Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-19 / 16. szám

Ki kicsoda a világpolitikában? Új szovjet kézikönyv jelenik meg a közeljövőben Moszkvában. Az 1500 nevet tartalmazó kiadvány világhírességek életéről jelentet meg hiteles, részletes adatokat. Olyan emberek életrajzai kerültek be a könyvbe, akikről, mint kor­társ személyiségekről a legtöbbet olvashatunk a napi sajtóban. A TASZSZ és a politikai könyvkiadó gondozásában megjelenő kötetet haszonnal forgathatja majd minden érdeklődő. Jegyre adják a vodkát is Miközben a szovjet főváros el­látásáért felelős vezetők „megér­demelt” szabadságukat töltik, a városban egymást érik a hiány­válságok. Most éppen a szeszes- ialok jelentik az ügyeletes hiány­cikket. Több — szeszes italt áru­sító — üzletet egyszerűen bezár­tak, de a nyitva tartókban sincs sok köszönet, polcaik ugyanis teljesen üresek. Csupán néhány belvárosi üzletben lehet Teat- cher’s whisky-t kapni, ennek az ára azonban egy tízessel maga­sabb a hivatalosan elismert 70 rubeles minimálbérnél. Az előtt a néhány bolt előtt, amelyikben van némi áru, végeláthatatlan sorok kígyóznak. A moszkvai városi tanács ille­tékesei úgy vélik, hogy az egyet­len megoldás a jegyrendszer, va­lamint az állami árakat többszö­rösen túllépő piaci árak bevezeté­se. Egy moszkvai borászati üzem igazgatója szerint az áruhiányt részben az alapanyag- és üveghi­ány okozza, részben az italim­port radikális csökkenése, to­vábbá az, hogy az alkoholellenes kampány idején több szeszgyár állt át gyümölcslevek és üdítők gyártására. Andrej Szaveljev, a városi tanács kereskedelmi osz­tályának munkatársa elmondta a Novosztyi tudósítójának, hogy ők előre jelezték a várható áruhi­ányt, de jelzésük nyomán sem­miféle intézkedés nem született. Szaveljev azt is elmondta, hogy szeptember-októberben a húshi­ány fokozódása várható a szovjet fővárosban. Vidéki táj Durkó Gábor munkája Környezetvédelem és gyógyszerhiány Nyikolaj Voroncov, az Állami Környezetvédelmi Bizottság el­nöke sajtóértekezleten cáfolta azt az állítást, amely szerint hiva­tala vétkes az egyre súlyosbodó gyógyszerhiányban. Igaz ugyan, hogy környezetszennyezés miatt a bizottság elrendelte öt gyógy­szergyár bezárását, a hiány oka azonban nem ez, hanem a szo­cialista monopolhelyzet, amikor egyetlen gyár bezárása miatt egy egész termékcsoport gyártása válik lehetetlenné. A bizottság adatai szerint het­venhét gyógyszeralapanyagból a szükségleteknek csupán a 30 százalékát tudják kielégíteni. A csillagász és az ufológia Az előbbi kép nagyított változata. Az eredetileg színes képen a színkódolás kiemeli a formát, a sűrűséget, valamint a tárgy fókuszát. Ez a furcsa alakű objektum semmiféle, ember alkotta közlekedési eszközhöz nem hasonlít. A vizsgálat azt is kimutatta: a kép nem hamisítvány Dr. J. Allen Hynek nevével már bizonyára többször is talál­koztunk az UFO-kutatást bíráló művekben. Hynek 22 éven ke­resztül vett részt az amerikai lé­gierő által szervezett UFO- adatgyűjtésben és szervezésben. 1947-ben vonták be a Project Sign fedőnevű titkos munkába. Egyébként az Ohiói Állami Egyetem professzora, és az egyetem csillagvizsgálójának igazgatója volt. Nem tartozott a híres tudósok közé. Egy véletlen folytán bízták meg azUFO-kkal kapcsolatos vizsgálatokkal. En­nek az volt az oka, hogy ő volt a Dayton városához legközelebb található csillagász, ahol vizsgá­latok folytak. Hynek nagyon kételkedő em­ber volt a „repülő csészealjak” létezésével kapcsolatban, ami nála nagyon érthető volt, hiszen ekkor még a téma csak újság­szenzáció szintjén mozgott. Az i'dők folyamán egyre több és több esetet tanulmányozott, sok ezer tanút hallgatott meg, és las­san hajlani kezdett arra a feltéte­lezésre, hogy a tanúk egy része valóban láthatott valami olyat, amit ma nem lehet magyarázni a tudomány jelenlegi állása alap­ján. Több évtizedes munkája so­rán többször érdekes vélemé­nyének adott hangot az UFO-k- kal szemben álló természettu­dósokról, a megfigyelőkről, és magáról a jelenségről. A problé­mával szemben álló tudósoknak két típusát különböztette meg: azokat, akik az UFO-ról mint jelenségről ellenségesen és meg­vetően beszéltek, és nem vállal­koztak arra, hogy megvizsgálják a dolgot. A másik csoportot azok képviselték, akik a jelensé­geket pszichológiai esetnek mi­nősítették. Véleménye szerint: „egyetlen tudós sem állíthatja sokáig, aki a témát objektív mó­don vizsgálta, hogy az UFO-k csupán egyszerű tárgyak és ese­mények eredményei”. Hynek szerint a közvélemény sokszor azt hiszi, hogy bejelen­tést csak „UFO-bolondok” tesznek. Szerinte ennek az el­lenkezője igaz, ugyanis a legösz- szefüggőbb és a legpontosabb beszámolókat sokszor olyanok teszik meg, akik korábban nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Az UFO-hívők pedig nagyon ritkán adnak számot a látottak­ról. Ugyancsak hamisnak fogadta azt az állítást, mely szerint a tu­dományosan képzett emberek sohasem tesznek bejelentése­ket. Itt is fordítva áll a helyzet, mert a tudományos emberektől származnak a leghasználhatóbb beszámolók és megfigyelések. Csakhogy ők a lehető legtöbb­ször szeretnék elkerülni a nyil­vánosságot, és kérik a névtelen­ségük biztosítását. Hynek írása­iban nagyon jó véleménnyel volt az UFO-észlelők képességéről. Tapasztalata szerint, amikor ki­kérdezte a tanulókat, sokszor el­hangzott ez a mondat: „Életem­Dr. J. Allen Hynek amerikai csillagász ben még sohasem láttam ilyes­mit.” Valamint az észlelők min­dent elkövetnek, hogy élmé­nyüket minél pontosabban leír­ják és megmagyarázzák. Erre ti­pikus példa a következő nyilat­kozat, amikor természetes ma­gyarázatot keresnek az UFO-je- lenségre. „Először azt hittem, hogy baleset történt előttem az úton.” ...aztán ráeszméltem, hogy a fények túl magasan van­nak, és akkor azt gondoltam, ta­lán egy repülőgép került bajba, és az hajt végre kényszerleszál­lást kikapcsolt motorral — mivel semmi jazt nem hallottam —, aztán rájöttem, hogy repülőgép­ről szó sem lehetett.” A csillagász részletesen ele­mezte a tanúk szavahihetőségé­nek a problémáját is. S arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy az esetleírások közel sem olyan furcsák, mint amennyire az va­lószínű lenne, ha puszta kitalált dolgokkal vagy képzelődéssel állnánk szemben. így írt erről: „Nem érkeznek, példának oká­ért, jelentések fejjel lefelé szálló dinoszauruszokról, azonosítha­tatlan vitorlázó tárgyakról, amelyek befúlják magukat a földbe.” Vagyis a repülő csésze­aljak makacsul visszatérnek, és egyáltalán nincsenek előnyben a „rózsaszínű elefántokkal” szemben. Tovább folytatva Hynek gondolatát: ha az UFO-k csupán a gondolat mű­vei, akkor nagyon furcsán, a vi­lág minden táján azonosan vagy hasonló módon működik a kép­zelet. A The UFO-experience (Az UFO-jelenség) című munkájá­ban is külön foglalkozik azzal az érdekes megállapítással, hogy a tudósok a témát felettébb bizal­matlanul kezelik. Az 1972-ben megjelent könyvében arról ír, hogy a brit — kolumbiai Victori- ában egy este fogadást adtak, melyen több csillagász is részt vett. Az estély alatt egy különös hír érkezett, hogy odakint fur­csa, nem azonosítható fényeket, valószínűleg UFO-kat figyeltek meg. „A hírt vihogás és epés megjegyzések követték — írja Hynek —, ahogy ez kényelmet­len helyzetben lenni szokott.” Egyetlen csillagász sem vette a fáradságot, hogy kimenjen és kinézzen. Hogy Hynek magatartását és véleményét megérthessük ez ügyben, szólnunk kell néhány furcsa tényről. Amikor 1966- ban felkértek egy független tu­dományos bizottságot a Project Blu Book fedőnevű program adatainak elemzésére, ő ezt he­ves ellenérzéssel fogadta. To­vábbá amikor elkészült a Con- dom-bizottság hivatalos jelen­tése, ami egyértelműen kizárja, hogy a Földet Földön kívüli ci­vilizációk képviselői megláto­gatták, azonnal megszüntették az UFO-kra vonatkozó további adatgyűjtést. így elvesztette szé­pen honorált mellékállását, amely pénzt és tekintélyt bizto­sított számára. Ettől kezdve a Condom-jelentés heves bírálója lett. Könyvében bírálta a bizott­ság munkáját és a természettu­dósok elfogult állásfoglalását az UFO-ügyben. írásaiban jó né­hány érdekes esetleírással is ta­lálkozhatunk, de egyiket sem minősíti. A Földön Úvüliekkel vagy humanoidokkal való talál­kozásokról a következőket írja: a kutatást ez utóbbi rendkívüli esetekre kell korlátozni — és hozzáteszi — „könnyen lehet, hogy az egész UFO-probléma igazi kulcsa mégis a humanoi- dok nehezen értelmezhető ese­teiben található meg.” Vas né Tana Judit A leghíresebb UFO-felvétel, amit Oregon államban (USA) készí­tettek 1950. május 11-én. A fénykép számítógépes elemzése kimu­tatta, hogy az UFO nem egy modell, hanem egy távoli nagy tárgy HEVES 111:" HÍRLAP a Szovjet—amerikai horrorfilm Moszkva környékén forgatták az első szovjet — ameri­kai horrorfilmet. A történet alapját a régi népi hiedel­mek, babonák adják. A film gyártói a Babilon független filmstúdió, egy hollywoodi fiímtársaság és az odesszai filmstúdió. A filmben az egyik szerepet George Segal, amerikai színész játssza. HÍRLAP, 1991. január 19., szombat HÉTVÉGI MAGAZIN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents