Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-24 / 20. szám

HÍRLAP, 1991. január 24., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP 3 Több száz év hányattatásai Vendég a kolozsvári egyetemről Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola fizika tanszékének ja­nuári meghívott vendége dr. Gábos Zoltán, a kolozsvári Babes-Bo- lyai Tudományegyetem professzora. Előadására a tanszéki tudomá­nyos szeminárium keretében került sor. A kolozsvári egyetem meg­alakulásáról, történetéről, a mindenkori oktatói és kutatói munkáról beszélt részletesen. A hallgatóság megismerkedhetett az egyetem több száz éves, eléggé hányatott sorsával. Valahogy úgy történt, hogy bárki légyen is az Erdélyt irányító politikai hatalom, az egyetem léte­zése és működtetése mindig kérdésessé vált. Nagyon is emlékeztet­nek ezek a dolgok az egri egyetem első elképzeléseinek megakadá- lyoztatására, amikor is az érdekelt és nagy befolyású főurak egymás­közti meg nem értését kihasználva, az akkori uralkodóház elodázta az egyetem működésének lehetőségét. A tudománytörténet nagy nevei bukkannak elő a több száz éves távlatokból. Hell Miksa, ki útját Kolozsvártól Bécs felé megszakítva felszereli az egri csillagdát; másoké, akik valamely szakterületen je­leskedtek, vagy éppenséggel mindent átfogó enciklopédikus tudá­sukkal kitűntek. Az előadó elsősorban a fizika és a matematika okta­tásának és kutatásának kérdéseivel foglalkozott. E század nagynevű fizikusai és matematikusai közül sokan a kolozsvári egyetemen kezd­ték tudományos és oktatói pályafutásukat. íme egy néhány név, Gombás Pál, Fényes Imre. Mindnyájan kiváló művelői kutatási terü­letünknek. A professzor úr magát Fényes-tanítványnak nevezte, jó­magam a professzor urat neveztem mesteremnek, ily módon áttétele­sen Fényes-tanítvány is lehetnék. Az egyetem további sorsát illetően megtudtuk, hogy vannak bizo­nyos elképzelések az anyanyelven való oktatás-tanulásra, s remélhe­tőleg a politikai-művelődéspolitikai egyeztetéssel talán a jelenlegi csoportoktatásnál szélesebb lehetőségek is lesznek. A tudományos szeminárium keretében Franczia Tamás adjunktus amerikai egyesült államokbeli tanulmányújáról, illetve előadás-soro­zatáról tartott ismertetést. Stumphauser Tamás végzős főiskolai hall­gató csillagászati témájú szakdolgozatot és az egri csillagászati gyűj­teményről készített videófilmjét mutatta be. E cikk szerzője az euró­pai műszaki múzeumok kiállításairól és anyagáról tartott előadást, különös tekintettel a nemzetközi mértékegységrendszer fejlődésére. A több, mint négy órás előadás-sorozaton számos érdeklődő és hall­gató vett részt. A vendégprofesszor az egyetem nevében meghívást adott neves egyetemük meglátogatására. A fogadók bemutatták a főiskola egyes tanszékeinek a tevékenységét. A professzor úr megköszönte a főisko­lának, hogy lehetőséget biztosított az erdélyi hallgatók képzésére. Dr. Szőcs Géza Ez a 60. ÚJ bank Egerben Paraj elenségek és természetgyógyászat Gyöngyösön a Mátra Művelő­dési Központban a Mátravidék Természetvédelmi Klub e havi programjai keretében holnap es­te 6 órától Biegelbauer Pál a pa- rajelenségekrőí és a természet- gyógyászatról tart előadást az ér­deklődőknek. Érdemes tudni, hogy a helyszínen lehet jelent­kezni a februárban induló kéz­fejdiagnosztikai tanfolyamra is. Hit és hitetlenség a reneszánszban Hatvanban a népszerű Vallás- történeti Szabadegyetem követ­kező rendezvényére holnap este hat órakor kerül sor az Ady End­re Városi Könyvtár és Közösségi Házban. Ezúttal Gábor György, az MTA Filozófiai Intézetének munktársa lesz a vendég, aki A középkori valóság szétrobbaná­sa, illetve Hit és hitetlenség a re­neszánszban címmel tart elő­adást. Mónosbéli hagyományteremtők A napokban a magyar kultúra napja tiszteletére zenés irodalmi vetélkedőt rendeztek Mónosbé- len a helyi általános iskolás és a nevelőotthonban élő gyerekek részvételével. Az önkormányzat által kezdeményezett rendez­vénnyel szeretnének hagyo­mányt teremteni a községben, és évről-évre gazdagabb program­mal megemlékezni a jeles dá­tumról. Bábszínház Füzesabonyban A füzesabonyi városi művelő­dési központban január 28-án délelőtt 10.30 és délután 14.30 órai kezdettel mutatják be az Ál­lami Bábszínház Csilicsala cso­dája című előadását. Üléseznek a gyöngyösi városatyák Gyöngyös város képviselő­testülete ma délután 15 órai kez­dettel tartja soron következő ülé­sét a városháza nagytermében. Először a Heves Megyei Vízmű Vállalat tevékenységéről hall­gatnak meg beszámolót a város­atyák, majd a testület idei első féléves munkatervét hagyják jó­vá. Újra a díszítő- művészetről Január 29-én, kedden hosszú szünet után újraindul a Megyei Művelődési Központ díszítőmű­vészeti szakköre. A foglalkozá­sokat keddenként, délután 5 órától tartják Eiben Imréné ve­zetésével az intézmény 104-es termében. Korlátozott fogászati ellátás Az egri fogászati szakrendelés felújítási munkálatok miatt már­cius 1-jéig a betegellátást csupán korlátozott mértékben tudja biz­tosítani. Mint a megyei kórház­rendelőintézet illetékesei közöl­ték: az akut panasszal jelentkező betegeket azonnal ellátják, s folymatosan befejezik a már el­kezdett fogpótlásokat is. Az egri Telekessy utcában — mondhatni — rekord gyorsaság­gal sikerült felépíteni ezt a képen látható elegáns kis pénzintézetet, amelyet a Magyar Hitel Bank Rt. Gyöngyösi Igazgatósága még az idei év elején másodikként nyi­tott megyénkben. A bankfiók­nak immár hivatalos avatására is sor került tegnap. Ez alkalom­mal Medveczky Sándor igazgató köszöntötte a meghívottakat — közöttük dr. Ringelhann György városi polgármestert —, majd Mohácsi László vezérigazgató­helyettes szólt részletesebben is a szervezetükkel, legfiatalabb léte­sítményükkel, s tíz tagú helyi gárdájukkal összefüggő törekvé­seikről. Elmondotta, hogy a jelentő­sebb partnereken — az Ikaruson, a Rábán, a Bábolnai ÁG-on, a húsiparon, vagy a kohászaton — kívül természetesen a kisebbe­ket, a lakosságot is iparkodnak minél jobban szolgálni munká­jukkal. Két esztendeje indult, Széchenyi nevével fémjelzett kisvállalkozói üzletáguk ma már közel 20 ezer számlát kezel, s azon vannak, hogy ügyfeleik kö­re tovább szélesedjék — Egerben is. Az egrieket biztató szavai után Vitéz Zsolt fiók vezető kalauzolta a vendégeket a vonzó épületben. A helyettes vezérigazgatótól megtudhattuk még azt, hogy az egri bank a 60. új egység az or­szágos hálózatban. Meglehető­sen dinamikus teijeszkedésük el­lenére is vannak azonban még „fehér foltjaik” pátriánk térké­pén. Miközben a Dunántúl ré­szükről is a jobban ellátott terü­letek közé tartozik, úgy érzik, hogy például Békéscsabán, Szol­nokon vagy Szegeden adósak ha­sonló szolgáltatásaikkal. Az egri fiókot évi 30-40 milli­ós árbevételűre tervezték, de re­mélik, hogy ez és az elképzelt pénzforgalom is jóval nagyobb lesz a számítottnál. Biztató jel, hogy élénk érdeklődés mutatko­zik a megyeszékhelyi bank iránt, igen nagy cég is partnerei közé lépett, s már az első hetekben több lakossági devizaszámlát ve­zetnek. (gyóni) Január 29-től az egri városházán Önkormányzat — nyilvánossággal Egyre többen érdeklődnek manapság a helyi közélet ese­ményei, így az Eger Megyei Jo­gú Város Képviselő-testülete ülései iránt is. Az önkormány­zati törvény, s a helyi működési szabályzat alapján a közgyűlés nyilvános, ezen bárki részt ve­het. Mint azt dr. Ringelhann György polgármester elmond­ta: a képviselő-testület minden hónap utolsó keddjén, délután 2 órától tartja rendes ülését. Eddig — a városházán folyó felújítási munkálatok miatt — a megye­házán tanácskozott a közgyűlés, január 29-től azonban ismét a Dobó téri épület nagyterme ad otthont az üléseknek. A testület tanácskozásai nyil­vánosak, sőt: az egyes napiren­dek megtárgyalása után a jelen­lévő állampolgárok szót is kér­hetnek közérdekű ügyekben, er­re félóra áll rendelkezésre, ebből egy-egy felszólaló 5-5 percet kap véleménye kifejtésére. Meg­tudtuk a polgármesteri hivatal­tól azt is, hogy az állampolgárok az írásos dokumentumokból is értesülhetnek a testület munká­járól, a vitatott témákról és dön­tési javaslatokról: a napirendre kerülő anyagok a tanácskozás előtti hétfőn már megtekinthe­tők az ügyfélszolgálati irodá­ban. Aki viszont később kíván utánanézni egy-cgy ügynek, tes­tületi határozatnak, az hozzá­férhet az ülésekről készült jegy­zőkönyvekhez, kivéve termé­szetesen a zárt ülések anyagait. A hiteles dokumentumok az ülések után tíz nappal már meg­találhatók a városháza ügyfél- szolgálati irodájában, illetve a megyei könyvtár folyóirat-olva­sójában. így tájékozódva ugyanis — mint a megyeszék­hely polgármestere fogalmazott — a lakosság megfelelő infor­mációk birtokába jut, összefüg­gésében láthatja a város életével kapcsolatos döntések előkészí­tését, vitáját és eredményét. S ha él a véleményformálás jogával és lehetőségével, ezzel is segít­heti a testület tevékenységét. Szóvá tesszük... Egy rendezetlen terület gazdát keres Olvasóink nem légvédelmi ágyúk égremeredő csöveit, nem egy becsapódó bomba okozta épületroncsokat — vagy „béké­sebb” hasonlattal —, nem abszt­rakt köztéri szobrokat láthatnak felvételeinken. A képek csak az első látásra megtévesztőek. De félretéve a tréfát, a helyzet na­gyon is komoly, évek óta sok bosz- szúságot, kellemetlenséget okoz az egri Puky Miklós utca 2. szám alatti társasház lakóinak. A lát­ványra — 19 család megbízásá­ból — Elek László közös képvi­selő hívta fel figyelmünket, arra kérve, nyilvánosan is tegyük szó­vá ezt az áldatlan állapotot. Hosszú ideje csak ígéretet kapnak arra, hogy a környéket rendezik. Az ÉMASZ használta ezt a területet, mégpedig az újon­nan, vasúton érkezett villanyosz­lopok tárolására, de ide pakolták le az elhasználtakat, a törötteket is. Az áramszolgáltató vállalat már elköltözött a Sas útról, hát­rahagyva a romokat és a szeme­tet. Az utcában hamarosan köz­műcserére, útburkolásra kerül sor, s az itt élők attól tartanak, hogy az oszloptároló területről a nagy gépek áthordják a házak elé a sarat és a törmeléket. Minden­esetre a pályaudvarra érkező idegenek elé szebb látványt is tárhatnának a terület gazdái. De hogy kik ők — az önkor­mányzat, a vasút, az ÉMÁSZ? — ez egyelőre még titok. Az viszont biztos, hogy korábban a városi tanács épített itt futballpályát, játszóteret, amelyek szintén si­ralmas képet mutatnak. Arról nem is beszélve, hogy balesetve­szélyesek felnőttre gyerekre egyaránt. S íme a mai helyzet: tulajdo­nos kerestetik... * Várjuk észrevételeiket, pana­szaikat bármelyik településről. A borítékra írják rá: Szóvá tesz- szük...! (A szerk.) Járőrszolgálat Lőrinciben Lőrinciben, a Mátravidéki Hőerőmű lakótelepén az utóbbi időben elszaporodtak a bűncse­lekmények. Sajnos, egyre több itt is a gépkocsi feltörések, lakás- betörések száma. A kialakult helyzetről a minap lakossági fó­rumot is tartottak, amelyen a Hatvani Rendőrkapitányság ve­zetője válaszolt a felmerült kér­désekre. Amint azt lőrinci alpol­gármesterétől megtudtuk: az érintett lakótelepen élők önszer­veződő járőrszolgálatot hoztak létre a bűncselekmények meg­előzése érdekében. Az önvédel­mi csoport megkezdte működését a Mátravidéki Hőerőmű lakóte­lepén. Remélik, hogy sikerül el­rettenteni a bűncselekmények el­követőit. K. B. Kongatni kell-e a. vészharangot? (Folytatás az 1. oldalról) Ennek egyik lehetőségét már megtalálták a szénbányáknál. Április 1-jétől kft. lesz Petőfíbá- nya, Ecséd és a tervező iroda. A kft. egyik tagja a vállalat lesz, amelynek kötelessége lesz há­rom hónapig biztosítani a kft. pénzügyi működését. Aztán pedig...? Együtt sírnak vagy nevetnek. Hogy az új hely­zetben mi minden történhet a három kft-nél, azt pillanatnyilag senki sem képes megmondani. Annyi biztos, hogy a három kft. megalakulásának következ­tében változások lesznek a köz­ponti igazgatóságban is. — Eddig még senkinek sem adtuk ki a munkakönyvét — hív­ta fel a figyelmet a tényre dr. Go- da Miklós. — Pedig két év alatt a 7000-es létszámot 4400-ra csökkentettük le. Lám, így is lehet. Csakhát így nehezebb. De emberséges. A jö­vő csak részvénytársaság meg­alakítása lehet. De erre csak a pénzügyi rendezés után kerülhet sor. Feltételezhetően még ebben az évben létrejön az új szervezeti felépítés. — Milyen a hangulat a válla­latnál? — Feszült. Nézeteltérések előfordulnak, viták is, de a fő kérdésekben a szakszervezetek­kel is egyetértünk az ésszerű kompromisszumok alapján. Senkit sem akarnak az utcára tenni. Átcsoportosítások lesz­nek, előfordulhatnak olyan vál­tozások is, hogy néhány ember­nek nehezebb lesz a munkája, a bére is csökken esetleg, de ezt alapvetően elkerülni lehetetlen­nek látszik. — A legnehezebb döntés Egercsehi esetében született — mutatott rá a vezérigazgató. — Ott embereket is el kellett bocsá­tanunk, de nem volt mit tenni, mert elfogyott a kibányászható szén. Ezt a lépést tehát meg kel­lett tennünk. Visontán a bánya- és a gép­üzem önelszámoló lett. Bükkáb- rány úgyszintén. A központi irá­nyítás azonban a főbb területe­ken megmaradt. A jövő képe hogyan rajzolha­tó meg? Az alapvető körülmény: a lignitre továbbra is szükség lesz. Visontával együtt ez a kül­fejtés adja majd a tüzelőanyagot az erőműnek. A lignit szállítását rövid időn belül a vasút veszi át. Hogy a Bükk alján épül-e erő­mű, erre a kérdésre még nincs felelet. Tény azonban, hogy ha­zánkban a mélyművelésű bá­nyák jó részének nincs jövője. Lignitből pedig van elég, és még mindig a legolcsóbb fűtő­anyag. — Én tulajdonképpen biza­kodó vagyok — jelentette ki dr. Goda Miklós vezérigazgató. — Igaz, a minisztérimból senki sem kérdezi meg tőlünk régóta, ho­gyan vagyunk. Egyedül a minisz­ter volt nálunk tavaly szeptem­berben. Pedig szerintem a jövőbe vezető utat jobban ki kellene cö- vekelni. Nem biztos, hogy az önálló vállalatok abba az irányba húznak, amerre az ország érdeke is kívánja. Az jutott az eszembe, ha egy­szer nincs semmi baj, minek nyi- togassák a minisztériumi szemé­lyek a vezérigazgató ajtaját. Élégszer megtették ezt annak idején. És...? Ettől jobban men­tek a dolgok? No, ugye! G. Molnár Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents