Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-19 / 16. szám

12. HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP, 1991. január 19., szombat Természetgyógyászat Fűben-fában orvosság Manapság a gyógynövények reneszánszát éljük. Érthető, mert a természetes gyógyításban igen fontos szerepet töltenek be a „zöld varázslók*. A fitoterápia elnevezésbe tágabb értelemben a tápláléknövények (sárgarépa, bab, zab stb.) és a fűszernövé­nyek (hagyma, borsikafű, kapor stb.) csoportja is beletartozik. Amilyen idős az emberiség, olyan régi a gyógynövényele használata is. A valamikori sá­mánok, jósok, javasasszonyok, orvosok istenítették gyógyhatá­súkat. Szolgáltak étekül, aztán különféle bajok ellen, és varázs­füvekként is (például a nadragu­lya, a csattogó maszlag bómtó hatása). Az egyiptomi piramisé­pítők már ismerték a fokhagyma gilisztaűző hatását; a sumérok agyagtáblái 120 anyag hatását őrzik; az ősi Indiából negyven re­cept maradt ránk; a kínaiak re- ceptúrái 1971 gyógyszert őriz­nek (például diót javasolnak a hátbántalmakra). Az antik iro­dalom említi a cipőbe helyzett ürömfű lábpihentető, a vérehul- ló fecskefű nedvének szemölcs­eltávolító, a kakukkfű fertőtlení­tő, valamint a torma szexuális vágyat fékező hatását, s még hosz- szasan lehetne sorolni. A magyar népi gyógyításban is előkelő helyet foglalt el a gyógyfüvekkel való gyógyítás. Faluhelyeken baj, betegség, bal­eset esetén először a „tudákos asszonyért” szalajtottak. A házi receptúrák aztán apáról fiúra szálltak. A gyógynövények nem csodaszerek ugyan, de a bennük lévő hatóanyagokkal — helyesen alkalmazva — gyógyítanak. A mindennapos orvosi és öngyó­gyítási gyakorlatban sokszor enyhe betegségeket túl erős, te­hát potenciálisan káros mellék­hatásokat okozó gyógyszerekkel gyógyítunk. Megdöbbentő hírt ad közre egy frankfurti lap: boncoláskor derül ki, hogy „az esetek 35 szá­zalékában a gyógyszerek mellék­hatása okoz halait, 20 százaléká­ban súlyos melléktünetek jelent­keznek. A mellékhatások 25 szá­zalékát a csontvelőben és más szervekben keletkezett morfoló­giai elváltozások teszik ki. A be­teg szervezet a gyógyszeres terá­Í >ia „áldásától” menekülve egy- olytában azon igyekszik, hogy Orvosi székfű (kamilla) — jó hatású has- csikarásru, gyomorfájás ellen, hasme­nés és emész­tési zavarok esetén kiszűrje, s egy félreeső helyen el­raktározza a gyógyszermérgeket) hogy élhessen még egy kicsit. De vajon milyen élet ez?” A gyógy- szerzabálás ífarmakofágia) saj­nos, napjainkban katasztrofális méreteket öltött. A természetgyógyászok szíve­sen látnák, ha a házipatikák több száz vagy ezer forint értékű gyógyszereit gyógynövények váltanák fel. Enyhe es középsú­lyos esetekben, sőt, a betegség- megelőzésben nagy segítséget je­lenthetnek a gyógynövények. Használatukról, hatásukról, gyűjtésükről több könyv is meg­jelent. Nemcsak a betegeknek, hanem az egészségeseknek is szükségük van azokra a vitami­nokra, ásványokra, nyomele­mekre, enzimekre és más gyógy­hatású anyagokra, amelyek bő­séggel és nagy változatosságban találhatók meg a vadon termő avagy a termesztett növények­ben. A helyi gyógynövénybol­tokban, gyógyszertárakban a gyógynövények fajtánként, illet­ve keverékek formájában vásá­rolhatók meg. Jó megoldás, ha ezeket akár termesztjük, akár ki­rándulások során gyűjtjük be. Csomagolásuk után célszerű fel­irattal ellátott, jól záródó, sötét üveg (fém)-eclényben tárolni, így aromájuk, hatóanyaguk hosz- szabb ideig megmarad. Általá­nos szabály, hogy a puha növényi részekből álló teafüvet forráz­zuk, a tömörebb növényi részek­ből (gumó, gyökér, kéreg) főze­tet készítünk, míg a hőre érzé­keny növényi részeket (csipke­bogyó, rózsaszirom) áztatjuk. Teakeverékből 2 deciliter vízhez egy púpozott evőkanálnyi, egy­fajta teafűből egy teáskanálnyi mennyiséget használunk. Min­den gyógyteát kiskanalazva, a szájban jof összekeverve fogyasz- szunk. A természet patikájából csak egy növényt említünk: a S csalánt. Négyfajta vitamint, íjta ásványi anyagot és klo­rofillt tartalmaz. Egy evőkanál­nyi friss (vagy szántott) csalánt 2 deciliter vízzel leforrázunk, s 20 perc lúgozás után kevés mézzel elfogyasztunk; 6-8 hetes kúra­ként napi 2-3 csészével. Fürdők­höz frissítő, méregtelenítő kúra­ként is igen hatásosak a gyógy­növények. Két-három liter vízbe mentsünk 15-20 dekagramm sú­lyú gyógynövénykeveréket rongyzsákban. 15-20 perc ázta- tás után a zacskót kinyomkod­juk, s a teát beleöntjük a fürdő­vízbe. Például a borsmentás für­dő újjávarázsolja bőrünket, fris­sít, élénkít. A jó illatú gyógynövények illó­olajait használja fel az ősi gyógyító eljárás, az aromaterápia. Ez a Ma­gyarországon is tért nódító mód­szer hozzájárulhat a beteg állapo­tának gyors javulásához. Az aro­materápia csökkenti a feszültsé­get, segíti a szervezet testi-lelki re­generálódását, serkenti az im­munrendszert. De alkalmazzák az olajos inhalálást (légzési nehézsé­gek — eukaliptuszolaj) is. Ne felejtsük, az eraők-mezők növényei olykor többet érhet­nek, mint egy gyógyszerekkel zsúfolt házipatika... Fűrész János Kertész leszek Növénytálak A legtöbb ember szívesen dí­szíti lakását növénnyel. A keleti természetgyógyászok és követő­ik szerint a növény nemcsak gyö­nyörködtet, hanem energiával tölti fel fáradt testünket. A köz­tük való tartózkodás ezért rop­pant egészséges, nyugtat, pihen­tet. Lakásban való elhelyezésük­nek sajnos, határt szab a rendel­kezésre álló hely. Keresnünk kell azokat a megoldásokat, ame­lyekkel mind a mennyiségi, mind az esztétikai követelményeket kielégíthetjük, és a növények is jól érzik magukat. Ezért lesznek egyre közkedveltebbek a leveles S virágos dísznövényekkel letett növénytálak. A növények szokványos elhe­lyezési módja az, hogy ezeket a lakás különböző pontjaira tesz- szük, vagy egy virágállványon csoportosítjuk. Ez a módszer többnyire idegen a növény ter­mészetes életmódjától, hiszen a valóságban közösségben, a kö­zösség által kialakított mikroklí­mában és környezeti viszonyok között él. Több időt jelent a cse­réptől cserépig történő járkálás, öntözés, tápoldatozás esetében is. Arról nem is beszélve, hogy bármilyen gondosan végezzük:, az öntözővíz alul vagy felül túl­csorog, annyi foltot hagyva, ahány a virágcserép. Előnyösnek tűnik tehát — és nagyon hatásos lakásdíszt ka­punk —, ha növényeinket össze- últetjük. Az összekerülő növé­nyek kiválasztásánál, elrendezé­sénél követnünk kell az ide vo­natkozó biológiai, virágkötészeti követelményeket. Egy tálba közel azonos hő-, Greville, Zebrina, Peperomia alkotja ezt a növénytálat. A virágos egynyári tátikát csak alkalmi díszítésre szúrták középre fény- és vízigényű növény kerül­jön, hiszen ezekből a földi javak­ból összeültetés után már egy­szerre fognak részesülni. Kivá­lasztásuknál lakásunk mikroklí­mái adottságából kell kiindul­nunk. Más-más lehetőségei van­nak egy napos, meleg, és más egy hűvös, sötét, északi fekvésű szo­bának. Ismertebb szobai levél­dísznövényeink közül meleg, száraz levegőjű lakásokban a Pandánus, a Dracéna különböző változatai, a Sansavieria, Pepe­romia, a közismert Philodend­ron érzijól magát. Ha nem nagy a hőingadozás (a szellőzést is bele­értve), lehet még Ficus, Dieffen- bachia is. Hideg, kevésbé napfényes helyre kerülhet a Cordyline, As­pidistra, Fatsia, Fatshedera, Chlorophytum. A biológiai igényeken túlme­nően formai követelményeknek is eleget kell tennünk. A növé­nyek elrendezése úgy történjen, hogy egymás szépségét engedjék érvényre jutni, a legszebbet te­gyék még mutatósabbá, az egy­szerűbbet nemesebbé. Legyen benne egy hangsúlyos elem, egy szép formájú, nagyságú vagy szí­nű növény A többi ezzel harmo­nizáljon. Felfelé törő és csüngő növények összeültetésénél a csüngő a tál szélére kerüljön. Nö­vekedésükben ne zavarják egy­mást. Gondoljunk arra, hogy hosszabb időt fognak együtt tölteni. Mostanában nagyon „menő” a nagyobb méretű üvegedény növénytálként történő alkalma­zása. Kétségtelen, mutatós dísz, de előbb-utóbb halálra ítélt, mi­vel a vízelvezetés nincs biztosít­va, és a föld elsavanyodik. Kak­tuszokból önálló tálat készítsünk, ugyanis nehezen társíthatok. Növények mellett díszítőe­lemként felhasználhatunk még egy-egy szép formájú követ, mo- has, zuzmos gyökér- vagy fa- törzsdarabot. Hatásos lehet a le­véllel díszítő növényeink közé virágos elemet helyezni. Ez tech­nikailag úgy oldható meg, hogy a gyökér nélküli vágott virágot kis vízzel telt üvegfiolaba (orcnidea- fiola) tesszük, majd a növénytál földjébe szúpuk. Ha elhervadt, kicseréljük. Egynyáriak, ala­csony nóvésű kétnyáriak is alkal­masak virágtál készítésére. Aki szereti az egzotikumot, válogas­son a rendkívüli formagazdagsá­got mutató broméliákból, ami igen különleges növénytál össze­állítását teszi lehetővé. V Pénzes Judit mtm Mindennapi nyelvünk Közéletünk kor- és kórképe mai nyelvhasználatunk közmondásainak és szólásainak tükrében Mai nyelvhasználatunk jel­lemző jelensége és gyakorlata, hogy egyéni és közéleti tevé­kenységekhez, történésekhez kapcsolódó események leírásá­ban, a tárgyilagosság, az érzelmi kötődés határat kitágító leleple­zés és tanúságtétel szándékával, feltűnő gyakorisággal jelentkező szólások és közmondások kap­nak kulcsszerepet: elsősorban azért, mert színező, képzetkeltő erejük és gondolati tartalmakat mesterien tömörítő, sűrítő stilá- ris sajátságaik révén, Illyés Gyu­la szavaival élve: „olyan határo­zottan, oly egyszervalóan csat­tanják el az igazságot, akár a mesterlövész a pisztolyát, a go­lyó csak a célba röpülhet” (Ily- lyés: Naplójegyzetek 1946-60. 414. 1.). Ezek a szövegrészietek éppen a tisztább közélet megteremtésé­nek akadályaira gondolva és iro­nikus felhangokkal megterhelve olyan szólásokra bízzák a kritikai elvek és eszközök hatástényezői­nek érzékeltetését, amelyek har­cos elfogultságra ingerük az ol­vasókat: „Szemesnek áll a világ, vaknak az alamizsna” (Élet és Irodalom, 1990. júl. 6.). "A minél alaposabb tudás erőtlen igénye ismét zátonyra fut a kaparj kurta, neked is jut szem­léleten!’ (Heves Megyei Hírlap, 1990. szept. 19.) „Megteszi a magáét az az uralkodói szellem, mely Csáky szalmájának veszi az országot” (Magyar Nemzet, 1990. febr. 24.). „A Csáky szal- mája-szerű társadalmi tulajdont lassan váltja fel a magántulaj­don” (Magyar Nemzet, 1990. szept. 19.). Á közhatalmat gyakorló államigazgatás, a bürokrácia, a hivatali, az apparátusi, a hatósági ügyintézés, ügykezelés, ügyvitel meg ma is meglevő hiányosságai ingerelnek bennünket, s az ideg­megterheléssel járó, bosszantó, öncélú hivataloskodást elítélő kritikáját erősítik fel ezek a szö­vegrészietek és a bennük kulcsz- szerepet vállaló szólásformák: „A szabálytalan áremelésről megosztottam tapasztalataimat a Belügyminisztérium sajtóosz­tályával. A bejelentésemet nyug­tázták. Most ezzel a nyugtával „dicsérem a napot”(Magyar Hír­lap, 1990. okt. 19.V A vagyon­ügynökségről rendezett szegé­nyes vitáról írt beszámolónak nem véletlenül adták ezt a címet: „Aki ilyen költséget vet, hiányt arai” (Népszava, 1990. júl. 18.). Iskolarendszerünk új elgondolá­sairól ezzel a szólásvaltozattal utaltak: Ördög a falon, avagy a recentralizáció veszélyei” (Ma­gyar Nemzet, 1990. jan. 30.) A felhasznált szólás fogalmi és használati értékének érzékelésé­hez ezek a szólásformák adnak támpontot: Az ördög leszállt a falról. Nemjó (nem kell) azördö- göt a falra festeni, mert megjele­nik (Á veszélyt, a bajt ne emle­gessük, mert még bekövetkezik). A tulajdonos kilétével kap­csolatos közlemény élén ez a címadás olvasható: „Ki lesz a tu­lajdonos, avagy lehet-e a halász­léből újra halaktól nyüzsgő ak­váriumot csinálni? (Hitel, 1990. 13. sz.). A helyzet kilátástalansá- gára is utaló címbeli szólásrészlet mondanivalójának megértésé­hez nyújt adalékot ez a szólásvál­tozat: „Egy közmondás jut eszembe: akváriumból könnyű hallevest csinálni, de hallevesből akváriumot már lehetetlen, plá­ne romlott hallevesből.” (Magyar Nemzet, 1990. máj. 29.). Tokaj- Hegyalján nagy port vert fel, hogy a borkombinát kiárusítja a külföldi vállalkozóknak a vidék bortermelő területeit. Az ezzel kapcsolatos sajtóközlemények többértelmű célzásokkal telített szólásformákkal tették hatáso­sabbá kritikai megjegyzéseiket: A tokajiak kötik az ebet a karó­hoz, s kíváncsiak arra, ki issza meg a tokaji alku levét? (Népsza­va, 1990. jún. 16.) Az üzleti életben jelentkező visszaélések, a gyors meggazda­godást célzó ügyeskedések hát­teréről árulkodó szövegrészie­tekben is sajátos szerepet kap egy-egy szólás: „A kereskedő rá­döbbent, hogy veszélyes árucik­keket rejteget, ezért visszaadta a babaruhát, egyszóval anullálták az üzletet”. (Magyar Hírlap, 1990. aug. 8.). Természetesen olyan szólások is jelentkeznek, amelyek azt hirdetik követendő feladatvállalásnak, hogy a „sűrű fillér többet ér, mint a ritka fo­rint”. (M. Nemzet, 1990. szept. 14. ) Dr. Bakos József Petőfi és a szülőföld Petőfi Sándor „Szülőfölde­men” című verséből idézünk: ’’...Mint nyugtalan madár az ágakon Helyről-helyre röpköd gondolatom...” Folyt, a rejtvényábra vízsz. 14. és függ. 27. sz. soraiban. VÍZSZINTES: 1. Gyümölcs szárítása. 8. Ko- márom-Esztergom megyei tele­püléslakója. 14. Az idézet folyta­tásának első része (zárt betűk: Z, É). 16. Szombathelyhez csatolt település. 17. Peru gk-jele. 18. Japán eredetű önvédelmi sport. 19. Kismértékben 20. A közepé­be 22. Földfelszín a rajta lévő tárgyakkal. 23. Régi súlymérték. 24. Kerítéssel körbeveszi. 26. Si­kátor — angolul (LANE). 27. Római ezerötszáz. 28. Ital — közismert zsargonnal. 29. Költő, műfordító (Anna). 31. Mun­kácsy beceneve az Aranyecset c. regényben. 32. Felöntött a garat­ra. 34. Fiókot a helyére juttató. 36. Némán okol! 37. Mohame­dán törvénytudó. 39. Valakit ra­jongásig szerető. 41. A legismer­tebb szovjet repülőgéptípus. 43. Szellemi dolgozók munkahelyei. 45. Azonos nevű becézett fiúk. 47.... mars (takarodj!). 49. Ak­ta. 50. Osztrák folyó. 51. Azon­ban. 52. Erdei törpe. 54. A neve azonos az enyémmel. 56. Épp el­lenkezőleg. 57. Énekek ... 59. Becézett István. 60. Filmből is­mert nőstényoroszlán neve. 62. Szívbéli udvarló. 64. A csodák csodája (ford.). 65. Feszült lelki- állapotot kiváltó probléma (né­velővel). 68. Román határmenti település lakója. 69. Földrész. FÜGGŐLEGES: 1. Gyümölcsöt szárít. 2. Fu­tott. 3. Csillagászati tetőpont. 4. Porció. 5. Életév — oroszul. 6. Gally. 7. Udvart takarít. 8. Te és én. 9. Tölgy — angolul (OAK). 10. Nadrágszíj tartozéka. 11. Francia filmszínész (Jean). 12. Erős elhatározás. 13. Természet­fölötti lények. 15.... talál(alöve- déke pontosan a közepébe vágó­dik). 20. Női név. 21. Táplálják. 24. Együtt megy vele. 25. For­ma, alak. 27. A versrészlet folyta­tása (zárt betűk: N, A). 28. Be­cézett Pál. 30. Esőtől nedvessé válna. 33. Közlekedési terület (ford.). 34. Kiváló ökölvívó volt (Tibor). 35. Antik, régies hangu­latú. 38. Komor, barátságtalan. 40. Sertéslakás. 42. Világhírű szovjet táncosnő (Galina). 44. Vízben a túlsó partig eljutó. 46. Valahol hosszasan tartózkod­nak. 48. A tv-ben vetített filmso­rozat címszereplő családja. 50. Izolda becézvé. 53. Az ősközös­ség utáni időszakból való. 55. Vállon viselt hosszú kendő. 56. Schlosser Imre beceneve volt. 58. Hév, lendület. 60. Apró rág­csáló. 61. Ajándékozta. 63. Ja­pán félsziget. 65. Kamerun ré­sze! 66. Sír. 67. Annyi mint, röv. A megfejtéseket január 24-ig küldjék be címünkre. A nyerte­sek névsorát szombati lapszá­munkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”. Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents