Heves Megyei Hírlap, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-18 / 15. szám
HÍRLAP, 1991. január 18., péntek GYÖNGYÖS ÉS KÖRZETE 13. Dél-Mátrai Szövetség A Gyöngyös térségében korábban működött városkörnyéki bizottság felváltására Dél-Mátrai Szövetség szervezéséhez kezdtek az elmúlt hetekben. Az atkának kezdeményezéséhez egymás után csatlakoztak a terület községei, amelyek az új szervezetben a Mátraalja közös érdekeinek jobb képviseletét remélik amellett, hogy a résztvevő helységek együttes pénzalapjából a kamatmentes fejlesztési hitelekre is változatlanul számítanak. Szó van arról is, hogy a regionális szövetség esetleg valamely további előnyt biztosító nemzetközi társuláshoz is csatlakozik majd a jövőben. Nyitott önkormányzat Nyilvánossá tették a gyöngyösi önkormányzat képviselő-testületének szánt előtelj esztéseket és a „városatyák” üléseinek jegyzőkönyveit. A dokumentumokat az érdeklődő állampolgárok egyrészt a városházán, másrészt a település könyvtárában tanulmányozhatják. így a gyöngyösiek „első kézből” kapják a legfontosabb helyi információkat. Gyöngyösi jóga Paramhansa Swami Mahesh- warananda rendszere alapján indítottak nemrégiben jógatanfo- Iyamot Gyöngyösön. A Sóház téri általános iskola tornaszobájában a kezdő csoportok mellett azok számára is tartanak foglalkozásokat, akik már korábban is jógáztak.v Nekik nem kell előzetesen jelentkezniük, csak minden szerdán este hét órakor megjelenni a helyszínen. Nem a kincse, hanem a völgye Január tizenötödikéi számunkban arról írtunk, hogy a markazi kisgazdapárt és a termelőszövetkezet ellentéteinek elsimítására a községben érdekegyeztető tanács alakult. A cikkben azonban tévesen írtuk le a tsz nevét, Mátrakincsének tituláltuk őket, holott valójában a markazi Mátravölgye Termelőszövetkezetről volt szó. Mentségünkre legyen mondva, hogy a jól menő gazdaságról asszociáltunk a kincsre. Utcanévadó lehetne Gyöngyösön Van Gyöngyös történelmének egy olyan epizódja, amelyről a város múltjának jobb ismerői közül is csak kevesen tudnak. Kicsi, de jelentős. Megérdemli, hogy ne merüljön feledésbe, s az utókor is emlékezzen rá. Nos — ne csigázzuk tovább a kíváncsi olvasót —, a II. világháborút követő években erőszakosan feloszlatott helyi szerzetes- rend — a ferences barátok — egyik hajdani tagjaként 1682- ben Bárkányi János került Gyöngyösről nevelőnek az ifjú II. Rákóczi Ferenc mellé Munkácsra. A tudós pap aztán hat esztendőn keresztül oktatta a későbbi nagy fejedelmet a legkülönbözőbb ismeretekre, sokat segítvén ezzel az uralkodó személyiségének kiteljesedésében. Küldetését befejezvén, a szerzetes visszatért a munkácsi fejedelmi udvarból zárdájába, s lelkipásztorként folytatta tovább gyöngyösi — népszerű — működését. Barátsága természetesen ezután is megmaradt II. Rákóczi Ferenccel, s e kapcsolatból az egész város profitált mindvégig. Méltatlanul homályosuk el a kedves történet az idők folyamán. Az immár három évszázadosnál is régebbi esemény megérdemelné, hogy felidézzék. Gyöngyösön valahol tábla emlékeztethetne a város régi szerzetesének nem mindennapi munkájára, akár utca is őrizhetné a jeles Bárkányi János nevét. S éppen mostanában, amikor végre kezdünk jobban hazatalálni megtépázott történelmünkbe, az utcanevek jogos változásainak korát is éljük — talán az alkalom sem hiányzik ehhez. (-ni) Vendégségben: A Benevárban Mindenki tudja — még a postarablók is —, hogy Mátrafure- den a legjobb falatokat az Avar Hotelben lehet elfogyasztani. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy ott a legdrágább minden, így a magunkfajta sokkal inkább a szomszédos Benevár étterembe tér be, ahol szolidabb árakon lakhat jól. A komfortérzésünk azonban már nem éri el a kívánt szintet, hiszen hiába vagyunk mintegy húsz kilométerre Parád- fürdőtol, itt most parádi viz nincsen. Hogy azért ne csüggedjünk el teljesen, kapunk kerekdombi ásványvizet, és hozzá egy kellemetlen élményt, jelesül azt, hogy ott nem ismerik az illemkódexnek azon passzusát, amely szerint az üveget illik a vendég szeme láttára felbontani. Arra gondolni sem merek, hogy a kupak már elég régóta lekerült a palackról, bár igaz, hogy a szénsav elég gyenge életjeleket adott magáról. Sebaj, minden éttermet a specialitása jellemez a legjobban, úgyhogy a Benevárban „Vid- roczki-finomfalatokat” kell rendelni. Ez a fantázianév rágós hússzeleteket takar, meg még valamit, ami sokak szerint kolbász, szerintem meg nem tudom mi. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy van, aki dicséri ezt az eledelt, csak én fanyalgok, hogy ettem volna inkább ott is pirított májat. Megvallom, régebben jobbakat ettem a Benevárban. Igaz, akkor még néha az Avarba is bemerészkedtem. (kova) HA(F)elépül, hol épüljön...? A gyöngyösoroszi és környékbeli testület nemet mondott a HAF-ra (Fotó: Jakab László) Komenczi Bertalan, Gyönf yös és körzetének országgyűlési épviselője javaslattal állt elő a használt akkumulátorokat feldolgozó üzem elhelyezésével kapcsolatban. Ötletét az illetékes minisztériumnak is elküldte — s olvasóink széles körű tájékoztatása érdekében most mi is közöljük. ”Az ólom világpiaci árának figyelembevételével meg kell vizsgálni: kifizetődő-e a hazai újrafeldolgozás. Fontolóra kellene venni más lehetőségeket is, így a kohósítás máshol történő elvégzését, esetleg vegyes vállalati formában. Ha a kalkuláció a teljes körű hazai feldolgozás mellett szól, úgy — véleményem szerint — a következőket kellene tenni: — A HAF vállalati beruházás jellegét meg kell szüntetni, és kormányzati beruházásként kell kezelni. — A létesítmény kivitelezése a Környezet- és Területfejlesztési Minisztérium felügyeletével, illetve az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium irányításával történjen, kormánybiztos felügyelete mellett. — A beruházás fővállalkozója továbbra is az Országos Érc- és Ásványbányák legyen, a felvett hitelek visszafizetésére kapjon fizetési haladékot, a végleges pénzügyi rendezésnél vegyék figyelembe veszteségeit is. — A létesítmény helyszínéül egy elhagyott, lakott területtől távolabbi szovjet katonai létesítményt kell kijelölni. Ez lehetővé tenné azt is, hogy a tervezés és építkezés során itt lehetne tárolni, illetve — a nagytétényi üzem bezárása miatt — bérkohósításra előkészíteni a használt akkumulátorokat. — Tekintettel arra, hogy a kérdés megoldatlansága az országnak folyamatos veszteséget jelent, haladéktalanul meg kell kezdeni a szükséges intézkedéseket. Komenczi Bertalan Az elmúlt hét végén — mint arról beszámoltunk — az OÉÁ és a „nép” összemérte erejét egy Gyöngyösorosziban megrendezett összejövetelen. A „ csőrte” tegnap — azaz csütörtökön — Gyöngyösön folytatódott, ahol a Martech - vizsgálat eredményeit vették nagyító alá a szakemberek és az önkormányzati képviselők. Az eseményről munkatársunk a holnapi lapszámunkban számol be... Elsődleges cél: a természetvédelem Őserdő-rezervátumok a Mátrában Országhatárainkon túl is sokan tudják: a Mátrára jellemző az erősen tagolt felszín, sajátos tájképi szépség, gyógyüdülőhe- lyi klíma. Az is közismert, hogy itt található Magyarország legmagasabb pontja, mindezek mellett kedvelt kirándulóhely, s ha fehér lepel bontja a hegységet, a téli sportok bázisa. Megőrzendő tájképi egység ez geolóf iai, botanikai, zoológiái érté- ekkel! Azt azonban már kevesen tudják, hogy a Mátrában úgynevezett „őserdő-rezervátumok” is vannak, amelyek igen sok természetvédelmi érteket őriznek. Szuromi Lászlót, a Mátrai Tájvédelmi Körzet vezetőjét elsőként arról kérdeztük: mi az az „őserdő-rezervátum”? — Vannak olyan természetes erdőtársulások, amelyekben az elmúlt száz évben nagyobb mértékű munkát az ember nem végzett — tudtuk meg. — Az „őserdő-rezervátum” gyakorlatilag nem más, mint természetes erdo- társulás. Észak-Magyarorszá- gon a Bükk-fennsíkon van a legrégebbi „őserdő”, és a Mátrában két helyen van ilyen erdőrezervátum. — Hol találhatók ezek, és mi a jelentőségük? — A Nyugat-Mátrában húzódik a csörgő-völgyi erdőrezervátum, amely az ágasvári turistaház alatti 46 hektáros területet jelenti. Fokozottan védett területen helyezkedik el, és az elsődleges célja a természetvédelem — hangsúlyozta a szakember. — A másik erdőrezervátum a Kékestető alatt található, Párád irányában. Ez egyszer egy 64 és a Saskőnél egy 18 hektáros terület. A csörgő-völgyi projekt völgytalpi (azaz kocsánytalan tölgyes-cseres szurdok) égerliget erdőkből áll, míg a kékestetoi erdőrezervátum kifejezetten bükkös. A nullától százéves korú fákig mind megtalálható itt. Gondolom, az is egyértelmű, hogy a természetes kiválasztódás dominál az erdőrezervátumoknál, amelyeknek végső soron a természetvédelem, kutatás, gazdálkodás a fő jelentőségük, de egyben folyamatos kontrolijai az emberi tevékenységnek, az erdőművelésnek. — Látogathatják a turisták ezeket a rezervátumokat? — Szabadon nem, csak korlátozottan látogathatók ezek a területek. Igyekszünk a turistákat úgy irányítani, hogy az megfeleljen a természetvédelem érdekeinek. Középtávú elképzeléseink közé tartozik, hogy időszakos turistavezetőket biztosítunk, s így láthatóak lesznek az erdőrezervátumok, melyek nagy szerepet játszanak az ember és az erdő helyes viszonyának kialakításában. A Mátrai Tájvédelmi Körzet vezetőjével Mátrafüreden sorra került beszélgetésünk után sűrű hóesésben vettük utunkat Mátraháza felé. A Kékestető alatti rezervátum valóban csodás. Évtizedek óta mesterséges beavatkozás nem történt itt, az emberi rongálást kivéve! Szuromi László felhívta a figyelmet az itt található páfrányritkaságra is, amelyet hó fedett. A matrai őserdőrezervátum természetvédelmi értékünk egyike. Erről meggyőződhettünk mi is. Sajnos, arról is, hogy az ember és az erdő viszonyát vannak, akik úgy értelmezik, hogy még a „Természetvédelmi terület” táblát is ellopják alumíniumrúdjával együtt. Ma még itt tartunk... Korcsog Béla Divatáruüzletembe fiatal eladónőt felveszek. Leveleket „Megbízható” jeligére Gyöngyös, Rózsa u. 1.*767/1H Kétszoba-komfortos 80 m2-es házrész Gyöngyös belvárosában eladó. Irányár: 1.400.000. Telefon: 37/11-116.484/2H Saját'tulajdonú zártkert 320 négyszögöl 4 éves Rizlingszilvánival telepített a Sárhegyen eladó. Érdeklődni: Gyöngyös- solymos, Jókai u. 32.*768/2H Eladó 53 m2-es öröklakás Gyöngyös, Pesti u. 13. VIII/ 25.786/1H 90-re visszaigazolt Skoda Favorit-kiutalást 0 km-es Wartburgra cserélnék. Cím: Gyöngyös, Rózsa u. 1. alatt.*678/2H Új! Új! Új! Helyi hirdetés — helyi oldalon! Hirdetésével keresse felvevőirodánkat. HÍRLAP - GYÖNGYÖS, Rózsa u. 1. A solymosi vállalkozó mesterklubot is szervez Szabó Károlyt már jó ideje nemcsak Gyöngyössolymos, hanem a Mátravidék nagyvállalkozói között is emlegetik. Mi több: fatelepe a külföldiek előtt sem ismeretlen. Importált nyersanyaga és feldolgozóberendezése, exportált készterméke nemzetközi kapcsolatokat erősít mindennapi munkájában. Megcsodált és sokak által bizony meg is irigyelt karrierje — mint magyarázza a község szélén kialakított ipartelepen — meglehetősen egyszerűen, mondhatni átlagosan kezdődött. Úgy hozta a sorsa, hogy még gyermekkorában munkához kellett látnia. Szamaras kocsijukon ő hordta szét a fejadag lisztet a közeli városi malomból, aztán, hogy többet is tanult az iskolában, ácsként dolgozott hosszú évekig. Később szakmai társaságban már egyébbel is próbálkozott, mígnem egyszer még merészebbet gondolt. Olyanra adta a fejét, amiről azelőtt legfeljebb ábrándozott. Két és fél esztendeje megvásárolta azt a földdarabot, amin úgy megvethette a lábát, hogy mások azóta sem győznek róla beszélni. A telken azóta épületek is állnak, gépek zúgnak, szállító járművek forognak. A külkereskedelmi joggal is felruházott „ Uni- fa”cég — mindenkit beszámítva: 12 ember — a gazdasági élet tekintélyes versenypályáján bizonygatja életrevalóságát. — Először csak a kisvállalkozóknak iparkodtam biztosítani a számukra szükséges anyagot — mondja a történtekről a tulaj —, majd a bútoripar jelentősebb szervezeteinek, üzemeinek is kezdtem gyártani különféle léceket. Főleg hazai akácból. Ma már házelemeket is készítek. Ragasztással képes vagyok egészen hosszú szálakat is formálni olyan apró darabokból, amik azelőtt hulladéknak számítottak, s jobbára a tűzre kerültek. Hatszáz négyzetméteres a csarnokom, a feldolgozásban legújabban már európai színvonalú szántó is segít. Kazánom kizárólag a telepi „limlomot” hasznosítja, úgy, hogy szinte fillérekből képes vagyok a munkánkhoz való teljes fűtőenergiát előteremteni. Gépparkomból ugyan már a komputer sem hiányzik, de a felszerelésemet természetesen igyekszem még tovább gyarapítani, elsősorban nyugati tőke bevonásával. Több irányban is „tapogatózom”, mostanában egy osztrák üzletemberrel tárgyalok. Kis csapatom élén mindössze hárman tartozunk szorosabban az irodához, de csak úgy, hogy amikor kell, magam is odalépek a fához. Amikor az ideje engedi, mással foglalkozik. Tervezett mesterklubját & televízió sem hagyta észrevétlen. — Elsősorban a helyi, vagyis a gyöngyössolymosi vállalkozók szövetségének megalakításával szeretném azt a régi álmomat is valóra váltani, hogy az iparosok, kereskedők egy közös szervezetben újra olyanféle fórumra találjanak, amilyen valaha nem egy volt. A régiek a megmondhatói, hogy milyen jó az, ha az üzletemberek valahol rendszeresen találkozhatnak egymással, kicserélhetik információikat, gondolataikat, meghányhatják-vethetik napi problémáikat, véleményt, tanácsot, segítséget kérhetnek, adhatnak. S persze, alkalomadtán, olykor-olykor kicsit szórakozhatnak, cseveghetnek, vagy éppenséggel hálózhatnak is. Maga az egyesület természetesen többre hivatott. Alapvetően ellátná a benne tömörült vállalkozók érdekvédelmét, vigyázná az üzleti fegyelmet, másrészt pedig a község érdekében a lehető leg- hathatósabban támogatná a helyi önkormányzatot. Ha elképzelésemet sikerül megvalósítani, és a kezdeményezést a továbbiakban is kíséri a távolabbiak érdeklődése: talán országossá szélesítjük a kezdeményezést. A szervezéshez már mindenesetre hozzáláttam. Gy. Gy.
