Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-25 / 21. szám
SZÉNHIÁNNYAL KÜZDVE — A MIZÉRIA OKA AZ, HOGY A BÁNYÁKBÓL FELEANNYI SEM ÉRKEZIK (3. oldal) J HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MECVEI 1991. JANUÁR 25., PÉNTEK HÍRLAP PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA H. ÉVFOLYAM 21. SZÁM ÁRA: 5,80 FORINT A HÍRLAP mellékletében: II léi 11 12111 \ r A lottó nyerőszámai 8, 62, 65, 78, 80 Göncz Árpád programja az USA-ban Nagyon bízom abban, hogy minden ország, minden nép megkapja jogát az önrendelkezéshez — jelentette ki szerdai amerikai sajtóértekezletén Göncz Árpád köztársasági elnök. Az államfő, aki magánlátogatáson tartózkodik Athensben, Georgia állam egyetemén, a baltikumi helyzettel kapcsolatos kérdésekre válaszolt, amelyek többek között azt tudakolták: nem kell-e Magyarországnak is tartania a balti fejlemények kihatásaitól. Az elnök hangoztatta, hogy ilyen aggodalomra nincsen ok, a szovjet csapatoknak Magyarországról való kivonása a megállapodásoknak megfelelően, tervszerűen folyik. Az elnök délután rendkívüli érdeklődés közepette, mintegy 1500 fős közönség előtt tartott angol nyelvű előadást az egyetemen, „Politika az irodalomban és irodalom a politikában” címmel. A Magyar Kultúráért kitüntetés Yehudi Menuhinnak „Pro Cultura Hungarica” — A Magyar Kultúráért — kitüntetést vett át csütörtökön Londonban Yehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész. Yehudi Menuhin a magyar zene sok évtizedes nagyszerű előadásáért és a magyar zenei élet áldozatos támogatásáért kapta a magas elismerést, amelyet An- talpéter Tibor magyar nagykövet adott át ünnepélyes keretek között. Megérdemelt jutalom a női sakkcsapatnak Bensőséges ünnepség helyszíne volt csütörtök délben a Magyar Sakk Szövetség székháza. A decemberi újvidéki sakkolimpián aranyérmet nyert női sakkcsapat tagjai és segítői vették át győzelmükért megérdemelt jutalmaikat. Elsőként Gallov Rezső, az OTSH elnöke köszöntötte a bajnokcsapatot, majd átnyújtotta a hivatal pénzjutalmait Polgár Zsuzsának, Polgár Juditnak, Polgár Zsófiának és Mádl Ildikónak, valamint a sikerben részt vállaló elnökségi tagoknak és a csapat felkészítésében és versenyzésében segítséget nyújtó szakembereknek. Ezt követően dr. Tamás István, a Dunaholding Rt. elnök-vezérigazgatója tett eleget az olimpia előtti felajánlásának, átadta a „hölgyeknek” az 500 ezer forint névértékű részvényeket. A pápalátogatás előkészületei Pálos Miklósnak, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai államtitkárának elnökletével csütörtökön megtartotta soros ülését II. János Pál pápa magyarországi látogatását előkészítő nemzeti bizottság. Az ülésen tájékoztató hangzott el a pápai látogatást előkészítő munka állásáról, megvitatták a soron következő tennivalók ütemtervét, és a látogatással kapcsolatos állami feladatok végrehajtásához biztosított központi támogatás elosztási tervét. A nemzeti előkészítő bizottság munkájában részt vett Angelo Acerbi apostoli nuncius. Elfogadott közigazgatási bíráskodás Kormányszóvivői tájékoztató A kormányszóvivő hangsúlyozta, hogy a kormány anyagilag is támogatja a református világ- találkozó megrendezését, s annak ugyanolyan jelentőséget tulajdonít, mint amilyet a katolikus egyház életében II. János Pál pápa idén augusztusra tervezett magyarországi látogatása tölt be. A kormány elfo- gaáta a közigazgatási bíráskodásról szóló törvénytervezetet. Ennek lényege, hogy az állampolgár bármely államigazgatási határozattál szemben — a lakásügyektől a gyámügyekig bezárólag — jogorvoslatért fordulhat a bírósághoz. Az ügyeket általában a helyi bíróságok vizsgálják felül, de ezek végzéseivel szemben is fellebbezhet majd az állampolgár. (Folytatás a 2. oldalon) A szövetkezetek számadásra készülnek A termelőket nyugtalanítja a kereslet csökkenése Ahogy közeleg a január vége: és beköszönt a február, Heves megye termelőszövetkezeteiben is megkezdődnek a már hagyományos zárszámadások. Falvainkban ezek az események most különösen reflektorfénybe kerülnek, hiszen rendkívül nehéz esztendő eredményeiről, a tornyosuló gondok sokaságáról adnak számot a köz-, illetve küldöttgyűléseken. Minden bizonnyal kritikus zárszámadások lesznek, bár szerencsére a korábbi tartalékoknak, a gazdálkodásban elsajátított nagy gyakorlatnak köszönhetően a szövetkezetek többsége 1990-ben is életképesnek bizonyult. így szerény eredménnyel zárnak. Ezt erősítette meg munkatársunknak Jurányi János, a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervezet vezetője. — Az aszálytól, az elvonások egész sorát közvetítő közgazda- sági feltételektől sújtva zárják a gazdaságok 1990-et. Bár végleges adatok még nincsenek, annyi már bizonyos, hogy az említett gondok nem maradtak nyomtalanul. Az előzetes becslések szerint az ötvenhárom szövetkezet egyharmada pénzügyi nehézséggel küzd. Bár ennek jó része az általános fizetésképtelenségből adódik, hiszen a mezőgazdasági vállalatok többségének nagyobb a kintlévősége, mint a tartozása! Kedvezőtlen az is, hogyy bizonyos, korábban piacra tálalt termékek, így a tej, a bor, és a hús manapság igen nehezen értékesíthetők, mind a hazai, mind a külföldi piacokon. Ez szorosan összefügg azzal, hogy drasztikusan megnövekedtek a fogyasztói árak, radikálisan csökken az életszínvonal, így a belföldi kereslet is rendkívül visszaesett. A külpiaci lehetőségek szintén nagymértékben csökkentek a hazai exporttámogatások leépítése miatt. — Mennyiben segített a kormány az aszálykárok mérséklésében? — Tulajdonképpen az érdek- képviseleti szervezetekkel együttműködve a Földművelés- ügyi Minisztérium felmérte az aszálykárok miatt kialakult pénzügyi, gazdálkodási nehézségeket. Ennek érdekében a lehetőségei alapján szerény intézkedéseket tett. Kedvezményes kamatlehetőséget kínálva célhitelt vehettek fel novemberben és decemberben az érintett gazdaságok. Tulajdonképpen ebben azok a bankok voltak a partnereik, amelyek a számlákat vezetik a gazdaságoknak, és lehetőséget kaptak kamatkedvezményre. A korábbi lehetőségekhez képest kedvezőnek minősíthető, hogy az aszály okozta veszteségek egy részét — várhatóan mintegy negyedét — a kormányzat dotációban megtéríti! Ehhez a szükséges forrás rendelkezésre áll. Heves megyében leginkább a déli, alföldi részen elhelyezkedő gazdaságokat érinti elsődlegesen. (Folytatás a 3. oldalon) Szinte mindennap beszámolunk gondokról, veszteségekről, nehézségekről. Szerencsére nemcsak ezek jellemzik életünket, de történnek olyan események is, amelyek már talán a holnap felé mutatnak. Gyöngyösön világbanki beruházással, rekordidő alatt új sertésvágó, -bontó és -daraboló üzem épült fel. Erről adunk hírt lapunk 3. oldalán. (Fotó: Szántó György) Kegytárgyakat loptak a mezőszemerei templomból Gödöllőn fogták el a tetteseket Elég szomorú tény: mind gyakrabban kapunk híreket arról, hogy a bűntevők nincsenek tekintettel semmire, különösképpen az egyházi intézményekre nem. Január 23-ára, szerdára virradóan Mezőszemerén tértek be a római katolikus templomba hívatlanul — korántsem térdeplő helyzetben imát mondani, netán meggyónni. Pedig bűn jócskán terheli — mint láthatjuk majd — az elkövetők lelkét. A legnagyobb ezek közül az, hogy szinte minden mozdíthatót magukkal ragadtak. Főképp az értékes kegytárgyakat csomagolták be, s vitték el. A zsákmány értéke megközelíti a félmillió forintot. A Füzesabonyi Rendőrkapitányság nyomozói azonnal megkezdték a forró nyomon üldözést — tájékoztatta tegnap lapunkat Jónás József r. törzsőrmester. Az adatgyűjtés során szereztek információt a lehetséges tettesek kilétéről. Ugyanakkor arról is tudomást szereztek, hogy a gyanúsítottak Gödöllőre igyekeznek. (Folytatás a 2. oldalon) A Vasasszakszervezet minimálbér-javaslata bruttó nyolcezer A Vasasszakszervezet szükségesnek tartja a minimális bérek azonnali emelését — erről tárgyaltak csütörtökön, a szakszervezet elnökségi ülésén. Az 1991-es évre prognosztizált 34-38 százalékos árszínvonal-növekedéssel a béreknek is lépést kell tartaniuk — vélekednek. Álláspontjuk szerint a munkabér legkisebb összegének fedezetet kell nyújtania az önálló kereső szükségleteinek legalább a társadalmi minimum szintjén való kielégítéséhez. Az elfogadott ez évi állami költségvetésre való tekintettel a javaslat a létminimumot veszi alapul, ehhez kívánják igazítani a minimálbéreket. A létminimum az 1991-re tervezett áremelkedést beleszámítva, egyedül élők esetében 7200 forint. A jelenlegi 5800 forintos minimálbér helyett a szakszervezet 8000forint bruttó minimális ftért javasol — abban az esetben, ha az infláció nem haladja meg a tervezett mértéket. (MTI) Elmetszették a nyakát, többször megszúrták késsel Két gyermek anyját ölték meg Zalaegerszegen Zalaegerszegen, a Göcseji út 51. szám alatti tömbház ötödik emeleti, bezárt lakásában szerdán kora este holtan találta a rendőrség Balázs Istvánná 25 éves, kétgyermekes asszonyt. A nyaka jobb oldalát ért metszéssel és több késszúrással ölték meg, feltehetően már egy nappal korábban. A rendőri szemle során eddig egy értékelhető nyomot találtak: a félj katonai azonosító lapját. Balázs István tavaly decemberben szabadult a börtönből, házassága megromlott, és gyakori volt közöttük a tettlegességig fajuló veszekedés. ' A félj a hét eleje óta nem jelent meg munkahelyén, felkutatásáról intézkedtek. Az ügyben folytatódik a nyomozás. (MTI) Fizessék meg az intézményi dolgozókat A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Bizottsága nem tartja elfogadhatónak azt, hogy a költségvetési, önkormányzati szervezetekben dolgozók bére jelentősen elmaradjon az átlagtól. Erről tájékoztatták a Magyar Távirati Irodát csütörtökön, azt követően, hogy a testület részletesen foglalkozott a bérliberalizációval kapcsolatos kérdésekkel. Mint ismeretes, a legutóbbi ÉT-ülésen nem jött létre megállapodás az idei bérszabályozásról, s a vita egyik alapkérdése az volt, hogyan alakul a bérezés a költségvetési intézményekben. A bizottság szerint a teljes liberalizálás a versenyszférában stratégiailag indokolt, ám nem növekedhet a költségvetési intézményeknél dolgozók bérhátránya. A bizottság úgy foglalt állást, hogy a kormány az ez évre elfogadott költségvetési törvény felülvizsgálatakor, esetleges módosításakor vizsgálja meg: miként lehet csökkenteni az intézményi dolgozók bérlemaradását, milyen lehetőség van bérkövető automatizmus megvalósítására. Javasolják, hogy ebbe a munkába a bizottság szakértőit is vonják be. Lényeges az is, hogy megkezdődjön az új bér- és foglalkoztatási rendszert is magában foglaló közszolgálati törvény előkészítése. A testület szerint e törvényjavaslatot már az első fél évben meg kell tárgyalnia a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Bizottságának, valamint az Érdekegyeztető Tanácsnak. (MTI) Sugárfertőzés nem volt, mégis csak négyen maradtak egészségesek Orenburgból jöttek... Az orenburgi építkezésen részt vett dolgozók egészségkárosodásának vizsgálatát végző orvosi bizottság — jelen ismeretei birtokában — a kint foglalkoztatottak megbetegedéseit elemezve, okokozati összefüggést bizonyítani nem tud. Csak az okozatot ismeri, amelyhez többféle tényező is vezethet. Ezt Sinka Gábor, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház orvos-igazgatója, a csoport vezetője közölte a sajtó képviselőivel a Népjóléti Minisztérium csütörtöki sajtótájékoztatóján. Sinka Gábor kizárta, hogy tömeges méretű sugárfertőzés történt volna annak idején. Véleményét Sztanyik B. László egyetemi tanár, főigazgató-főorvos levelére alapozta, amelyet egy nappal korábban kapott kézhez. Ebben a neves sugárbiológus kijelenti: „Orenburg közvetlen térségében nem volt olyan nukleáris baleset, amelynek során mérhető radioaktív szennyeződés került volna a környezetbe, így nagy biztonsággal állítható, hogy az építkezésnél foglalkoztatott dolgozók soraiban észlelt megbetegedések között nem fordulhat elő olyan, amelyet a környezeti sugárzási viszonyokban bekövetkező változásoknak lehetne tulajdonítani”. Sinka Gábor e gondolathoz azért hozzáfűzte: ez nem jelenti, hogy egyének nem szenvedhettek károsodást. Az orvoscsoport vezetője elmondta, hogy 1990. szeptember 17-e és október 12-e között az orvosi vizsgálatra jelentkezett 1200 személy közül 199 részletes kivizsgálását végezték el. A vizsgált személyek közül mindössze négy volt ottani dolgozót találtak egészségesnek. Az egykor kint dolgozók képviseletében is többen megjelentek. Közülük Balogh Péter 39 éves gépészmérnök — aki két éve rokkantnyugdíjas — arra hívta fel a figyelmet, hogy jóllehet, négy munkaterületen dolgoztak az emberek, teljesen egyforma az egészségkárosodásuk, s nagyjából az elhalálozás mértéke is azonos. (Az Orenburgot megjárt személyek közül eddig 131 -en hunytak el.) Véleménye szerint radioaktív károsodás érhette őket. Ezt mintegy cáfolandó, a sajtótájékoztató a már ismertetett levélrészlet felolvasásával ért véget. (MTI)
