Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-24 / 20. szám
HÍRLAP, 1991. január 24., csütörtök FÜZESABONY ÉS KÖRZETE 5. Szihalom megvalósuló tervei Az új tanévre — új tornaterem A polgármester, Farkas József mellett Szihalmon a kilenctagú képviselő-testület irányítja a több mint kétezer lakosú falut, s az ide tartozó Zsóri-telepi rész életét. A helybeliek már korábban is közösen fogalmazták meg az elképzeléseiket, így az új ön- kormányzat örökölt bizonyos fejlesztési feladatokat. Ezek közé tartozik — mondják a polgár- mesteri hivatalban — a 24x13 méteres új tornaterem kivitelezése. Az épület csaknem hetven százalékban készen van, tulajdonképpen a fűtés, a vizesblokk kialakítása, valamint a belső burkolás van még hátra. Az elmúlt év elején megkezdett munkálatokat a tervek szerint szeptemberben fejezik be, az új tanévben már birtokukba vehetik a létesítményt tanárok, diákok egyaránt. Az épületet úgy alakították ki, hogy a padlástérben két hagyományos tanterem is helyet kap, így körültekintően használták fel a falu pénzéből származó 18 millió forintot. Foglalkoztatja a település vezetőit az idősek klubjának helyzete is: 54-en részesülnek jelenleg szociális juttatásban, közülük huszonnégynek a házi gondozónők viszik ki naponta a meleg ételt. A tervek szerint a volt pártházban szeretnének berendezni egy olyan napközit, ahol a járóképesek eltölthetik az idejüket délelőtt 10 órától délután 3-ig. A községben megkezdték a rászorulók, illetve az ellátást igénylők újabb felmérését, mert március körül szeretnék megnyitni a helyiséget. Olyan tervek is szerepelnek a szihalmi vezetés asztalán, mint a Zsóri-telep fejlesztése: újabb üdülőtelkek parcellázása, mert igény van rá folyamatosan. A legutóbb kialakított 15 telken már megkezdték az építkezést a tulajdonosok, akiknek a kereskedelmi ellátását is bővíteni kívánja az önkormányzat. Testületi fogadónap Andornaktályán Nem egyedül a polgármester vagy a jegyző, hanem az egész testület tart fogadónapot Andornaktályán. A cél, hogy a polgárok személyesen is találkozhassanak választottaikkal és elmondhassák nekik gondjaikat, bajaikat, kívánságaikat. Ezt a gyakorlatot az év során többször is megismétlik, ami nem tévesztendő össze a falugyűléssel! A találkozóra 1990. február 2-án, délután kerül majd sor. Faluvédő egyesület Kerecsenden Az elmúlt hét végén jutott olyan stádiumba az a terv Kerecsenden, hogy az önkormányzat hathatós segítségével, 35 taggal megtarthatta alakuló gyűlését a helyi faluvédő egyesület. Elnökének dr. Lukács Béla körzeti orvost választották. Alapszabályukban a hagyományok megőrzését, ápolását, környezetük formálását, szépítését tűzték célul. Konkrét elképzelés született arra, hogy ebben az évben játszóteret létesítenek a gyerekeknek és elkezdik a település múltja tárgyi emlékeinek gyűjtését, valamint hozzálátnak a falu arculatát megőrző fotók és videofelvételek készítéséhez. Alpolgármestert választottak Kápolnán Egy hónapja, hogy a régi községháza felújítása és berendezése után — 263 ezer forintba került — végre méltó helyén tarthatja ülését a község önkormányzata. Ezután 50 fős önvédelmi csoportot hoztak létre a település közbiztonságának védelmére. A rendszeres járőrszolgálat eredménye, hogy azóta egyetlen betörés, lopás nem fordult elő Kápolnán. További jelentkezőket a nehéz csoportmozgatás miatt nem vesznek fel. A legutóbbi, szerdai önkormányzati ülésükön viszont alpolgármestert választottak. Lukendics Gyula, a Kompolti Kutatóintézet üzemmérnöke kapott bizalmat. Nyugdíjasok találkozója Demjénben Tovább folyik, mert nehezen halad Demjénben az új községháza felújítása, berendezése, mert kevés a pénzük. Még telefonjuk sincs. Az egerszalóki té- esz, hűvel földterülete a demjé- nieket rs maaábán foglalja, a közeli napokban 30 ezer forint átutalásával siet az önkormányzat segítségére. A sok fontos tennivaló ellenére nem feledkeznek meg a község nyugdíjasairól sem. Február 15-én találkozóra invitálják őket a helyi művelődési házba. A szervezők mintegy 150 idős emberre számítanak. Besenyőteleki lehetőségek Az önkormányzatokról a gazdakörben (Tudósítónktól) Besenyőtelken, a gazdakörben legutóbb Kalóz András, a község polgármestere tartott tájékoztatót a képviselő-testület és a helyi polgármesteri hivatal működéséről, gondjaikról, terveikről. Érdekességként említette meg, hogy az első szabad választások után a voksok összeszámolásakor kiderült, hogy Besenyő- telken a megalakult öt párt jelöltjei közül senki nem került be a kilenctagú önkormányzatba. A helyzetet elemezve ezért úgy döntöttek, hogy a pártok egy-egy képviselőjét tanácskozási joggal meghívják. Az SZDSZ-en kívül a többiek részt is vesznek az üléseken. Elmondta azt is, hogy megalakították a különböző bizottságokat szakmailag, emberileg legmegfelelőbb személyek felkérésével. A testület ez ideig kéthetente ülésezett. Most azonban módosították az ülések időpontját, mert úgy látják, hogy elegendő — kivételes esetektől eltekintve —, ha csak havonta egyszer jönnek össze. A polgármester elmondotta azt is, hogy az önkormányzat rendelkezik pénzösszegekkel, mert a költségkeretek adta lehetőségeket minden esetben figyelembe vették, ésszerű takarékosságot vezettek be, s így jelenleg még biztosítani tudják a közintézmények szerény működését. Nem kis erőfeszítést jelent viszont az oktatás, a művelődés zavartalanságának a biztosítása. Főleg a fűtés jelent nagy anyagi megterhelést, ugyanis olajkazánokkal fűtenek. A fűtőolaj árának emelése a fűtésre tervezett összeget többszörösére növelte, illetve növeli. A sok elképzelés közül Kalóz András beszélt arról is, hogy ha a képviselő-testületen múlik, akkor a jelenlegi adóterheket meghaladóan nem vetnek ki újat a helyi lakosságra. Azt szeretnék elérni, hogy a Besenyőtelken élők többsége megelégedett legyen, és az emberek megtalálják számításaikat. Azon munkálkodnak: minél több fiatal válasz- sza lakóhelyéül Besenyőtelket. Szükség is van erre, mert a tények azt mutatják, hogy a település lakossága erősen öregszik. Nagy feladatnak látszik a gáz bevezetése a faluba. A község minden egyes lakójával ismertetik az elképzeléseket, a költségeket, s nyilatkozatot kémek, hogy hozzájárulnak-e a gáz bevezetéséhez. Amennyiben a lakosság 50 százaléka igent mond, akkor már ez évben hozzáfognak a munkálatok első ütemének elvégzéséhez, amely három év alatt kívánja a tervet megvalósítani. Az elgondolások között szerepel még a község belterületén, a 33-as út átvezető szakaszán a kerékpársáv megépítése, amelyet a megnövekedett járműforgalom sürget. Pólyák Pál Hétfőtől helyi ügyintézés Nagytálya harmas szorítása Különleges helyzetű község Nagytálya. Egyszerűen elszalad mellette a főúti forgalom, a figyelem, mert Makiár és Andor- naktálya gyűrűjében, Eger szívó hatásában sok embernek nem számít ez a falu. Pedig sok szépet, megújulást tapasztalhat az, aki járja utcáit: megcsodálhatja a földből gomba módjára kinövő, egymással is versenyző új lakóházakat, persze, garázzsal, emeletekkel, vaskerítésekkel erősítve a meggyőződést: itt jómódú, magukra sokat adó, szorgalmas emberek élnek. — A régi, német szorgalom öröklődik a falu törzslakóiban — ad egy kis történelmi leckét a község múltjából Hevesi László polgármester, „civilben” az egri Gárdonyi Géza Gimnázium matematika-fizika szakos, 40 éves tanára, aki négy jelölt közül futott be elsőnek a tavalyi választásokon. — A Berki-malom környékén volt a régi Nagytálya — Í200-ból már van írásos emlék róla —, de a törökdúlás idején 100 évig megszűnt a település, és csak az egri püspökség segítésével, német telepesek behívásával tudták új életre támasztani Nagytályát és Makiárt. — Most újra nagy ébredésen esett át a község, hiszen 17 évi „házasság” után kimondták, hogy elválnak Makiártól... — El is váltunk, meg nem is — folytatja a szakállas, kétgyermekes polgármester. — Függetlenek vagyunk, de körjegyzőséget hoztunk létre, mert ez szolgálja legjobban érdekeinket. Most sikerült az összhangot megteremteni a makiári önkormányzattal, így közösen álljuk — 28-72 száHevesi László: El is váltunk, meg nem is... zalékos arányban — az oktatás, az egészségügy, a hivatal fenntartása költségeit, ugyanakkor önálló döntési joggal, számlával rendelkezünk, és erről biztosítjuk majd a fejlesztést, a kultúrház működését, a szociális ellátást, stb. falunkban. Nagy örömmel újságolhatom, hogy felújítottuk a régi községházát — mutat a friss festékszagot árasztó, bebútorozott irodákra —, s hétfőtől megkezdte érdemi ügyintézését a helyi hivatal. — Hogyan tudják kivédeni a megyeszékhely csábítását? — Nehezen. Eger elszívó hatása miatt a falu elöregedett, sok fiatal a városba költözött, ráadásul a megyeszékhely nehezen reagált jelzéseinkre, kéréseinkre, így decemberben összehívtuk ide Nagytályára a környékbeli, „hasonló cipőben járó” községi polgármestereket regionális értekezletre. Itt volt Szomolya, Novaj, Ostoros, Andomaktálya, Kerecsend, Egerbakta, Makiár, Demjén, Egerszalók, Egerszólát képviselője, és elhatároztuk, hogy rendszeresen találkozunk, egyeztetjük közös gondjainkat, elképzeléseinket. így közösen oldjuk meg a víz- és gázépítési ügyintézéseinket, a közbiztonságot, az útkezelést, a helyi adók egységesítését. — Apropó, a helyi adók. Milyen döntést hoztak? — Nem kívánjuk növelni a helyi leterhelését az amúgy is nehéz körülmények között élő állampolgároknak. Az elmúlt évben fizetett adókat vetjük ki ismét, amelyből majd hiányzik a teho és a borforgalmi adó. Feltérképezzük a lehetőségeket. Azt a héttagú önkormányzat már eldöntötte, hogy a falu környezetvédelmére nagy gondot fordítunk. A község belső részén a két szemétlerakódét megszüntetjük. Tavasz- szal felszámoljuk, földet horda- tünk rá, és parkosítjuk. A Váci Mihály úton útépítést végzünk. Bővítjük a telefonhálózatot, és a mozi is megmarad, sőt nagyobb, 35 milliméteres vetítőt állítunk be. Az Egervölgye Téesz visszaadta a falu volt legelőterületét. A fiatalok lakásépítéséhez, a vállalkozók letelepítéséhez kívánnánk e területtel segítségeteni. — Még egy kérdés: hogyan tudja összeegyeztetni a tanári munkát és a polgármesteri feladatok ellátását? — Mindkét oldalról nagy a megértés. A gimnázium vezetése hetente egy napot biztosít a helyi tennivalóim ellátására, az önkormányzat tagjai pedig a közösen hozott határozatainkat lelkiismeretesen igyekeznek végrehajtani. Egyszóval: segítségből nincs hiány. A magyar kultúra napja Immár nemes hagyománnyá vált Füzesabonyban, hogy megemlékeznek a magyar kultúra napjáról. Mint köztudomású, Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én vetette papírra a Himnuszt. A „nemzet imájának” születésnapja mementó, hogy művelődés nélkül egyetlen nép sem válhat egységes nemzetté. Már harmadik alkalommal ünnepelték meg a városban ezt az évfordulót. Január 22-én a városi könyvtár kiállítást nyitott meg Kölcsey Ferenc életéről, munkásságáról, s a korról, amelyben műveit alkotta. Bemutatásra kerültek a Himnusz régi és új kiadásai is. Délután dr. Gál István, az Esz- terházy Károly Tanárképző Főiskola irodalomtörténeti tanszékének vezetője beszélt Kölcsey Ferenc és kora, a Himnusz születése címmel. Vadászparadicsom az ország közepén A vadászat küszöb a ködös ősmúlt és az ember között. Az ősi foglalkozás, a vadászat az ember veleszületett ösztönévé vált, mai gyakorlata ennek az ősi mesterségnek korszerű változata, amely egyszerre nevel és pusztít, szabályoz az ökológiai egyensúly veszélyeztetése nélkül. Előtérbe került a vadászat sportjellege is, amelynek nem elhanyagolható gazdasági kihatásai is vannak. Ilyen és hasonló gondolatokat forgatunk a fejünkben Szűcs Lászlóval, a Füzesabonyi Állami Gazdaság igazgatójával az ágazat múltjáról, jelenéről és a jelenleg homályba burkolózó jövőről. A 44 ezer hektáros állami gazdaságból 35 ezer a vadászható terület, benne a hatezer hektáros Tisza-tó vízivilága, amely a maga nemében páratlan új jelenség. A földrajzi elhelyezkedése szerencsés, sőt ideális: a Hortobágy és a Bükk — Mátra közötti vidék. Több lehetőségű vadászparadicsom, pihenő-, szórakozóhely, száraz és vízivilág, ahol a külhoni és a hazai vendég jól érezheti magát. — Milyen vadászati lehetőségeik vannak? — Mindenekelőtt a hagyományos apróvadak: a fácán, a vadkacsa, a mezei nyúl kerülnek a terítékre, ezenkívül hároméves kényszerkímélet után az őz. Hajdan — az állomány fénykorában — a területünkön évente 150 őzbakot is ejtettek a vendégeink, tavaly 58 került terítékre, amelynek 25 százaléka érmes trófeát viselt. Vadásszuk az ártéri vaddisznókat is. Korábbi személyes tapasztalataim alapján tudom, hogy a gazdaságnak országosan is számon tartott érdeme a fácán- és a nyúl- populáció megőrzése, az a hallatlan költséges és gondos erőfeszítés, amelyet vadtenyésztési célokra fordítottak, és amely most kezdi beérlelni a gyümölcseit. — Kísérleteznek-e új vadfajok- meghonosításával? — Mielőtt erről beszélnék, nem hagyhatom szó nélkül a kiveszőben lévő túzokállomány megmentését, amely már úgyszólván csupán mutatóban található nálunk. Kísérletezünk a szürkefogoly tenyésztésével, amellyel kapcsolatban jó tapasztalataink vannak. Sláger a mesterségesen tenyésztett „félvad” kacsa, de rontja sikerkilátásainkat, hogy a „vízügy” illetékesei enyhén szólva nem bizonyulnak jó partnernek, és novemberben leengedik a tároló 6 ezer hektáros vizét. — Hallottam, hogy tenyésztik a dámot, sőt a muflont is! — Ezek az erőfeszítések kísérleti stádiumban vannak, éppen úgy, mint a vízibivaly, amelyből egyelőre csupán néhány darabot tartunk a térségben. —■ Kik a vendégeik, és mit mutat a pénzügyi egyenleg? — Mindenekelőtt hangsúlyoznám, hogy az ágazat bruttó bevétele a gazdaság jövedelmének mintegy 5 százaléka. A vadászat évi árbevétele 28-29 millió, amely 20-22 milliós közvetlen költségszint mellett jelentkezik. Ezt a közvetlen költségtömeget terheli még a budapesti székhelyű Eurovad szervezőiroda műÉszakra a Bükk és a Mátra, déli irányban a Tisza- tó ködtetése. A közelmúltban egyebek mellett nagyberuházást hajtottunk végre a 33-as út mentén. A Hotel Hubertus ma már sokak kedvenc tartózkodó- és szórakozóhelye, így a külföldiek közül elsősorban olaszok, osztrákok, németek, franciák, angolok, sőt amerikaiak érkeznek ide. Évente közel négyszázan! Eszembe jut egyik budapesti információm, amely szerint tervezik a Windischgraetz-hagydték hazahozását egy majdan létesítendő kis múzeumba. — Igaz a hír? — A keszthelyi Helikon Múzeumban vannak a herceg azon trófeái, amelyeket a mi területünkön ejtett el. Vágyaink közé tartozik valóban egy helyi múzeum, tájház, ahol bemutathatnánk az elmúlt évtizedek erőfeszítéseit, munkáját, a letűnt századok vadászkellékeit is... Ha két természetrajongó bármilyen minőségben összekerül, bizony nehezen marad abba a beszélgetés. Az igazgató úr tagja annak a húszfős stábnak, amelynek országos feladata az új vadászati törvényjavaslat előkészítése. Ebből és a saját gyakorlatából ismeri, hogy manapság a vadgazdák számára a gazdálkodás jövőképe mennyi kérdőjelet, megválaszolatlan kérdést tartogat. A föld- és vadászati törvény, a tulajdonviszonyok tisztázása nélkül ködben való tapogatózásról lehet csupán szó, kibontakozó előrelépések helyett. Addig is, amíg ezek — reméljük — hamar napvilágot nem látnak, a jelenlegi tulajdonosok és a helyi önkormányzatok szót értő gyümölcsöHotel Hubertus ző együttműködései hozhatnak eredményeket. A vad a természet fontos része, így semmilyen szinten nem születhetnek olyan döntések, amelyek környezet- és természetkárosító hatásúak lennének. A füzesabonyi vadgazdaság színvonal tekintetében országosan a legelsők között van, sikereik, eredményeik számon tartottak mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban, és remélhetőleg az a beruházás, amelyet az utóbbi években eszközöltek, belátható időn belül megtérül. Te- pély-puszta neve ma már nem ismeretlen helységnév hazánkban, hanem a magyar vadgazdálkodás és turizmus egyik új bástyája, ahol nemritkán a fél világ találkozik... Szalay István