Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-19 / 16. szám

HÍRLAP, 1991. január 19., szombat HÉTVÉGI MAGAZIN 9. Mi történt a világűrben? „Apró hibák” — komoly következményekkel A jövő kutatásai A Marsra vezető út Szuzdalban kezdődik A „Mars”-program szerint a Szovjetunióban azt tervezik, hogy 1994-ben két űrhajót indí- tánák erre a „narancssárga boly­góra”. Ezeknek a segítségével többféle „deszant”-eszközt jut­tatnak a Marsra: léggömbszon­dákat, kis meteorológiai állomá­sokat, penetrátorokat (a talajba belevájódó, sajátságos „vakon­dokokat”) és talán „Mars-járó autókat” is. A Mars légkörében tervezett léggömbkísérlet előké­szítésének programja azt a mód­szert irányozza elő, hogy a szaba­don úszó léggömb fedélzetéről végzett tudományos mérések eredményeit a Föld légkörében dolgozzák fel. E célból Szuzdal, a Moszkvá­tól 300 kilométerre levő ősi orosz város környékén szabvány léggömbökkel kísérleteket vé­geznek — és ezeknél a repülések­nél az Egyesült Államok, Fran­ciaország és az NSZK képviselői is jelen vannak. E repülések so­rán kipróbálják a légkör paramé­tereinek különböző mérési mód­szereit, a mozgás dinamikáját vizsgálják a szabad repülésnél, a felszállás és a földetéres alkalmá­val. E kísérlet egyik fő célja: a léggömbök mozgása modelljé­nek és röppályájuk megjóslása módszertanának kidolgozása. A levegőben szabadon úszó lég­gömbökről történő méréseket összehasonlítják a kötött lég­gömbön elhelyezett készülékek adataival. Mint bizonyára ismeretes, a dolog a Szojuz TM-9 teherűrha­jó hőszigetelő borításának ki­sebb sérülésével kezdődött. Olyan jelentéktelen sérülés kö­vetkezett be, amelyet a repülés- irányító központ szakemberei akár figyelmen kívül hagyhattak volna, de rövid konzultációt kö­vetően mégis a hiba kijavítása mellett döntöttek. Anatolij Szo- lovjev és Alekszandr Balangyin a nyűt világűrbe kilépve a hőszige­telés hibáját elhárították, ugyan­akkor két űjabb kellemetlenség­gel találták szembe magukat. Áz első: a csatlakozóegységhez ve­szélyes közelségben maradt az űrhajósok által használt fémlép­cső; és a második: nem sikerült tökéletesen lezárni a „Kvant-2” zsilipkamrájának zárófedelét. Szerencsére az űrállomás a ten­geralattjárókhoz hasonlóan épült, így a meghibásodott re­kesz izolálható. Zsilipkamraként a szomszédos rekeszt használták fel az űrhajósok, így az űrkomp­lexumot semmiféle közvetlen veszély nem fenyegette. Ennek ellenére szükségessé vált a két űrhajós ismételt űrsétája a kiala­kult helyzet pontosítására. Nos, az űrhajósok megkezd­ték a javítási munkákat. Első­ként a mintegy egy méter átmé­rőjű, makacsul nem záródó fém zárófedél vizsgálatára került sor. Kiderült, hogy az egyik zárórög­zítő elferdült. A központban a tv-közvetítés alapján véleményt alkotó szakemberek utasítása szerint az űrhajósok ideiglenesen a fémlépcső helyzetének vizsgá­latára tértek át. Érthető, hogy ilyen helyzet­ben a vélemények igen eltérőek lehetnek, de ebben az esetben erről nem volt szó. Nem szeret­ném dramatizálni az eseménye­ket — mondta rövid interjújában Vlagyimir Satalov, az űrhajóski­képző központ vezetője. — Ha a zárófedelet nem sikerül lezárni, és az a következő legénység megérkezéséig hermetizálás nél­kül marad, akkor sem befolyá­solja az űrállomás működőké­pességét, és ez a legfontosabb. Hasonló értelemben nyilatko­zott Viktor Blagov repülésirá­nyító helyettes, bár őt elsősorban a lépcső helyzete foglalkoztatja. — Az űrhajósok az első kilé­pésük során túl közel rögzítették a lépcsőt a csatlakozóegységhez. Visszatérésük után a rögzítő sodronykötelek meggyengültek, és lépcső enyhe lebegése meggá­tolhatja a második teherűrhajó csatlakoztatását. A lépcső elsza­kítható lenne az űrállomástól, de használatára a jövőben még nagy szükség lehet. Ezért optimális megoldás az lehet, hogy ezt az összecsukható lépcsőt a csatla­kozóegységtől minél távolabb és erősebben rögzítsük. — Hogyan értékeli az irányí­tóközpont a „Szojuz TM-9” helyzetét, visszatérhet-e fedélze­tén a személyzet? — tettem fel a sajtóban leggyakrabban megvi­tatásra kerülő és mindenkit leg­inkább izgalomban tartó kér­dést. — Ha a „Szojuz TM-9” hely­zetével kapcsolatban komoly ag­godalomra lenne okunk, akkor a javítást azonnal az űrhajóval kezdtük volna. Ez a napnál is vi­lágosabb — mondta rezignáltan Blagov. — A repülési programot önök valamennyien megkapták, ebben a világűrbeli kilépés nem szerepel. — Mi okozhatta a kilépőnyí­lás sérülését? Hiszen az előző ex­pedíció során Viktorenko és Szerebrov két alkalommal is ki­léptek a nyűt világűrbe az „űrfo- tel” kipróbálására. Ennek egyik oka lehet, hogy az első kilépés során Szolovjev és Balangyin nem tökéletesen leve- gőtlenítette a zsilipkamrát, ezért ennek fedele túl nagy erővel csa­pódott ki. Ezt a véleményt vallja Ivan Vosztrikov, a „Szaljut” tervezőiroda főkonstruktőrének helyettese is. — Normális körülmények kö­zött a fedélzeti nyitás két sza­kaszban történik. Á zsilipkamrá­ból a levegőt teljes egészében el­távolítani igen nehéz feladat, mindig marad nyomás a kamrá­ban. Ezért az űrhajósoknak a fe­délkerék lassú elforgatását köve­tően néhány másodpercet várni kell. A teljes nyomáskiegyenlítő­dést követően nyitható csak a fe­dél, amelyet speciális nyomás­érzékelő biztosít. Úgy tűnik, hogy esetünkben az űrhajósok túl korán szabadították fel ezt a biztosítót, a tetőre ható nyomás ennek megfelelően mintegy négyszáz kilós ütést jelentett. Ez az erő vágta ki a fedelet. Bár van biztosító ütköző is, a rögzítősod­rony összecsavarodott. Szolovjov és Balangyin több mint hátom órát töltött a nyílt vi­lágűrben, amelynek során vég­eredményben mindkét feladatot sikerrel oldották meg. A lépcsőt új helyen biztonságosan rögzí­tették. A zsilipkamra fedelét, ha nehezen is, de sikerült lezárni, így ismét hermetizált a „Kvant­2” zsilipkamrája. Az összecsava­rodott sodrony problémája azonban még megoldásra vár. A „Kvant-2” zsilipkamrája egyben az „űrfotel” garázsa is. Ez a sűrített levegővel üzemelő „minitaxi” az űrhajósoknak a nyílt világűrben való mozgását teszi lehetővé. Jelenleg működ­tetésére nem került sor, de a jö­vőben fontos lehet. — Elvileg az indításához nincs szükség hermetizált körül­ményekre — mondta Gaj Szeve- rin, az „űrfotel” tervezője. Á repülésirányító központban folyik a hatodik expedíció ered­ményeinek megvonása. Az ex­pedíció tervezett 25 millió rube­les haszna nem igazolódott be. A ráfordítások és a kiadások gya­korlatilag kiegyenlítették egy­mást. Az eredményekkel ennek ellenére elégedettek a program irányítói. Mintegy 21 millió négyzetkilométernyi területről készültek 5-7 méter felbontású felvételek, amelyek népgazdasá­gi és ökológiai szempontból is fontosak lehetnek. A „Kristály” modul fedélze­tén működő négy kemencében folytatott technológiai kísérletek során többfajta kristályt sikerült előállítani, ennek ellenére még korai lenne tényleges ipari tevé­kenységről beszélni. Végrehaj­tásra kerültek a program kereté­ben tervezett biotechnológiai, asztrofizikai és további techno­lógiai kísérletek. Az irányrtóköz- pont egyik legfontosabb gondja, hogy az egyre nagyobb tömegű anyagból a „Szojuzok” legénysé­ge csak ötven kilogrammnyit tud magával hozni. A „Progressz” bázisán kifejlesztett leszállókap­szulák segítségével a Mir fedél­zetéről kilencven kilogrammos csomagok automatikus leszállí­tása is megoldhatóvá válik. M. Csernisov (APN) Találkozóhellyé válhat Casino Rigában Rigában — Lettország fővá­rosában — megnyílt a Balti­kum első „játékbarlangja”, a Casino. A kezdeti (epések után azt tervezik, hogy dusz- szal, repülővel, vonattal, ha­jóval különjáratokon hozzák majd ide a szórakozni, pénzt költeni, leginkább persze nyerni vágy ó turistákat. Van egy olyan elképzelés is, hogy a rigai Casino idővel a nyu­gati és keleti üzletemberek egyik közkedvelt találkozó­helyévé válik. Az elmúlt év legkíméletlenebb válási harca Elkeseredett küzdelem a szexüzletért Teresa Orlowski, mint Foxy Lady A szocialisták felelősnek vallják magukat A pártot felelősség terheli Bulgária külpolitikai kapcsola­tainak egyoldalúságáért, amely elszigetelte az országot , a világ- gazdaságtól és a tudományos­műszaki haladástól — egyebek között ezt tartalmazza az a terve­zet, amelyet a Bolgár Szocialista Párt szakértői készítettek arról, milyen felelősség terheli a múlt év áprilisáig kommunistának ne­vezett pártot az ország válságá­ért. A párt politikai felelősségéről készített elemzést politikai nyi­latkozatnak és nem konkrét tu­dományos elemzések összesíté­sének tekintik. A párt álláspont­ja szerint az okok összességének feltárása a szakértőkre és a törté­nelemtudományra vár. A terve­zetben foglaltakat olyan állás- foglalásnak szánják, mint ami­lyet legutolsó kongresszusán fo­gadott el Csehszlovákia Kom­munista Pártja és a Lengyel Egyesült Munkáspárt. A párt politikai felelősségéről készített tervezet egyik összeállí­tója a Duma című bolgár szocia­lista napilapnak nyilatkozva el­mondta, hogy elsősorban a gaz­daságpolitikáért terheli felelős­ség a BSZP-t, illetve elődjét. Nem azért, mert kiutat keresett a háború utáni Bulgária elmara­dottságának felszámolásához, hanem azért, mert ezt ideológiai előítéletekkel, politikai türel­metlenséggel és kiegyensúlyo­zatlan internacionalista elkötele­zettséggel tette. t A nyilatkozó szerint a párton belül kialakult viszonyok összes­sége arra vezethető vissza, hogy a BKP bolsevista (lenini) párt volt. Felelős azért, hogy felépítése le­hetővé tette: vezetői kisajátítsák a jogot gyakorlatilag minden párt- és állami kérdés eldöntésére. Haldokló fókák a Balti-tengeren Néhány hónappal ezelőtt Te­resa Orlowski (36) és Hans Mo­ser (46) a világ egyik legsikere­sebb, látszólag boldog „álom- párja” volt. Pomómagazinok és pornófilmek előállításával, for­galmazásával a németek milliói­nak elégítették ki érzéki vágyait, kíváncsiságát, ami meglehetősen jól hozott nekik a konyhára. Hans adta az ötleteket, törődött a piaccal és az értékesítéssel. Ez­zel a háttérrel a lengyel szárma­zású Teresa — igéző méretei (105-60-90) és a kamerák előtti gátlástalan „szexművészete” ré­vén — rövid idő alatt a pomóipar koronázatlan királynője lett. 1982-ben volt az. esküvőjük Las Vegasban. Ezt követően ala­pítottak együtt egy kiadót por­nófüzetek előállítására. Bár Hans úgy nyilatkozott, hogy to­vábbra is közös vágányon halad­tak, mégis Teresa tulajdonaként jegyeztették be a Teresa Orlows- kr Kiadót. Az első alkalmazott — 2500 márka fizetéssel — a félj volt. A kamera előtt minden helyzetben mindenre készséges­nek mutatkozó Teresa kalandjait tartalmazó füzeteket vitték, mint a cukrot. Hamarosan rátértek az erotikus videók forgatására. Te­resa nyolc év alatt tizenkétszer játszotta a híres-hírhedt Foxy Lady-filmek főszerepét. Évi húszmilliós forgalmat csináltak. Most mégis elkeseredett harc tombol közöttük Hannoverben. Övön aluli ütések záporoznak, az „érzéki vágyak” álompáiját nem köti egymáshoz már semmi, csak az elkeseredett harc és az el­lenségeskedés. — Szemernyi szabadságot sem engedélyezett Hans félté­kenysége — emlékezik Teresa kapcsolataik fokozatos romlásá­nak időszakára. — Miután ké­szen lettünk egy filmmel, minden kurvának elmondott. Aztán két hét elteltével megint egy újabb film ötletével állt elő, ami talán még az előzőnél is perverzebb volt... Aztán megismerkedtem Gerddel. Gerd azt adta nekem, amit Hans sohasem: gyengédsé­get, biztonságot, és azt az érzést, hogy kívánatos asszony va­gyok... Teresa, aki a közös üzletet is be kívánta fejezni, felkínálta fér­jének a cég ötvenszázalékos ré­szesedését, ha visszavond! a vál­lalkozástól, és a magánéletben is teljesen békén hagyja. De hogy az egyezség miért nem jött létre, azt mindketten másként magya­rázzák. És azóta dúl közöttük a háború, s napról napra heveseb­bé válik a küzdelem. Először Teresa nyújtott be ke­resetet Hans ellen, mert a férfi nyolcezer márkát vett ki a cég kasszájából, jogtalanul. Hans el­lenlépésként rágalmazási pert indított volt felesége ellen, majd az időközben megalapított új pornócég üzlet vezetőjeként be­jelentette szerzői jogát az egyko­ron közösen kiadott szexmagazi­nokra. A keresetet a hannoveri bíróság elutasította. Hans azon­nal fellebbezést nyújtott be. Te­resa bosszúból nyilvánosságra hozta, hogy Hans a tizenegyezer négyzetméter alapterületű, egy­kori hannoveri művészeti cent­rumukkal kapcsolatos adóbeval­lásnál „ügyeskedett”. Hans decemberben új filmet hozott ki, a főszerepben egy 18 éves angol lánnyal, akit a jövő szupersztárjaként aposztrofált. Az új sztár, Sarah Young Hans Moser jelenlegi élettársa, akinek szintén nem elhanyagolhatóak a méretei: 96-65-94. Teresát azonban nem hozta ki a sodrából a dolog. Csupán arra szólította föl Mosert, hogy ren­dezze a film zenei jogdiját, ugyanis a film zenéjét már fel­használta első közös filmjüknél. — Tizenötmillió márkát aka­rok kapni a közös cégünkből! A pénz biztosan az enyém lesz. Te­resa fizetni fog — jelentette ki a minap magabiztosan Hans Moser. Mire az exnej így replikázott: — Hans egy fillért sem kap tő­lem. Én.vagyok a tulajdonos. Én vagyok birtokon belül. Én jó szándékkal mindent megpróbál­tam. Most már kész, vége! Befe­jeztem! Hagyjon végre békén! És az övön aluli ütések tovább záporoznak. Az ellencsapás biz­tosan nem késik soká. A háború folytatódik. Nem is csoda: 15 millió márka irgalmatlan nagy pénz! (zahemszky) „A Balti-tenger nem juthat az Aral-tó sorsára!” — jelentette ki Helsinkiben Borisz Laszkorin szovjet akadémikus, a Baltika- 90 nemzetközi expedíció egyik vezetője. Az expedíció egy kuta­tóhajó fedélzetén egy hónapon keresztül járta a Balti-tenger vi­zeit. Az akadémikus nem véletle­nül hasonlította a Balti-tengert az Arai-tóhoz: két évvel ezelőtt ő vezette a pusztuló Arai-tóhoz küldött tudományos expedíciót. Véleménye szerint ma már a Bal­ti-tenger is nagybeteg. Csak a tartályhajók balesetei miatt évenként körülbelül 50 ezer ton­na olaj, olajszármazék borítja be a tenger felszínét. A partvidékre telepített ipari és mezőgazdasági üzemekből minden esztendőben körülbelül egymillió tonna nitrát, kerül a tengerbe, mintegy 70 ezer tonna foszfor, továbbá 1,7 millió tonna kommunális szenny a part menti városok csatornáiból. Természetes következmény, hogy pusztulnak a halak, és a haldokló fóka a Balti-tenger pusztulásának jelképévé válik. Novosztyi

Next

/
Thumbnails
Contents