött közöttünk. Az ÁFI-t kötik a megjelent minisztertaná­csi határozatok, valamint megbí­zójának, a Miniszterelnöki Hiva­talnak az utasításai. Véleményük szerint a mi tulajdonjogi bejegy­zésünknek nincs meg a jogi alap­ja. Mi pedig azt mondjuk, hogy az említett ingatlant erkölcsi, po­litikai és jogi szempontból sem szabadna eladni. Két álláspont van tehát: jog­hézagból, különféle jogértelme­zésekből eredően az ÁFI egy végrehajtó szerv, amelyet kijelöl­tek értékesítésre, és eladja a vá­rosi székházat. Az önkormány­zat véleménye viszont, hogy vá­rosi székház nincs, eladni csak azt lehet, ami van. Ez soha nem volt városi székház, az más kér­dés, hogy az épület egy részében működött a városi pártbizottság. És hogy jogszerű volt-e vagy nem az önkormányzat részére a tulajdonjog bejegyzése, ennek eldöntése még várat magára. Szüle Rita főorvosi tanácsának kedden ho­zott döntését, amely alkalommal 51:25 arányú szavazattal, 7 ér­vénytelen mellett, dr. Salomvári László ellenében dr. Zeke Gá­bort megválasztottnak tekintette az intézmény orvos-igazgatói tisztére. Ugyanekkor felhívta a főorvosi tanácsot újabb szavazás megtartására, ha pedig ez sem járna eredménnyel, a munkakör betöltésére ismételt pályázatot ír ki az önkormányzat. Folytatódik tehát a több hó­napja tartó helyben topogás, s csak azok érdemelnek igazán szánalmat, akik mindennek a le­vét isszák. Nem kétséges persze, hogy itt elsősorban a város és környéke betegeire gondo­lunk...! (moldvay) Még sincs orvos-igazgató Hatvanban E-Alap helyett E-EIitel (Folytatás az 1. oldalról) A tájékoztató másik meghí­vott vendége dr. Gubuznai Judit, a Pénzügyminisztérium Jogi Fő­osztályának helyettes vezetője egy ugyancsak élénk közérdek­lődésre számot tartó kérdésről, a gépjárművek kötelező felelősség- biztosítási rendszeréről adott tá­jékoztatást. A kormány elképze­léseit arra az alapelvre építi, mi­szerint az államnak teljes mér-- tékben ki kell vonulnia a kötele­ző gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének finanszírozásából. Olyan rendszert kívánnak meg­valósítani, amelyben az autótu­lajdonosok maguk biztosítják a károkozás címén kifizetett bizto­sítási dijak összegét. Mint a ko­rábbi viták során már tisztázó­dott, erre két lehetőség kínálko­zik: a benzinárba épített biztosí­tási díj emelése, illetve a szerző­déses rendszer megteremtése. A kormány úgy véli, hogy a szerző­déses rendszer lenne az a forma, amely valóban biztosíthatná a megfelelő anyagi fedezetet, s hosszabb távon lehetővé teszi az egyes biztosítótársaságok közöt­ti választást. A kormány úgy döntött, hogy április elsejei be­vezetési határidővel a szerződé­ses rendszert támogatja, ám az el­hangzott ellenvéleményekre va­ló tekintettel a tervezetet társa­dalmi vitára bocsátja. A kormány megvitatta a Pénzügyminisztérium tájékozta­tását a személygépkocsi-behoza­tallal kapcsolatos tapasztalatok­ról, s úgy határozott, hogy az idén is csak importengedéllyel rendelkező cégek folytathatnak ilyen jellegű tevékenységet. En­nek során be kell tartaniuk a megfelelő műszaki, forgalmazási előírásokat, illetve az alkatrész- el­látásra, javításra és a jótállásra vonatkozó szabályokat. A kormány döntött a gépjár­mű-behozatal vámtételeinek emeléséről is. Eszerint a sze­mélygépkocsi behozatalára kive­tett vám 8 százalékkal emelke­dik. A környezetkímélő katali­zátoros autók az új vámtételek­ből 5 százalékos kedvezményben részesülnek. A négy évnél idő­sebb autók vámtétele továbbra is 30 százalékkal lesz magasabb. Ugyanakkor csökkentették az alkatrészek vámtételeit, s ked­vezményben részesítik a haszon- járművek behozatalát. A kormány döntött arról, hogy február elsejétől területi ál­lamháztartási és közigazgatási információs szolgálatot hoz lét­re. A szolgálat feladatai közé tar­tozik a központi szervek és a he­lyi önkormányzatok költségve­tési munkájához szükséges in­formációk eljuttatása és vissza­csatolása, az ehhez szükséges nyilvántartások, illetve pénzügyi információs rendszer működte­tése. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents