Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-22 / 18. szám
HÍRLAP, 1991. január 22., kedd EGER ÉS KÖRZETE 5Konferencia Erdélyről Az idén a tavalyi erdélyi kulturális naphoz hasonló találkozót kíván szervezni az Erdélyi ^Szövetség Heves megyei szervezete. Az elképzelések szerint egy nemzetközi értekezletre is sor kerülhet, amely segítene ébren tartani az erdélyi ügyet. Január 22-én délután 5 órakor a szövetség székhelyén (az MMK kistermében) minden érdeklődő számára nyitott elnökségi tanácskozást tartanak. Minden jó ötletet, gondolatot és együttműködési készséget köszönettel vár és fogad a szervezet. Kérik mindazokat, akik felelősséget éreznek az Erdélyben élő, a reménytelenség rémképével, a kilátástalansággal szembenéző testvéreinkért, segítsenek. Liberálisklub Január 18-án, pénteken 18 órakor tartotta első összejövetelét a Liberális-klub. A Kispré- posti palotában lezajlott összejövetelen dr. Novák Rudolf, illetve Horváth László országgyűlési képviselő volt a szószóló. A közösség kéthetente ugyanebben az időben, s ugyanezen a helyen kíván találkozni. A korszerű pedagógiáról A napjainkban Magyarországon is egyre népszerűbb Wal- dorf-pedagógiáról tart előadást Dr. Székely Györgyné, a solymári Waldorf-iskola tanára január 29-én délután fél 6-tól Egerben az Ifjúsági Házban. Visszatérés a természetes életmódhoz Lesz-e Egerben Waldorf-ovi ? Híre kelt, hogy a Nyugat-Európában már oly népszerűvé vált német Waldorf-módszert a solymári példa után városunkban is megvalósítják. A szóbeszéd nyomába eredtünk, s így jutottunk el az egri Deák F. úti óvodába, ahol Csapó Ervinné vezetőhelyettes „elvállalta” a Waldorf-ovi megvalósítását: — Tulajdonképpen az ötlet tőlem származik — mondta. — Tizenkét éve vagyok óvónő, s jártam már Solymáron is, ahol meghonosították a külföldi példát. A tapasztalatok nyomán arra az elhatározásra jutottam, hogy Egerben is kell egy olyan gyermekintézmény, ahol a természetes életmódhoz való visszatérés áll a nevelés középpontjában. (Ez a Waldorf-mód- szer egyik lényeges eleme.) — Más motiváció is segítette ebben az elhatározásban? — Igen. Kislány koromban a nagymamám nevelt, aki ha beteg voltam, mindjárt a gyógyfüvekhez folyamodott. Nálunk a csalánkúra vagy a hagymatea teljesen hétköznapi orvosságnak számított, s meg sem fordult a fejemben, hogy mások ezt nem alkalmazzák. Csak később kellett rájönnöm, hogy nem így van. Az utóbbi időben egyre nagyobb a népszerűsége a különböző természetes gyógymódoknak, módszereknek. Én ezt jó dolognak tartom, s örülök, hogy végre van egy olyan nevelési módszer, amelybe mindez beépül. Természetesen a helyi viszonyokat és lehetőségeket is figyelembe kell vennünk. Tehát nem mindent veszünk át, csak azt, amit meg is tudunk valósítani. Például a gyerekek táplálkozását megváltoztatjuk, több mozgásra ösztönözzük őket, alkalmazzuk a talpmasszázst, megtanítjuk velük a jógalégzést, és a lehetőségek szerint együtt játszunk, alkotunk, dolgozunk velük. — Ha jól tudom, a Waldorf-óvodában különböző korosztályok vannak egy csoportban, négytől hétévesig. így lesz ez önöknél is? — Szeptemberben szeretnénk az első csoportot indítani, s folyamatosan bevonni az utánuk érkező kicsiket. Még egyszer hangsúlyozom, ez nem lesz tisztán Waldorf-ovi, de abban bízom, hogy sikerül más szellemben nevelni majd őket. — Kik a segítőtársak? — Szerencsére ebben az óvodában mi egy véleményen vagyunk valamennyi kolleganőmmel, és készülünk a nagy feladatra. Különböző tanfolyamokat végzünk el, amelyek a természetes életmóddal kapcsolatosak. A helybeli természet- gyógyászok közül már az ötlet felvetésekor tizenöten jelentkeztek, hogy számíthatunk rájuk. Van egy gyöngyösi gyógyszerész ismerősünk, aki vállalta, hogy évszakonként túrákat szervezne a gyerekeknek, akik a szüleikkel együtt a természetben ismerhetnék meg az alkalmazható gyógynövényeket. Van már olyan gyermekgyógyász itt a városban, akire szintén számíthatunk. De még mindig tart az előkészítés, most járom az intézményeket, bankokat és biztosító társaságokat, akiktől — nem tagadom — anyagi segítséget is kérünk. Úgy vélem, egy ilyen ügyet érdemes szponzorálni. Aztán van még egy fel- tételezésem: szerintem ha a gyerekek ilyen, természetközeli szellemben nőnek fel, akkor az úgynevezett különös képességek is könnyebben kifejleszthetek náluk. Egyébként gyakorló agykontrollos is vagyok, s mint a módszer híve, ezt is szeretném beépíteni a munkámba. Eddig még nem találkoztam senkivel, aki ne támogatta volna az ötletet. — Ha már előre haladtak az előkészítésben, lapunkban is szívesen visszatérünk a témára. Hiszen mindannyiunk érdeke, hogy tényleg legyen Egerben egy természetelvű óvoda. (jámbor) Krisna-hívők Vibrálni bárhol lehet... — vallották azok a Krisna-hívők, akik a napokban találkoztak a Megyei Művelődési Központban egri testvéreikkel és az érdeklődőkkel. ...És ezt bizonyították is mindjárt, hiszen ott helyben táncra perdültek, s „vibrálták” a közismert szavakat: Hare Krisna, Hare Rama. Az invitálás hatásosnak bizonyult, hiszen csakhamar együtt táncolt, énekelt a mintegy száz egybegyűlt, s megismerkedtek angol vendégük jóvoltából a Krisna-hívők alapfilozófiájával is. (Fotó: Gál Gábor) Megalakult az írószövetség egri írócsoportj a Egerben a Magyar írószövetségöt tagja él és dől- ván, Mészáros György, Sándor András és Cs. Varga gozik. Az írószövetség szervezeti struktúrája eddig István megalakította a Magyar írószövetség Egri is lehetővé tette, hogy az ország különböző városai- Csoportját. Céljuk, hogy soraiba olyan irodalmi te- ban vagy régióiban élő írók önálló csoportokat al- vékenységet folytató alkotókat is fölvegyenek, akik kossanak, hogy elkerüljék a Budapesttől való füg- nem tagjai az írószövetségnek (az írószövetségi tag- gést. Az Égerben élő írók január közepéig, hosszú ság feltétele, hogy a jelöltnek egy vagy több önálló évek óta, az Észak-magyarországi írócsoport tagjai kötete megjelent légyen), s ha a megfelelő színvo- voltak, amelynek székhelye Miskolc. Az Éázak- nalat megütik; kötet megjelenéséhez is hozzásegít- magyarországi írócsoport január 10-i tanácskozá- se őket. Az írócsoport tiszteletbeli elnökévé válasz- sán — amelyen Jókai Anna, az írószövetség elnöke tóttá a 85 éves, de kitűnő szellemi frisseségű és ma is is részt vett, az egrieket pedig Apor Elemér és Mé- alkotó Apor Elemért, titkárává pedig Sándor And- száros György képviselte — elhatározták, hogy az rást. A csoport hamadik tagja, Mészáros György, a egri írók külön csoportba szerveződnek. Énnek ér- városi közgyűlés kulturális-művelődési bizottságá- telmében január 16-án, Apor Elemér, Lőkös 1st- nak elnöke. Talajtorna a nagymama előtt Testre szabott mozgás — kicsiknek A kis Majorettek Négy éve vezeti a gyermek- torna-foglalkozásokat a Megyei Művelődési Központban Vincze Aranka egerszóláti óvónő. Általában tíz-tizenöt gyermekkel foglalkozik egyszerre, akik között két és félévestől tíz esztendősig különböző korúak és mozgáskuitdrájúak vannak. A korábban hosz- szú éveken át művészi tornával foglalkozó pedagógusnő igyekszik „testre szabott” gyakorlatokat kitalálni. Néha a dzsesszbalett, néha pedig az akrobatika elemeit mutatja meg a kicsiknek. Nemrégiben, fél év után nyilvános bemutatót tartottak a szülőknek. Munkatársunk, Molnár Zsolt ez alkalomból készített felvételeket Kálnoky László emlékére A neves egri származású költő tiszteletére a múlt év végén hirdetett országos versmondó versenyt középiskolásoknak és főiskolásoknak a Magyar írók Szövetsége, a Művelődésügyi Minisztérium és számos helyi kulturális intézmény. Régiónkban a Megyei Művelődési Központ szervezi az elődöntőt, amelyre szűkebb hazánkból máris harmincötén jelentkeztek, nagyrészt középiskolások. A feltételek változatlanok: a jelentkezőknek egy kötelezően és egy szabadon választott verset kell majd elmondaniuk. A szervezők szeretnék segíteni a felkészülőket: az egri Vitko- vics- házban Kálnoky-kötetek vásárolhatók. Február 20-án, szerdán délután 3 órakor pedig Egerben az MMK-ban a költő özvegyét és Csűrös Miklós egyetemi docenst hívták meg, aki mint a Kálnoky-hagyaték ismerője szívesen tart konzultációt a felkészítő tanároknak és felkészülőknek egyaránt. Pályázat 1991 -ben Az Egri Ifjúsági Alapítvány Egerben élő és tanuló, önálló jövedelemmel nem rendelkező fiatalok részére a következő témakörökben hirdet pályázatot az Egri Ifjúsági A lapítvány: 1. Tehetséges fiatalok és közösségek egyszeri anyagi támogatása. 2. Féléves és éves ösztöndíj jól tanuló, anyagi támogatásra szoruló fiatalok segítésére. 3. Hozzájárulás szakmai táborok, konferenciák, fesztiválok útiköltségéhez, illetve részvételi díjához. Az alapítvány 1991. február 20-i beküldési határidővel az első témakör pályázóinak kíván támogatást nyújtani. A pályázatoknak tartalmazniuk kell: a pályázó nevét, címét (közösségek esetében az átutalási számlaszámot), a kért támogatás összegét, felhasználási területét, a támogatandó tevékenység bemutatását két gépelt oldal terjedelemben. A pályázatokat az Egri Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztosztályára (Eger, Dobó tér 2.) kéijük beküldeni. A kuratórium 1991. március 15-ig dönt a támogatandó pályázatok számáról és a támogatás mértékéről. Döntését nyilvánosságra hozza, illetve a pályázókat írásban értesíti. A kuratórium a második és harmadik témakör konkrét pályázati kiírását az 1991. második félévében hirdeti meg. — Könnyű anyukáméknak, mert magukat nem érinti a benzináremelés...!
