Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-19 / 16. szám
4. SZEMTŐL SZEMBE szombat A két megyéért jó értelemben is leltet lobbizni Beszélgetés dr. Gyulai Gábor köztársasági megbízottal Mind tartalmi, mind formai szempontból jelentősen átalakul hazánk közigazgatása. A megye- rendszer helyébe a megyei ön- kormányzatok lépnek, s egy új intézménnyel is meg kell ismerkednünk: a köztársasági megbízott hivatalával. Ez voltaképpen a kormányzat és az önkormányzatok közötti híd szerepét tölti be, törvényességi felügyeletet lát el. Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megyékben a köztársasági megbízott dr. Gyulai Gábor. A címzetes államtitkár nyíregyházi megyei bíró volt, 39 éves. Többször is megfordult már megyénkben: most készíti elő a helyettesi hivatal megalakulását, amely Egerben működik majd. Egy ilyen alkalommal kérdeztük a Heves Megyei Hírlap nevében. — Államtitkár úr! Elég különleges helyzetbe került most, hiszen egy másik tájegységről került a köztársasági megbízotti székbe. Mennyire ismeri ezt a két megyét? — Tizenkét éve Nyíregyházán lakom, egyébként Borsod megyében, Abodon születtem, a régi edelényi járásban. A gyermekeveimet szülőfalumban töltöttem, majd Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumban érettségiztem. Szegeden fejeztem be jogtudományi tanulmányaimat 1974-ben. Ezután Borsodban helyezkedtem el, a sátoraljaújhelyi járási hivatalnál, s egészen 1978-ig abban a megyében is dolgoztam. Valójában huszonhét évig éltem ott, s ma is igen sok családi szállal kötődöm oda, ahogy Heves megyéhez is. Sok évvel ezelőtt Egerben, a megyei kórházban dolgozott a nagybátyám, Gyulai György, akinek a felesége ma is a város lakója, s gyermekeik is itt élnek. — Nagyon nehéz időszakban kapta új és fontos beosztását. Ráadásul olyan két megye tartozik önhöz, amely eléggé eltérő mind adottságaiban, mind nagyságában. Hogyan látja ezt a régiót, tekinthető-e ez egyáltalán annak? — Amikor az Országgyűlés határozatot hozott a régiókról, és meghatározta a nyolc régió elhelyezkedését, valamint a központjukat, a székhelyvárosaikat, abban a pillanatban egy új érdek jelent meg. Úgy vélem azonban, hogy ennek tartalma még nem bontakozhatott ki, hiszen az egész közigazgatási rendszerben ez egy újszerű forma. Ezután teremtjük meg ennek belső lényegét. — Újfajta érdekről beszél. Jól tudjuk, hogy az előző rendszerben a helyi érdekek milyen módon érvényesültek. Különféle ellenőrizhetetlen személyi kapcsolatokon, lobbikon múltak a beruházások, szinte megmagyarázhatatlan módon fejlődött vagy stagnált egy-egy tájegység. Ebben lesz-e változás, milyen módon érvényesülnek az ön által említett érdekek? — Igen, úgy tűnik, hogy a régió megjelenésével a két megyének az egymásra utaltsága nyilvánvalóbbá válik. Én azt tervezem, hogy mindkét megye országgyűlési képviselőivel kapcsolatot tartok, rendszeres napi összeköttetést alakítok ki. Azt is szeretném, hogy ezek a honatyák egymásra találjanak. Akár — jó értelemben véve — lobbizzanak is, ha a két megye együttes érdekét kell megjeleníteni, netán tán a Parlamentben. — Szorosan hozzátartozik az előbbi kérdéshez, hogy milyen kapcsolatban lesz az ön által vezetett hivatal a megyei, illetve a települési önkormányzatokkal? — A köztársasági megbízott hivatala törvényességi szempontból ellenőrzi valamennyi települési önkormányzat működését. Ugyanakkor törvényességi szempontból felügyelete alá tartozik a két megyei önkormányzat is. — Tehát ez azt jelentheti, hogy adott esetben — ha visszásságot tapasztal — akár eljárást is indíthat a helyi önkormányzat ellen? — Nem, erről nincs szó. A törvényességi ellenőrzés nem jelent közvetlen beavatkozást a települési, illetve a megyei önkormányzatok működésébe. A törvény meghatározza azt az eszközrendszert, amivel a köztársasági megbízott rendelkezik. Ennek lényege, hogy amennyiben a köztársasági megbízott, illetve annak hivatala törvénysértést észlel, abban az esetben felhívja erre az önkormányzat figyelmet, és megszabott határidőt tűz ki annak megszüntetésére. Abban az esetben, amennyiben az önDr. Gyulai Gábor: A „híd” szerepét töltjük be... (Fotó: Gál Gábor) kormányzat nem a felhívásban megfogalmazottak szerint cselekszik, akkor rendelkezésünkre áll a bírói út, keresettel támadhatjuk meg az általunk törvény- sértőnek tartott önkormányzati határozatot. — Mindkét megyében két szervezet alakult ki. A megyei önkormányzat is megalakítja a maga hivatalát, illetve Miskolcon is megszerveződik a köztársasági megbízotti, illetve Egerben a helyettesi iroda. Milyen viszonyban lesznek ezek egymással? — A köztársasági megbízott hivatala nem az önkormányzatoké mellett dolgozik, hanem lényegében az önkormányzatok és a kormány között áll. Mint említettem, egyfajta híd szerepét tölti be. Ez abból adódik, hogy funkciója a törvényességi ellenőrzés. — Miért van szükség híd szerepre, amikor a települések közvetlenül is kapcsolatba léphetnek a minisztériumokkal, vagy éppen a kormánnyal? — Ez azért szükséges, mert nem lehet az önkormányzatoknak apró-cseprő szakmai problémákkal a kormányzati szerveket ostromolniuk. A minisztériumoknak alapvetően nem az a küldetése, hogy az ilyen igényeknek megfeleljenek. Ha az önkormányzatok várják a szakmai támogatást, a köztársasági megbízott hivatalában erre megfelelő szakemberek állnak rendelkezésre. Elsődlegesen tehát a mi segítségünket igényelhetik. — Arról már beszéltünk, hogy újfajta — regionális — érdekek jelennek meg. De a településeknek megvannak a sajátos szempontjaik, amelyek nem egyszer ellentétbe kerülhetnek egymással. Számolt-e ezzel, s mit lehet tenni, hogy igazságosak legyenek a döntések? — Egészen biztosnak látom, hogy szembekerülünk ilyen problémákkal. Az eltérő érdekek nyilvánvalóan megjelennek. Ezek eddig is léteztek. A köztársasági megbízottnak egyik fő feladata lesz, hogy ezek között szinkront teremtsen. A törvény ezt úgy határozza meg, hogy hangolja össze a régió területen működő államigazgatási szervek tevékenységét. Ez magába foglalja azt a koordinációt is, ami az egyes települési, illetve megyei önkormányzatok működésevei kapcsolatos. — Eddig elsősorban törvényességi kérdésekről szólt. De az érdekek más szinten is megfogalmazódnak. Az önkormányzatokhoz sok gazdasági egység kapcsolódik, s jelenleg — a privatizáció mai szintjén — a legtöbb vállalat állami tulajdon. Hogyan találkozhat ezekkel a problémákkal? — A terület- és településfejlesztéssel, valamint a beruházások szervezésével kapcsolatoshatáskörök a jövőben is az ön- kormányzatokat illetik meg. A főszerep ebben a helyi és a meg rei önkormányzatoknak jut. ájuk hárul tehát az a feladat, hogy egymással kapcsolatot teremtve próbáljanak meg társulásos alapon előrelépni. Természetesen a köztársasági megbízott betölthet ebben a folyamatban egyfajta közreműködő szerepet. Azonban csalódnia kell annak, aki azt vátja, hogy ő lesz az egész régiónak a le^íőbb gazdasági menedzsere, mert nem ez a fő funkciója. — Azon helyzete mégis kitüntetett. Egy nagyobb térség gondjaival kell számot vetnie. Ebben a beosztásban hogyan látja a hagyományos megyeszerkezet jövőjét? — Az, hogy a magyar jog- és közigazgatási rendszerben megjelent az új intézmény, azt is jelenti, hogy a régi „vármegye- rendszeU megszűnt, illetve nem a régi formában folytatódik. A megyei közgyűlések semmiképpen sem tekinthetők a régi megyei tanácsok jogutódjának. — Köszönjük az interjút! Gábor László A huszonnegyedik óra után? A nyugdíjasok türelme is véges Indulatos elmélkedés egy felajánlás kapcsán Látszólag nyugodtan várakozik a szerkesztőség folyosóján. Valójában azonban egyre nagyobb a feszültség Horváth Sándorban. Utólag nagyon is érthető, hiszen hetek óta azért kénytelen hivatalból hivatalba járni, hogy — végre elfogadják felajánlott segítségét. A dolog korántsem megy olyan simán, gördülékenyen, mint azt elképzelte. — Én vagyok, uram az, akiről tavaly december 20-án írtak — emlékeztet a kérdéses tudósítás lobogtatásával. — Háromszor 24 órai szolgálatot ajánlottam fel a saját gépkocsimmal Eger rendjének biztosítására, életünk nyugalmáért. Szükség szerint éjszaka is. Vállaltam emellett, hogy két esztendőn át havi 500 forinttal járulok hozzá a gazdasági bajból való kilábaláshoz. S nemcsak én, hanem további tizennégy egri nyugdíjas társam is. Ők nem akarjak, hogy nyilvánosságra kerüljön a nevük, én viszont nem félek! — Mindez igen tisztességes cselekedet, dehát... — Tudom én jól — vág közbe. — Erről már szó volt a lapjukban. Nem ezért jöttem, uram. — Akkor bizonyára azt szeretné elmondani, hogy többen csatlakoztak az önök kezdeményezéséhez. Horváth Sándor egyszerre megemeli a hangját. — Az lehet, hogy volt, aki csatlakozott, de úgy látszik, az egészre nincs is szükség! — Hogyhogy?! — A felajánlásunkra tulajdonképpen eddig semmilyen választ nem kaptunk! Hiába voltam a kapitányságon, hiába jártam a Polgármesteri Hivatalban. Nem tudjak, miként is viszonyuljanak az egészhez. Nincs még jogszabály, mondogatják. Pedig arról van szó, hogy egyre rosz- szabb a közbiztonság, s úgy általában az ország helyzete, és mi nem szeretnénk, ha a fölösleges, érthetetlen késlekedéssel a katasztrófa szélére sodródnánk. Az utolsó órában vagyunk, uram, hogy még tehessünk valamit! S mi nem akarjuk elmulasztani ezt a lehetőséget! Be kívánjuk bizonyítani, hogy mi nyugdíjasok is képesek vagyunk az ország hasznára lenni. Konkrét javaslataink vannak a sorozatos áremelések elkerülhetőségére. Azt tapasztaljuk azonban, hogy erre nem tartanak igényt. A valamikori egri kereskedő persze, nem hagyja annyiban a dolgot. Elmeséli hamarjában, hogy fordultak ők „magasabb szinthez”, így a taxisblokád elrendezésében feledhetetlen érdemeket szerzett Palotás János országgyűlési képviselőhöz is. — Megértő embert kerestünk — magyarázza az öt oldalas levelet mutatva —, akinek mi, egri nyugdrjasok elmondhatjuk a véleményünket. Abban a hiszem- ben, hogy tapasztalatainkkal segíteni tudunk! Pontokba szedtük gondolatainkat. Arról, hogy nem vitatjuk a rendszerépítés eredményeit, de a gazdasági átépítés programja bűnösen elkésett; arról, hogy egy csapatba kellene gyűjtenr a legjobb hazai gazdasági szakembereket, s semmi mással ne törődjenek, csak dolgozzák ki az első érthető, világos, reális programot. Mégpedig gyorsan, mert a gyorsaság bizonyítja a fontosságot; arról, hogy a költségvetési törvény nyilvános tárgyalása alkalmat adott a pénzügyi diktatúra huncutságainak, felületességeinek és felelőtlenségeinek leleplezésére; arról, hogy túlbürokratizálódás megy végbe, gondoljunk csak arra, hány államtitkári és államtitkár-helyettesi munkakört kreáltak az elmúlt hónapokban; arról, hogy félrevezető szemlélet tartja az inflációt elkerülhetetlen és befolyásolhatatlan sorscsapásnak, ez a furcsa közgazdasági tájfun ott pusztít szabadon, ahol azt eltűrik; arról, hogy az árpolitika nem lehet olyan mellékes, amit odadobhatunk a nemlétező piacnak és az azon sikeresen nyerészkedőknek; arról, hogy majd ha lesz piac, akkor érvényesüljön annak törvénye, de addig ne játszanak felelőtlen elemek az árakkal, mert a köznyugalommal, a közrenddel, a jövőnkkel játszanak! A levelet dr. Korom- pai Jánossal együtt írtuk alá. — Milyen válasz érkezett? — Palotás János arról biztosított bennünket, hogy az említett főbb kérdésekben teljes a nézet- azonosság közöttünk. Hozzátette még, idézem: „Sajnálattal kell azonban megállapítanom, hogy nem egyszerűen arról van szó, miszerint nincs program, hiszen a vezetésem alatt lévő Vállalkozók Országos Szövetsége — mind két éve, mind egy éve — komplex gazdaságpolitikai programot dolgozott ki, amelyet eljuttatott a felelős döntéshozó szervekhez is. A probléma tehát az, hogy program ugyan volna, de elsősorban a kormány és bizonyos fokig a Parlament képtelen dönteni, képtelen elhatározni magát egyik vagy másik koncepció mellett.” Leírta azt is, hogy az egészséges vállalkozásokra épülő gazdaságban látja a válságból kivezető utat. — Mit tehetünk ezek után önökért? — Azért jöttem, hogy segítsenek a nagy nyilvánosság számára tudatosítani: bennünk, nyugdíjasokban is megvan a támogató szándék, s ne késlekedjenek elfogadni, hasznosítani azt. Hallgassa meg a kormány az embereket, köztük a nyugdíjasokat is! A kérésnek készséggel teszünk eleget. S tudván, hogy Horváth Sándor nem akar egy cikknél megragadni, folytatja, amit eltervezett, ígérhetjük: nyomon követjük a várható történéseket. Sz. Z. Heves megyéből indult az év menedzsere találja meg magát ebben a hazában” Az új esztendő jól kezdődött dr. Tóth Tibornak, a Mezőgazdasági, Üzemszervezési, Informatikai és Számítástechnikai Részvénytársaság vezérigazgatójának. Január 3-án a Magyar Televízió székházába invitálták, ahol Palotás Jánossal, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökével együtt átvehették Az év menedzsere — 1990 címet. Heves megyében jól ismerik, hiszen ma is szoros szálakkal kötődik szűkebb hazánkhoz. Egykor itt kezdte pályafutását a kere- csendi Aranykalász Termelőszövetkezet főagronómusaként, ahonnan azután a fővárosba került. — Bevallom, életem egyik legnagyob meglepetése volt, hogy megkaptam ezt a nem mindennapi, díszes plakettet — mondja mosolyogva a vezérigazgató. — Úgy érzem, nem csupán nekem szól, hanem az ágazat, az élelmiszer-termelés elismerését is jelzi. Nem kevésbé a MÜSZI kollektívája — amelyet vezetek — által kifejtett munka méltatását. Az elmúlt években sokat próbálkoztunk, és az erőfeszítéseket sokszor nem kis eredmény is kísérte. Nem akarok dicsekedni, de az utóbbi évtized alatt a korábbi vállalatunk, amelyből később részvénytársaság lett, a 60 milliós árbevételét másfél milliárdra növelte, a nyereségét pedig tavaly 30 százalékkal fokozta. Nagy erőfeszítés van emö- gött. Szeretném elmondani, hogy 1990-ben rendkívül nehéz feltételek közepette is három fejlesztést valósítottunk meg. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi üzemmérnöki intézetével, valamint a Pannon Mezőgazdasági Egyetem Mosonmagyaróvári Karával közösen először fejlesztettük ki Magyarországon a Gazdaszámvetést. Ennek az a lényege, hogy a vállalkozókat segíti, miután lehetővé teszi, hogy naprakészen vezethessék a kiadást és bevételt, nem kevésbé az adózást. Véleményem szerint e nélkül ma már nem tudnak eredményesen dolgozni a vállalkozók. — A másik fejlesztés az úgynevezett Mezőhír-rendszer bevezetése volt, amelyet Heves megyében a kerecsendi Aranykalász Termelőszövetkezetben is alkalmaznak. Tulajdonképpen korszerű számítógépes információs lánc ez, amely lehetőséget nyújt nap mint nap ahhoz, hogy az érdeklődők megtudják, milyen cégeknél milyen cikkek eladók, hol kapni éppen hiányzó pótalkatrészt a gépekhez, vagy milyen árakat alakítottak ki a piacokon. Ez a módszer rendkívül gyors, viszonylag olcsó, emellett időtakarékos. — A harmadik volt az úgynevezett integrált információs rendszer kialakítása és alkalmazása a nagyüzemekben. Ez tulajdonképpen az egész termelési folyamatot átölelő ismereteket nyújt a számítástechnika segítségével. Szintén 1990-hez tartozott, hogy mint részvénytársaság, megjelentünk a hazai tőzsdén. Es bevallom, az idén már arra törekszünk, hogy részvényeinkkel bejegyzettek legyünk a pénzpiacon. Ez nem kis dolog, miután magas követelményeknek kell megfelelnünk, de úgy érzem, képesek leszünk rá. Dr. Tóth Tibor, amellett, hogy részvénytársaság-vezető, tehát gyakorlati szakember, a közgazdaságtudomány kandidátusa is. Címzetes egyetemi tanár Gödöllőn, és számos tudományos publikáció szerzője. Mégis elsődlegesen mint menedzsert tartják számon. — Nem csupán azért, hogy pénzt keressek — jegyzi meg tréfásan —, hanem, hogy szakmailag értelmes, hasznos elfoglaltságot sikerült találnom munkatársaimnak. Ugyanakkor ehhez megtaláltam a megfelelő feltétel- rendszert is. Úgy érzem, nem kis dolog volt ez. A legfőbb hitvallásom, hogy a cégnél dolgozók szakértelme, tisztessége garanciát és erőt ad a mindennapos tevékenységemhez. Értük tenni, a cég jövőjéért munkálkodni nagyon is érdemes. — Tulajdonképpen nincsenek napi anyagi gondjaim. Akkor vagyok elégedett, ha látom, hogy más is boldogul. Büszke is vagyok arra, hogy a MÜSZI-ben dolgozók átlagkeresete többszöröse az országos átlagnak. Vallom, hogy az értelmes, hasznos munkát meg kell fizetni, és ebben alapvető az egymáshoz való viszony, a bánásmód, a törődés jóban, rosszban egyaránt. A vezérigazgató negyedszázada szolgálja a hazai élelmiszer- gazdaságot, de ma is szívesen gondol a pályakezdés kerecsendi éveire: — Az ottani embereket, barátokat ma is tisztelem, sokat kaptam tőlük indíttatásként. Aztán az életemnek olyan fontos állojnásai is Heves megyéhez kötnek, mint az első szerelem, a házasság, a lányom születése, aki egyébként ma már egyetemista. Szívesen megfordulok most is Hevesben, bár kevés az időm, de egy-két nap igazi kikapcsolódást nyújt a Bükk-fennsík a maga romantikájával, Szilvásvárad vagy Felsőtárkány. —■ Persze, erre egyre kevesebb jut, hiszen a napi munka, a külföldi partnerekkel való kapcsolattartás szinte teljes egészében leköt. Most például intenzíven tanulom az angol nyelvet, és hamarosan vizsgára is készülök. A perfekt nyelvtudás nélkül ugyanis egy vezető, egy menedzser elképzelhetetlen. Én pedig ennek is szeretnék megfelelni. Ha csupán azt mondom, hogy ma a MÜSZI-nek nyolc országból vannak részvényesei, akkor azonnal bárki megérti, hogy milyen kincset jelent folyamatosan angol nyelven beszélni. — Mi kellhet ennél több? Békesség; megértés és munka azért, amit gyermekkorom óta dédelgetek: hogy mindenki találja meg magát ebben a hazában. Mentusz Károly J ÉKSZERJAVÍTÁS az egri Centrum Áruház első emeletén, rövid határidővé L Törtarany-, űjékszer- készítésck. Nyitva: hétköznap 9—13 óráig, ^ 14-16.30 óráig. ^ J, Gyakorlattal rendelkező adminisztrátort keresek napi 4 órás munkaidőben. Német nyelvtudás kívánatos. Sajátgépkocsi- használatot térítek. Érdeklődni: a 36/13-619, 10-680-as telefonokon 8—14 óra között. ^
